Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-11-15 / 128. szám
512 — s csak akkor nyerte ismét vissza lelke egyensúlyát, mikor szerencsétlen testvérét néhány nap múlva a szülés utófájdalmai megölték. Az előrelátó menyasszony. A főváros egyik leglátogatottabb hangversenyében egy ismert ügyvéd fia megismerkedett egy előkelő művésznővel. Az ismeretség csakhamar bizalmasabbá fejlődött és nemsokára a fiatal ember szülei beleegyezése nélkül — eljegyezte a művésznőt. A raátkapár igen boldogan élte napjait, mig egyszer csak a menyasszony azt kivánta vőlegényétől, a ki katholikus, hogy egybekelésük előtt legyen protestánssá. Egyszersmind kijelentette, hogy ő maga is — noha eddig nagyon buzgó katholikus volt — át fog térni. A vőlegény nem tudta sehogysem megérteni menyasszonya szeszélyét, mig végre egy este bizalmas beszélgetés közben a menyasszony kijelentette a maga okait. „Lásd kedvesem, — igy szólt a bájos kis művésznő — a katholikusoknál a házasság szentség s azt fölbontani az életben nem lehet. Pedig a házasság folyamában sokszor merülnek fel olyan csalódások, a melyek kívánatossá teszik az elválást. Jobb hát ilyenkor, hogyha a házastársak pro- { testánsok.“ — Az ideálisabb gondolkozásu vőlegényt nagyon különösen érintette e nyilatkozat, de egy szót sem szólt. Másnap azonban a művésznő egy levelet kapott, melyből a következő sorokat olvasta ki: „Kisasszony, kegyed elővigyázatos. Engedje meg, hogy én még elővigyázatosabb legyek — illik ez a férfihoz. Kegyed nem hiszi örökké tartónak a mi viszonyunkat, nos én még rövidebb életűvé teszem. Ezennel feloldom önt nekem adott szava alól, mert ha már válni kell, azt hiszem, bölcsebb dolog elválni a házasság előtt, mint a házasság után.“ Öngyilkosságok. Goldschmidt lovag, würtenbergi konzul fia, Majna melletti Frankfurtban, négy hónapig állott a Rothschild-ház szolgálatában, de állását elhagyta, mert nem tették meg — a mint szerette volna — prokuristának. F. hó 8-án eljegyezte Wolfskehl bankár és kereskedelmi tanácsos leányát, s 9 én délben agyonlőtte magát. Tettét valószinüleg elmezavarban követte el. — Különös véletlen, hogy ugyanaz nap reggelén egy másik Gcldschmiedt nevű fiatal ember is agyonlőtte magát és pedig a zsidó temetőben. A szerencsétlen csak névrokona az előbbinek és épp születésnapján ölte meg magát. — Berlinben, dr. Halla Arthur orvostudor, Halla prágai egyetemi tanár fia, lett öngyilkossá. Revolverrel lőtte magát agyon. Két színésznő ozivakodága Vandzant kisasszony, a ki tudvalevőleg azt állítja, hogy nem volt ittas, midőn a párisi Opera comiqueban Rosin&t énekelt«, sok pikáns megjegyzésnek van kitéve. Pályatársai is folytonosan csipkedik. Heilbroun k. a., az Opera comique egyik tagja, igy szólt hozzá: „Tudja, kedves barátnőm — ön okosabban járhatott volna el. Ha az ájulást csak tetette volna, semmi sem történik vala.“ — »Igen, — válaszolt Vandzant kisasszony naiv őszinteséggel — de nekem az ilyen dolgokban még kevés gyakorlatom van.“ Bosszúálló vőlegény. Bordeauxból Írják a következő történetet: E hónap 9-ón akart megesküdni Guyére kereskedő Altot Margót kisasszonynyal. A mint a jegyesek fölfelé haladtak a polgármesteri hivatal keskeny lépcsőjén, a vőlegény rálépett a menyasszony uszályára. A szép ara megfordult, s bosszúsan mondá: „Milyen ostoba !“ Mikor aztán a polgármester megkérdezte mr. Guyéretől, vájjon hajlandó-e Al tot kisasszonyt nőül venni ? gúnyosan feleié a vőlegény: „Nem, olyan ostoba nem vagyok!