Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-05-15 / 55. szám
— 219 kifejezésével, hogy ha lesz érdemes honfi, kit a haza, nemzet, közügyek szolgálatában választókerülete többre becsül: annak készséggel átengedi]a tért. — Azt is kijelenté képviselőnk, hogy választókerületének nagyobb községében vagy Kézdi-Vásárhelyt — mint ezen kerület választó- és amporiális helyén — megjelenik, hogy hazafias hálával köszönje meg választóinak kegyes bizalmukat, hogy beszámoljon és programmbeszódet tartson. Több választó. A brassói általános nyugdíj intézet. IV. Az oppoziczióhoz tartozik még Ríetz Gusztáv bukaresti kereskedő, egy képzett és tudományos ember, a ki saját és bukaresti összes társai nevében kijelenté, miszerint ők, miután tudtok és beleegyezésük nélkül lett elhatározva a házőpités, ehhez egyáltalán nem járulnak, a vitától távol maradnak, de fenntartják jogukat annak idején nemcsak az igazgatóság, hanem az építést elhatározó közgyűlés ellen kártérítési igényeikkel a törvény rendes utján fellépni. Fraetschkes Vilmos tanár ismét a sorompóba lépett és kijelenti, miszerint az épitő-bi- zottságnak jelentése oly komplikált, hogy azt még a szakértő sem képes megérteni. Jakobi Márton régi modorával bunkós bottal beszél. Az alapelv, melyből kiindul, igen helyes, de a kivitel nem felel meg a kivánalmaknak, ö régi mondásánál marad, mely szerint az igazgatóság és építésvezető hanyag és lelkiismeretlen, és hogy az egész házból a részvényeseknek csak 1 — 1 követ fog jutalékul szolgáltatni. Beszéde erős gunynyal van ugyan fűszerezve, de még sem éri el soha a kívánt hatást. Ezen közgyűlésen is a leghatalmasabb ellenzék Maager Károly urban maradt kouczentrálva. ü volt a közgyűlés Apponyija, ezért az ő ellenvetéseit körülményesen fogom ismertetni, már azért is, mert szép fényt vetnek az egész manipuláczióra. Maager Károly ur körülbelül ezeket monda: Az építő- bizottságnak a ház felépítési kérdésben előterjesztett jelőntése ismét szomorú képet tár fel a dolgok állásáról. A jelentés oly annyira komplikált, érthetetlen és tévútra vezető és az építésvezető mérnök által oly raifinónával van összeállítva, hogy majdnem lehetetlenné teszi a betekintést az ügyek állásába, ennélfogva tehát nem alkalmas, hogy egy nagyobb gyűlésen vita tárgyává tétethessék. Ed tehát bele nem bocsátkozhatom az^egyes tételekbe, hanem egyszerűen a 250,000 frtra felemelni kívánt építési költségekre szorítkozom. A jelentés daczára kijelentenem kell, hogy én abból még mindég nem voltam képes meggyőződést szerezni, mikép lehetett e házra ily rendkívül magas összeget fordítani, és hogy még ma is azt kell hinnem, hogy csak is az építésvezető mérnök lelkiismeretnélkülisóge, egy szolid gazdászatnak végleges hiánya és az ő lelket- leusége okozta emez aránytalan magas építési költséget, mert ez — a téglagyárt beleértve — többet fog kitenui 250 ezer írtnál. ügy látszik egyébiránt, hogy az épitő bizottságnak sem volt szándéka a kivánt magas építési költséget akkép igazolni, hogy azzal meggyőződésig hasson, hanem inkább a közgyűlést azzal vigasztalni, hogy a ház 4 százalékot fog hajtani és ezzel a közgyűlés megelégedhet. En azonban e nézetet tévesnek és ílluzónusnak, sőt az érdekelteknek szándékolt tévedésbe ejtésére czólzónak tartom, mert ha ezentúl a 2uO ezer írthoz nem fogna több kiadás járulni, akkor is a már okozott kár rémitő, mert az elmaradt kamatok legalább 10.000 irtot, az ez évben elmaradt házbér szintén 10,000 irtot tesz, míg az előre nem látott kiadások és a műtéglagyár esetleges eladása által származandó hiány szintén szép összeget fog képviselni. En ugyanis a téglagyár további tartását saját