Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-01-05 / 2. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIY. évfolyam. 2. szám.__________Szombat, január 5. U T XT* it/r WO T1 jLvI JeLk jnOL JEk JLV Jei ■ Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap, Ivüeg'jelexxil?: b-etenikrint Háromszor : kétfón, szerdán és szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepai-Sztgyörgyön, barompiacz-utcza 677. sz. a. (Kozma-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal : Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér­mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve : Egész évre . . . 7 fit — kr. Félévre . . . . 3 ,, 50 Negyedévre . . . 1 ,, 80 „ Hirdetések dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyílt tér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Schwarz hirdetési irodájában; Bécsbeu: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Haasenstein és Vogler, Goldberger А. В., Láng L. Brassóban: Schönfeld M papirkereskedése által. és Előfizetést felhívás a, Nemere „HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY* czimü politikai és társadalmi lap 1834. tizennegyedik évi folyamára. Lapunk ezután hetenként háromszor és pedig hétfőn, szerdán és szombaton fog megjelenni eddigi alakjában és nagyságában. Előfizetési ára : Egész évre .... . 7 frt — kr Félévre..................... . 3 n 50 „ Negyedévre .... 1 » 80 „ Külföldre egész évre . . 9 n » Előfizetőinket tisztelettel kérjük, előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, bogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, 'miután fölösleges példányokat nem nyomattat- hatunk. Az előfizetés legczélszerübbeu postautalvány mellett esz­közölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere Határszéli Köz­löny“ kiadó-hivatalának Bernstein Márk könvnyomdájába Üepsi-Szentgyörgyre küldendők. A Nemere „Határszéli Közlöny ' kiadóhivatala. iиг a kik lapunk ezen számát megtartják, rendes elő­fizetőinknek tekintetnek. Az újévi üdvözlések. Budapest, 1883. január 2. A szokásos újévi tisztelgések megtörténtek. A szabadelvű párt tagjai megjelentek Tisze Kálmánnál s a ház elnökénél. Az üdvözlő beszédeket elmondotta br. Bánffy és Falk, a feleleteket megadta Tisza és Péchy. A minők voltak a beszédek, ép olyanok a feleletek. Bánffy báró felemlítette az antisze­mitizmust. és a főrendiház reformját, — Tisza nyilatkozott ezekről. Fáik Miksa a szabadelvű elnökhöz intézte szavait ; Péchy elnöki tiszténél fogva felül he­lyezte magát a pártokon. A kormányelnök újból elitélte az antiszemi- ttkus mozgalmat s kilátásba helyezte a főren­diház reformját. Az első megakadályozására minden törvényes eszközt fel fog használni ; „őt nem vezeti rokonszeiiv, sem ellenszenv, de vezeti Magyarország s a magyar nemzet jó hírnevének érdeke, melyet megbélyegeztetni en­gedni nem szabad.“ A másodiknak mielőbbi megvalósításáról gon­doskodni fog. A javaslat kész és minden percz- ben beterjeszthető. A főrendiház reformja szűk séges, e szükségen okvetetlen segíteni kell. A főrendiháznak — ha módosittatik is az újabb viszonyok követelményei szerint — a magyar állam eszméje egyik biztosítékának kell maradnia s ép ezért a javaslat tárgyalása még kevés időt igényel. A törvényhozás két háza között a békének ismét teljesen helyre kell állani, csak akkor kerülhet ez szóba. A polgári házasság tárgyalása megzavarta a békét, a kedélyek kissé ingerültek, ezeknek csillapodni kell. Ez is meglesz nemsokára s akkor még ez ülésnek feladata lesz a reformjavaslat