“ Iszonyú zavargás közt hagyta el a lakodalmas menet a polgármesteri hivatalt. Margit kisasz- szonyt ájultan vitték haza. Dinamitmerénylet egy pusztán. Nagy szerencsétlenség történt hétfőn virradóra — mint a „Pesti Hirlap“-nak Írják — a szenkai pusztán, 3/< óra távolságra Balásdi községtől, mely hogy végzetesebbé nem lett, pusztán a véletlen müve. Szenka jelenleg egy fiatal úrnő tulajdona, ki ott elvonulva, férjétől különválva é). Idegen nem igen fordul meg a kis uradalom majorházában, csak kivételes alkalmakkor szokott a szomszéd községből az orvos és pár úriember családjával hivatalos lenni az úrnőhöz. Ilyen alkalom volt az elmúlt vasárnap, midőn a fiatal asszony nevenapját megünnepelendő, családias jellegű estélyt rendezett. Javában folyt a szórakozás, az úrnő épen theát szolgált fel vendégeinek, midőn a cselédség közül valaki jelentést tett, hogy egy lovas ember fordult meg a major udvarán és a béresházban az öreg gazdálkodónak kis lepecsételt ládát adott át, melyet, mint a lóhátas mondá, egy meg nem jelenhetett tisztelője küld az úrnőnek ne- venapjára; vigyázzanak azonban a kis ládára, mert törékeny anyag van benne, s csendesen szolgáltassák az úrnő kezei közé. A cseléd kiszólitotta úrnőjét az előszobába, hol az ajándékba küldött ládács- ka egy padra volt helyezve. A férjétől elvált nőnek rögtön gyanúja támadt az ajándék iránt, kiszólitotta vendégei közül egyik rokonát, ki a járás szol- gabirája, s megmutatta neki a rejtélyes ajándékot. Ez megparancsolta, hogy a regényes módon kapott ládikót tegyék rögtön le valami félreeső épületbe, majd reggel körülményesebben meg fogják vizsgálni. A cselédek egyike erre egy üresen álló juhistállóba vitte azt a itt egy sarokba tette. Hajnalban 4 óra után, midőn a cselédek már ébredeztek, egyszerre csak tompa durranást hallottak, hasonlót, mintha egy kiságyut sütöttek volna el a közelben. A há- tulsó juhistálló oldalfalát kidőlve, nádtetejét szétszórva találták. Az istálló romjai alatt egy három éves csikónak szétmarczangolt maradványait találták meg. A juhistállőban ugyanis, melybe éjjel az ajándék-ládácskát tették, egy szabadon heverő csikó feküdt, mely reggel valószinüleg a bezárt istállóból szabadulni akarván, a mint toporzókolva bejárta az istállót, úgy ütközött a ládacskába, hogy ez az ütő- dóstől felrobbant. A h. szolgabiró szemlét tartott a helyszínén még aznap s nyomozást indítottak meg az ügyben. Az úrnőnek az a gyanúja, hogy férje, kitől másfél év óta különválva él, élete ellen merényletet követett el. Annál is alaposabb e gyanúja, mert férje részéről élete ellen való merényletnek már egyszer ki volt téve, mely azonban akkor is meghiúsult, eltitkolva maradt. Ez újabb merényletről rövid idő múlva valószinüleg törvényszéki tárgyalás fog bővebb adutokat szolgáltatni. Párbaj. Egy férj nejét hűtlenségen kapja. — „Rendelkezésére állok, uram* — szól a csábitó. — „Reményiem is!“ feleli a férj. —„Fegyverei?" — „A válás !“ Patti Adelina válópöre véget ért; a párisi szaj- nakerületi törvényszék e hó 11-én délben kimondta Patti Adelina és de Caux marquis házasságának végleges felbontását. Tudvalévő, hogy a diva már vagy tiz éve nem él férjével, úgy a színpadon, mint az életben Nicolini tenoristával képezve boldog duettet. Mikor Francziaországban meghozták a válásról szóló törvényt, Patti a legelsők között volt, a ki sietett felhasználni az uj áldásos intézményt, hogy megmenekülhessen férjétől. De Caux marquis (a ki különben vörhenyes, elhízott, épen nem kellemes ember s vagyona utolsó romjait is elvesztve, most a klubokban éldegél), mint szigorúan katholikus, eleinte ellene szegült a válásnak, mint a mely meg nem egyező vallásos meggyőződésével. Patti Adelinának volt is oka tartani attól, hogy a törvényszék a válást nem mondja ki. Utóbb azonban sikerült a márkit rábírni, hogy ő is beleegyezett a válásba, melyet aztán a törvényszék igen könnyen szankczionálbatott. Patti Adelina ezentúl fölléphet a párisi operában is, a mitől eddig házassági szerződése tiltotta el ; sőt ha protestáns bitre tér át, akár szentesítheti is a frigyet, a mely közte s Ni- colini közt, mint az egész világ tudja, évek óta fennáll. — Egy másik párisi tudósítás szerint pedig a törvényszék de Caux marquis kérelmének helyt adva, mondotta ki az elválást; a mi nagy erkölcsi vereség a dívára, a lú eleintén a panaszos szerepét játszotta a pörben. Egy SZinlap 1734-böl. A braunsebweigi múzeumban kuriózumként egy 1734-iki szinlapot őriznek, melyen a következő sorok olvashatók : „A közönség kényelmes szempontjából rendeltetik, hogy az első sor lefeküdjék, a második sor térdeljen, a harmadik üljön, a negyedik álljon ; igy mindnyájan láthatnak. A nevetés tiltatik, mert szomorujáték adatik.