Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-11-22 / 131. szám
— 523 — Joggal kívánhatja meg a közönség a hivatalnak az első emeletre leendő költöztetését, mely nem fog sokkal több bélbe kerülni, mint jelenleg, 600 írt; de joggal kívánhatja meg a szolgaszemólyzet szaporítását, hogy gyorsabban kapja kézhez sürgő nyeit. Egy 30.000 lakossal bíró városnak talán még sem elegendő három szál szolga 8 itt is csak egy állandó s két kisegítő. Reformokat kérünk. Oly reformokat, hogy a közönségnek előnyére váljék. Szemlélő. Postaügyek. A nagymérvű havazás miatt vasárnap, a Sepsi- Szentgyörgyre vezető országút egészen járatlamá vált. A posta említett nap reggel Brassóból 7 órakor elíndittatott, de 9 óráig csak a vasúti indó- házig haladhatott, honnan mint a Nóó hollója, szárazra nem találván, visszatért. A Rozsnyó, Zeinyest, Törcsvár, Zajzon és foga- rasí posták is több órai késéssel érkeztek be. Sspsi Szentgyörgyre vasárnap óta 4 fogatú ka- riol-kocsival történik a postai szállítás. Felsőbb rendelet folytán a pótfogatot Hermányig Brassó városa, Ilyefalváig Hermány községe és Sepsi Szentgyörgyig Ilyefalva mezőváros állítja ki. A Bogaras felől jövő posta most is éjfél 1 óra helyett, naponként délután 2 órakor érkezik meg. A „Nemere“ csak hétfőn délután érkezet meg. (3 nap múlva.) Ily elemi csapások gyors elhárítására a mcgyék rószéről több figyelem volna fordítandó, mert a posták közéedekü dolgok szállításával foglalkoznak. A postaigazgatóságnak Í3 e tekintetben a gyois közlekedésre nagyobb súlyt kell uugy fektetni, mert a közlekedés ma napság az összeköttetés és minden irányú fejlődésnek, haladásnak hatalmas faktora. Közgaziiasá g. Hova és hogyan tegyük el a burgonyát a télre (Vége.) Ha télen az így eltett burgonyából fogyasztani kell, úgy igen czélszerü a halmokat hegyes tető- alakuau hosszúkásán készíteni, úgy hogy a kiszedésnél mindig csak a keskeny homlokoldal nyitandó meg, mi által a födélnek csak egy kis részét kell lebontani úgy, hogy a hideg behatása folyton megák adftlyosftatik. Különben a hosszúkás halmoknak még az az előnyük is van, hogy a burgonyát köny- nyebben meg lehet vizsgálni s hátrányuk legfölebb az, hogy készítésük több időbe ós költségbe kerül, mint ha a burgonyát magas, de rövidebb rakásokra halmoznék föl. Ha azt akarjuk, hogy a halmok a czéljuknak teljesen megfeleljenek, úgy azokat különös gonddal kell készíteni. A feneket, ha nem száraz homokból áll, 10 —lő czentimeter magas hamuréteg képezze, melyben lé- czekből egy páralevezető kéményt állítunk föl, s a burgonyát e Jéczbetét körül halmozzunk föl gúla- alakban, úgy azonban, hogy a külső vonal oiykép 8zerkeszte8sék, hogy az egyes burgonyák leguru- lása lehetetlenné váljék. A ki sok szalma fölött rendelkezik, a burgonya halom külső takaróját egészen abból készítheti. * A kinek azonban sok szalmája nincs, az a felhalmozott burgonyára először hamut vagy jó száraz földet takarjon, 10—12 czentiméter vastag rétegben, ós csak erre rakja a szalmát és pedig úgy, hogy a kalászos végek fölfelé legyenek irányozva. Hogy a szalma a halom oldalaihoz jól oda feküdjék, a kiemeli földet nemcsak a halom aljához nyomkodják jól oda, hanem azzal az egész halmot könnyeden befödjük. Hogy a halmot a levegő átjárhassa, bizonyos nyílásokról kell gondoskodni, melyeket kévék vagy csövek alkalmazása által érhetünk el. A nyílásokat természetesen, mihelyt fagyni kezd, földdel vagy szalmával azonnal jól be kell tömni. Ha a halomba nem tehetünk léczbetétet, úgy azt legalább szalmazsuppal kell pótolni, úgy hogy a zsúpot a mélyedés közepébe állítva, a burgonyát úgy halmozzuk föl köróje, hogy