Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-09-06 / 100. szám
— 400 féljük fol: úgy is nyugodjék meg Bálint Ui', mert felelős szerkesztőnktől az utolsó szedőgyerekig minde- nik van olyan becsületes egyén, mint a polgármester ur tisztességes személyiség, legalább még egyiket sem gazemberezték le nyilvánosan. Egyébiránt visszatérve a nem tisztességes „Nemerére“, volt idő, midőn e lap Császár urnák elég tisztességes volt, s nem fintorgatta tőle annyira nagyrabe- csült orrát, de hiába — tempóra mutanlur s még idővel oda jutunk, hogy az egész világon nem lesz neki való elég tisztességes lap és saját lapot kell magának tartania, melyben csak magát szap- panyozza, tisztogassa, szépitgesse. Nagyon is szükséges; de meg is lesz, csak magas princzipálisának, a hatalmas Tisza miniszterelnöknek nyalja hűségesen a — talpát tovább is. A király és a magyar zene. Aradon a vasárnapi és hétfői udvari ebédeken Hamza Miska nagy- kAradi czigányzenekara játszott. A kitűnő zenére a király figyelni kezdett, s a szünet alatt magához intett egy udvari személyt s megkérdezte, hova való a banda s ki a vezetője ? Mikor megmondák, hogy ugyanez a zenekar játszott előtte Szegeden is, di- csérőieg emlékezett meg róla. — Miskáék a kétszeri fellépéséi t kétszáz forintot kaptak ; de ennél sokkal többre vannak ők azzal a dicsőséggel, hogy a király tetszését kiérdemelték. Ritka ajándék Rudolf trónörökösnek. Gyöngyös egyik legszebb leánya Joó Mariska k. a. ajándékot küldött Rudolf trónörökösnek s annak leánya Erzsébet főherczegnőnek. Rudolf trónörökösnek egy közönséges terméstaplóból nagy gonddal s művésziesen kiállított gyönyörű dohánytartót, Erzsébet főherczegnőnek pedig egy szintén taplóból készült remek törlőkendőtartót küldött. Mindkét tárgy ritkítja párját s valóban csodálatra méltó, hogy miként lehet egy közönséges durva taplóból oly szép munkákat előállítani, mintha csak bársonyból volnának. A tárgyak aug. 31-én küldettek el, hogy szept. 2-án, a főherczegnő születésnapján Bécsben lehessenek. A kelenföldi vasúti baleset eddig kiderített oka> 8 a helyszínéről kelt tudósítások egybehangzólag arra vallanak, hogy a szerb király ellen magyar földön egyáltalán nem terveztek merényletet. A fél- hivatalos „Nemzet“ is kijelentette ezt, hozzá tévén, hogy itt tisztán vasúti baleset forog fönn, mely a sínek tágulásából és a talpfák korhadt voltából származott. Szívesen és megnyugodva csatlakozunk az általános véleményhez, mely ezúttal valóban meg is egyezik az igazsággal. S örülünk annak, hogy Milán király csakugyan jól Ítélt a lovagias magyar nemze'ről, mikor közöttünk volna az, ha a barátságos szomszéd állam rokonszenves királyát itt éri vala el valamely merénylő keze. De vájjon, nem nagyobb szégyenére vált volua-e a mi országunknak, ha a szerb király testi épsége vagy meglehet élete, a m. kir. államvasutak rossz pályarendtartása és hanyag felügyelete miatt kerül vala kipó- tolhatlan veszedelembe ? Mert Milán királyra nézve valóban nem sok különbséget tett volna az, hogy mi által veszíti el életét vagy egyik tagját; a merénylő fegyvere által-e, vagy pedig a m. kir. államvasutak korhadt talpfái, vagy megtágult vágányai által. Reánk magyarokra s egyáltalán az országra nézve, mind a kettő szégyen lett volna, hanem ez az utóbbi lett volna a kínosabb és nagyobb. Különben már az is elég nagy szégyen, hogy egy utazó fejedelmi vendég alatt hol egy kocsi gyulád meg, hol meg előtte fordul föl egy egész vonat. (Eltekintve attól, hogy egy személyvonat utasít küldik előre próbaképen.) Az osztr.-magyar államvasut- társaság vonalán eddigelé ilyesmi nem történt meg, sem a szerb királylyaJ, sem más utazó fejedelemmel s félő, hogy a király más alkalommal bizalmatlanul fogja elkerülni a magyar állam vasúti vonalait. Egyébként a m. kir. államvasutak igazgatóságának azt is meg kellene gondolnia, hogy nemcsak a királyoknak, de a vonalain utazó százezer egyéb halandónak is van összetörhető tagja és elveszíthető élete. Forgalom a konzulátusokkal. A budapesti kereskedelmi és iparkamara felhívja az érdekelt körök figyelmét arra, hogy a külfön székelő osztrák-magyar konzulátusokhoz intézett megkereséseiknek gyorsabb és biztosabb elintézése érdekében kívánatos, hogy megkereső leveleiket a kereskedelmi és iparkamara vagy a kereskedelmi testületek közvetítésével juttassák az illető konzulátushoz, továbbá czőlszerü különösen, ha tengeren tuli konzulátushoz intóztetik kérdés, hogy az illető