Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-05-29 / 60. szám

— 239 durva személyes sértést illeti, — arra reflektálni nem érezzük magunkat hivatva; ezt majd Nagy István, kinek lovagiassága általánosan ismeretes, maga fogja elintézni a „Sz. N.“ firkászával, esetleg szerkesztőjével. Kakuk madár, hamis madár, Ki más fészkébe tojni jár ! Xagy a te kotnyelességed, Minden madár gyűlöl téged. Erdővidékiek. A közönség köréből.*) Kovászna, 1884. május 2G án. Tekintetes szerkesztő ur ! Igen tisztelt lapja 58-ik számának hasábjain igénytelen személyemhez intézetten egy czikk jelen­vén meg, — úgy a lovagiasság, mint a méltányos­ságra bazirozottan — bátor vagyok következő rö­vid nyilatkozatom közzétételére felkérni. Igaz, miszerint a folyó hó 5-én tartott ellenzéki alakuló gyűlésen személyesen megjelentem. Az is igaz, hogy a gyűlést odahagytam; de nem igaz azon körülmény, mintha csak azért jelentem volna meg, hogy zavart csináljak. A mint az értekezleten jelen volt tagok tudhatják, épen a zavar kikerülése okán szólaltam fel s hívtam fel a jelenvolt urakat, hogy mielőtt a szervezkedés kezdetét venné, mon­dassák ki: miféle ellenzéki, egyesült avagy függet­lenségi czélok valósítása okán történik a szervez­kedés. Az értekezlet ezt feleslegesnek tartván ki­mondani, én eltávoztam. Azt hiszem, nem ok nélkül. Határozottan tagadom, hogy a szabadelvű párt értekezletén jelen lettem volna, a^ végrehajtó bizott­sági tagságot elfogadtam volna. Én jelenleg semle­ges téren állok s kiváncsi vagyok némely ténykedő egyének jövőbeni inaguktartására. A mint a czikk sorai közül kiolvashatni, nem is annyira politikai nézetem, mint személyem ellen van a megtámadás irányítva.**) Czikkező urnák tudomására kívánom tehát hozni, hogy úgy a lovagiasság, mint a puritán becsületes­ség terén hajlandó vagyok a keztyüt felvenni. Áll­jon elé bármivel, mi jellememet vagy becsületemet sértené, s ha állítását képes bizonyítani: én ma­gam ítélem el a közvélemény előtt magamat; de a inig csak feltevések és valótlan körülményekkel igyekszik személyemet a nyilvánosság elébe hur- czolni, addig kénytelen vagyok czikkiró urnák fe­lettem kifejezett sajnálkozását férfiasán visszautasít­va, saját háza előtti sepergetésre figyelmeztetni. Kökössi Árpád. VEGYES HÍREK. Laxenburgból. 25-én este felé, midőn a trónörö­kösné Lujza koburgi herczegnővel a tavon csolna- kázott (a trónörökösnő maga evezett), nem messze tőle izgalmas jelenet folyt le. Egy, több tagból álló csolnakozó társaság ki akart kötni; a csolnakban levő urak egyike partra ugrott, hogy a csolnakot megerősítse, a csolnak azonban a lökés következté­ben fölfordult s a rajta levők valamennyien a víz­be hulltak. Szerencséjükre a tó azonban a helyen nem mély s igy az ijedtségen s talán egy kis ná­thán kívül más bajuk nem történt. Miután átázott ruháikat úgy a hogy rendbe hozták, visszatértek Bécsbe. A trónörökösné élénken kérdezősködött a nem jószántukból megfürdöttek állapota iránt. A földmivelési miniszter felhívta a törvényható­ságokat, hogy tekintettel az ebdűh terjedésére, az 1859-ila állatjárváuy szabályzatot szigorúan tart­sák be. Értesítés. Az erdővidéki (nagy ajtai) kerület füg­getlenségi pártjának tagjait értesítjük, hogy a ba- róthi mióző bizottság elnöki tisztét Gáspár Antal elnök akadályoztatása esetében Incze Gyula mint alelnök fogja teljesíteni s ugyanő a kerület köz­ponti ügyeinek vezetését is teljesíti; a vidéki párt­tagok tehát ő hozzá bármiféle ügyben folyamod­hatnak. Még egy száguldó hazafi. Orbai