“ Egy odaliszk ezökéss. Nápolyba, mint az olasz lapok Írják, egy olasz hajó födólzetén Konstantinápolyból gyönyörű, alig 17 éves leányka érkezett, ki fiatalsága daczára már is igen változatos múlttal dicsekedhetik. Kende Karmelának hívják s egy nápolyi matróznak a leánya. Anyja korán elhalván, atyja, minthogy nem tudott vele mit csinálni, a nyolez éves leánykát matrózinasnak öltöztette föl s magával vitte a hajóra. Salomkiban a fiatal leány egy matrózzal szállt partra s eltévedt. Hiába kutatták mindenfelé, nem bírtak ráakadni. Egy kereskedő azonban megtalálta s eladta egy pasának. E pasa belészeretett a szép leányba s nőül akarta venni. Mielőtt azonban ez megtörténhetett volna, valami politikai vétség miatt elfogták s a lány, miDt ajándék, a szultánnak küldetett. A szultán is nagyon megkedvelte s a fiatal kegyeneznő több évet töltött Abdul Hamid háremébon. De mindinkább erőt vett rajta a honvágy s lealázó helyzetének szégyenitő tudata, 8 menekülni törekedett. Egy háremőrt megvesztegetve, okt. 24 én a szerály kertjein keresztül a Bosporu9hoz szökött, a tengeren egy olasz hajó fölvette s Nápolyba visszaszállította. Pech. „Te alkalmazás nélkül vagy ? Igazán sajnállak!“ — „Igen és mily pechem van! Ep egy üzlet előtt mentem el, hol egy kifüggesztett ezé- dula szeriut mindkét nemhez tartozó egyének alkalmazást nyerhetnek és én — csak egy nemhez tartozom !“ Modern kékszakállú herozeg. Néhány hát előtt egy Olczynski Pál nevű egyén szökött meg Varsóból, mert attól tartott, hogy többnejüségeórt megbüntetik. Az illető osztrák alattvaló. Tiz év előtt telepedett le Varsóban, hol Knewisk Mária szolgálót vette nőül. Két év múlva hirtelen eltűnt, s a magára hagyott hitves három évig mitsem hallott felőle. Végre visszatért s nejével-, gyermekével együtt Lublinba költözött. A három évet Oroszország különböző városaiban töltötte el, s Smolenskben ál név alatt egy vagyonos özvegyet vett nőül. Pénzét elverte 8 aztán visszatért első nejéhez. A második hitves felfedezte az eltűnt Olczynski tartózkodási helyét s kónyszeritette, hogy utazzék vele Varsóba. Útra kelve, megszökött tőle. A két feleség végre találkozott, s eleintén a csaló férj ellen nem akartak lépéseket tenni, ds mikor megtudták, hogy még egy harmadik felesége is van, a kit ezelőtt 5 évvel hagyott a faképnól, megtették ellene a fenyitő följelentést. Egy iparos-ebéd 1553-ban. Hogy mily jó módjuk és gyomruk volt a tizenhetedik században a derék kecskeméti kovács mesterembereknek, igazolja a következő érdekes kivonat, mely a kecskeméti levéltárból íratott ki s egy remeklő kovácsmester ebédjére vonatkozik : „Az uj mester főzessen hat I tál étket. Első tál étel legyen káposztás hús egy disznó orjával egészen fejestül, moly között légyen négy koncz. Második tál étek tyuk édes lével, melyben legyen tiz tyuk. Harmadik tál étek riskásával, két konczczal, kiben légyen tiz tyuk. Negyedik étel fekete lé, kövér malaczc/al Ötödik tál étek sült, két jó kövér felsálpecsenyével és két jó kövér malac/, töltve, ugyanezeu sült étek mellett légyen két bélés, egy.k mazsolaszőllővel, a másik riskásával. Hatodik tál étel gyümölcs, úgymint perecz, dió, mogyoró elegendő. Es mindezen eledelek mellé a mester az napon elegendő bort tartozik állítani, olyat, a milyet a kovács mesterek szeretnek. — Annak okáért mint az disznó órja, mint a busz tyúkok, mint a hat malaczok és két felsál-pecsenyék olyanok legyenek, melyeket az arra rendeltetett igazlátó emberek javalkatnak“ stb. Ixod-SuLom.. „Szemle“, illusztrált gazdasági és sportrovatokkal, szerkesztik gróf Zichy Imre és gróf Kreith Béla. A magyar arisztokrácziának ezen kiváló gonddal és szakértelemmel szerkesztett folyóirata (megjelen havonként kétszer) most lépett második évto- lyamába. Az első szám igen szép és változatos tartalommal jelent meg. A lap kizárólag a főúri a gazdák nemes osztályának van szánva. Előfizetési ára egy évre 10 forint. Kiadóhivatal Budapest, Lövész-utcza 5. sz. Az első szám tartalma: Előfizetési felhívás. A főrendiház reformálása ; gr. B. K.