Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-08-26 / 95. szám

imanyolvül való használása korántsem uj intézmény a zsidó egyház kebelében, sőt ellenkezőleg megrovandó mulasztást követnek el a stabilisták, midőn az imanyelv ügyében nemcsak a talmud, de még a rituális kódex határozata ellen cselekeznek.

Az erről, valamint a programúi mindegyik pontjáról való bővebb fejtegetés, tárgyát képezi a fent- emlitett káténak.

IV.

Az egyház sarkpontozatai.

A ref. izr. egyház fent körvonalozott miléte és hová való törekvése pozitiv kifejezést nyernek a következő sarkpontozatok által:

I. Az egyház hitalapja Mózes törvénye.

II. Mózes törvényéből a tudvalevőkön kívül vallásos jelentőséggel nem bírnak:

a) az étkezési törvény, kivéve a pascha kenyér élvezetét az ünnepelőtti estén és az ünnep első napján ;

b) a szombat- és ünnepnapon munkától való nyugvás, midőn állásunk vagy keresetünk a munkától való nyugvást nem engedik; kivéve az újévi és engesztelő napot.

c) a házassági törvény, a mennyiben ez az illető r

országos törvónynyel összeütközik. *

III. Sem a talmud, sem a talmud utáni tlieo- logiai irodalom didaktikus auktoritással nem bírnak.

IV. Az országos törvény a kizárólagos irány- és mérvadó mindazon jogok és kötelezettségre nézve, a melyek az egyént illetik polgártársával, a társadalommal és az állammal szemben.

V. A vallásbeli illetőséget az anya részéről való származás határozza meg nemkülönbség nélkül.

A körülmetélés sem illetőségi kritériumnak nem vehető, som nem foganatosító az illető szülők akarata ellenére.

VI. A hitoktatás iránt fokozandó érdek, valamint a vallásos önérzet kora ébresztése tekintetéből; továbbá jjazon morális hatás kedvéért, a melyet az önelhatározás gyakorol reánk, rendos egyházi intézmény gyanánt tekintendő a konfirmáczíó, mely mindkét nemnél 13 éves korának letelte után ünnepélyes nyilvános isteni tisztelet mellett végzendő.

VII. Az újévi ünnepen kívül az egyház kétnapos

ünnepet nem ismer.

Vili. Az engesztelő böjtnapon kivül az egyház böjtnapot nem ismer.

IX. A magyar nyelv a nyilvános isteni tisztelet rendes imanyelve.

X. A női nem egyaránt résztvesz a nyilvános isteni tiszteletben a férfi-nemmel, e tekintetben nem létezvén semmi jogkülönbség.

A templomi istenitisztelet külső alakja akkép alakítandó, hogy a nemi hiedelem tekintetéből szükséges renden kívül nemi különbség fel ne tűnjék.

A nyilvános isteni tisztelet külső alakja a nyugat kultúrája tükröződjék. E szerint kell eljárni minden külső momentum körül, a mihez természetesen az ájtatosság időmértéke is tartozik.

XI. Az esketésnél a gyűrűk váltatnak.

A polgári házasság vallásos érvényességgel bir, beleértve a vegyes házasságot, a midőn is a házasfelek vallásszabadság alapján teljesen egyenjo- gosultak a gyermekeik vallásos nevelését illető határozat hozatalában.

XII. A rituális válólevél csak feltételes szükség.

A chalicza teljességgel szükségtelen.

XIII. Minden temetésnél, az egy éves gyermektől kezdve, halotti ima végzendő a lelkész vagy annak helyettese által. A halott körül szokásos szertartások nem kötelezők.

Roraantin méltatlankodva rákiáltott:

— Ön tehát még seperni sem tud ; az ördögbe! megálljon s nézzen meg engem.

Ezzel a seprővel oly ügyesen kezdett dolgozni, mintha életében mindig csak azt mivelte volna, aztán visszaadta Savainak a seprőt, s a jegyző egész buzgalommal igyekezett őt utánozni.

Öt perez múlva a műteremben oly sűrűn kóválygott a por, hogy Romantin ezt kérdezte:

— Hol van ön ? Nem látom.