számlánkra nemcsak alapszabályellenesnek, hanem meg nem engedhető- nek is tartom, azonkívül annak megtartása nagy rizikóval s még nagyobb károkkal lehet a jövőben összekötve. Az épitő-bizottság által kilátásba helyezett jövedelem különben el sem érhető, mert tekintetbe veendő a tervbe vett bevételek ellenében a minden uj háznál lenni szokott javítási költségeket, az adópótlékot, melyeket még az adómentes években is meg kell fizetni. Azonkívül pedig a ház jövedelme esetleg csökkenhet is, és akkor a tervbe vett százalék is csökken. Feltéve, de meg nem emgedve, hogy az összes építési költségek a 250 ezer irtot meg nem haladnák, inig a bevétel 10.000 frton alul nem lészen és igy a ház 4 százalékot hajtani fogna, akkor is lényegesen különböző a jövedelem magassága a 250 ezer ós 150 ezer forintnál. Első esetben 4%, utóbbi esetbeu azonban több mint 6°/0 százalékot repraezentál. A kérdés tehát ez, fel lehetett volna-e a házat építeni 150 ezer forinttal, vagy nem ? Ezen kérdés megoldásánál szükséges leend az építési viszonyokat aránylag más városokkal szem előtt tartani, és én Bécs városát választottam, hol az anyag ós munkaerő tetemesen többe kerül, mint itt. En érintkezésbe tettem magam jeles bécsi építőmesterekkel és egyhangúlag azon felvilágosítást nyertem, hogy Bécsben egy egészen uj, szolid és hírneves építészek által épített 2 emeletes ház négy- szögméterenkónt átlag 100 — 105 írtba, egy 3 emeletes ház négyszögméterenként átlag 145—150 írtba kerül. Egy Brassón egészen újonnan építendő ház tekinteteoen is informal láttám magam ós úgy vagyok értesítve, hogy egy egyemeletes szolidan épített ház négyszügmétere 45—50 írtba és egy 2 emeletes ház négyszögméterenkóut 75—80 írtba került. Az intézetünk háza 1424 négyszögmóteren áll. Ha ezen számot a Bécsben épült 2 emeletes ház négyszögméternyi 105 írt árával sokszorozzuk, akkor Bécsben egy ilyen ház, mint a miónk, 149.520 írtba kerülne, mig egy 3 emeletes ház, szorozva 150 írttal, Bécsben 213.600 frtba kerülne. A mi házunk 250 ezer irtot igényel, vagyis nszm. 175 frtot, tehát nszm. 25 frttal többe kerül, mint Bécsben hasonló nagyságú telken egy 3 emeletes ház, vagyis többe 36.400 frttal. Ezen számok azonban csak úgy alkalmazhatók, ha a ház nem kerülne többe 25.0000 forintnál, de mint beigazoltam, már ma többe kerül, világos tehát, hogy az építésvezető hibái átal intézetünk 100.000 írttal tőkében és évente 6000 írt kamatjövedelemmel károsul. Száguldó honfiak. I. Ilyefalva, 1884. május n. Tekintetes szerkesztő ur! Illő tisztelettel kérem, habár a szabadelvű párt embere vagyok, miután látom, hogy a „szellemidézők“ faluról falura járnak, következő soraimnak becses lapjában helyet adni. Ilyefalva nagyközségében ma, 11-én, próba-árverezés volt kitűzve a szabadelvű párt egy pohár borának megivására. A kitűzött batáridőre az ilye- falvi tokány-bizottság főnöke nem jelent meg, hanem az elnökléssel a falragasz-leszedő végrehajtóját vice Mihaszna Andrást bízta meg, mert a sáfrány illatát érezvén, czélszerünek látá magát ki nem fütyöl- tetui, Tehát ma egész nap lótás-futás volt, hogy hol lehetne a mai gyűlést megtartani? Többek fel lettek kérve a tokányos kompániának hely és ital adására, de ezt minden becsületes ember megtagadta, csupán egy félrevezető utczában, hol előbb is a tokány-párt gyűlése volt, s a ki Jókainak térden állva kezet csókolt, az fogadta el a falu rosz- szait. Minthogy pedig tudomással bírtak holmi díjmentes kifütyölés készüléséről, ennélfogva három tartalékos tanító megkettőzött őrt állott a félreeső utczában, nehogy az éji zene kellemetes hangja a mámorban ringó tokánypárt bőseit kijózanítsa. — És az