a zsúp végei a halomtól kiálljanak. Minthogy az ilyen halmot a levegő sokkal nehezebben járja át, Dem szabad hamuval befödni, nehogy a közök betöltessenek. földtakarót is csak akkor szabad a szalmára teDni, mikor fagyni kezd ós csak oly vastagon, hogy a szalmát a halom oldalaihoz jól oda szorítsa ; a takarót csak nagy fagyok beálltával szabad vastagabbá tenni. A halmot olyan helyen kell készíteni, hogy folyton a szem előtt legyen, hogy havazás idején az esetleges lecsúszásokat azonnal észrevebessük s kijavíthassuk, mert különben a hideg könnyen bejuthatván, a burgonya a megfagyás veszélyének van kitéve. Tavaszszal a halmot takaró havat gondosan le kell söpörni, hogy olvadás esetén a víz a taka- róu keresztül a burgonyához át ne szivároghasson. Ha a kiválogatott és egészséges burgonya átte- lelésóről ilyeuképen gondoskodtunk, akkor még a/ a kérdés merül föl, hogy mit csináljunk a megtámadt, beteg burgonyával, melyet sem ültetésre, sem pedig más czólokra oltenui nem lehet. Sokan az burgonyát az állatokkal sem akarják etetői, állítva, hogy az állatok egészségére ártalmas hatással lehetnek. Ez igaz, annyiban, ha a burgonyát egyszerűen úgy, a hogy van, minden előkészítés nélkül etetik. Helyes kezelés és előkészítés által azonban a beteg burgonyát is lehet az egészségre ártalmatlanná tenni. Ez első sorban abban áll, hogy a burgonyát etetése előtt megfőzzük, meggőzöljük, vagy megsütjük. A hőség elpusztítja a betegség csiráját s könnyebben emészthetővé teszi a burgonyát. Az igy előkészített burgonya jó hatása az állatokra nézve abban is nyilvánul, hogy soha se okoz az állatoknak hasmenést, mint a nyers burgonya. Tapasztalt gazdák ennélfogva a legkisebb burgonyaadagot sem etetik a nélkül a marhával, hogy azt előbb le ne forráztatnák, hogy a fanyar, az egészségre ártalmas nedvet kilúgozás által eltávolítsák vagy legalább hatását csökkentsék. Az által nem csak ez értik el, hanem, a vaj minőségének, a jósága is tetemesen fokoztatik, mely mindig kesernyés, ha a tehenek friss, le nem forrázott burgonyát kapnak táplálékul. Újabb időben oly készülékek állanak a gazdák rendelkezésére, melyekkel nagy mennyiségű burgonyát lehet hámozni, gőzölni és összezúzni. A lehámozott burgonya massza egy szekrényben összesaj- toltatik, mely állapotban aztán évekig is eláll, a nélkül, hogy minőségéből valamit veszítene. VEGYES HÍREK. A református konvent nov. ítí-iki ülésén Mo- csáry Lajos indítványozta a közalapra vonatkozólag, hogy a kezelési év julius 1 -én kezdődjék s a következő év junius 30-áig tartson, továbbá, hogy ennek megfelelően az illető évre néz.ve csak azok a segélyt kérő folyamodások vétessenek figyelembe, melyek az üzleti óv megkezdése, tehát julius 1-seje előtt nyujtattak be. Többek hozzászólása után a konvent kimondta: utasitandók az esperesek, hogy a közalapot 1884. évről illető pénzeket 1885. jul. 1-ig küldjék he. Uj csángó-biztos. A Duna alsó folyásához betelepített szerencsétlen csángók eddigi kormánybiztosa ürömön Dezső honvédelmi államtitkárrá neveztetvén ki, miután a csángók dolga még egyáltalán nem tekinthető elintézettnek, a megüresedett kormánybiztosi állásra hir szerint Bornemissza Adám képviselő fog kineveztetni. A „Brassói magyar polgári kör“ nov. I6>iki estélyére még a következők adakoztak: Molnár János 5 liter bort s vizet. Wimmenthal Rudolf 1 libát s 1 hordó sört. Hajdú Sándor 2 kacsát s befőttet. Kelemen András 2 liter bort s vizet. Péter Mihály 10 liter bort s gyümölcsöt. Néda Dávid 1 libát s 2 tombolatárgyat. N. N. 2 írt. Miklós József 1 libát s salátát ós 2 tombolatárgyat. Barcsay János 1 libát s 2 tombolatárgyat. Vitéz