Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-11-11 / 126. szám

csak egy s legnagyobb képviselője él még, Kossuth Lajos.

Temetése holnap délután fog végbemenni, arról majd külön fogok írni t. nagysádnak.

Munkácsy képét még folyton ezrével nézi a közönség, Kár, hogy a kép már nemsokára elszállít- tátik. S mert e kép a képzőművészeti csarnokban van kiállítva s mert a csarnok a Sugár-uton van, hát megsúgom t. Nagysádnak, hogy a sugárút a jövőben „Andrássy-sugárút“ nevet fog kapni. E tervvel most foglalkozik a fővárosi közmunkák tanácsa, mely ezzel háláját akarja kifojezni gr.. Andrássy Gyulának, a ki a sugárút eszméjét először pendítette meg. A dolog még csalt tervben van, magam is csak úgy suttyomban tudtam meg.

Talán emlékszik még t. Nagysád azon felolvasásokra, melyekre a mult téli látogatása alkalmával voltam szerencsés elkísérhetni.

Most ismét megnyílunk e felolvasások s tavasz derekáig lesz minden héten egy ily közérdekű felolvasás, melyeket fővárosunk leguovozetesebbjei . fogják ismét tartani.

De van valami, a mi nagysádat mindezeknél jobban fogja érdekelni: az estélyek. Az idén igen sok ily estély lesz nálunk. Különösön főúri körökben lesz több ilyen. Mint hírlik, egyik fiatalabb mágnásunk a Vigadóban szándékozik nagyszerű estélyt rendezni, a mely az összes arisztokráczia találkozó helye lenne. Ez iránt már most is igen nagy az érdeklődés.

Megválik, lesz-e belőle valami.

Az öreg Liszt bácsi is itthon volt s elment faluzni. Z eliy Géza gróf és Teleki Sándor grófnak lesz ő most vendége, a kik bizonyára örvendenek is ennek.

De már elég is volna — de talán még sem.

Még csak valamiről akarok írni. Ez egy kis irodalmi újdonság. A derék Ábrányi Emilre emlékszik Nagysád. Hogy is ne, hisz én mutattam volt be Kegyednek. 0 most „Fővárosi Szemle“ czimen hetilapot indított meg ; ezenkívül gróf Kreith Béla s Gróf Zichy Imre is újból felvették a „Szemle“ czi- niü félhavi folyóiratukat.

Most azonban már csakugyan elég. A magyarok islene áldja meg Nagysádat! isten Önnel. Viszontlátásra !

Budapest, 1884. nov. 5 én.

Alexi.

VEGYES HÍREK.

Háromszékmegye alispánja a napokban a fő mérnök társaságában a kézdi-vásárhelyi szeszgyárakat egészségügyi szempontból megvizsgálta s azok nagyobb része — igy írja a „Székelyföld“ — nem felelvén meg a szabályoknak, többen pénzbírsággal sujtattak.

Hangverseny. Ma kedden, f.. hó 11-én esti 7 érakor Bal István éttermében különleges hangverseny adatik az Aeolhegedü és czitera művész Szabó Béla és István testvérek áital Budapestiől, a Szabó Bélától öt: A. D. G. és C. aczélhúrokra szervezett Aeoiviolon nemzeti uj hangszeren, igen érdekesen összeállított müsorozattal. Felhívjuk a hangversenyre a közönség figyelmét.

A brassói alakuló „Rongyos-egylet“ figyelmébe ajánljuk a „Kolozsvárt Közlöny“ alábbi sorait az ottani ily egyletről. A mi „rongyos“ egyletünk. Alkalmunk volt belepillantani az egylet raktári könyveibe. Láttuk jegyzékét annak az ezerféle somrnit— Szép bizony, aztán mily kellemes az arcza! Da talmi ezt is ismered ?

— Oh igen. Hegyi Aranka, a szép hangú énekesnő.

A kisasszonyok újra tovább meunek nehány lépéssel, hogy ismét megálljának.

— Komáromi Mariska; — olvassa a vi- déki kisasszony. — Ki ez?

— Szintén énekesnő. Igen szép, páratlan ked- vességü fiatal leányka. Valóságos kis csalogány.

— Látod, kedves Klotild, e két arczképet ? — kérdezi a fővárosi kisasszony.

— Látom; óh még igen fiatal lánykák, de igen szépek. Oly szolid, kellemes arczvonásokkal, igazi kis babák. De nini, a név is itt alá van írva; A adna i Vilma, Nagy Ibolyka.

