Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-05-24 / 58. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 58. szám. Szombat, május 24. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY I Politikai, társadalmi, közgazdászai, közművelődési és szépirodalmi lap. Zvleg-jeleniH Hetenl5A:n.t Háromszor: Kedden, Cs\i törtödön. és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, fopiacz, 629. sz. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér­mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. A trónbeszéd. — 1884. május 23. (n) Ős Buda várának fényes termei ismét megnyíltak, hogy befogadják a magyar ország­gyűlés tagjait. Ős Buda várának fényes tróntermében a törvényhozók és hallgatják a koronás király ajkairól a trónbeszédet, melylyel a lefolyt or­szággyűlést berekeszti. Ott ül trónján a sze­retett király, környezve udvara nagyjaitól s elmondja mindazt, mit kormánya jónak látott, A trónbeszéd az országot tündöklő fényben látja, a szerint itt folyik a tej és méz s Ma­gyarország akár az „Ígéret földjének“ is be­válik. Pedig mily szomorú ellentéte a trónbe­szédnek a valóság ! Király ő felsége bizodalmát helyezte újból a magyar nemzetbe. E nemzet hű is, ragasz­kodó királyához, ki tiszteli az alkotmányt s magát a nemzetet, mely életét és vérét öröm­mel ontja királyáért. A kormány még a tróubeszéddel is, úgy látszik, korteskedni akart. Annyi a baj ez or­szágban, melyet ő maga is elismer, és ime, a trónbeszédből mindez hiányzik, ott csak ma­gasztalás van. A trónbeszéd a mai állapotoknak határozot­tan meg nem felelő ; de még a lefolyt ország gyűlésnek sem. De álljon itt maga a trónbe­széd, Ítéljen felette az elfogulatlan olvasó : Tisztelt Urak, Főrendek és Képviselők ! Kedvelt Híveink ! Örömmel üdvözöltük Önöket, midőn ezer- nyolczszáznyolczvanegyedik évi szeptember hó huszonnyolczadikán ezen országgyűlést meg­nyitottuk, egyúttal rámutatva azon fontos te­endőkre, melyek megoldása Önökre vár. Sajnáljuk bár, hogy mindaz, minek elinté­zését kívánatosnak jeleztük, el nem intéztetett, de elismerésünket fejezzük ki az iránt, a mi azóta kedvelt Magyarországunk jólétének, föl- virágozásának érdekében történt. A horvát-szlavon határőrvidéknek Horvát- Szlavon országokkal s ez által magyar koro­nánk országaival való egyesitése folytán tett intézkedéseknek azon része, melyre nézve ez szükséges volt, törvénybe igtattatott és habár az azon országokban közbejött események nem engedték is, hogy ezen tény üdvös eredményei már ma érezhetők legyenek, — közel levőnek hiszszük az időt, midőn a törvényes hatalom­nak mérséklettel, de határozottsággal gyakor­lása folytán helyreállott rendes viszonyok meg fognak szilárdulni és a törvény s az alkot­mány határai között magyar szent koronánk így egyesitett részei fokozott mérvben fogják élvezni az alkotmányos élet jótéteményeit. A pénzügyi közigazgatás javítása és a pénz­ügyi bíráskodás helyes alapokra fektetése az ezekre vonatkozó törvények által eszközöl­tetett. A járadék-kölcsöu átváltoztatása oly előnyös haladást tett, hogy annak mielőbb teljes ke­resztülvitele s az ország hitelének ez által újabb megerősödése biztosan remélhető. Az egyensúlynak bár csak a rendes kiadá­sok és bevételek közötti hely leállítása, a nem­zet azon komoly elhatározásának : hogy pénz­ügyeit teljesen egyensúlyba fogja hozni, egy­felől biztosítéka, másfelől jelentékeny ered- j ménye. A csendőri intézménynek az egész országban életbeléptetése a személy- és vagyonbiztonság javulását már is eredményezte, s e javulás ha­ladását biztosítja. A hivatalnokok és tisztviselők képesítésére vonatkozó törvény a közigazgatás gyökeres ja­vulásának alapfeltételeit adta meg, mig a me­gyék háztartásának szabályozásáról szóló tör­vény egy régen érzett szükséget pótolt. A közoktatás terén a középiskolákról alko­tott törvény a felekezeti jogok kímélése mel­lett az államhatalom kellő ellenőrzését bizto­sítja és az ezen tanintézetek irányában tá­masztható követeléseket szabályozza, mi által a nemzet közmivelődésének újabb biztosítékát nyújtja. Az ipartőr vény módositása fontos lépés az ország ipara emelésének és iparosai jólétének előmozditására. Az osztrák-magyar államvaspálya társulattal létrejött egyezség nagy horderejű lépés volt a közgazdasági szempontból^ oly fontos közleke­dési viszonyoknak helyes rendezésére, a mely tekintetben ezenkívül is elismerésre méltóan sok történt. A Tisza völgyének szabályozása terén és a Szeged újra felépülése tekintetében elért eredmények megelégedéssel kell hogy el- töltsenek mindenkit ; a tiszamenti ármentesitő társulatok belviszonyainak és ügyeinek törvény által rendezése pedig biztosítékot nyújt az iránt, hogy az, a mi eléretett, fenn fog