Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-01-16 / 7. szám
— 28 — Házasságtcrési dráma. Menhard szepességi városkában történt, hogy egy hatvanhat esztendős öreg ember nemrég elvett egy nála sokkal fiatalabb 9zép leányt. E visszás házasság nem lehetett boldog s a menyecske (igyekezett magának vigasztalást keresni. Talált is, de a féltékeny vén férj mindent megtudott és egy éjjel meglepte a szeretőket, a kik bő vacsora után mámorosán, mélyen aludtak. A felbőszült öreg ember csöndben kilopó- zott, kihúzta a szekérből a rudszeget, izzóvá tüze- sitette, aztán visszaosont a szobába s a hegyes sistergő vasat neje mellébe verte. Az asszony belehalt a sebbe. A törvény csak két hét múlva avatkozott a dologba, mert a bosszúálló férj tettét az egész város segített titkolni. Az öreg most a késmárki börtönben van. Sonnenthal, a bécsi Burgszinház magyar születésű nagy művésze Amerikába megy. Szerződést kötött Conriet Bécsben időző amen liai színházigazgatóval, mely szerint ez év októberében 15-ör föllép New- Yorkban. Tisztele tdijul 45,000 frtot kap, ezen kívül szabad utazást és ellátást két személyre. A 45,000 frt egy bécsi bankháznál már le van téve. Sonnenthal e vendégszereplés végett nem kér külön szabadságidőt, hanem rendes ötheti szabadságát használja föl arra. Magyar dal a czári palotában. A gacsinai palotában magyar művészek játszottak 9-én a czári család előtt. A kis Eibenschütz Ilona és bátyja, Eibenschütz Zsigmond mutatták be művészetüket a czáruénak, ki nem tudott betelni a magyar népdalok szépségével. Mondotta is, hogy nagyon szereti a magyar zenét з magyar művészek játékát mindenkor szívesen hallgatja. Irodalom. A ..Talpra Magyar“ 2-ik száma kővetkező tartalommal jelent meg: A szegedi grófról. Vidéki trombita. Gyöngyélet Zágrádban. Innen is — Onnan is. A íöltámadt Szeged. Elegy- belegy. Tisza Lajos arczképéhez. Mikor az ördög bázasitott. Egy ialusi gazda levelei. Apró pénz, a mi aranyat ér. A „Vasárnapi Újság“ 2-ik száma következő érdekes tartalommal jelent meg: Sándorti József 1765—1824. K. Nagy Sándortól. Emlékezés gróf Mailáth Henriettére. Dal a boldog Jetiiről. Hegedűs Istvántól ; Székely támad, Székely bánja. Történeti beszély а XVII. századból. Irta P. Szathmáry К. A Colorado Canyonjai. A győztes llertók. Elbeszélés, irta Bien- kevicz Henrik. A kirgizek életéből. Irta Thúry József. A pa- pirszázad. ;A szudáni harcztérről. Egyveleg. Zwingli Ulrik. Kihaló emberfajok Az első fog. Laczikonyha. Bolgár Emiltől. Irodalom, művészet. Egyletek. Mi újság ? Halálozások. A „Képes Családi Lapok“ 16-ik számának tartalma: Három esztendő ; elbeszélés, irta Sziklay János, (folyt, köv.) — Egy csók varázsa; költemény, irta Varsányi Gyula. — Egyszerű történet; elbeszélés, irta Kies Ilermin. (vége köv.) — A czárok történetéből. — A római ghottóbau: elbeszélés, irta Bemet Richard, fordította Szőlősi I). (folyt, köv.) -- Heti tárcza: Ki a jégre! irta Halifax. — Ki mindenre gondol; fraueziából. — A tenger árvája: egy tengerész elbeszélése. — Téli éjszakákon; költemény, irta Tknróczy Edre — Képmagyarázat. -- Mindenféle. Közgazdaság. Az iparfejlesztés kérdéséhez. (Vége.) Azon idő óta, midőn működésemet megkezdtem, tehát 1874 óta a háziiparról felettébb sokat írtak. Minden gondolkodó ember szükségesnek tartotta és tartja ezt, tanácsolja fejlesztését és sokan már tevékeny részt is vesznek a munkában. De van itt is egy kis baj, sőt nem tévednék, ha soknak mondom a bajt. E sok baj egyike az. hogy a háziipar szó defimcziójával nem vagyunk tisztában. Igen tekintélyes nemzetgazdák azt állítják, ') Ez érdekes czikket felolvasta Írója Déván. Szerk. hogy csak a kosai-, gyékén, sásfonás, a csipkeverés, a fafaragás, a gazdasági faeszközök tartoznak a háziiparhoz. A vászon, pokrócz és posztószövést szerintük többé nem lehet a háziipar közé számítani, sőt olyan is találkozott, ki