— Mindkettő színésznő, — magyarázgatá a fővárosi kisasszony. Vadnai kisasszony énekes, Nagy Ibolyka pedig társalgási szerepekre.

— De mi ez ? — Lálod, to kis csacska, esik az eső és nincs esernyőnk. Most megázunk !

A két kisasszony sietve távozott. Utánuk néztem és elgondo tam, hogy az a ködves kis vidéki leány mi mindent nem látott egy rövid negyedóra alatt. Megismerkedett a művésznőkkel és ha haza utazik falujába, el fogja mondani, milyen szépek azok a pesti kirakatok.

A kirakatoknak tehát van missziójuk. Ez esetben ismerteitek, szórakoztattak, máskor pedig mulattatnak.

A hol a nézők unatkoznak a kirakat előtt, ott a kereskedő is unatkozik. Ez megdönthetetlen sarkigazság.

B. H.

érő limlomnak, a mit raktárába összegyűjtött. Mindenféle elviselt ruha, kimustrált pipercezikkek, meg- vedlelt bútordarabok, elkopott könyhaeszközök, el- rongyolott fehérnemüek, levágott szivarvégek — és a mindenható tudná megmondani, mi mindenféle semmiségek azok, a miből ez egylet táplálkozik. Aztán megnéztük, hogy mi lett mindezekből és láttuk, hogy 188i-ben felöltöztetett a „rongyos egylet“ jó meleg ruhával 123 gyermeket, 1882-ben 129-cl, 1883-ban 134-et; ez ideig összesen 48G-ot. Van-e még valaki, a ki nem hiszi, hogy a bibliai kenyórdarabokból ötezer embert megvendégelni na lehetett volna ? !

A „Brassói magyar polgári kör“ által folyó hó 10-án rendezendő házi társas-estélyre adakoztak : Nagy István 1 pulykát, 3 üveg befőttet s néhány tombola tárgyat. Papp Ferencz 1 sonkát és 5 tom- bolatárgyat. Székely György a szükséges kenyér s minden az estélyre valónak ingyenes megsütése. Szterényi József 5 üveg befőttet, salátakáposztát s 5 tombolatái gyat. Vén Ferencz István 1 libát s 1 üveg befőttet. Tu/son Elek 1 malaczot. Pásztory István 2 kacsát. Nagy Imre 1 pulykát s 2 üveg befőttet. Király József 1 csomag puszerlit. Szörényi Endro 2 tejes kalácsot, 5 tombola tárgyat. Veres György 1 libát, 4 üveg bort. Berdo Károly 4 üveg bort, 6 üveg kászoni s 6 üveg eiőpataki borvizet. Szataia Sándor G liter bort. Tokos Izsák 2 pár csirkét. Ungvári Lajos 1 libát s 1 üve-g bort. Nagy Áron 2 kacsát, 2 üveg bort. Knopp Miliályné úrnő 1 tál tésztanemüt. Bartha Istvánné úrnő 1 malaczot,

1 tál almásbélest, salátakáposztát, néhány tombolatárgyat. Teraesváry Vilma úrnő 1 érez tentatartót. — A vigalmi bizottság különösen felkéri a t. tagokat, hogy a tombolának szánt tárgyakat mielőbb Papp Ferencz egyleti igazgató úrhoz szíveskedjenek küldeni.

Hymen. Hosszufalusi Köpe János f. hó 15-én fogja tartani jegyváltását segesvári Horváth Anna ' kisasszonynyal. Áldás e boldog párra!

Lónyay holtteste tűzveszélyben. A vasúti kocsiban, melyen Lónyay holttestét vitték TuzBérra a családi sírboltba, valószínűleg tengelyizzás következtében tűz ütött ki. A kocsi fekete drapériái, s a koszorúk szalagjai égni kezdtek. A tüzet azonban gyorsan észrevették, s mielőtt nagyobb mérve két ölthetett volna, eloltották. A koporsót s a holttestet a lángok nem érintették.

Rablógyilkosság és öngyilkosság. Sopronból jelentik, hogy f. hó 15-én két mai hakupeczet az újházi országúinak egy erdőmentén fekvő részén több fölfegyverzett útonálló megtámadott s fenyegetőzések között szóüitotlak föl pénzük átadására. Egyikük azonnal átadta, a mi kis pénze volt, de a másik nem akarta átengedni tárcsáját, melyben 300 fit volt. Erre az utonállók rávetették magukat, télig agyonverték, aztán kirabolták. Egyikük pisztolylövéssel meg is sebestté. Az utonállók egyike már meg is került. Saját kutyája vezette nyomra. Midőn ugyanis a tulajdonosa a kutyát észrevette, utánna dobta baltáját, mi által a kutya véresen megsérült, míg a rablók az erdő sűrűjében elbújtak. Az utón jövő vásáros emberek a kutyát a legközelebbi faluba vitték és ott tulajdonosaként az iváni lelkész juhásza ismertetett fel. A juhász neszét vette a dolognak s felakasztotta magát. Az elrabolt pénzt nála megtalálták. A másik rablónak még eddig nincsenek nyomában.