Adolf gyümölcsöt és befőttet. Vitéz Károly 1 kacsát ós tésztát. Nie- dermayer Zsigmond 2 pár csirkét. Józsa Ferencz 8 liter bort. Bálint András 1 libát. Bagotai Ferencz 1 pár kacsát. Stürzer Antal 1 libát s tésztát. Márk Sámuel 5 liter bort. Becző Imre 1 pár csirkét s tésztát. Brihárszki József 1 libát. Benedek Áron 4 palaczk budai bort. Sebestyén Ferencz tésztát. Antal János 3 pár csirkét s 3 tombolatárgyat. Pataki Ferencz 1 libát. Bende Miklós 2 csirkét s két liter ó-bort. Székely András 2 irtot. Vass Sándor 2 csirkét és 2 üveg bort. Péter Árpád 2 üveg bort s vizet. Haluskay András 5 liter bort. Izsák Barabás 2 liter bort s 1 libát. Rusz Ambrus 1 pulykát, 2 kilogr. ezukrot. Kürthy János 1 kiló kávét, */a kiló cznkrot. Józsa Mibályné 2 kacsát, 2 üveg befőttet s 4 tombolatárgyat. Kuhn Antal 5 palaczk bort s 2 tombolatárgyat. Stenzig Ferenez 2 csirkét, 5 liter bort. Kászony Ferencz 1 üveg perzsgőt tombolához, Rácz József tésztát. Ká- sik Mihály 1 libát, 1 kacsát, 1 tortát s 1 tombolatárgyat. Schneider Vilmos 2 kacsát s 3 palaczk bort. Vitéz András 2 üveg befőttet s gyümölcsöt. Dávid Benő 2 tombolatárgyat. Rácz Lajos 10 liter bort. A szives adakozóknak legbensőbb köszönetét fejezi ki a polgári kör választmánya. A magyar szépségek albumának hazafias ügyét a fővárosi és vidéki előkelő társaskörök élénk részvéte már végleges sikerre vezette, ugyannyira, hogy a nagyszámú jelentkezett és fölvett szép hölgy méltán képviseli magyar szép typust. De miután az album egyik főintencziója az, hogy hazánk legkülönbözőbb vidékeinek szépségei teljes számban legyenek általa bemutatva, szükséges, hogy a hazai ifjúság vállvetve támogassa ezen hazafias ügyet, melynek győzelme dicsőségükre fog válni. A szép- ségalbum egy magasrangu támogatója legközelebb elhatározta, bogy hazánk legszebb hölgyét egy nagy értékű díjjal fogja kitüntetni, mely egy nevezetes magyar ötvösöm motívumai után készülő ékszerből fog állani. Ez ismét egy bizonysága annak, hogy az albumnak magasabb körökben is kiváló fontosságot tulajdonítanak. Buzdításul fog a dij kitűzése szolgálni nemcsak a versenyző hölgyközönségnek, hanem az ifjúságnak is, mely igyekezni fog arra, hogy a szépség pálmáját az Ő vidékének szépei nyerjék el. Hogy e czólt minél biztosabban elérhessék, szükséges, hogy városunk és vidéke szépeinek czimeit minél teljesebb számban küldjék be Ellinger Illés műtermébe, (Budapest Erzsóbettér, 7 szám.) ki a meghívókat a czimeknek meg fogja küldeni. Lojális kereskedő. Egy ékszerész Erzsébet angol királynőnek egyszer egy rendkívül szép és nagy gyöngyöt ajánlott megvétel végett. A királynő azonban sokalta érte a kívánt vátelárt. Az ékszerész aztán a gyöngyöt egy londoni kereskedőnek, Graham Thomasnak adta el 20,000 font sterlingért. A kereskedő meg egy mozsárban porrá törette, egy pohár borba öntötte, s a bort az angol királynő egészségére itta ki, ezt mondván & bámuló ékszerésznek : „A királynő azért nem vette meg a gyöngyöt, mert oly alattvalói is vannak, kik azt az ő egészségére egy pohár borban ibatják meg.“ A féltékenység áldozata. Kósa Áron t.-földvári lakos nejét mindenki becsületes asszonynak tartotta, csak férje kétkedett hűségében. Féltékeny volt rá az őrjöngésig s egy ily rohamában f. évi májusban kevésbe mult, hogy agyon nem lőtte. Az ügy a szolnoki törvényszék elé került, hol Kósá- nak f. hó 11-én kellett volna megjelenni. De ő megelőzte a törvény kezét. F. hó 10-én délben a t.