levél másolata a legközelebbi posta alkalmatossággal utánküldessék, miután tengeren tuli helyekre czimzett levelek gyakran veszendőbe mennek, végül, hogy leveleikhez a feleletért járó postaviteldijat esetleg egyenértékű levéljegyekbeu mellékeljék. Beksics Gusztáv gyásza. Beksics Gusztávot, városunk orsz. képviselőjét súlyos csapás érte. Édes- atyja Beksics Ignácz hunyt el Somogymegyében, Igaion, 64 éves korában. Köztiszteletben álló férfiú volt, ki sokat fáradozott gyermekei nevelésén s midőn végre megérte azt, hogy mindnyájan kiküzdöt- ték magukat állásra, jólétre s vidám öregséget nyújtottak volna a jó apának, hosszú betegség után a sírba kellett szállnia. Már hónapok előtt elvesztő teste erejét s elméje ruganyosságát. Gusztáv fia képviselővé választásán sem örvendhetett már, mert elméjében összezavarodtak a fogalmak. Áldás emlékére a jó apának, ki rendeltetését bizonyosan betöltő e földön csak a jutalmat nem élvezhette érte itt. A miniszter köszöneté. A vallás- és közoktatás* ügyi m. kir. miniszter, gróf Andrássy Manónak azért, mert a Nagy-Hnilecz községben állítandó elemi iskola számára megfelelő épületet 4 hold szántófölddel és réttel átengedett és a tanító számára szükséges fűtőanyagot és 2 tehene számára szabad legelőt biztosított, köszönetét nyilvánította. Pisztolypárbaj. Kolozsváron a napokban Gyar- mathy Miklós alispán és gróf Bethlen Gergely képviselő közt pisztolypárbaj volt. Az ellenfelek egy lövést váltottak ; Bethlen gróf jobb karján jelentéktelen lövést kapott. Megszerete a Körös vizét- Nagyváradon mult hó 27-ikén egy ember vetette magát a Kishíd karfáján a Kőrösbe, s már-már elmerült, midőn az arra járók észrevették s a habokból kimentették. A városházánál előadta, hogy Zarin Rozaliuinek hívják, Torontálmegye Iíótza községébe való s csak nehány hóval előbb jött Nagyváradra dolgozni. Két hét előtt azonban megbetegedvén, kórházba került s mo3t som ereje a dologhoz, sem pénze a megélhetéshez nem lévén, öngyilkosság által akart a „jobb- létre“ zarándokolni. Az őt kihallgató hivatalnok megdorgálta s elbocsátotta, A dorgatorium azonban nem segített a szegény ember baján miért is két nap múlva újra csak a Kőrös habjaiban keresett enyhülést. Újra kifogták, s most illetőségi helyére fogják tolonczolni. Meggyilkolt leány. Brünnből Írják : A mult hétfőn két leányka Selowitzről Woikovicz helységbe ment, de csak az egyik tért vissza. Az eltűnt leányt, Pawlik Máriát hiába keresték. Holttestét sok kutatás után végre szombaton reggel találták meg, borzasztóan eléktelenitve, a selowitzi malom közelében. A leány fején és kezén több szúrás látható, szeme kifolyt. Minden jel arra mutat, hogy a leány gonosz kéjenczeknek esett áldozatul. A gyilkost keresik. 7084-re emelkedett, még ma ottan körülbelül 20,000 munkás nyer foglalkozást és kenyoret. A gyárban foglalkozó munkás család, tagjainak száma 65,381, bele értve a 13,000 iskolás gyermeket. — Ezen népességből 19,000 ember munkásházakban lakik, melyek a gyár tulajdonát képezik. A tisztességes \ Ilö. Egy előkelő párisi társaságban beszélték, hogy B. grófné férjét egy félvilági hölgy társaságában találva, minkettőt arczul ütötte. — 'Mily illetlen dolog az — jegyzé meg az egyik jelenlevő hölgy — a tisztességes nőnek ilyent nem szabad tenni. A tisztességes nő az ilyesmivel leg- felebb kedvesét bízza meg. Kelte ágy. Érdekes és kétségkívül „nagy horderejű“ találmány van jelenleg Kasselben kiállítva közszemlére: az egy villanyos keltő ágy, mely abban az órában, a melyre este igazittatik, felkölti a rajta alvót s ha ez esetleg nem volna hajlandó az ágy gyöngéd figyelmeztetésére fölkelni, ez drasticu- sabb módon kényszeríti arra. Az okos gépecske először is két harangot kongat meg, hogy az alvót fölkeltse s ezután az ágy közelében világot gyújt. Erre a gép a szendergő feje alól lassankót kihúzza a párnát; ugyanez időben villamosság által meg- gyújtja a kávóforraló gép alatt a spiritusz-lámpát. Majd egy zenélő-szekrény szólal meg s ha ez sem használ, a villamoá harangok ismét megszólalnak. Végül az ágy oldaláról egy papirczédula emelkedik a fekvő szemei elé, s a czédulára ez vau Írva: „Kelj fel!“ Ha aztán erre sem kel fel az alvó, akkor az ágy egyszerűen ledobja a földre. Mint a „Frankfurter Zeitung“ írja, a newyorki tűzoltók il- jen ágyban fekszenek rendesen. Megadta neki. Egy asszony uj cselédjének, ki most először került faluból a városba, ily utasítást ad: „Ancsa! itt van öt krajczár és itt van ez a levél, vidd a szögleten levő levélgyüjtőszckrénybe, de előbb végy bélyeget és ragaszd rá !