Eugenia ex-császárné balesete. Londonból írják, hogy a francziák volt császárnéját f. hó 3-ikáu Chislehurstben, férje tÍrjanak látogatása alkalmával súlyos baleset érte. Midőn a templom előtt hintájából ki akart szállni, s az inas a hintó ajtaját félig kinyitotta, a tüzes lovak nyugtalankodni kezdtek. Az inas melléjük ugrott, de a hintó ajtaját nyitva hagyta. A császárné sietve akart leszállói, a lépcsőfokról lecsúszott s földre zuhant. Rögtön Goddard ur lakására vitték, hol kitűnt, hogy egyik lábán csekélyebb mérvű törést szenvedett. Az iste- nitiszteleten mindamellett részt vett s csak azután tért a városba.

Délsarki expediczió. Stockholmi lapok arról adnak Iliit, hogy Nordcnskjöld báró uj sarkföldi ex pedicziót fog vezetni, ezúttal a déli sarkra. Nor- denskjöld jelenleg Péterváron van, hogy befolyásos egyéneket nyerjen meg az expediczió eszméjének.

Kegyeletes fiú. Mintegy 10 óv előtt Weisz M. A. budapesti gazdag kereskedő anyagi zavarokba jutott s hitelezővel 27 perczentre egyezett ki. Két évvel később meghalt. Nemrég híre járt, hogy Weisz M. J. helybeli ékszerész az előbb nevezettnek fia, megnyerte a bécsi községi sorsjáték főnyereményét. A szerencsés nyerő most, hogy atyja nevén semmi folt se legyen, atyja összes hitelezőit kielégítette, a mi körülbelül 40,000 írtjába került.

Szerencsétlenül járt követ. Schuyler E. urat, az Athénben levő amerikai követet nemrég súlyos balekot érte. Midőn este Pallita, egy athéumelléki falucska felé sétáit, visszajövet letért az országúiról s egy rövidebb mellékuton akart Athénbe jutni. Minthogy azonban már sötét volt és Schuyler nem igen ismerte a környéket, egyszerre csak egy mósz- gödörbe zuhant, melynek tartalmába nyakig sülyedt. Szerencsére egy ott járó paraszt meghallotta segélykiáltásait, oda sietett és kihúzta. A követ súlyos égési sebeket szenvedett, de állapota nem ve- , szélyes,- 503 —

Az udvarias bankóhamisitó. A lembergi posta

pénztárban egy hamis tizos bankót találtak, melyen az alsó részen, hol a bankjegy hamisítás büntetések vannak, a következő sorok voltak Írva: Bocsánatot kérek, hogy nem azokat a szavakat írtam ide, melyek az eredi bankjegyeken vannak.

De ez nekem sok gondot okozott volna, mert nem írhattam volna le az egészet ily apró hetükkel. Egyidejűleg kijelentem, hogy ezen bankjegy értéke sok- sal nagyobb, mint a valódiaké, mert ötven óra hosszáig dolgoztam rajta, azért nagyon keveset is csinálhattam. Krakkó, 1884. október hó.

Szájkosaras emberek. Olaszország egyik legnagyobb városának prefektusa, egy dúsgazdag földbirtokos. szüretelő munkásait szájkosár hordására kényszeritette, hogy ne ehessenek szőlőt. A kormány kirét vette ugyan e hallatlan embertelenségnek, de a prefektus azért megmaradt hivatalában. A magyar szőlősgazdák sokkal emberségesebb, de nem kevésbbé praktikus eszközt alkalmaznak a honi szüreteknél. Vígan szól a czigányzene, s a szedő leányok és legényeknek egyre hangos 'dalolással kell kisérni a czigány muzsikát. A ki dalol, az nem fogyasztja a szőlőt, — tartja a magyar szőlősgazda, és a termő helyeken az egész szüreten át csattog a vig dal, nem mind’g vidámságból, hanem a gazdák gondos előrelátásából. Ezen bizony okulhatnának az olaszok.

