Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-09-06 / 100. szám

Politikai szemle,

A három császár találkozása a krakói „Czas“ Ilire szerint szeptember 15-ike után vagy Teschenben, vagy Tropauban, vagy Krze- szoviczeben, vagy Skiernjeviczeben lesz. A helyet utolsó napig titkolni fogják s előkészületeket mindenütt tesznek, hogy igy vezessék félre a netán szintén a találkozás helyére készülő — merénylőket. Arra nézve, hogy kik vesznek részt a találkozásban, még csak az bizonyos, hogy Albrecht főherczeg nem; az ő megjelenése az uralkodók találkáján egyáltalán szóba sem került. Az ide vonatkozó hírre a főlierczegnek Vilmos császárnál lseidben tett látogatása adhatott okot; pedig az a látogatás kizárólag azért történt, mert a főherczeg meg kívánta köszönni a német császár szívélyes megemlékezését, hogy ezredének 25 éves jubileuma alkalmával hozzá Bécsbe üdvözlő küldöttséget menesztett.

A császárialálkozás helyéül legújabban Stet- tint is emlegetik, valamint azt is, bogy Vilmos császár nem fog személyesen megjelenni a találkozón, hanem fia, a trónörökös által képviselteti magát. A berlini „Kreuzzeitung“ a szerb és román király találkozásában uj jelenségét látja Oroszország közeledésének az osztrák-magyar monarchiához, mert a Balkán- államok nem keresnék egymás barátságát, ha nem volnának meggyőződve, hogy a Balkánfélsziget területi viszonyainak megváltoztatására irányuló kísérletek egyáltalában nem számíthatnak Oroszország támogatására.

A frânezi a szélsőbal párt a kamarák egybehivása érdekében következő tartalmú iratot intézett, a köztársaság elnökéhez: Két év óta Fraucziaország másodízben visel hadjáratot hadüzenet nélkül. A népképviselők elé sohasem terjesztetik egy meghatározott programm, soha sem tudja az ország, hogy hova vezeti őt a minisztérium. A törvény a parlament szavazatát követeli a háború megkezdéséhez; a köztársaság becsülete megkívánja, hogy a nemzet ura legyen saját akaratának. Két év óta azonban oly kormányrendszer uralkodik, melynek számára a törvény holt betű maradt s mely bennünket ép oly homályban hagy Európa ügyeire nézve, mint Ázsiáéra vonatkozólag.

A köztársaság politikája azonban a nyíltságban és becsületességben áll. Ily körülmények között a kamarák egy behívása elengedhetetlen dolog. Az irat végül dicséneket zengvén a katonaságról és tengerészeiről, a köztársaság elnökét apóstrofáija, mint a ki a törvény őre s a ki felelős a békeért és barezért.

Az uj iskolatörvény a belga képviselő- kamara aug. 30-iki ülésében elfogadtatott. Az ügy azonban ezzel nincs befejezve. Brüsszelben azt hiszik, hogy a korona nem fogja szentesíteni a törvényt, mely ellen az ország három millió lakosának képviselői tiltakoznak s mely ellen roppant tüntetések mentek végbe, a miért a nemzet különös megkérdezése nélkül akarja a kormány e nagy horderejű törvényt meghozni.

A baloldal azt indítványozta, hogy a kamara várja be az októberben megejtendő közs. választásokat, hogy megtudhassa a nemzet véleményét az uj törvény felől. A kormány nem volt hajlandó erre ráállni. Most attól tart a többség, hogy a király az uj törvényt nem fogja szentesíteni és lapjai fenyegető czélzások- kal igyekeznek a királyra pressziót gyakorolni. Így a „Journal de Bruxelles“ kijelenti, hogy a törvény szentesítésének megtagadása a korona prestige éré és biztonságása nézve súly os következményeket vonna maga után, és hogy vannak körülmények, mikor az uralkodónak nem szabad visszariadni a martyriumtól sem, hogy győzelemre segítse a jogot.