tar­tatni és ki fog egészittetni. Az uzsoráról és káros hitelműveletekről al­kotott törvény egy általánosan érzett szükség­nek felel meg ; a szerzői jogról szóló, midőn a szellemi tulajdont biztosítja, törvényeinket örvendetesen egészíti ki. Mindazt felsorolni, mi az elmúlt országgyű­lés folyamán történt, alig lehet, de nem mel­lőzhetjük megemlíteni azt, hogy a honvédség teljesebb kiképeztetése érdekében is üdvös tör­vények hozattak. Ezen intézkedések épen úgy, mint mindaz, mi a vasúti hálózatnak védelmi szempontból kívánatos kiegészítésére elhatároztatott, két­ségbevonhatatlan bizonyítékát képezik annak, hogy hű magyar nemzetünk a béke fentartása iránt táplált kívánsága mellett, áldozatkészen megtesz arra mindent, hogy a monarchia biz­tonsága iránt minden viszonyok között nyu­godtak lehessünk. Midőn ez irányban, valamint az állam ál­talános érdekei tekintetében ismételten tanúsí­tott áldozatkészségükért kifejezzük legmelegebb elismerésünket, egyúttal örömünkre szolgál megnyugtathatni önöket arra nézve, hogy azon kitűnő barátságos viszony, a melyben Európa összes államaival állunk, a béke fentartása iránt táplált reményünknek teljes jogosultságot ád és igy biztos kilátás vau arra, hogy szere­tett népeink a jövőben is nyugalommal fogják magukat a béke áldásos munkájának szen­telhetni. Fontos elhatározás az is, a melylyel egy, a nemzet méltóságának megfelelő országház eme­lése elrendeltetett. Nem csekély az áldozat, a melyet ezzel az ország magára vállalt, de indokolja ezen ál­dozatot a majdnem ezredéves alkotmány iránt érzett kegyelet és azon remény és bizalom, hogy ama palotában újabb és újabb százado­kon keresztül fogja kifejezését taiálui bű ma­gyar nemzetünk legjellemzőbb két, de egybe­olvadó érzelme : hűség a királyhoz és ragasz­kodás az alkotmányhoz. Fogadják Önök meleg köszönetüuket buzgó fáradozásaikért. Fogadják és vigyék küldőiknek őszinte ki­rályi üdvözletünket. Ezzel a jelen országgyűlést berekesztettuek nyilvánítjuk. A választások tárgyában. A belügyminiszter kö vetkező körrendeletét intézte a törvényhatóságok­hoz : A közrend és béke megőrzése, a személy- és va­gyonbiztonság fentartása mindenkoron a törvényha­tóságnak, önkormányzati hatóságából kifolyó, egyik kiváló jogát és kötelességét képezvén, részemről kü­lönös súlyt fektetek arra, hogy a törvényhatóság, a küszöbön álló képviselőválasztási mozgalmak alatt és a választások idején e jogát teljesítse. Nem szűk séges a törvényhatóságot figyelmeztetnem, hogy bármely visszaélés vagy bűntény, azért, mert az a választási jog — közjogok legszebbikének — gya­korlata közben követtetett el, nem esketik enyhébb beszámítás alá. Fölhívom ennélfogva a törvényha­tóságot, hogy önkormányzati hatáskörében tegyen meg minden szükségesi ntézkedést a végből, hogy a képviselő választási mozgalmak alatt és a válasz­tás idején törvénybe ütköző és államellenes izga­tások, törvénytelen cselekmények, rendellenességek és zavarok elő ne forduljanak, és ha mégis előfor­dulnának, azok a törvény értelmében rögtön meg- szüntettessenek és szigorúan megtoroltassanak. Külö­nösen pedig szükségesnek tartom, hogy a törvény- hatóság az 1874: XXXIII, t.-ez. 96—161. §-aiban, valamint a magyar büntetőtörvénykönyv (1878 : V. t. ez.), nyolezadik fejezetében ide vonatkozó intéz­kedésekre a lakosságot egy e czélból külön köz­zéteendő hirdetmény utján figyelmeztesse, s egyút­tal alárendelt tisztviselőit oda utasítsa, miképp szi­gorúan őrködjenek a felett, hogy a törvény rendel­kezéseinek minden irányban érvény szereztessék. A belügyminiszter körrendeletét intézett a köz­ponti választmányokhoz, melynek értelmében felhi­vatnak, hogy az országgyűlést összehívó királyi le­iratnak a törvényhatósági közgyűlésen leendő kihir­detése után következő uapon összegyűlvén, az ál­talános választások napját f. év junius 13 tói 22-ig terjedő időszakra kitűzött királyi leirat nyomán a választás vezetésére elnököt, jegyzőt és illetőleg a helyetteseket válaszszák meg s az illető jegyző­könyveket teijeszszék fel; figyelmezteti egyszer­smind a központi bizottságokat, hogy a választá­sok a törvényben megszabott módon és a legszebb polgári jog gyakorlásához méltó rendben eszközöl­tessenek. Királyi meghívók Az ország összes törvényható­ságai, valamint az önálló képviselő-küldési joggal bíró városok részére az 1884—87. évi országgyű­lésre szóló kir. meghívók már kiállíttattak s király ő Felsége által alá is írattak. E meghívók a napok­ban már megküldettek az illető törvényhatóságok­nak, hogy a kihirdetésük végett tartandó ad hoc közgyűlések összehívása iránti intézkedések idejeko­rán megtétethessenek. 1^“ JLapuuk mai száinfUioz félív melléklet vau csatolva

Next

/
Oldalképek
Tartalom