Savai, ki isszonyuan köhögött, közeledett. A festő igy szólt hozzá :

— Hogyan fogna ön csillár készítésbe kezdeni.

A másik zavartan igy felelt:

— Miféle csillár ?

— Csillár, világításra, gyertyákhoz.

A jegyző nem értette őt s igy szólt:

— Nem tudom.

A festő ugrálni kezdett, miközben ujjaival úgy csattogott, mintha castagnettek lettek volna.

— Nos tehát én rájöttem uram.

Azután nyugodtan folytatá :

— Bizonyára lesz önnél öt frank ?

— Bizonyára, — viszonzá Savai.

Erre a lestő ismét igy szólt:

— Akkor menjen ön, és vegyen öt frankért gyertyát, azalatt én a kádárhoz megyek.

Ezzel a jegyzőt a salon öltözetben kitolta az utczára.

(Folytatása következik.)- 379 —

XIV. A halott utáni szokásos házi gyász egy napra leszállittatik. Minden halottért az érdekeltek kívánságára gyász-istenitisztelet végezhető.

Vidéki élet.

Papolcz, 1884. augusztus hó.

—Községi ügyek. —

VI.

(Befejező közlemény.)

A mint már jeleztük, még sok és különbfóle ügye volna községünknek, melyek orvoslásra várva, elég érdemesek lettek volna, hogy most azokra is kiterjeszkedve felszólaljunk ; de miután mostani felszólalásunkat nem azért tettük, hogy a község ön- kormányzatát és annak visszaélésekből származó helyzetét elöljáróival szemben kimutassuk, hanem tettük azért, hogy mutathassunk reá ez által arra a „megyei közigazgatásra“, melyről néhai volt belügyminiszteri államtitkár I’rónay József is ilykép nyilatkozott: „Annak az igazgatásnak, mely ezen megyében gyakoroltatik, párja alig van. A bírságok kiszabásában oly krudelitást, mértéktelenséget sehol a világon, még meghódított államban sem tapasztaltunk. Tessék megnézni a minisztérium könyveit és meg fognak győződni, hogy tiz megye nem csinál annyi botrányt, mint Háromszék.“ — Igen, mondom, tettük azért, hogy reá mutassunk arra a bajra, melyből községünk ezen miserabilis ügyei származnak.

Ha a községi elöljáróság fölött való hatóság mindent tétlenül néz el, s ha az illetékes közeg a sajtó felszólalását elhallgatja, meg nem érti: akkor nincs miért időt vesztegetnünk alappal biró felszólalásaink megtételére; mert az, a ki a visszaélést nem resteli elkövetni, az nem riad vissza a társadalom itólőszékétől sem.

Volt és volna okunk még elég a felszólalásra, de ha nincs kinél orvoslást keressünk csak egy igénytelen községi elöljáróval szemben is, akkor oknélküli szót pazarolni kár, mert elvégre is toliunkat csak a jogos hév ragadhatja el, melynek pedig semminemű haszna sem lesz.

Mi jelen czikksorozatunkkal oly dolgokat nem hoztunk napvilágra, melyről megyénk közigazgatási hatóságainak tudomása ne lett volna, és épen ezért méltán tehettük vele szemben megrovásunkat; megérdemelte. Hogy fogunk-e vele használni vagy nem? hogy olyanokhoz beszéltünk-e, kik hallják a füleikbe dörgő szót, vagy siketnémákhoz? nem tudjuk.

Hallgassák el, uraink, szavainkat, mert van joguk elhallgatni; — de higyjók meg, hogy morális igazság az: „a mely politika a közvéleményt igno- rálja, az soha sem egészséges.“ Ha önök hallgatnak is, ítél a társadalom igaz ügyünk felett.

„Nincs fény világosság nélkül“ — báró Eötvös József, a magyar népnevelés megteremtője, volt kultuszminiszterünk mondta ezt, mi pedig azért alkalmaztuk jelzőül, mert tudjuk, hogy a nyilvánosság a sötétségben heverő aktákat is a társadalom elé tárja és az ilyen sötét eljárásoknak is, mint a milyent czikksorozatunk egyes részleteiben előtüntettünk, fényt kölcsönöz. Ezek után mf elmondhatjuk a társadalom itélőszéke előtt: „dixi salvavi animam meam“, és felkiálthatunk a koszorús költővel eképen : „Igazság, alszol-e, vagy már meg is halál ! ?“

Veritas.