A frauezia-khinai háborúra vonatkozó liirek egyszerre megcsappantak. A „Times“ jelentése szerint a francziák Kantonban nem érzik többé magukat biztonságban s kezdik a várost elliagjni. Azt a szintén angol forrásból származó hirt azonban, mintha a kbinai kormány minden franczia fejére dijat tűzött volna ki, megczáfolják. Tény azonban, hogy a khi- naiak kezdik az európaiakat általában görbe szemmel nézni s igy azok élete sincs mindé* tUUt bif.tonságbfU], Például Lim-Foobítn rálőt- 398 —

i tele Detvell angol tengernagyra, a ki végre is csak kbinai öltözetben menekülhetett. — Courbet. tengernagy elhagyta Mat-Sont s azt hiszik, bogy most Hainau szigetet fogja zálog gyanánt elfoglalni. Legújabb jelentés szerint a pekingi kormány hivatalosan nem izent még háborút Fraucziaországnak, de Peking utczáin falragaszok láthatók, melyekben a kbinai kormány háborút hirdet Fraucziaország ellen, de meghagyja azonban a lakosuknak szigorúan, hogy bármely más nemzet polgárainak bántalmazásától tartózkodjanak.

A k o 1 c í* a.

Róma, szept. 1. A vatikáni lapok de in ént alják azt a hirt, hogy a pápa a> kolera-veszély mialt a nyilvános kihallgatásokat beszüntette volna. Nápolyban most a papokat, kik a kolera betegeknek a halotti szentséget, viszik, katonák kisérik.

Róma, szept. 1. A prefekt a belügyminiszterrel egyetértó'leg a quaesturákboz szigorú utasítást küldött, hogy azon lapokat, melyek a koleráról ál- hireket közölnek, megbüntessék. A Vatikánban nagy félelem uralkodik a kolera-veszély miatt.

Nápoly, szept. 1. A szegényebb osztály ellenséges magatartása miatt az egészségügyi rendsza- I bályok keresztülvitele sok nehézségbe ütközik. A J körorvosnál a Mercato negyedben egy gyanús oso- I tét jelentettek be, az orvos odasietett, de a csőcselék botokkal és követtel megdobálta. Csak a rendőrök közbelépése akadályozta meg, hogy nagyobb botrány nem történt. Két rendőr megsebesült. Az orvosokat rendőrök és karabinerük kisérik.

Spezia, szept. 1. A kolera itt enyhül, de a vidéken annál jobban terjed. A „Duilio“ fedélzetén is előfordult egy kolera eset.

Róma, szept. 1. A koleráról szóló utolsó jelentések a helyzet rosszabbulását jelentik. Tegnap Olaszországban összesen 85 kolera halálozás történt; ebből 3 Nápolyra esik.

*

R ó m a, szept. 2. San-Giovanniban az a hir terjedt el, hogy ott a kolera kitört. A lakosság arra meggyó'zó'désre jött, hogy az orvos csinálja a kolerát, megrohanták házát. Szerencsére az orvos nem volt odahaza, de azért egy másik lakót súlyosan megsebesítettek. Spigoloban hasonló eset fordult elő.

Nápoly, szept. 2. A helybeli lapokban közzétett jelentés szerfhc Nápoly városában tegnap mintegy negyven betegedési cs busz haláleset iordult elő.

Madrid, szept. 2. A „Dia“ megerősiti, hogy Alicante, Novvelda és Elcheben kiütött a kolera. Zárvonal felállítása iránt az intézkedések megtétettek.

Róma szept. 1. Nápolyban tegnap CO uj kole- rabetegedesi eset történt. Olaszország többi részeiben is rosszabbult a helyzet.

*

Bern, szept. 3. A szövetségtanács visszavonta a genfi kanton ellen a kolera behurczolásának megakadályozására elrendelt egészségügyi óvintézkedéseket. Svájcz egész területe koleramentes.