- tól. Lakás-viszonyaink; gr. Kreith Bálától. A Vendée ; Zay Miklós gróftól. Eíőhang, költemény, Be- niczky Gyulától. Tibor szerelme ; Szentiványi Emiltől. A királyfi medvevadászaton ; Erdélyi főurtól. A kisebb vadak ellenségei; gr. Vay A.-tói. Levelezés. Főuraink s az országos kiállitás ; - Majthényi Lajostól. A fák kultusza ; b. N. J.-től. A nagykárolyi szép napok. Általános szemle. Nemzeti kaszinó. Országos kaszinó. Sport. Nűvilág. Zene. Színház. Művészet. Irodalom. Uj regényvállalat. „Regénytár“ czim alatt egy regónyváilalat indul meg f. é. deczember hó 1-én Broní<ovfo» QjröréYi x^cnert ÍVÓ »Zűr fcöSZtéSQ ELlöIÍGtt és kiadásában. — A „Regénytár“ könyvalakban, havonként háromszor, még pedig minden hó 1-én, 10 én és 20-án három-három Ívnyi tartalommal s két regény folytatással jelenik meg. A „Regónytár“ czélja: a külföldi férezregénveknek kiszorítása, és a magyar családoknak oly regényekkel való ellátása, a melyek nemes szórakozást nyújtanak, nevelnek, müveinek s az erkölcsöt visszahelyezik a maga jogaiba. A „Regénytár“ csak hazai jónevtt Íróktól s csak eredeti regényeket közlend. — A „Regénytár“ olvasói a 36 ik füzettel egy díszes albumot kapnak jutalmul, mely 24 magyar írónak, írónőnek, művésznek és művésznőnek az arczkópét s életrajzát fogja tartalmazni. — A „Regénytár“ ára: füzetenként 25 kr. Egy hóra 75 kr. Negyedévre 2 frt 25 kr. Félévre 4 írt 50 kr. Megrendelések Brankovics György nevére a „Regénytár“ szerkesztő s kiadóhivatalába (Budapest, Hatvani-utcza 3. szám) intézendők. F. évi deczember hó 1-től azonban minden könyvkereskedésben s minden lap- elárusítónál füzetenként is megszerezhető. — Ajánljuk az olvasó közönség pártfogásába.- Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 188Í. nov. 14-én, Magyar aranyjáradék 6°/,....................................... 121.75 Magyar aranyjáradék 4”/0............................................93.55 Magyar papirjáradék 5°/0 . .......................................84 20 Magyar vasúti kölcsön..................................................143.— Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás 98 — Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 119. — Magyar keleti vasúti államkötvény, ül. kibocsátás . 105.— Magyar földtehermentesitési kötvény.................................160.75 Magyar földteherment. kötvény záradékkal . . . 99 60 Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 99.— Erdélyi földtehermentesitési kötvény ...........................100.— Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény .................................98.25 Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön ................................116.26 Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy...........................115.75 Osztrák járadék papírban..................................................81.10 Osztrák járadék ezüstben ........ 86.80 Osztrák járadék aranyban................................................103.50 1860-iki osztrák államsorsjegyek .....................................135.96 Osztrák-magyar bankrészvény ......................................86.— Magyar hitelbank-részvény..................................................87.— Osztrák hitelintézet-részvény ....................................... 285.60 London ................................................. ] 122.50 Ezüst ................................................. . —.— Cs. és kir. arany............................................ 6.76 20 frankos arany (Napoleoud'or) , 9.70 Német birodalmi márka . . ,................ . 69,90 Felelős szerkesztő: Szterényi József, Kiadótulajdonos: Bernstein fdárk. Nyom. Berosteiu Márk, S.-Szemgyörgjöu.