Tanügyi értesítő

a kolozsvári áll. segélyzett s nyilvánossági joggal felruházott felsőbb kereskedelmi iskola felöl.

(Vége.)

Iskolai dijak.

a) E kereskedelmi tanintézetbe lépő növendékek beiratásuk alkalmával „beiratási dij“ czirnen egy- szersmindenkorra négy forintot tartoznak fizetni.

b) A tandíj a rendes tanulóktól egy évre negyven = 40 forint, melynek lele a tanév megnyitásakor, szeptember elején, a másik fele pedig lebr. elején fizetendő. A rendkívüli tanulók annyi 4 irtot fizetnek egész évi díjul, a hány tanórára járnak be hetenkiut, mindaddig, mig dijaik a rendes tanulók tandiját eléri; ezen összegen túl menő órákért dijt nem fizetnek.

E pontban megirt tandijak fizetése alól hiteles bizonyitványnyal igazolt szegénység alapján, a tanári kar ajánlatára, fel is menthet a felügyelő bizottság. Minden felmentés azonban csakis egy tényre szólhat.

c) Ifjúsági könyvtár alapjára minden tanuló 2 irtot tartozik tanévenként fizetni. E dij fizetése alól senki sem nyerhet feloldást.

d) Oly tanulók, kik a középtanoda 4 alsó osztályát nem végezték s felvételi vizsga alapján kívánnak az intézetbe lépni, az ilyen felvételi vizsgálatért külön dijt tartoznak fizetni. Javító vizsgákért azonban semmi dij nem jár.

Tanév, vizsgálatok.

Az iskolai óv kezdődik Bzept. 1-én s tart a következő óv junius végéig. A tanulók szabályszerű felvétele szept. 1—5 közt történik; az ezen időn túl* jelentkezőket csak kellő igazolás után veheti fel a tanári kar.

Az évi tanfolyam a tanulmányok rendje szempontjából 3 időszakra oszlik. Az első időszak szept.

1-től deczember 23-áig; a 2-dik január 3-tól virágvasárnapig; a 3-ik busvót utáni hétfőtől az év végéig tart. A két első időszak végén a szülők „Értesítők“ által tudósittatnak gyermekeik haladásáról s magaviseletéről.

Minden tanév végén nyilvános vizsgálatok tartatnak, melynek kiállása után minden tanuló érdem- lett nyilvános bizonyítványát, a szükséges bélyeggel kiállítva, 1 foriut letétele mellett, azonnal kikaphatja.

E kereskedelmi tanintézet utolsó (3-ik) évének bevégzése után, a rendes tanulók a középiskolák érettségi vizsgálatának megfelelő zárvizsgálatot tesznek. Az egy évi önkéntességi jog élvezetéhez csak az ezen vizsgálatot sikerrel kiállott ifjak tarthatnak igényt.

Fegyelem.

Az igazgató és a tanári kar kiváló feladata: éberen őrködni a tanulók erkölcsi magaviseleté fölött.

A fegyelemre vonatkozó tudnivalókat a tanári kar által megállapított s a felügyelő bizottság által jóváhagyott „ Fegyelmi szabályok“ állapítják meg, melynek egy példánya az intézet helyiségében nyilvánosan kiiüggesztetik.

Az intézet felügyelete és igazgatása*

A felügyeletet a tanintézet felett — am. kir- kormány főfelügyeleti jogának csonkítása nélkül — egy állandó felügyelő bizottság gyakorolja. E bizottság tagjai : Kolozsvár sz. kir. város polgármestere, a kolozsvári kereskedelmi- és iparkamara elnöke, a kolozsvári kereskedelmi társulat elnöke vagy helyetteseik; Kolozsvár képv. bizottságának két kiküldöttje, a kereskedelmi és iparkamara egy választottja, s az intézet igazgatója. Az igy megalakult bizottság maga választja meg elnökét és jegyzőjét.

