Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-09-13 / 102. szám
— 407 — nyittessók a gyakorlati kivitel bármely társasjáték vagy egyéb tantárgy sikeres tanítására nézve. Akkor bizonyos, hogy pl. a „Kádár" játék a zaj- zoui helyes gyakorlati mód szerint alkalmaztatott volna Tatrangon is. Akkor bizonyos, hogy a különböző színek ismertetése s az 5 —10-ig való számkor tanítása ugyancsak a zajzoni helyesebb tanmód szerint kezeltetett volna Tatrangon is. Akkor bizonyos, hogy a tatrangi helyes, kifogástalan gyermekkarének-tauitás átszivárog vala Zaj- zonban is, hogy a tatrangi pontos látogatása az óvodának, mint szép példaadás, alkalmasint elragad vala vala Zajzonra is. Ezek pedig nagy és kivihető előnyök lennének az óvodaügyre s annak nemes czéljára nézve; természetesen, ha ezen ügyek a nevezett gyűlésekben méltóan, tüzetesen és szakszerü- rüleg tárgyaltatnak, megvitattatnak, s a mi jobb, elfogadván liiven, pontosan alkalmazást is nyernek. A pontatlan óvodalátogatásnak útját is első sorban az óvónői gyűlések jegyzőkönyveiből kifolyólag kellene, hogy elvágassék. Annak rendes útja és módja szerint az illető helyeken addig kellene kopogtatni, zörgetni, mig az alsó, felső és legfelső forum a gyakori és jogos felkeresést megsokalván — felelősség terhe alatt szigorúan és határozottan intézkedik. Pontos iskoláztatás, jöjjön el a te országod is ! Fejér Gyula. Közgazdaság. Ekeverseny Kisbéren. A jkomárommegyei gazdasági egyesület által legutóbb Kisbéren rendezett nagyszabású ekeversenyen többek közt jelen voltak : Ordódy Pál a volt közlekedésügyi miniszter, mint elnök; a kormány részéről Fényes László, az állami uradalom részéről Renner Gusztáv igazgató és a vidék összes előkelősége. A kiállítók és versenyzők közt a legelőkelőbb czégek vettek részt. Ott voltak Tarnóczy Gusztáv legkülönbözőbb rendszerű egyes, kettős és hármas Schlick-Krumpach-féle hires ekéivel, mely utóbbiakat ott még alig ismerték és melyekre már a bemutatáskor számos megrendelés történt; továbbá Friedländer Becsből, Gubicz László, Propper Samu és a Schlick-gyár Budapestről, Országh Váczról, Neumann Fehérvárról, a Clayton és Shuttleworth és Untráth és társa czégek, mig Kühne gépeivel elkésett. A verseny egész napon át folyt és a bíráló bizottság másnap délben hirdette ki az ítéletet, mely szerint a hármas ekéknél az első dijat a Tarnóczy Gusztáv budapesti czég által versenyre bocsátott Schlick-Krumpach-féle eke, a másodikat a Clayton és Shuttleworth czég ekéje, a hármakat a Sack féle hármas eke nyerte el. A kettős ekéknél az első dijat ugyancsak Tarnóczynak Schlick-Krumpach-féle ekéje nyerte kifogástalan munkájáért ős könnyű járásáért, a második dijat Propper Samu Sack-fóle ekéjének könnyű és biztos járásáért és a harmadikat a Shuttleworth-féle ekének ítélték oda. Ezen felül Proppernek Sack-féle magtakaró ekéje külön ezüst díszoklevelet és Yull ekéje arany díszoklevelet nyert. — Az egyes mélyítő ekéknél az elsődijat Propperfog adni, hogy elbeszélhessem a hallatlan kínokat, miket harmincz év óta szenvedek. Egy társaság telepedett le Londonban „kegyes testület“ neve alatt. A szerencsétlen emberiség gyámolitását tűzte ki czóljául és e végből lelkes felhívást intézett a közönséghez. En magam személyesen vittem el adományomat Thomson pénz- tárnokhoz. Néhány nappal ez után levelet kaptam ismeretlen kéztől, melyben légyottra szólittatám fel. Nem is válaszoltam reá; de már második nap ismét jött levél, melyben fenyegető és parancsoló hangon ez vala irva: „Vagy eljön hozzám, vagy férje meg fog halni“. Félve, hogy megijesztem a grófot saját félelmemmel, nem szólók neki semmit. Az egész éjen át gyötört a láz s gyilkosságról beszéltem. Másnap jobban órezvo magam, ki akartam menni. Alig léptem a kapu küszöbére, hirtelen megragadott valaki és egy kocsiba