székben Finta Ferencz ur úgy „száguldik“ faluról-falura kétkerekű szekerén, mint csak egy buzgó kormánypárti kör­jegyző kortes-tehetségétől kitelhetik. Vájjon miért? Talán ezüst érdemkereszt kellene ? Majd ha fagy ! Ugyan kiuek az érdekében tápod a körjegyző ur ? Nemtelen bosszú. E hó 26-án papolczi Nagy Mózes laktelkón, közvetlen zsúpfödelű csűre mellett valaki egy korhadásnak indult almafa száraz s kor­hadt részét meggyujtotta, szerencsére azonban ész­revették s kioltották. Isteni jó szerencse, mert ha a csűr meggyül, tőle a roppant száraz és szélvé­szes időben ki tudja, hány gazdának minden va­gyona esik a tűz martalékául. Papolczi hirek. Majális. A papolczi dalegylet folyó évi junius hó 3 án a Papoicz és Zágon köz­ség közti csereerdőben (a szokott helyen) majálist fog rendezni. Kezdete délután 1 órakor. Ajánljuk a vidéki közönség szívélyes pártfogásába. — Az *) Ezen rovat alatt megjelent közleményekért nem vállal felelősséget a s z e r k. **) Ha a kérdéses czikk személyes jellegű lett volna, ak­kor az lapunkban bizonyára nem jelenik meg- Szerk, idén Papolczon 41 ev. ref. növendék (19 fiú s 22 leány) konfirmálódon meg, kik áldozó csütörtökön léptek legelőbb a vizsga és fogadalmak letétele után az urasztalához. Méltó dicséretére legyen mondva Földes György lelkész urnák, mindnyájan megnyerték azon oktatást, mely minden várakozást fölülmúlt. — A papolczi községi iskolákban a vizs­gák az idén folyó hó 28-án fognak tartatni. Erről annak idejében többet. A választások áldozata. Herény községben, az ismeretes természetbúvárok, Gotbard testvérek fa­lujában május 24-én a következő rémes eset tör­tént : Egy fiatal parasztgazda a kapura kiszegezni akarta azon felhívást, melylyel a függetlenségi párt hívei felkéretnek, az ünnepélyes fogadtatáson részt- venni, melyet a végrehajtó bizottság a Pázmándy Dénes tiszteletére rendez, a ki az nap este Szom­bathelyre a vasúton megérkezik. Ezen tüntetést el­lenezte a fiatal parasztgazda apósa, Pekker János nevű jómódú ember, a ki a kormánypárt bive és azon ház tulajdonosa volt, a melyben eddig együtt jó viszonyban laktak. Az após ezen ellenzése any- nyira felbőszítette a vöt, hogy a szenvedélytől el­ragadva, a kéznél lévő kapával leütötte az öreget, a ki is rögtön meghalt. A gyilkos elmenekült. Bor­zasztó tette általános és kínos feltűnést keltett. Borzasztó tűzvész dúlt e hó 21-én Sajó-Vámos borsodmegyei községben. Esteli tiz órakor eddig is­meretlen okból egy földmives csűrje kigyuladván, a pusztító elem dühöngő szélvésztől hajtva, néhány ! perez alatt negyvennégy lakházat minden mellék- | épületekkel együtt lángba borított. A veszély nagy­ságát növelte a késő esti idő, midőn a fáradt mun­kás nép már nyugalomra hajtá fejét. S csakis igy történhetett meg, hogy a tűzvésznek öt emberélet is áldozatául esett. Egy házban az anya három gyermekével akkor ébredt fel, midőn az égő házból menekülni már nem lehetett, a vész csillapultával egy 15 éves gyermeket halva, az auyát más két gyermekével elalélva hozták ki, kiket gondos orvosi ápolásnak sikerült életrehozni. Ugyan e házban, de külön helyiségben a gazdának 88 éves nagyanyja és ennek G5 éves ápolója bennégtek, csak csont­jaikat szedhették elő a hamu és parázs közül. Egy fiatal gazda, a község közbecsülésben állott tagja, szarvasmarhái mentése közben az ólban bennégett. Az ötödik áldozat egy fiatal nő, ki ijedtében ször­nyet halt. A csapás által meglátogatott faluban a nyomor nagyon nagy és Frank Károly lelkész ada­kozásra szólítja föl a jószivü embereket. Karonfogva mentek a halálba. Iiegensburgból írják a „P. H.