E bizottság önállóan határoz és véglegesen dönt mindazon kérdésekben, melyek az intézet szervezetére, fenntartására és vezetésére vonatkoznak.

Az intézet közvetlen vezetése az igazgató-tanárt illeti, ki azonban tetteiért a felügyelő bizottságnak felelős.

Az intézet szerves összekapcsolása a gazdasági tanintézetekkel.

A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 1882. évi ápril hó 30-áu 4750. sz. a. kelt rendeletével az iránt intézkedett, hogy a kereskedelmi szaktanodákat végzett növendék zár (érettségi) bizonyitváuyaiuk alapján úgy a magyar- óvári gazdasági akadémiába, valamint a keszthelyi, debreczeni, kassai és kolozs-mouostori gazdasági tanintézetekbe felvétessenek és nevezett gazdasági tanintézetek igazgatóságait utasította, hogy ezen szabványt az intézet szervezi szabályaiba pótlólag iktassák be és annak az évi értesítőkben a íölvételi I kellékek között kellő kifejezést adjanak, E pontra I különösen felhívjuk azon t. szülők figyelmét, kik gyermekeiket a gazdasági pályára szánták, mert ha a gyinaázium vagy reáliskolák végeztetése helyett őket a kereskedelmi szaktanodába adják, egyfelől egy esztendővel hamarább jutnak czélhoz és szerzik meg az egy éves öukétességi kedvezményt, másfelől szakiskolánkban olyan ismereteket szereznek meg, melyekre a gazdasági pályán is elkerülhetlen szüaségök lesz.

A u y i 1 v á n o s s á g i j o g s azönkéntes- ségi kedvezmény megadása. Intézetünket a vallás- és közoktatásügyi in. kir. miniszter ur őnmltga 1881. junius 3-án, 15,330. sz. a. kelt magas rendeletével, „tekintve szabályszerű szervezetét, az abban működő tanerők képzettségét és az eddig is elért eredményeket“, a nyilvánossági joggal ruházta fel. Az egy éves önkéntességi kedvezményt illetőleg a cs. és kir. hadügyminiszter urnák 1881. julius 11-én, 4703. sz. a. kelt rendeleté értelmében az intézetünket jó sikerrel végzett ifjak az egy évi önkéntességre szükséges tudományos képzettség kimutatása tekintetében a főgym- náziumi vagy íőreáhskolai érettségi vizsgát tett if- jakkal egyenjoguaknak ismertetnek el, ha intézetünkbe lépésök előtt algymnáziumi, alreáliskolai vagy polgári iskolai négy osztályt a magyar korona országaiban jó eredménynyel végeztek. A védtör- vény végrehajtására kiadott utasításnak 12(1. § sa ez értelemben kiegészítőnek rendeltetett.

Tájékozásul a szülőknek.

a) Beiratás ideje. A jövő 1884—85-iki tanévre á beiratások f. évi szeptember 1—5-ig, d. e. 3—12-ig az intézet helyiségében (főtér plébánia épület), eszközöltetnek ; ugyanazon napokon a délutáni órákban 3 -5-ig tartatnak a felvételi és javító vizsgálatok A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 6-án d. e. 10 órakor lesz; az előadások pedig 8-án, d. e.

8 órakor veszik kezdetüket.

b) Vidéki tanulók. Vidéki tanulók csak oly házaknál fogadhatnak szállást, a hol megnyugtató felügyeletben részesülnek; épen ezért a vidéki szülők tartoznak fiaik behatásánál az igazgató tudtára adni, vájjon kit bíztak meg a tanuló házi felügyeletének és gondozásának kötelességével és jogaival. Az ily helyettesek évközi változtatása szintén az igazgató tudomására hozandó. Az igazgató, ha e felügyeletet csekélynek vagy épen károsnak tapasztalná, annak megváltoztatását követelheti, és ha a szülők ezt nem tennék, gyermeküknek az intézetből való kizárását a felügyelő bizottságnak jávaslatba hozhatja,