dobott. Elvesztőm eszméletemet s midőn későre magamhoz jövék, egy szállodában találtam magamat. A gyáva, ki elrabolt engemet, a gyalázatos Thomson, fölhasználta az alkalmat, mig én erőtlenül, élettelenül fekvőm. E percztől fogva, jóllehet min- -denképen kimutattam iránta gyűlöletemet, két hónapig nem távozott mellőlem. Ez alatt egy fiúgyermeket hoztam a világra, kinek Henrik nevet adtam. E szavakra hirtelen fölemelkedett: úgy tetszett, mintha ismételni hallotta volna a Henrik nevet. — Bizonyosan visszhang — mondá nehány perez múlva — s visszatérdelve a sírra, folytatá elbeszélését. A nyomorult, ki megfosztott becsületemtől, megfosztott gyermekemtől is, abban a pillanatban, mikor épen ölelni akartam. Kiragadta, kitépte karjaim közül . . . igen, kitépto, mert láttam folyni a vért kis kacsóiból, az erőszak miatt, mit velem nek Sack-féle rayol-ekéje nyerte, a másodikat Fried- laender Kobeck-féle ekéje és a 3-ikat a Sack-féle nyerte. A közönséges egyes ekéknél az első dijat Proppernek Sack-féle egyetemes ekéje, a másodikat Gubicz László és a harmadikat Országh József nyerte, mig Tarnóczynak Schlick-fóle 2. számú ekéje külön ezüst díszoklevelet kapott. A boronánál az első dijat Shuttleworth, a 2-ikat Propper, a 3-ikat Országh nyerte. A kiállításban Tarnóczynak kitűnő Ileidt-féle trieurjei, a Schlick gyárnak jeles készit- ményü rostái, Shuttleworth boronái és Neumann sorvetöi arany díszoklevelet nyertek. Nagy érdeklődést keltettek még Tarnóczynak „Kis Óriás“ csut- kás tengeri-darálói, uj amerikai „Acme“ boronája, szecskavágói stb., Proppernek elismert Sack-fóle ve- tőgópei, a Schlick-gyár kitűnő répa- és szecskavágói stb. A dijak diszokmáuyokból és pénzösszegekből állottak, mely utóbbiakat azonban a nyertesek az egyletnek engedték át. VEGYES HÍREK. A Gidó János és Császár Bálint szellemi vezetése alatt álló „Székely Nemzet“ napi hírek rovatában lapunkról is megemlékezvén, hibául tudja fel, hogy lapunknak sem szerkesztője, sem kiadója vele szóba nem állott. Azt ugyan elhisszük, mikép amaz újság érdekeltjei szeretnék, ha róluk, felőlük semmi sem Íródnék. Mi ismerjük jogainkat, tudjuk kötelességünket; a kaueziót mi, nem helyettünk más tette le. Felelősséggel pedig csak a sajtótörvény előtt tartozván, minden agyarkodást visszautasítunk. A „Sz. N.“ nem veszi észre, hogy lapját minő zsur- nalisták szerkesztik, s a miénkben keresi a szálkát. Császár Bálint és Malik József urak a helybeli kaszinóból önkényt visszalépni kényszerül- t e k. Ezután Gidóhoz, egyetlen barátjukhoz járnak flékenre. Csige Lajos kedvelt népsziumiiénekesünk jutalomjátékául szerdán szeptember 17-én „Itip van Winkle“ regényes Operette kerül színre, melyre előre is felhívjuk a szinpártoló közönség figyelmét. Mint értesülünk, ez búcsuelőadás is lesz. A székely egylet nagygyűlése ez évben Maros- Vásárhelytt lesz szeptember 25 én. A kiadott Programm a következő: Elnöki megnyitó. Titkári jelentés az egylet évi működéséről. Az 1883-ik évi pénz- tárnoki számadásról és pénztári vizsgálatról a számvizsgáló bizottság jelentései, és a pénztárnok kimutatása az egylet vagyonáról. Választmányi előterjesztés az 1885-iki országos kiállítás alkalmával, a Székelyföld, illetőleg az ottani háziipar érdekében az egylet részéről! teendőkre nézve. Választás a központi választmányból kisorsolandó öt tagságra és egy megürült tagsági helyre. Az alapszabályok értelmében esetleg felvehető indítványok. Két felolvasás; egyik: Dr. Szabó Károly kolozsvárim, kir. egyet, tanártól, e kérdésre: „Királyi telepitvónyesek-e a székelyek?“ és Nagy Gyula in. kir. erdőfelügyelőtől: „A Székelyföld közgazdasági szerepéről és hivatásáról hazánkban, különös tekintettel az erdészetre.“ Megszemlélése a M.