“ — Ancsa megvette a bélyeget, bedobta a levelet s a bélye- lyeget rá ragasztotta a levólgyüjtőszekrényre. Gyermekkiállitás Párisban. Okt. 3-ikán nyílják meg a gyermekkiállitást. A világ minden részéből, Ázsiából és Amerikából is jelentettek he „kiállítási tárgyakat.“ Összesen több, mint 1800 bejelentés érkezett. A bizottság természetesen nem fogadja el valamennyit. Mindenekelőtt szemlét tart fölöttük, és pedig a távollevők fölött a fényképek után, a mi nem épen könnyű föladat lesz. Az orvosi szemle ismét meg fogja kevesbíteni számukat, mert csak az egészséges gyermekeket bocsátják a kiállításra, három éven fölüli gyermekeket nem fogadnak el. Páris városa a gyermekkiállitás czéljaira szívesen engedte át saját pavillonát. A jury festőkből, szobrászokból és orvosokból fog állni. Az első dij 1000 frank lesz. Szöktetés- Szép holdvilágos éj. A csalogány andalítóan suttog a sürü bokrok között, melyeknek árnyában egy szerelmes fiatal pár gyors, de óvatos léptekkel halad előre. Egy fiatal gavallér szökteti imádottját. Egyszerre kinyilik a kerti ház ablaka, a leány bátra tekint, s összerezzen, mert az ablakban anyja alakja tűnik föl. Az anya pedig egy szót sem szól, hanem fölmutatja a kis táskát és piáidét, miket leánya nagy sietségében a szobában felejtett, s biztató mosolylyal nyújtja feléje. Ilyenek a mai mamák ! A fiatal emberek épen nem panaszkodhatnak rájuk. A világ legnagyobb gyára. A Krupp-féle vas- és aczél-gyárról a „Berggeist“ czimü folyóirat a következő érdekes adatokat közli: 1860-ban a munkások száma 1764 volt: később 1870-ben már Hivatalos árfolyamok budapesti áru- és érlé/díizsdén, 1884. szept. 5-én. Magyar aranyjáradék 6°/o...................................... 121.75 Magyar aranyjáradék 4%...........................................91.20 Magyar papirjáradék 5°/0 ........................................... 87 8o Magyar vasúti kölcsön .....................................................141.75 Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás 96 — Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 118.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, Hl. kibocaátáa . 101.75 Magyar földtehermentesitési kötvény................................100.50 Magyar földteherment. kötvény záradékkal . . . 100 50 Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 100 50 Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 100.— Erdélyi földtehermentesitési kötvény...........................101.— Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény .................................98.50 Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön ................................114.50 Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy .........................115 75 Osztrák járadék papírban ..........................................80.— Osztrák járadék ezüstben...................................... 81.10 Osztrák járadék aranyban........................................... 103 50 1860-iki osztrák államsoryegyek .....................................135.— Osztrák-magyar bankrészvény...................................... 855.— Magyar hitelbank-részvény.......................................... 295.25 Osztrák hitelintézet-részvény ...................................... 295.40 Ezüst..................................................................... • —-~ Cs. és kir. arany........................................................... 5 74 20 frankos arany (Napoleond’or) ..... . 9.64 Német birodalmi márka ..................................... . 59.50 London....................................................................................121 55 Felelős szerkesztő: Szterónyi József. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. ~lvric3.é:k:i naegrencLelósels: erélyesen eazlrözöltetnelr. Slt&a, ®s hml Ernáik (toiilettek) divat gg©iimt gjmmm ©g ®©ig©k©lt k©gsmte©k r/ m sí I I V w 1 NŐI DIVAT-TERMÜKBEN Brassóban a fípiaczon (Schübel n-fé^e b-áz). Ugyanott nagy készletben vannak mindennemű esőköpeuyek, kabátok és mantillok ; úgyszintén selyem bársony, gyapjú s irauczia kaschmirok fekete és minden szinben, mosó creton, zephir és saten ruhakelmék, .............. napernyők, kalapok és minden pipere-czikkek kiv ételes 23—* olcsó áron kapható k. IvCintálc Iri varratra bérmsntve lrüJ2d.etnolr. Nyom. Berüsteiu Márk, S.-Szeutgyörgyöu.