tárgyalása Ez tartalma az újévi beszédnek ; — nagyjá­ban véve elég kevés. A miniszterelnök jelezte a teendőket 9 to­vábbra is kérte pártja bizalmát. Ő pártjában látja támaszát, a többség nél­kül a kormány is tehetetlen, — a többség benne vezérét. Együttesen minden keresztülvihető, egyedül semmi. Némi megnyugvással fogadjuk azt a keveset is, mit Tisza Kálmán mondott. — Az elsőről nem szólunk-, de a másodikat el nem hallgathatjuk. A főrendiház reformja csakugyan szüksé­ges, a jelen állapot tarthatatlan, — megmu­tatta a polgári házasság tárgyalása A törvényhozás nem az a hely, hol sportot űznek s nem az, hova csak tréfából megyünk, j A magyar főrendiháznak fontos szerepe van ; a nemzet főurai abban őrizték meg napjainkig ősi jogaikat. A magyar főnemességnek a tör­téneten alapuló joga van a törvényhozáshoz s mi azok megőrzését követeljük. De feleljen meg e jog egyszersmind a kor igényeinek is, hogy ne ismétlődjenek oly jele­netek, mint a közel múltban a polgári házas­ság tárgyalásakor. A főrendiház méltósága, hagyományos te­kintélye követeli ezt. Dr. H Király Ö felsége — mint a „Függetlenségnek Rómából távirják — Paar gróf követ által egy sa­játkezűig irt levelet adatott át a pápának, mely­nek tartalma nem szorítkozik kizárólag a szokásos újévi üdvözletre. Rudolf trónörökös római látogatásáról irnalc a bécsi lapok. A héten a trónörökös egy órai kihall­gatáson fogadta Kálnoky külügyminisztert. Budapestről írják lapunknak, hogy a miniszter- elnök a felsőház reformját illetőleg a következő' lé­nyegesebb pontokban állapodott meg : a ház örökös és kinevezett tagokból áll, olyképen azonban, hogy az utóbbiak legfeljebb egykarmad részét képezhetik az összes számnak. Örökös tagul léphet be, ki külön­beni jogosultsága mellett legalább 3000 frt egye­nes államadót fizet. A czimzetes püspökök és főis- nok kimaradnak. Az összes katholikus püspökök, a protestáns egyházak gondnokai, s ez egyházak leg­magasabb méltóságainak egy része a házba lépnek. Az utóbbiak összes száma még nincs véglegesen megállapítva. A reichsrathot — mint egy cseh lap tudni akarja —- í\z osztrák kormány jövő tavaszszal fel fogja oszlatni. A hir megerősítésre vár. Osztrák arisztokrata körökben — irja az „Egyet­értés“ — pár hót óta lázas erélylyel folynak az agitácziók a végből, hogy a magyar házassági ja­vaslat ellenzékének híveket szerezzenek. Arról vau szó, hogy azokat az osztrák arisztokratákat, a kik magyar indigeuatussal, s igy a magyar főrendiház­ban szavazati joggal bírnak, megnyerjék arra, hogy a házassági törvénynek a magyar főrendiházban való újabb tárgyalása alkalmával a javaslat ellen szavazzanak s azt újból megbuktathassák. Az agi- tácziónak, melynek már eddigeló is vannak proeely- tái, szálai egyrészről Horvátországba, másrészről pedig olyan bécsi körökbe nyúlnak, a melyek eddig tanácsosnak tartották, hogy Magyarország politikai eseményeivel szemben megóvják a teljes semleges­séget. Az agitáczió nem titkolja azt, hogy czélja a polgári házasságról szóló javaslat megbuktatásán túlterjed, s hogy még egyébre is törekszik. Nyíltan beszélik, hogy az arisztokraták mozgalmának vég czélját Tisza Kálmánnak megbuktatása képezi. Gróf Tisza Lajos. A volt szegedi királyi biztos, Tisza Lajos, felmentésével egyidejűleg király О fel­sége által grófi méltóságra emeltetett, „sze gedi“ előnévvel, mint azt a hivatalos lap decz. 31-iki száma közli. Az erdélyrészi mágnások között nagy előkészüle­tek vannak folyamatban az iránt, hogy meghivő le­velet kapjanak a főrendiházba. Most a