“-nak f. hó 19-éről a következőket: Thurn és Thaxis herczeguő udvarmestere Wieland, neje és egy kukta társaságában látogatást tett a Duna balpartján fekvő Maria-Ortban. Az éj sötét­jében mentek a vasúti bidon elől ők ketten, utá­nuk a kukta. A kukta egyszerre elvesztette őket szemei elől; a bid elején 70—80 lábnyi mélységbe zuhantak alá. Ott találták meg őket reggel egy­másba fűzött karokkal, holtan. Hogy öngyilkosság vagy véletlenség okozta-e halálukat, nem tudni. Négy gyermeket hagytak bátra, kik közül a leg­idősebb még csak 10 éves. A- szekrény titka. Lapunkban is volt róla szó, hogy Bécsbeu egy asztalos mintegy 12,000 írt ér­tékpapírokat talált a javítás végett reá bizott szek­rényben. Említettük egyszersmind azt is, hogy e vagyon valószínűleg az osztrák-magyar bank egy szolgájától származik, s hogy az most a szolga 3 gyermeke s özvegye közt fog felosztatni. — Most azonban Frantiscliekné asszony, a szekrény tulaj­donosa jelentkezett s azt adta elő, hogy azok a pa­pírok nem származhatnak atyjától, mert a szek­rényt ő maga vette egy zsibárustól fórjbezmeuése alkalmával. Ily körülmények között tehát a család­tagoknak nem lehet igényük a kincshez, hanem az egészben Frantischeknéé lesz, ha t. i. a zsibárus (kinek hollétét nem tudják) vagy más törvényes tulajdonos egy év lefolyása alatt nem jelentkezik. Az értékpapírok ezen idő alatt a rendőrigazgatóság­nál lesznek deponálva. Kettős gyilkosság Péosváradon. Schnell Pál pécs- váradi lakost hetekkel ezelőtt pinezéjében meggyil­kolva találták. Még nem mult el a rejtélyes eset fölött az izgatottság, s már újabb gyilkosság hire zavarta föl a kedélyeket. Mult szerdán ugyanis Rapo péc9váradi földmives leányát találták meg átmetsztett nyakkal, vérbe beverve a mezőn. A gyanú rögtön Dakos pécsváradi földmivesre esett, ki a leánynyal a mezőn együtt dolgozott s folyó hó 21 én eltűnt. A csendőrök nyomozni kezdték s Hidas-Bonyhádnál a vasúti állomáson el is fogták. A járásbíróság előtt bevallotta, hogy mindkét gyil­kosságot ő követte el, még pedig az elsőt Borsos Károly segítségével, ki a napokban kísértetett Pécsre, hogy egy másik rábizonyult bűnért ülje le a reá- mórt másfél évi büntetést. Váratlan szerencse- Milano Santa-Catariuáról nevezett lelenczházában 1836-ban egy csecsemőt helyeztek el, kinek nyakán ismertető jelként egy fólkártya volt. A fiúból később ács lett, s megnő­sült. Csak 1871-beu tudta meg származásának titkát s most egy főtörvónyszóki itólet^következtében 500,000 lirat ulajdonosa lett, mit reá atyja hagyo­mányozott. Atyja 1881-ben halt meg s végrendele­tében előadta a jeleket és körülményeket, mikről fiára lehet ismerni a melyek kétségtelenné tették a szegény ács igényeit. Ekkor azonban az anya, ki férjétől 1836 lián vált el, s még most is él, az örökséget elhagyott s elfeledett fiától el akarta harácsolni. A legfelsőbb törvényszék nehány hót előtt a fiú javára döntötte el a port. Gyermek a faoduban. Áldozó csütörtökön egy berlini társaság a schönebergi mezőkre indult ki. Midőn javában élvezték a szabad természet örömeit, egyszerre gyermeknyögés és sirás ütött fülökbe. Az urak kutatni kezdtek a mocsáros helyeken, mert azt hitték, hogy talán oda tévedt valamely kis bo- tanizáló. Itt azonban senkit nem találtak s a nyö­szörgés mindig hallható volt. „Anyám, anyám !“ nyögé az elhaló gyermekhang, s a keresgélők nem tudták meghatározni, vájjon a földből vagy levegőből szár­mazik-e az. „Megvan, megvan !