R ó m a, szept. 3. Egy gyalogezred küldetetett Reggio di Calabnába és Cantanzarába, hogy féken tartsa a kaiabriai népet. A kormány el van határozva, hogy a nápolyi vasúti forgalom felfüggesztése iránt sem kérelemnek, sem fenyegetésnek nem enged. De a kolera hirtelen terjedése Nápolyban talán e szándékát meg fogja változtatni.

Róma, szept. 3. A kolera Olaszországban igen nagy arányban terjed., Nápolyban tegnap 70-en, egész Olaszországban pedig 140-en haltak meg. Nápolyból a lakosság tömegesen menekül.

Megyei gyámpénztár.

E lapok idei 98-ik száma egész terjedelmében közölte Háruinszékmegye gyámpénztárának 18S3 évi mérlegéi.

Nem oly mérleg ez, minő például Baranya vármegyéé lehet, melynek gyámpénztára milliók felett rendelkezik, a mi megyei pánipénztárunk kezelésére egészben véve 318,336 fit 40 kr van bízva, a mi magában véve elég csekély.

De ha tekintjük azon fényes eredményt, melyet gyámpénztárunk ezen valóban csekély alaptőkével a lefolyt évben elért, megnyugodhatunk az árvák pénzének s a közigazgatás ezen ágának biztonsága, illetőleg pontossága felett.

Nem tartozunk azok közé, kik elzárkóznak a méltó elismerés és érdem elől, még ha ellenfelein két is illeti az, és nem dicsérjük elv társainkat ott, hói megrovást érdemelnek.

Hazánk közigazgatása ma oly rossz lábon áll, oly félszeg és hiányos, hogy azzal csak elfogult ember lehet kibékülve. A ki elfogulatlan szemlélője köz- igazgatásunk félszegségeinek, az tekintet nélkül politikai pártállására, sürgetni fogja a módosítást, a gyökeres reformot.

Örökös foltozással — a mi a Tisza kormányt jellemzi — javítani nem lehet, csak még többet rontani azon, a min rontani már alig lehet; de azért ha elismerés illeti tv rossz közigazgatás valamely

ágát, attól mi azt soha sem fogjuk megvonni még

ellenzéki létüekro sem, holott a kormány hívei azt szeretik szemünkre lobbantam, hogy mi csak a hi- bákiit látjuk, nem az érdemeket.

Hát bizony elismerjük az érdemeket is, és elismeréssel viseltetünk Háromszókmegye gyámpénztára iránt is, mely a jelzett csekély alptőke mellett is képes volt a lefolyt évben 3006 Irt 63 kr tiszta nyereséget kimutatni.

Ez eredmény valóban váratlan és meglepő, bár az ország minden megyéje ily mérleget mutathatna elő. Csakhogy ez. nem fog megtörténi és hiába vágja oda t. laptársunk a „Sz. N.“, hogy tessék ebből okulni a „Resti Naplódnak s nem gáncsolni a köz- igazgatást.

I Téved t. laptársunk nagyon, mikor ezt odavágja. Mert ebből okulni nem lehet, illetve következtetni az egész közigazgatásra általában. Ila lehet ebből valami következtetést vonni, úgy csak az lehet, hogy Iláromszékmegye gyáinpénztftrnak kezelése oly árvaszékre bízatott, minő a mienk és oly elnökre, minő Séra Tamás.

A fényes eredmény csak nekik köszönhető, őket és különösen őt illeti az elismerés, melyet sietünk is részünkről megadni.

Itt a sikert nein a rendszer, hanem a személyek ették el, miként uem a rendszer érdeme lesz, ha megyénk közigazgatásában javulás álland be, hanem a személyé, báró Apor Gábor alispáné.

< — X —

CsászárMíálint ur nyilatkozik.

Tekintetes szerkesztő ur !