azt mondta, hogy a kez- tyüvarrás sem tekinthető háziiparnak. Pedig bát, ha egy kissé mélyebben megvizsgáljuk a kiválóan iparos országok ipari viszonyait, iparfejlődósi történetüket, azonnal meghatározhatjuk a vonalat a háziipar és ipar között. Addig, mig a világtól meglehetősen" el voltuuk zárva, a kézműipar nem szorult a házi iparra, — a gyáripar pedig nálunk ma sem szorul erre, egyszerűen azért, mivel gyáriparunk alig van. Akkoriban tehát nem is volt más háziipar, mint a fonás és szövés, mi hazánkban leginkább a jobbágyi viszonyból fejlődött. S mégis ma azt állítják, hagy igen is volt háziipar s pedig nagy, mert például llajeczen karmazsinbőrt készített minden ember, Privigyén, Prónán, s több más helyen pokrőczot, halinát; Beregben gubát, Trencsénben tulipáutos ládát s igy tovább. De kérem, hát háziipar volt ez? Nem. Kézműipar volt. Azok, kik készítették, rendes czébekbe tartoztak. A különbség az volt, hogy remeket nem készítettek, mint a szabó, czipész, szüca s a többi, hanem a család és család között folyt a szabad verseny, de bizonyos egymást kötelező fegyelmi szabályok szerint. Es ma előállanak sokan s azt mondják, hogy a nemzeti jellegű háziipart kell fejleszteni. — De hát hol van ez a nemzeti jellegű háziipar? Sehol. Ha azt mondja valaki, hogy annak, mit egy és másféle iparban készitünk, adjunk nemzeti jelleget, ezt értem, mert valóban lehetne például sakkjátékot faragni egészen nemzeti jellegben ; — lehetne hímezni, sőt lehetne szőni is, úgy, hogy annak egész nemzeti jellege meglegyen ; — de ehhez épen az kívántatik, hogy a háziipar természetét, — sajátságait ismerjük , hogy a valódi háziipart a kézmü- és gyáriparral összekössük ; mert a valódi háziipar ott, hol az rendszeresen űzetik, mindig a kézmü- gyáripar támasza, kisegítő eszköze volt és lesz. Es épen azért leghelyesebben vélem a háziipar és ipar közötti vonalat következőleg megjelölni. Valódi háziipari foglalkozás azon termel vényeken kívül, melyekkel a kézműipar nem foglalkozik, a fél- gyártmányok készítése, tehát vagy előmunkálat a gyári és kézműipar kiegészítésére, vagy a gyáriipar bevégzése. Példával élve: a genfi és schwarzwaldi órakészi- tés addig háziipar, mig az egyes részek egyes családok körében mindenféle kézi gépekkel s szabadkézzel készülnek ; gyáriparrá lesz azonnal, a mint az egyes részek a mechanikushoz jutnak s az az órákat gyárszerüleg összeállítja a nélkül, hogy pontos menetéről meggyőződnék, mi már most az órás dolga. Vagy ellenkezőleg : a harisnyaszövő elkészíti a harisnyát, a háziipar kihimezi, megszövi a kez- tyü kelmét, a háziipar megvarrja, elkészíti az alsó inget és nadrágot, melyekre a szegőket, mit „patent“ vagy „render ware“ név alatt ismernek, mely a kézelő és lábszárszoritó vég darab, — a háziipar munkája. Nem egy czikk keretébe való mind előszámlálni azt, mi az itt felhozott példákkal azonos, csak felemlítem, hogy a művirág, a bőrkezt.yü, a szalma- fonás és sok ehhez hasonló. Es most azokhoz egy pár szót, kik azon merész állitást hirdetik, hogy a gyári szövést len és pamuk vászonba a gyáripar magához ragadta, és ez többé háziipar nem lehet — Tévednek uraim, és az elmélet itt is hátra maradt a gyakorlati tények mögött. Igenis a mechanikai orsó kiragadja az asszony kezéből a kézi orsót és vétkezik az, ki azt hirdeti a Szókelyföldön, hogy a székely asezony,« haszonnal fon. — Mert ily abszurdum is van. — De a mechanikai szövőszék, eleget hagyott a kézi vetőidnek. A ki ebben kételkedik, menjen el Rumburg környékére, menjen el Hollandba, és menjen el Szászországba, s meg fogja találni a kézi szövőszékek ezeréit, melyek azt készítik, mire a mechanikai szövőszék képtelen. Mindezekből a tanulság az, hogy ha az ipari ok • tatásra szükség van, úgy épen oly mértékben s még fokozottabban van szükség a házi ipán oktatásra. Az, amit ez irányban mo9t teszünk- valami, de nem elég. Jágócsí PéterfFy József. Piaczi árak Sepsi-Szentgyörgyon, 1884. január 14-én. j legszebb .................................7.10 Búz a > közepes...................................6.