őrállásnak volt sikere: a zenészek egyike kénytelen volt szabad ég alatt az ilyefalvi templom begyéről rézhangszerrel tülökbe fájni: „Már siess hazádba visszavert seregem ! “ Egg hallgató. II. Zalán futása. A parancsszó kiadatott — és az apparátus eszeveszetten mozog. Érzik a közel halált. Hivatalnokok, kik eddig soha sem vettek részt korteskedésben s főbb érdemök az igazság pártatlan kiszolgáltatásában állott, ma faluzuak, házról-házra járnak, hogy a különben is elszegényedett székely népet még nagyobb nyomorba döntsék. Séra Tamás megyei árvaszéki elnök, e különben jámbor ember vette mult vasárnap a kortesbotot: Zalánba száguldott. Gyűlést hirdet, de — a választók nem mentek neki a lépnek. Fogta tehát magát s ő kereste fel a választókat saját házuknál. Sikert igy sem ért, mert mindenki, még 1 eg k ö ze- 1 e bbi rokonai is menekültek előle, s megtörtént az, hogy a mint egyik választó a csalétek elől az ablakon át menekült, lábát törte. Mi e tényt csak egyszerűen regisztráljuk s figyelmeztetjük az illető köröket, hogy már ideje lenne fölhagyni Zaláufutások rendezésével. III. Az apró szentek is útra keltek. Mint a vándormadarak, úgy hagyják oda fészküket körjegyző, községi biró. Nekik szabad. Uzon községe rendben van, s az, ki a körjegyzőnek a mult választásokon szerzett érdemei — s megelőző fináncz szolgálatáért ezüst keresztet szerzett, megérdemli a száguldást. Van pénz : legyen tehát vötum is — és zengje Szacsva, Magyaros és Egerpatak, miszerint az uzoni körjegyző, községi biró által fizetett bor és pálinka lelkesíti Jókai választóit. Ha a szolgabiró kéz alatti működésre kárboztátta magát: megindul a biró, meg a jegyző. Ezt elnézi főispán, alispán. Hisz megérdemli, hogy szem hu- nyassók arra, ha idegen községek előljárósági tagjai bujtogatnak ós lázitanak a legszentebb honfiúi érzelem és vallás ellen. Nekik szabad, mert a kor- rupcziót terjeszteni ők is hivatva vannak. Áldott állapotok: gyöngy alkotmány, dicső közigazgatás! IV. Gidófalva községét sem kímélik a száguldó honfiak. Izra zsidó fogadta tárt karokkal s adott nekik olyan számlát, hogy sírva érzi a Jókai tárczája. Itt már az adófelügyelóség is szerepelt: képviseltette magát egy tagja által, nehogy érdemök háttérbe szorittassék. Terjedelmes levél fékszik előttünk a kortes ţitiklirŐl, melyet jövő számunkban nemcsak, hogy közölni fogunk, hanem az illetékes körök figyelmébe is ajánlunk. Ez modus in rebus az ilyen száguldó honfiakat az örvénybe is futtatni. Ők szerzik maguknak s egy kis hűsítő a kortes lázt mindenesetre csillapítja. VEGYES HÍREK. Kitüntetés. Ő felsége Kain Károly sebész- mester ós sepsi-szeutgyörgyi közkórházi rendes orvosnak, a közegészségügy téren a szenvedő emberiség érdekében 50 éven át teljesített buzgó szolgálatai elismeréséül az arauy őrdemkeresztet adományozta. Zwingli ünnepély. A sep3i-szentgyörgyi ev. ref. egyház ós a Székely Mikó-tanoda által Zwingli Ul- rik emlékére 1884. május 18-án tartandó ünnepély tárgysorozata: 1. A szokott harangozás után fél 10 órakor kezdetét veszi az ünnepélyes felvonulás a Mikó-tanodából a ref. templomban. 2. Pontbau 10 órakor kezdetét veszi az isteni tisztelet és a következő sorrendben foly le: a) A gyülekezet éneke : XC-ik zsoltár, b) Összbangzó ének : a Mikó- tanoda iijusági dalkara által, c) Alkalmi ima: Balogh Sándor lelkész által, d) Összhang2Ó ének: az egyházi dalárda által. (Zwingli U. éneke felgyógyulásakor, a XXIII, zsoltár dallamára fordította Ben- ke István tanvezető tanár.) e) Alkalmi egyházi beszéd : Kis Albert ilyeíalvi lelkész által, f) Osszbang- zó ének: a Mikó-tanoda ifjúsági dalkara által, g) A gyülekezet éneke. Sepsi-Szeutgyörgy, 