Méregkeverö férj. Linzből Írják: Mult szerdán

egy Ratzenböck Fereucz nevű parasztot Escheuan- ban elfogtak, miután anyja segítségével fiatal nejét, kivel csak ez év szeptemberében kelt egybe, meg- mérgezte a levesbe kevert arzenikummal. Az elfo- gatás csak azután történt, miután a bécsi orvosi fakultás a mérgezést konstatálta.

A gyilkos szolga. Parisban egy előkelő ügyvéd, De la Palme családja körében ült mult héten otthon, midőn egyszerre bejő a szolga, rászegez egy revolvert gazdájára, mellen lövi, s kimegy. Az ügyvédnek alig volt annyi ideje, hogy fölállva nehány lépést nagy nehezen fia felé tegyen, e pillanatban a szolga egy másik ajtón ismét bejött s másodszor is rálőtt áldozatára ; e lövés Palme ot ezombon találta. Palme erre összerogyott, s néhány perez múlva meghalt. A gyilkos erre menekült, néhányan utánna futottak, ő visszalőtt s az egyik üldöző szolgát könnyedén megsebesítette. A mint beért a kertbe, maga ellen irányozta fegyveiét s főbe lőtte raa- I gát. A gyilkos már tizenkét éve állott Palme szolgálatában nejével együtt s borzasztó tettének oka nem lehet má3, mint hirtelen támadt őrülési roham.

A kolera Parisban ismét fölmerült & áldozatait mindennap nagyobb számban szedi. A tudósok azon véleményben vannak, hogy a ragály most egész Európában fogja tenni körútját. Párisban az első kolera eseteket eltitkolták, de mióta naponkint szaporodik a kolerabetegek száma, azóta a hivatalos hírek is regisztrálják az eseteket. így a mult szerdától csütörtök délután 4 óráig a Szent-Autal kórházban négy ember halt meg kolerában; a Tenon kórházban pedig a kolerában megbetegedett hét ember közül 5 meghalt. A Necker kórházban kolera gyanús tünetektől kisért betegedósUeset fordult elő. A városban négy kolera-halálesetet konstatáltak. Este újra betegedések fordultak elő, melyek közül néhány halállal végződött.

Black. Vladimír orosz nagyherczeg Párisba érkezett környezete és Biack kíséretében. Black közönséges franczia uszkár, de nevezetes története van neki. Ezelőtt két évvel Biarritzuál egy csónak került a sziklazátonyok közé. A rajta levő nyolez ember már kétségbeesett a fölött, hogy megmenekülhessen és. a boldogságos szűznek ajánlották leiköket, mikor egyikök felkiált: „Mentőkötél“ Csakugyan, Black úszott a halál közt vergődőkhöz, szájában a mentőkötéllel. Negyedóra múlva a hajótöröttek szerencsésen partot éltek. A derék Black egy Latour nevű úszómester kutyája volt s most egyszerre óriási népszerűségre tett szert. Ünnepelték a biarritzi egész saison alatt. Kutyaebédet rendeztek a tiszteletére, következő nyomatott meghívóval : „Blacknak van szerencséje meghivni biarritizi eb-barátjait.“ A városi tanács ötven frankot utalványozott, egy nagylelkű adakozó pedig kétszázat ajándékozott egy szép fényes ezü6t nyakravalóra, melylyel a becsületes Blackot megtiszteljék. Mikor Vladimir nagyherczeg Biarritzbe érkezett és hallotta e dolgokat, megvette Blackot és most magával viszi Oroszországba. Blacknól a „Figaro“ egy embere látogatást tett. A nyolez embert megmentett derék állat csak úgy duzzad a jólléttől. Az említett nyakravalón kívül ezüst pereczeket visel a négy lábán. Szóval gyöngy élete van, a mi bizonyítja, hogy a jótett e földön is meghozza a kamatjait.

Botrány egy orosz szerkesztőségben. A Péterváron megjelenő „St. Peterburgsky Listok“ szerkesztőségében néhány nap előtt négy férfi jelent meg, luk egyenesen Skorobatowo szerkesztő szobájába mentek. A szerkesztő kérdésére, hogy mit akarnak, vezérük, egy herkulesi termetű férfi, azzal felelt, hogy botjával Skorobatowot arezba vágta. Ugyanez a sors érte a szerkesztő kiáltására elősiető szerkesztőségi szolgát is. A szerkesztő most futásra fogta a dolgot s a szobákon keresztül kifelé rohant. A szerkesztőségi tagok föl akarták tartóztatni üldözőit, de nem bírtak velük, Skoroba-