— h l J vegyes.......................................— .— n u 1 legszebb.........................................4.40 (5 Kozs ) közepes......................................... h ? \ \ legszebb.........................................3.— A ipa ( közepes.................................— — ) l legszebb.........................................2.60 O ' J * közepes.................................—.— M Törükbuza . 4.40 H' Kása • • .................................9.— f + Borsó . .................................6.— (D Lencse . • .................................9.— 4 Fuszulyka........................................... 6.— L enmag.................................................—.— .Burgonya............................................1.— te1 I Marhahús............................................—.40 P1 ) Disznóhus ............................................—,48 p j 1 Julihus ................................. • —.— • [Faggyú (friss)......................................—.66 * i Hivatalos ártól у amok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. január 15. Magyar aranyjáradék 6*/, ......... Magyar vasúti kölcsön............................................... Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . Magyar földtehermentesitési kötvény.......................... Magyar földteherment. kötvény záradékkal . . . Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . Temes-bánáti földteherment, kötvény záradékkal . . Erdélyi földtehermentesitési kötvény ......................... H orvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . i Magyar szóTődézsmaváltsági kötvény.......................... Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön.......................... T isza-szabályozási és szegedi sorsjegy..................... O sztrák járadék papírban......................................... O sztrák járadék ezüstben......................................... O sztrák járadék aranyban......................................... 1860-i ki osztrák államsorsjegyek............................... O sztrák-magyar bankrészvény.................................... M agyar hitelbank-részvény......................................... O sztrák hitelmtézet-réezvény • Ezüst..............................................................* Cs. és kir. arany......................................................... 20 frankos arany (Napoleond’or) ............................... N émet birodalmi márka . . ,............................... L ondon ............................................................................. Magyar aranyjáradék 4*/»......................................... M agyar papirjáradék 5°/0............................i 12 0.60 139.26 92 60 ISO.— 91.75 100.25 96 75 100.70 99.55 99.50 100.— 99.75 100.— 111.25 114 56 110.50 99.60 79.60 98.50 134.- 885.— 6.6Í 9.57 69.20 121.— 83.65 86 25 Felelős szerkesztő : Szterónyi József. Kiadótulajdonos : Bernstein Márk. ■■■■ I ЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЗЮК M “ M* I ■h S SÍ Ц g AJ О 'CD M ^ M m M 1 U bí 45 4 M $ * >. 4< fcf AJ cá ZOiÍLtoxi3.zlet--srsul.t02:‘tsctáL!3. АИтдМг©^ jelomltam a íh©^ Icáéit saeaa‘i«Miíbmlj ia®jyjitlt©]l a Nagy- és Czérna-utcza sarkára helyeztem át, L©H mim -dl ©nme xnm ASZTALOS, KÁRPITOS és ESZTERGÁLYOS BÚTOROKKAL a He|pagy©bl> Talasallikbaii Is legjTiiaxije^abba'xi PAPP FERENCZ, asztalos és kárpitos, Brassóban. 3Sb $úlcr- éi lütyinatjitár ^ a Üzérua-iiteza sarkát*, a Jeckelius-féle gyégytárral szemben (hol ezelőtt a dohány-nagytőzsde volt). XTg-37-anott cüófa-fc’uxri.ircls: 2l/3 Iszrajczárért IrapHatóls: Cl ’ oCTQ P fV Nyomatott Bernstein Márknál Sepsi-Szentgy&rgyón.