Az „Ellenzék“ czimü lapnak rám is vonatkozó vezérczikkót a „Nemere“ közölte. A sajtótörvény értelmében és a reciprocitás elvénél fogva megkívánhatom, hogy a hol a támadó czikk megjelent, a védelem is helyet találjon. Éppen azért tisztelettel kérem, szíveskedjék a közelebbi „Nemere“-ben helyet adni az idefogott nyilatkozatomnak.

Sepsi-Szentgyörgy, 1884. szeptember 3.

Maradtam tisztelője

Császár Bálint.

*

3ST37-ilatl^oz,at.

Az „Ellenzék“ czimü lap 203-ik számában „Bűnszövetség“ czimen hoz vezérczikket, melyben lelem, Múlik József, Gábor Péter, Bálint László, Bálint Káro’y s stb. előkelő áltsu urakkal feltűnő alakban foglalkozik. Ezen czikkre magához az Ellenzékhez s ezenkívül a Kolozsvári Közlöuy és Magyar Polgár szerkesztőségeihez is beküldöttem a választ. Minthogy azonban, az Ellenzék czikkét az ön becses lapja is útánna közölte, szükségesnek tartom Nyilatkozatom szives közlésére t. szerkesztő urat is felkérni. Teszem pedig ezt azért, mert az Ellenzék kérdéses cziklce azon nyilvánvaló intenczióból jelent meg, hogy oly embereket tüntessen fel tisztességes nevek megbuic/.olása által politikai ni arty r oknak, a kik, fájdalom, számos bűnvádi kereset alatt nem politikai maguklartása, hanem a büntető törvénybe ütköző botrányos cselekvényelc által hívták fel maguk ellen a büntető igazságszolgáltatást, mely a brassói delegált bíróságnak ellenük történt, itteni kiküldetése után megoldás felé közeleg. Ezek a „politikai martyrok“ hivatali visszaélés, sikkasztás, csalás, zsarolás és több ilyen tény elkövetéssé uttán azzal akarják a büntető igazságszolgáltatást félrevezetni, ba előkelő állású férfiak becsületét megtámadva, magukat a polika áldozatainak tüntetik fel.

Egy politikai lapban megjelenő vezérczikk tartalma a szerkesztő figyelmét nem szokta kikerülni, fel kellene tennem tehát, hogy a szerkesztő a kérdéses vezéiczíkket is jóhiszemüleg adta közre. Ez a czikk azonban nem igy készült és tendencziája mindenesetre a vastag rosszakaratot árulja el.

Hogy az Ellenzék czimü lap minő véleménynyel van irántam, azzal nem törődtem és nem törődöm, sőt ha azt állítja rólam, hogy kanalat loptam, még azt sem tekinthetem sértésnek; mert igazán bántana, ha jó véleménynyel volna rólam, mivel az Ellenzék czimü lapnak jó véleménye senkire sem lehet megtisztelő.

Ha az Ellenzék czimü lap iránt másvóleménynyel lennék, kötelességemnek tartanám a támadást egész objektivitással utasítani vissza. De tudom, bogy azok, kik az adatokat a szerkesztőnek kiszolgáltatták, nem olyan emberek, kik saját nevök alatt mernének a nagy közönség elébe lépni. Az Ellenzék szerkesztője, daczára annak, hogy ezeknek jellemét teljesen ismeri, mégis közölte a fentebb említett vezérczikket ; határozottan ki kell tehát jelentenem, hogy éven ő van oly emberekkel szolidáris „bűnszövetségben“, kiknek neveit Iláromszók- megyében tisztességes ember említeni is undorodik. Miután ennyit megemlítettem, nem tartom szükségfelettinek megkérdezni az Ellenzék szerkesztőjétől, hogy ildomosnak és olvasó-publikumához méltónak tartja-e, hogy olyan emberekből állítson moruni censuratust össze és azoknek információja alapján támadjon, a kik közöl egyikkel épen jogászkorában volt neki zsebtolvajlásért ügye s baja s a ki közelebbről is egy nyilvános árverés alkalmával u, betett bánatpénzből 50 Irtot úgy iua*