-Torda megyei gazdasági egylet által rendezett s a Székely-egylet által jutalmi dijakkal segélyezet termény, állat, kózmü, eszközök és háziipar készítmények, bemutatására szolgáló gazdasági kiállításnak, esetleg részvétel jutalmak és oklevelek ünnepélyes odaítélésénél és kiosztásánál. Szeptember 24-én ismerkedési estély. szemben alkalmazott. 0 aztán elutazott és vigasztalásul e szavakat dobta felém: „Akkor fogod újra látni, mikor már többé nem ölelheted.“ — Oh istenem! mit szenvedtem e nap óta ! Annyi könyet hullattam, hogy azt hivém, nincsen már több !“ E szavak után hirtelen fölemelve tekintetét, egy fiatal dominikánust látott maga előtt. — Ki ön! ? — kiálta zavarodottan. — Idejött meghallgatni titkomat! ? — Szegény idegen testvér, — felelte az ifjú. — A pinezén át jöttem a zárdába, hogy vigaszt nyújtsak egyik haldokló apáczának. Az ön hangja vont e sir felé, én ... ón hallottam mindent. Bocsásson meg nekem és folytassa, kérem. Az apácza egy perczig habozni látszott, aztán folytatá : — Kétségkívül isten küldötte önt ide , hogy meghallgassa vallomásomat. Hallja tehát testvér! Mihelyt erőm engedé, visszatértem Londonba. Darmouth grófot halálosan megmérgezték az nap, melyben engem elraboltak. Thomson és társa Robinson György eltűntek, magukkal vive ötszázezer font sterlinget. Robinsont elfogták s elitélték, miután bevallotta, hogy Tliomsonnal együtt követték el a gyilkosságot és lopást. Nehány egyén engemet vádolt. . . Ily körülmények között nem maradhattam Angliában, de másfelől értesítettek is, hogy Thomson a kontinensre menekült. Miután rendeztem ügyeimet, siettem elhagyni a földet, mely csak szenvedéseimre emlékez tett. Sokáig kerestem Franczia- országban e nyomorultat, ki gyermekemet elrabolta. Végre is semmi nyomra nem találva, idejöttem Toulouseba, e zárdába, hol föltalálhatni reméltem ismét nyugalmamat, mit oly rég vesztettem el. Oh, ha megmutatom vala a levelet férjemnek, kit annyira szeretők ! Talán minden másképen történik. Fájdalom, nem tettem. (Vége következik,) Gyászjelentés. Sepsi-szentiváni ifj. Csia Istvánná szül. Di- mitrievics Szidónia és gyermekei: Irén, Oszkár, Ilka, Mari és Imre; édes anyja özv. id. Csia Istvánná szül. Nagy Karolina ; a néhainak testvérei: Lázár s családja, Karolina férj. Kovács Imréné, úgy néhai nagybátyja Csia János, Csia Bálint gyermekei: Elek és Teréz s családjaik; valamint a brassói állami elemi népiskolák tanítótestülete, szomorú szívvel jelentik, hogy brassói elemi vezértanitó sepsi-szentiváni Csia' litván folyó évi szeptember 13-án reggel Sepsi-Szentivánban a szülői háznál idült sorvasztó tttdővészben jobblétre szenderült. — Néhai mint hű férj, gondos családatya, jó gyermek, önzetlen rokon, igaz pályatárs, munkás tanító, a brassói Polgári körnek és több humánus czólu egyletnek buzgó apostola, helyét úgy töltötte be, hogy benne a társadalom egy pótolhatatlan veszteséget, a család pedig nélkülözhetlen gyámolát sirathatja. 48 évet élt s ebből 19-et boldog házasságban; 27 évig volt néptanító s mind Brassóban, elébb a rom. kath., később az állami elemi népiskoláknál. Földi része folyó 1884. évi szept. 15-én délutáni 2 fog Szentivánban rom. kath. szertartás mellett örök nyugalomra kisértetni; leikéért az engesztelő áldozat kedden szept. 16-án fog a s.-szentiváni rom. kath. templomban megtartatni. Béke legyen nyugta fölött I A dicsö'-szentmártoni kerületben, a hol Tisza Lajos e hó 10-én leköszönt a mandátumról, a választó közönség egy része báró Kemény Jánost emlegeti ; a kerület zöme azonban, annyival is inkább, mert Keményt biztosan megválasztják Ilyefalván, Kispál Sándor ottani érdemes és müveit földbirtokom köré csoportosul. Természetesen Kispál is kormánypárti. Merénylet egy uralkodó herczeg ellen. Greizból írják, hogy midőn az uralkodó Reuss herczeg f. hó G-án este Waldhau9ba ment vadászatra, az erdőben két fiatal csavargó útját állta, s