-földvári szőlőkben levő házának ablakából a házaspár két gyermeke (egy öt éves és egy három éves) kimásztak s kenyeret kértek az arra járóktól. Harmadik gyermekük, egy féléves csecsemő odabent sirt. Az emberek rosszat sejtve, feltörték a bezárt ajtókat s a kis kamarában borzasztó látvány tárult föl előttük. Az asszony kuszáit bajjal, a földön élettelenül elterülve, vértócsában feküdt. Nyakán föl volt metszve. A férj az ajtó felett lógott fölakasztva. „Crazda szeme hizlalja a marhát.“ Udvarló: (ol- vadozó hangon) „Ab, kisasszony! oly szépen néz rám, hogy szinte hizora tőle !“ — Kisasszony : „Furcsa, pedig nem vagyok a gazdája!“ Otven év után. Ezelőtt ötven evvel Veszprémből egy Cs. J. nevű 11 éves leányka Dyom nélkül eltűnt, s daczárn a szülők és az akkori hatóság log- erélyesebb nyomozásának, róla legcsekélyebb hir sem volt szerezhető. Most egyszerre egy félszázad múlva Konstantinápolyból érkezett egy fraueziául fogalmazott levél, melyben az elveszett nő ott lakó rokonait értesíti, hogy férje, Ali meghalt, és mintegy félmilliót reá hagyott vagyonából. Hajlandó rokonait segélyezni, ha magukat kellő okmányokkal tudják igazolni, hogy vérbeli rokonai. Vannak Veszprémben még többen, kik az eltűnt nőt, mint csoda szépségű fejlett láuykát ismerték. Anyanyelvét teljesen elteledó. Csak rövid idő óta lakik Konstantinápolyban ; fiatalabb éveiben Kis Ázsiában lakott férjével, ki katonai parancsnok volt, s kinek kedveuez neje volt. írja, hogy gyermekei is van - nak. Botrány a temetőben. Prágából írják, hogy a volscham temető a napokban botrány színhelye volt, A családi viszályok miatt öngyilkossá lett dr. Te- zárt temették s a temetésen az öngyilkos neje is megjelent. Ez azonban a nagyszámú résztvevő közönséget annyira felháborította ellene, hogy kénytelen volt a temetői kápolna sekrestyéjébe menekülni, s a koporsó sirba tevésénél nem vehetett részt. Ennek megtörténte után a tömeg a kápolnához nyomult s szitkokat szórva az asszonyra, tettleg akarta bántalmazni. Négy rendőr nem birt a dühös néppel s az öngyilkos sógora is hasztalan kisérté meg őket lecsillapítani^; a nép haragja még ekkor sem mult el, mert a tömeg most a temetőbe vezető utat foglalta el. Utoljára is kocsin ós mellékutakon kellett az özvegynek menekülnie. Milliomos örökségek. Karlsrubéban a napokban a minisztériumba hívtak meg egy Hugenheim nevű rongyszedőt ós azon hírrel lepték meg, hogy Angliában egy rokona halt el, a ki után 6 milió márkát örökölt. A rongyszedő bámulatában alig tudott szóhoz jutni és csak akkor hitte el a dolgot, midőn előlegképen 50,000 márkát kézbesítettek neki. — A második ilyenféle eset Kölnbeu történt. Oppenheim b. ottani bankár házánál egy nőcseléd állott szolgálatban; egy napon a leány azzal áll a báró elé, hogy Amerikában elhalt egy nagybátyja, a ki neki sok millióra menő vagyont hagyott hátra. Oppenheim báró utána járt a dolognak s csakugyan kitűnt, hogy a leány igazat mondott, mert az amerikai nagybátya 160 millió dollár örökséget hagyott nématországi rokonaira, köztük a leányra is. IrodLalona. A „Koszorú“, a Petőfi-társaság heti közlönye, melyet Szana Tamás szerkeszt, legutóbb megjelent 46-ik számában a következő tartalmat hozza : Coeur- Dame ; regény, irta Gabáuyi Árpád. Az utolsó szó; költemény, irta Temérdek. Húsz frank egy rózsa ! elbeszélés, irta Szántó Kálmán. Az őszi műkiálli- tás ; Prém Józseftől. „Az ezres bankó“ (Margitay Dezső népszínműve); ismerteti Fanfaron. Irodalom. Művészet. Vegyesek. — A „Koszorú“ Aigner Lajos kiadsában (Budapest, IV., váczi utcza 1. sz.l jelenik meg s előfizetési ára egész évre 8 írt, félévre 4 írt. A „Természettudományi Közlöny1“ november havi füzetének tartalma: Adatok Bolyai Farkas életrajzához, Szily Kálmántól. — A tudományos choraia állapota külföldön és hazánkban, dr, Homy Lajos;