1884. május 8-án. A egybáztanács. Moór Gyula brassói ág. hitv. evangélikus magyar lelkészt neje egy egészséges leánygyermekkel ajándékozta meg. Anya és gyermek teljes egészségnek örvendenek. Majális. A brassói áll. polgári és elemi iskola növendékei f. hó 12-én tartották ez idei majálisukat a kies fekvésű Hontérius téren. Az idő is kedvezett s igen szép közönség vett részt. A majális popásan sikerült s a szép vendégkoszoru csak este 7 óra után tért haza a városba. Majális. Az aldobolyi olvasó-kör május 18-án a a régi malom melletti berekben majálist ad, mely táuczvigalommal lesz összekötve, a helybeli polgári zenekar zenéje mellett. A részt venni akarók bemeneti dija: egy személytől 30 kr, családjegy 80 kr. A tiszta jövedelem oszlik az olvasó-kör ós a zenekar között. A szomszéd helységek lakói is tisztelettel megbivatnak. Hideg ételekkel ós jégben hűtött italokkal pontosan és gyorsan szolgálni fog a helybeli vendéglős Leópold József. Horváth István jeles törtenetiróuk szülőházát Székesfehérvár város emléktáblájával jelölte meg. A leleplezési ünnepély tegnapelőtt május 11-én folyt le nagy diszszel. A fővárosi összes tudományos társulatok képviselve voltak, azonkívül képviselve volt a kolozsvári egyetem dr. Berde Áron és dr. Szabó Károly által, továbbá Pest-, Fehér- ós Veszprém megyék. Az ünnepélyt Pauer János püspök nyitotta meg szép beszéddel, majd Vas Bertalan tanár tartott emlókbeszédet, mire a vendégek a bár elé vonulva, itt a dal irda éneke és Havranek polgármester szavai után az emléktábláról lehullt a ,lepel. Ezután Komócsy József szavalta el hatásos alkalmi ódáját, mire az ünnepély véget ért. Este nagy banket volt a lövőidében. A Pálmai Ilka ellen elkövetett zsarolás tetteseit, Jankovicsot, Majtbényit ós Kovácsot át küldte a főkapitányság a Fortunába. Külön-külön egy-egy- fogatu bérkocsiban s egy polgári biztos kisóretóben tették meg az utat a hatvani-utczai rendőrpalotától a Fortunáig. A zsarolók személyéről a „N. P. J.“- bau a következőket olvassuk: Jankovicb Gyula igen teketséges fiatal ember. Most jogot hallgatott, azelőtt tbeologus volt s az esztergomi papnevelő intézet legkitünőcb növendékei közé tartozott. Az esztergomi szemináriumban két évet töltött s bittani munkát is irt „A kinyilatkoztatásokról.“ A bittani tanulmányokkal felhagyva, ismét Budapestre jött s beiratkozott az egyetemre. A mint az utóbbi időkben a spiritizmusról annyit beszéltek s írtak, Jan- kovich Gyula e tárgyról uagyobb értekezést irt s ennek egy diszkötésü példányával — Pálmai Ilkának kedveskedett. Jankovichot Pálmai Ilkának a mult őszszel egy közeli rokona, egy kiváló iró mutatta be. Jankovicb anyagi viszonyai fényesek, állítólag 14,000 frt évi jövedelme volna. Majtbónyi Géza szülei nyitramegyei birtokosok, Kovács Lászlóé pedig erdélyiek. Midhat pasa, a legnagyobb török államfórfiu s egyszersmind Törökország legnagyobb fia, volt nagyvezér és külügyminiszter f. hó 11-én elhunyt. Törökország benne nagy férfiút gyászolhat, kinek halála iránt nagy részvéttel fog viseltetni egész Európa. Borbély által lefozött komfortáblis ló. Kesznik János fővárosi borbély fogadott egy vendéglőssel, hogy gyorsabban tud futni egy komfortáblis lónál. A vendéglős két „bizalmi férfi“ társaságában felült a „Villa Bellevue“ előtt az 1203. számú komfor- táblira, s kocsisként maga a tulajdonos, Grün szerepelt. A vállalkozó borbélynak fogadás szerint egy perczczel előbb kellett az „Amerika“ nevű vendége lőshöz érnie, mint a koinfortáblinak, s ime, mir- koufortábli czélboz vergődött, borbélyunk már csárdást tánczolt a vendéglősnővel. A gyorslábú borbély tehát megnyerte a kitűzött 25 frtot,