főrendi op- positio lépéseket tett, hogy elvtársaik minden áron bejussanak ; ezzel szemben a kormánypárti főurak, gróf Bánffy Béla és a báró Kemények szintén moz­galmat indítottak meg az erdélyi részekben, hogy ekként a kormány híveit szaporítsák. Mint halljuk, e törekvés nem lesz egészen sikertelen, — mert az erdélyi protestáns főurak, br. Vay* Miklós iránt való tekintetből, a keresztény-zsidó házasság kér­désében mindnyájan a kormány mellé sorakoznak. A határörvidéki kir. biztosságot Ő felsé.ge decz. 25-éről kelt kézirata szerint végleg megszüntette. A borvát tartománygyülés ezen elhatározást nagy örömmel és lelkesedéssel fogadta. Zágrábból távirják az „Egyetértés“-nek, hogy az ál Utólagos alkotmánysér tés tárgyalására alakult Vojnovics-féle bizottság ma tartotta első ülését s elhatározta, hogy maga elé idézi Héderváry-Ivhuen grófot, a mostani bánt s elődjét Pejacsevic-i grófot, továbbá Bedekovícs Kálmán borvát minisztert s megvizsgálja az ez ügyre vonatkozó összes iratokat. Újévi tisztelgések. Háromszékmegye törvényhatósági tisztviselői, S.- Szentgyörgy város képviselete, a kir. adófelügyető- ség és a ref. egyház tanácsa újév napján üdvözle­teiket adták át a megyei fő- s alispánnak. Az üd­vözletek ünnepélyesek és szívélyesek voltak. A me­gye tisztikara első sorban b á r ó Apor Gábor újonnan megválasztott alispánnál tisztelgett, élén Szenti V á n у i Miklós főjegyzővel, mint szónokkal, ki szép szavakban ecsetelte az alispáni hivatal nagy fontosságát s ama osztatlan bizalmat, melyet a megye közönsége az uj alispánba helyezett. A csinos beszédre az alispán igen meleg hangon válaszolt s egyrészt megköszönve a tisztikarnak a bizalmat, másrészt pedig biztosítván őket kollegiális támogatásáról, a főispánhoz vezette a küldött­séget. Pótsa József főispán igen szívélyesen fogadta a küldöttséget s az alispán rövid, de szép és íar- talomdus beszédére emelkedett hangon válaszolt, áldást kívánván a tisztikarnak munkásságához. A második tisztelgő küldöttség a megyei adófel­ügyelőség volt, melynek tisztviselőit B a b a r c z у Ferencz kir. adófelügyelő vezette a főispánhoz, ki válaszában kiemelte, hogy a megye területén épeu az adófelügyelőség egyike a legbuzgóbb hivatalok­nak. Délután fél egy órakor a város képviselete tisz­telgett Császár Bálint polgármester vezetése alatt előbb az alispánnál, majd ennek vezetése mel­lett a főispánnál. A tisztelgők a megyeház nagytermében gyűltek össze, hol a belépő alispánt háromszoros éljennel fogadták. Ezután a polgármester kilépvén a körből, hosz- szabb beszéddel üdvözölte az alispánt ; utalt az al­ispán fényes származására s dicső őseire, azzal fe­jezvén be beszédét, hogy „adja a mindenható isten, miszerint nagyobb szabású első hivatala legyen kez­dete azon töbhszörösitett hazafiui érdemnek, mely a fényes történelmű Apor családnak méltó tagjává fogja tenni !“ Az alispán meghatva mondott köszönetét a város közönségének üdvözletéért s megígérte, hogy főtö* rekvése lesz oda hatni, miszerint e város minden tekintetben haladjon s növekedjék. Innen azután a küldöttség Apor báróval élén a főispán üdvözletére sietett, hol ismét a legszivélye- sebb fogadtatásnak voltak részesei. A város közönségét követte a takarékpénztár kül­döttsége s végül a ref. egyház tanácsa R é v а у Lajos első lelkész vezetése alatt, kiket előbb az al­ispán s csak később a főispán fogadott. Ezzel vége szakadt a szívélyes üdvözléseknek, melyeknél természetesen eljenzésekben nem volt hi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom