Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-11-01 / 123. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. é\folyam. 123. szám. Szombat, november l. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY, Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. n^eg-jelenilc lieterO^int 3aáro3nn.szor: 3Cec3.ca.en., Cs-ü-törtölsön. és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, íó'piacz, 629. sz. a. (Csulak Zsigmond-fóle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal : Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 fit -— kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 ,, 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetményei: fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Becsben: Ilaaseustein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Ilaasenstein és Voller Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. S.-Szentgyörgy, 1884. okt. 31. A sajtó még mindig a pénzügyminiszter expozéjával foglalkozik. Érdekes a különféle vélemény s azért adunk itt egy kivonatos lapszemlét. A „Pester Lloyd“ nyilatkozata a következőkben foglalható össze: „Szapáry gróf ékes expozéjának mindjárt bevezetésében megmutatta azt a lapot, melyre az egész költségvetést építette. Ez az alap ugyanis az 1883. év és a folyó év nyolcz hónapjának eseményei, melyek kiinduló pontul szolgáltak a jövő évi budgethez, de egyszersmind kétségbevonhatatlan módon demonstrálják, hogy az a methodus, a melylyel Szapáry gróf a költségvetést összeállította, kipróbált és reális, és a valóság nem marad az ő előirányzatai mögött, sőt a végeredmény rendesen kedvezőbben üt ki, mint az előirányzatban jósolva volt. Pénzügyi helyzetünk évről-évre javul s ezen folytonos javulásban ma sem állhat be szünet.“ A „Nemzet“ körülbelül ugyanezt mondja, azaz egyáltalában nem talál semmi kifogáso- landót a költségvetésben. A „Pesti N a p i ó“ ezeket Írja : „Nehéz viszonyok közt vette át gróf Szapáry Gyula a pénzügyi tárczát. Elődje a boszniai okkupáczió miatt megvált tárczájától. A javulásnak indult háztartás ismét megromlott; rendkívül nagy kiadások fedezéséről kellett gondoskodni; előlegekre szorult a kincstár; a kölcsönök rossz kurzuson keltek el. Az állam jövedelmei, a nagy elemi csapások daczára, egyre emelkedtek. Énnek elérésére az adók emeltettek; a közterhek időközben megnehezültek, " olya mindnyájunkra már alig elviselne. ; “ ehezedik. Az előterjesztett költségvetés szerint a rendes háztartásban több, mint öt millió a fölösleg. A mult évben megszavazott adók, különösen a szeszadó-reform után bizton lehetett 1885-ben fölöslegre számítani. A pénzügyminiszter tartózkodóig nyilatkozott ezen eredményről, s erre megvolt neki a maga alapos oka.“ Áttér ezután az egyes miniszteiiumok költségvetésére s a beruházásokra, mely után igy végzi czikkét : „Ellenzéki álláspontunk nem tartóztathat vissza annak elismerésétől, hogy az 1885-iki költségvetés, a pénzügyminiszter szempontjából kedvező, s hogy a hatás, melyet a pénzpiaczokra tesz, bizonyára szintén kellemes lesz. De kötelességünk ráutalni a kép másik oldalára is: a gazdasági válságra, melynek közepette a kormány e budgetet bemutatja. Kérdés : meddig bírhatják el az adózók az állami nagy terheket? Úgyszintén kérdés: megvalósulnak-e a bevételi előirányzatok, melyek egészséges közgazdasági viszonyokat tételeznek föl ?“ Ennél sokkal keményebb az „Egyetértés“, mely igy ir : „Több mint öt millió fölösleg a rendes kezelésnél, s nem több mint 11 és millió hiány az egész költségvetésben : oly csuda ez, mely előtt le kell venni kalapunkat, ha ugyan egyáltalán hajlandók vagyunk komoly képpel ál- Jani meg a csudák előtt. ... A pénzügyminiszter főleg az 1883-iki zárszámadási adatokra alapiíja előirányzati tételeinek megbízható- < ságát a bevételeknél. Pedig a tavalyi év és az idei közt nagy a különbség. Majd meg fogja azt látni a pénzügyminiszter a vasutak kamat- biztositásánál, a közvetett adóknál, sőt az adókezelés nehézségeinél is. Mindent összevéve, mi nemcsak fényesnek nem látjuk, de egyenesen komornak, sőt vigasztalannak találjuk a helyzetet. Adóképessrgünk kimerítve, az adóemelés lehetősége elenyészve, államjavaink nagy része eladva, az adóképesség fokozására szolgáló állami befektetések a lehető legszűkebbre szabva, deficzitünk magas összegben állandósítva, pusztán az államhitel segélyével tudunk éldegélni.“ A „Pesti Hírlap“ ezt mondja: „A pénzügyminiszter expozéja igen kellemesen hangzó tónusból kezdődik. A megelőző években rendesen ahhoz voltunk szokva, hogy a pénzügyminiszteri praeliminárét a zárszámadások optimisztikusnak bizonyították, meghazudtolták. Rendes dolog volt, hogy a zárszámadások 10 — 20, sÖt ‘több millió deficzitet mutattak ki, mint a miniszter megállapított. 1882-ben megváltozott a helyzet: 6 millióval volt kevesebb a hiány a zárszámadásokban, mint a praeliinináré szerint. 1883-ban már több mint 7 millióval csökkent a deficzit. A mi a jelen deficzitet illeti, azt eltörülni eddig még nem sikerült, de évről-évre apadást mutat. Természetes, hogy ezt az államháztartásban az egyensúly helyreálltának még nem tekinthetjük. Pénzügyeink akkor lesznek csak teljesen rendezetteknek mondhatók, ha valósá gos deficzit a költségvetésben egyáltalán nem mutatkozik, hanem minden bevételünk minden kiadásainkat fedezi.“ A „Budapesti Hírlap“ igy szól: „Szapáry pénzügyminiszter kedvező mérleget mutatott be ma. A rendes kezelés egyensúlya nemcsak helyre van abban állítva, de sőt fölösleget is mutat ki. Mi aggodalmunknak adunk kifejezést, hogy a kormány, mely a par- lamentárizmust egyszerű gépezetté változtatta, esetleg a számok csoportosításában is következetes önmagához, s a hogy az embereket a szavazás mérlegében, úgy a milliókat az egyensúly mérlegében a kormányzás kényelmi érdekei szerint figuráikat ja. Nem a Tisza-kormány volna az első, a mely fényes budgeteket állit. össze önkényesen az államhitelezők s az adófizetők elkápráztatására. Szeretnők, ha csalódnánk, de mi az öt millió fölöslegnek oly esztendő alatt elővarázsolhatásában, mely év sem termés, sem kivitel nagyobb mérvével nem dicsekedhetett, részünkről hinni nem tudunk.“ Berzeviczy Albert kinevezése. A hiv. lap a következő kir. kéziratot hozza: „Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére, dr. Berzeviczy Albertet, a nevezett minisztériumhoz első osztályú miniszteri tanácsossá a rendszeresített illetményekkel kinevezem. Kelt. Gödöllőn, 1SS4. évi okt. 17-én. Ferencz József, s. k., Trefort Ágoston, s. k.“ Az 1885. évi budget tárgyalását okt. 29-én kezelte el a képviseló'ház pénzügyi bizottsága Zsigmondy Vilmos elnöklete alatt. Az ülésen a kormány részéről jelen voltak Tisza Kálmán miniszterelnök, Szapáry Gyula gróf pénzíigyminszter és Hilbert osztálytanácsos. —■ A tárgyalás a belügyij tárczával kezdődött, s a következő érdekesebb mozzanatokkal birt. — A közegészségügyi rovatánál Tisza miniszterelnök a közegészségügy felügyelők intézményét indokolta, s kijelentette, hogy a felügyelő intézmény be lesz osztva az egészségi osztályhoz. Madarász kérdésére kijelentette, hogy a községekben az orvo- soknak állami kinevezése nincsen szándékában. — A rendőrségnél Rakovszky előadó a rendőrségi botrányok tárgyában szólalt föl, mire a miniszter válaszolt. Szerinte a rendőrségi bajok indokai részint ott is keresendők, hogy pénzügyi tekintetekből a rendőrség szükségleteinek kielégítése nem állott arányban a főváros gyors és rohamos fejlődésével; továbbá számosán vétettek át méltányossági szempontból a régi rendszer régi emberei közül, a kik most az uj viszonyok közt nem képesek helyt ál- lani. Egyébiránt vizsgáló biztost küldött ki, a kinek feladata nemcsak a bűnügyi vizsgálat, hanem más osztályok kezelését is lehetőleg szigorúan megvizsgálni. A vizsgálat szakadatlanul foly, eddig is kétségtelenné vált, hogy rendetlenségek tényleg , vannak. Ezeknek, valamint a netáni kiderülendő l visszaéléseknek orvoslását s megtorlását kíméletlen szigorral fogja eszközölni. — A bizottság az egész belügyi tárczát módosítás nélkül fogadta el. Magyarország költségvetése 1885. évreBeterjesztette a képviselőház okt. 25. ülésén Sza- pári Gyula gr. pénzügyminiszter. A) Kiadások. I. Rendes kiadás : írt 188ő-re előirányoztafik .......................... 308,770.270 1885-re engedélyeztefrt tett........................... 298,312.912 1885-re több 10,463.358 Ezen többletből esik 7,167.298 írt oly kiadásokra, melyek inkább átfutó jelleggel birnak és egyes számadási ágak bevételeinek fokozásával járnak; a valóságos kiadási többlet tesz .......................................... Az átfutó kiadási többlet részletezése a következő: 1. az államosított vasutak brutto szükségleteinek felvétele folytán 968.104 írt és 4,932,267 írt, együtt . . j 2. a pénzügyi tárczánál .... J 3. a posta és távírdánál .... 4. a selyemteuyésztésnél .... és 5. a lótenyésziDtézeteknél . . . összesen . A valóságos kiadási többletből pedig esik: 1. a kabineti irodára ..................... 2. az országgyűlésre ..................... 3. a közösügyi kiadásokra 4. az államadósságokra .... 5. a horvát-szlavonországi beligazga3,296.060 5,900.371 367.614 458.560 170.000 270.753 7,167.298 2.741 26.908 142..07 3 1,804.964 tásra..................................................... 186.386 6. az állami számvevőszékre .... 977 7. a miniszterelnökségre ..................... 650 8. a belügyminisztériumra .... 277.486 és pedig : a közegészségügyre . . 18.272 a színházakra .... 82.000 a csendőrségre .... 147.154 a fővárosi rendőrségre . 24.537 egyebekre ..........................5.523 9. a pénzügyminisztériumra 58.401 10. a közmunka- és közlekedési minisztériumra ..................................... 29.473 11. a földraivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumra ..................... 203.053 melyből a keleti marhavész elfojtására .....................................114.000 3 uj földmives-iskola felállítására . . . 51.880 I és a többi czikkekze 37.173 esik