“ — kiáltá egyszerre egy ur s egy nagy fűzfára irányitá a társaság figyel­mét. Ketten rögtön fölmásztak s nagy diadallal húz­tak ki annak odvából egy hat éves gyerkőezöt, ki elbeszélte, hogy rovargyűjtés közben esett az odú­ba, hol a hangyák össze-visszacsipték s honnét nyolez órai vergődés után sem tudott kimenekülni. Báth Mór újabb kiadványai. Arany János: Elegyes költemények megjelent s kapható 90 krért; továbbá Hübner: „S éta a világ körül“ czimü vi­lághírű mű 7-ik képes füzete, ára 60 kr, — és Scott Walter: „A lammermori menyasszony“ 2-ík füzete, ára 40 kr. E három utóbbi kötet „A magyar nemzet családi könyvtára“ czimü vállalat­ban jelent meg. — Végül megjelent a kiváló ki­adónál az ,,1884-ik étii országgyűlési törvénycikkek“ (jegyzetekkel ellátva) 1-ső füzete igen csinos zseb- kiadásban ; ára 40 kr. —• Mindezekhez még újabb ajánlatokat tenni felesleges. Közgaz daság. Hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, miszerint a Királyhágón - tuli megyék lótenyésztésének emelésére engedélye­zett lótenyésztési jutalomdijosztások következő he­lyeken fognak ez idén megtartani, u. m. ; Sepsi-Szentgyörgyön (Háromszékmegye) junius hó 1 24-én. Szamos-Ujvártt, (Szolnok Dobokamegye) julius hó 25-én. Szász-Régenben (Maros-Tordamegye) augusztus hó 10-én. Székely-Kereszturban (Udvarhelymegye) szept. hó 14 én. Dicső-Szentmártonban (Ivis-Küküllőmegye) okt. hó 15-én. Ezen díjosztási állomásokon következő államdíjak lesznek kitűzve: A) A számos-újvári és szász-régeni 80 darab magyar aranyuyal javadalmazott díjosztási állomá­sokon. B) A sepsi-szentgyörgyi, székely-keresztúri ós dicső-szentmártoni 65 darab magyar aranynyal ja­vadalmazott díjosztási állomásokon. I. Sikerült szopóscsikóval bemutatott anyakanczák számára, melyek jól ápolt, egészséges és erőteljes állapotban vannak s jó tenyészkanczák kellékeivel bírnak. Első díj 12 darab magyar arany. Második díj 10 drb. w. arany. Harmadik díj 8 drb. m. arany. Negyedik díj 6 drb. m. arany. Ötödik díj 5 drb. m. arany. Első díj 12 darab magyar arany. Második díj 8 drb. m. arany. Harmadik díj 6 drb. m. arany. Negyedik díj 5 drb. m. arany. II. Hároméves kanczacsikók számára, melyek ki­tűnő tenyészképességet Ígérnek. Első díj 10 darab magyar arany. Második dij 8 drb. m. arany. Harmadik díj 6 drb. m. arany. Ne­gyedik díj 5 drb. m. arany. Ötödik díj 5 drb. m. arany. Hatodik díj 5 drb m. arany. Első díj 10 darab magyar arany. Második díj 8 drb. m. arany. Harmadik díj 6 drb. m. arany. Ne­gyedik díj 5 drb. m. arany. Ötödik dij 5 drb. m. arany. A bemutatott lovak megbirálása, valamint az oda­ítélt díjak kiosztása is, egy e végre alakult vegyes szakbizottság által azonnal a helyszínén fog eszkö­zöltetni. A pályázó lovak tulajdonosai községelőljárói bí- zonyitványnyal tartoznak igazolni, hogy a szopócsi­kóval bemutatott anyakancza már a csikó születése előtt sajátjuk volt, vagy pedig, hogy a kiállított három éves kanczacsikó egy, az ellés idejekor bir­tokukban volt anyától származik és általuk ne­veltetett. Minden tekintetben kitűnő méncsikókat pályáza­ton kívül is dijakban részesíteni a díjosztó-bizottság van felhatalmazva. Hogy a díjosztó-bizottság kellő időben megtud­hassa valamennyi pályázó ottlétét, köteles minden pályázó a kijelölt díjosztási nap reggelén az illető pályázati állomás helyhatóságánál jelentkezni, hol további utasítást nyerend. Kelt Budapest, 1884. évi május hóban. A foldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m, hír. minisztérium,

Next

/
Oldalképek
Tartalom