kocsisát és inasát botokkal verte főbe. A kocsis ostorával védelmezte magát, mindamellett súlyos sebeket kapott arczán és fején. Végre a herczeg puskájával fenyegette az utonállókat, mire ezek az erdő sűrűjébe menekültek. Másnap délben elfogták őket a herczeg előbbi kocsisának és lovászának személyében, kik elbocsáttatásukórt akartak bosszút állni. Öt ember vizbefulása. Manuswörth mellett hétfőn délelőtt nagy szerencsétlenség történt. Az „Antonie“ nevű propeller, mely egy kotrógéphez volt beosztva, egyszerre, nem tudni, mi okból, sülyedni kezdett. A rajtalevő nyolez ember a Dunába ugrott. A két partról rögtön csolnakok érkeztek a baleset színhelyére, kimenteni azonban csak három embert bírtak. A menekültek közt van a kapitány is, ki már négy év ótá vezeti az „ Antonie “-t. A szerencsétlenségnek Rudolf trónörökös is szemtanúja volt, ki Mnnnswörthből vadászatról tért vissza. Milliós sikkasztások. A berlini „Kreuzzeitung“ - nak szenzácziós és nagyon valószinütlen híreket írnak Bécsbó'l az uj városház építésénél állítólag előfordult sikkasztásokra vonatkozólag. Az illető levelező a többi között ezeket Írja: „A beavatottak jól tudják, hogy a városház építésére 51/a millióval többéi adtak ki, mint a mennyit valóban kellett volna kiadni. Ebből két millió esik szükségtelen é3 egészen önkényes változtatásokra, negyedfól millió pedig sikkasztásokra.“ Hogy mennyiben van igaza a levelezőnek, annak az épitő-bizottság a megmondhatója. Kivégzés Boszniában. Mint Szerajevóból távirati utón jelentik, 10-án délben Tirnovában Persul Sá- va és Miklós, valamint Nevics György bűntetteseket kivégezték, még pedig bűnpártolás miatt, a mennyiben a rablóknak menedéket adtak házukban. A kivégzést a szarajevói uj hóhér Seifert lovag hajtotta végre, még pedig oly gyorsan, hogy 7 perez alatt mind a három függött. A kulinovicsi rabló- gyilkosság miatt fogva levő 40 vádlottnak végig kellett néznie a kivégzést. E szerint tehát Boszniában az európai igazságszolgáltatás épen úgy virágzik, mint Philippovics táborszernagy idejében 1878. év őszén, a mikor Szerajevó alatt egymást érték a z elrettentő kivógzési látványosságok. Vasúti utonállók. Bécsből jelentik: A gőztramway gépésze szombaton este 9 órakor Mauer és Kalks- burg között a sineken nagy köveket vett észre. A vonatot rögtön megállította. A vonat tovább ment s a kalksburgi állomásról Mauer feló induló vonatot óvatosságra inté. S ez nem is volt fölösleges ; a mint az említett helyre ért, az alig öt perez előtt eltávolított kövek ismét a síneken voltak. Midőn a vonat megállt a kövek eltávolítása végett, a négy méternyi magas töltés aljáról mintegy 20 férfi kiáltott föl: „Jöjjetek le, ha mertek !“ Egy menyasszony eltűnése. Graf G. L. bécsi váltóüzlettulajdonos leánya, a 19 éves Charlotta anyjának és férjes nővérének társaságában f. hó G- ikán délután Prater-utczai lakásukról a városba ment, hogy közelgő esküvőjéhez egyet-mást bevásároljon. Félhét óra tájban visszatérve, a leány ut- czai tuillette-jét házival cserélte föl s kötni kezdett. Valamivel később kiment, hogy — mint hozzátartozói gondolták — egy szomszédos üzletben kötéséhez pamutot vegyen. Ezóta Graf Charlotta eltűnt 8 mindeddig elő sem került. Mint utólagosan megtudták, az illető boltban, hol a pamutot rendesen venni szokta, az eltűnés estéjén nem mutatta magát. A leány egy níkolsburgi kereskedővel járt jegyben, kihez saját választásából, nem pedig kényszerítésből készült nőül menni. Mindig vidám volt 8 szombaton délelőtt hozzátartozóival a Belvedere képcsarnokában gyönyörködött. Felfordult világ. Az már mindennapi dolog, hogy a szolgálatadó lopás vagy más büntetendő cselekmény miatt feljelentést tesz a cselédje ellen. Az ellenkező még alig fordult elő. Most azonban már egy ilyen panasz is fekszik a budapesti kir. fenyitő
