Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-05-10 / 53. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 53. szám. Szombat, május 10. NEMERE. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. Z^eg-jelenils: Hetertlxiirrt háromszor: IKIed-d-exi, Csvitörtölrom. és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, íó'piacz, 629. sz. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők'Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Ilaasenstein és Vogler Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. Választások előtt. A székely atyafiakhoz. III. De székely honpolgárok ! úgy hiszem, igazságügyünk körül is lennének kivánni valóink. Igen bizony, mint azt az ellenzék fel is vette manifesztumában, „hogy igazságügyünk úgy az alaki és anyagi jog rendszerének törvényhozási megalkotása, mint a jogszolgáltatásnál közreműködő tényezők jogos érdekeinek felkarolása által, az 1869-ik évi törvényhozás szellemében és a gyakorlati szükség igényeinek megfelelő arányban erélyesen fejlesztessék.“ — Ismeretes előttünk erkölcs-vallás nélkül törvényesített nevelés-oktatásügyi roppant nyomorúságos helyzetünk, melynél fogva nemzeti létünket biztositó hazai közművelődésünk alapja : a vallás- erkölcsiség, közoktatásunkban jámbor óhajtások és akaratok tárgyát képezi. Ismeretes a tananyag aránytalan és terhelő beosztása. Itt is a hazai közművelődés érdeké- .bői a közoktatás a hazai kulturális szükségleteknek és anyagi erőknek megfelelően összhang- zatosan szervezendő; a tudomány és művészet minden ágában és minden fokozatán és pedig mint égj edüli alapon, a vallás-erkölcsiségen alapítva következetesen lenne fejlesztendő. Az egységes magyar állameszme követelményei sem téveszthetők egy jóravaló honpolgár szeme elől, tekintettel a különböző vagyis nem magyar ajkú honfitársakra, tekintettel az egyház törvényes jogai, intézményei, vallásszabadság, jogegyenlőség stb.-re, melyek miatt nem egyszer emelkednek fel méltó sóhajok és panaszok. Minden esetre minden irányban több tiszteletet és méltánylást érdemelnek a különböző ajkú honpolgárok törvényes jogai, hazafias művelődési törekvései, az egyházak törvényes jogai, a lelkiismereti szabadságnak és bármely vallásu honpolgárok jogegyenlőségének elvei és a vallási békének sértetlensége, melyek mind oly tényezők az egységes magyar állam eszméjéhez, mik nélkül a magyar állam fenn nem állhat, virágzás, jólét és tartósságra nem számíthat, a béke áldásait nem élvezheti, hajdani dicsőségét és büszkeségét megőrizni nem lehet képes. Oly politika kell tehát e nemzetnek, mely nem nyújt módot és alkalmat arra, hogy egy pártfegyelem által alakult többség zsarnokos- kodhassék majd a haza földművelői, majd iparosai, majd kereskedői, majd más osztályú polgárai hátrányára. — Az ipartörvény revíziója le van tárgyalva, s mint előre látni lehetett, nem az iparosok jogos óhaja és kívánsága szerint; értem a becsületes és szolid iparosokat, mert a kontárkodásnak és szédelgésnek ismét uj mezőt nyit a kormány. S ha csakugyan jogos kívánságaik az iparosoknak most sem teljesültek, akkor a jövő választások alkalmával tudni fogják azok is, hogy mily hálával tartoznak a kormánypárti képviselők iránt. Oly politika kell, mely minden jogos érdeket felkarol, de semmi visszaéléssel sem az állami, sem a társadalmi életben meg nem alkuszik, mely szabadsági vívmányainkat minden, még a pénz-hatalmiságokkal szemben is, híven megőrzi; mely a haladás és fejlődés útjáról soha le nem tér és a haladás követelményeit és követelményeit a nemzet egyéniségeinek, szükségleteinek és helyzetének figyelembe és tekintetbe vételével alkalmazza. Igen, csakis ilyen, a nemzet életszükségleteinek és viszonyainak megfelelő szilárd politika által érhető el zilált társadalmi állapotaink javulása, államunk megszilárdulása, nemzetünk anyagi és erkölcsi erősbödése. Székely honpolgárok ! A mondottak után és a rátok nehezült óriási terhek és nyomorok érzetében fölösleges titeket az ellenzék támogatására fehivnom ; fölösleges, mert nem fajult, nem fajulhatott el annyira a székely vér, hogy annyi megpróbáltatás után legszentebb jogát, hitét, meggyőződését valaki piaczi áruczikké tegye és az olcsó, de egyszersmind aljas önérdek hitvány bérenczévé, rabszolgájává lapul- jou, vagy épenséggel egyes hatalmasságok uszályhordozójává sülyedjen. Előttünk fáklyaként világítanak a multbau és jelenben nemzetünk bátor és derék jobbjai, kik a politikai demoralizáczió és kishitűség hajdani szomorú és mai nehéz napjaiban sem tántorodtak el az igaz hazafiság vérrel szentelt ösvényéről, kik mindenkor és minden körülmények között megőrizték az elhatározás függetlenségét. Ne hajtsatok az ígéretekre, ne féljetek a fenyegetésektől, melyekkel a kormány és hívei akár magán személyei, akár szubvenczionált sajtója által megingatni törekedik. Ha a kormánynak szabad még a törvény és illem határait túllépő módon is mindent megtenni zsarnokivá fajult nagy hatalmiságának fentartására, miért ne szabadna nekünk is a törvény határai között minden becsületes eszközzel hajdani és jelen nemzeti önérzetünk és büszkeségünkkel megférő módon meggyőződésünknek érvényt szerezni ? A zászló ki van bontva, csak sorakozni kell alája. Vessen számot mindenki meggyőződésével, szavazzon mindenki lelkiismerete szerint s biztosan győzni fogunk ! S ha későre is, de egy jobb lét hajnala derül e szegény nemzetre s majdan „egy jobb nap, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán.“ Egy kézdiszéki. A „száguldó hazafiak.“ Az ilyefalvi kerület szabadelvű pártja folytatja körútját; f. hó 6-án Szo- tyori Nagy Károly pártelnök s egyik rendkívül munkás párttag, Gidófalvi János körjegyző' meglátogatták Kilyón községét is, missziónáriusi szerepüket ott is lejátszandó. Pródikácziót tartottak a néphez; csak hogy a lelkes beszéd hidegen hagyta a józan választóközönséget, mely csak akkor tudott lelkesülni, mikor az ellenzék egy igen tekintélyes tagja válaszolt a téritő beszédre. így azután persze szomorúan távoztak a nagy hazafiak, utjok czéltalan volt. A szászok köréből Brennerberg a szász gróf és Teutsch szuperintendes Budapesten időznek, hogy most, a választások küszöbén, a szászok sérelmei tárgyában tárgyalásokat folytassanak a kormánynyal. E sérelmeket a „N. Fr. Pr.“ részletesen előadja. A szászok kérik: az érettségi vizsgálatra vonatkozó rendszabály megváltoztatását, továbbá kérik, hogy iskoláikban ezután is külföldi tankönyveket használhassanak. Legfontosabb kérelmök azonbau a szász egyetemnek a szász vagyon feletti rendelkezését illeti. A kormány ugyanis elrendelte, hogy a többség határozata mellett a kisebbségé Í3 fölterjesztessék a minisztériumhoz s ez utóbbinak legyen joga a felett rendelkezni, hogy melyik hajtassák végre. A szászok ezt kifogásolják, azt állitván, hogy az ilyesmi illuzóriussá teszi önrendelkezési jogukat, s hogy a kormány felügyeleti jogából még nem következik a rendelkezési jog is. A szászok azt óhajtják, hogy a többség határozatai megerősítésre ugyan föl terjesztessenek a kormányhoz, de a kisebbség véleményét ne legyen joga a kormánynak életbe léptetni. A kisebbség tiltakozása azt csak fölmenti a többség határozatáért való felelősségtől . A választások és a honvéd-tisztikar. A honvédparancsnokságok a tényleges szolgálaton kivül álló tisztekhez egy, a nagy közönséget is érdeklő levelet intéztek. A levél igy hangzik: Az újabban folyamatban levő képviselőválasztások alkalmából s azon tapasztalat alapján, hogy a korábbi választásoknál egyes, nem a tényleges állományhoz tartozó honvédtisztek a mozgalmakon, ülésekben és szavazásoknál egyenruhába öltözve vettek részt, szükségesnek látom a főparancsnokság ápril 16-iki 674-ik elnöki számú rendelete alapján a magyar királyi honvédség állományába tartozó szabadságolt vagy szolgálaton kívüli vagy nyugalmazott tábornokokat, törzs- és főtiszteket, valamint a katonai hivatalnokokat komolyan figyelmeztetni arra, hogy a választási mozgalmak alatt minden körülmények közt honvédtiszti jellegüknek megfelelő magatartást kövessenek és hogy a szolgálati szabályzat 1. rész 46. §. 1-ső és 2 ik bekezdése szerint választásoknál vagy ezzel összeköttetésben álló gyűléseknél, tüntetéseknél vagy a szavazásnál semmi szin alatt sem szabad egyenruhában megjelenniük. (Következik a kerületi parancsnok aláírása.) Az angol kormány Gordon tábornoknak Baring angol főkonzulhoz Khartumból, ápril 16-ról intézett táviratát közli, melyben panaszkodik, hogy a kormány Berberbe nem akar csapatokat indítani és Zebehr pasát is vonakodik elküldeni. Én — jegyzi meg Gordon tábornok — teljesen szabadon fogok cselekedni, úgy, a mint azt a körülményekhez képest jónak látom. Khartumot védeni fogom addig, a meddig tudom; a lázadást, ha lehet, leverem, ha nem, visszavonulok az egyenlítő felé, a kormányra hagyva, hogy elkövesse azt a jóvátehetetlen gyalázatot, hogy a sennaari, kassalai, berberi és dongo- lai helyőrségeket veszni hagyja, meg lévén győződve, hogy ha Egyiptom békéjét föun akarja tartani, végre is kénytelen lesz a mahdit nagy nehézségekkel megsemmisíteni. Kossuth Lajos levele Kovács János igazgatóhoz Kolozsvárit. A kolozsvári „Ellenzék“ közli az alábbi levelet, melyet hazánk nagy fia irt a kolozsvári unit. gymn. jeles igazgatójához, feleletül ennek hozzá intézett levelére, melyben felajánlta neki a nagy hazafi édes anyjának Amerikában kapott daguerestyp arczkó- pét. A levél következő: Turin, 1884. márcz. 18. Tisztelt igazg. tanár ur! Hálás érzéssel fogadom márczius 2-án kelt becses levelével tett ajánlatát: hogy édes anyámnak Stearns asszonyságtól Medfordban, Massachusettsben kapott arczképét nekem átengedni méltóztatik. Elfogadom, megilletődött szívvel fogadom el a kedveá családi emléket, nekem az ereklye lesz, melyet a fiúi szeretet kegyeletével fogok elvesztett kedveseim többi arczképeíhez csatolni, melyek előtt, mint házi oltár előtt, áhítattal borulok le minden éjjel, mielőtt nyugalomra hajtanám bánatos, öreg fejemet. Ha talán levelezésben áll tisztelt tanár ur Stearns asszonysággal, kit nekem nincs ugyan szeren
