Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-05-06 / 51. szám

— 204 — köztől vissza nem riadó kormánypárti korteskedés­nek, mely a legbrutálisabb erőszakkal lép fel s nem ismer se törvényt, se tisztességet. Szomorú esetről beszél ma a főváros sok köre. D. előkelő államkivatalnok szép ifjú leányát, ki a mult farsang egyik legünnepeltebb jelensége volt, pár hét előtt eljegyezte R. G. fiatal földbirtokos, felvidéki nemes család tagja, ki ismeretes alak a fővárosi jeunesse dorée közt. A jegyesek mély vonza­lommal viseltettek egymás iránt s bizonyára boldog pár lesz belőlük, ha a vőlegény tegnapelőtt este felé, mig a szülék nem voltak otthon s a leány ma­gában ült a szobában, mámorosán nem látogatja meg aráját. A fiatalember ködös fejével megfeled­kezett a tiszteletről, a melylyel a vőlegény a mát­kának tartozik. A leány női méltósága egész fensé­gével utasította vissza az ifjút, a ki nem lászott tudni, kivel beszól. S a mikor az ifjú durván ra­gadta meg karját, a boldogtalan leány kétségbeesé­sében fölragadott a másik kezébe egy, az asztalon heverő háromélü régi tőrt és rémülete egész ere­jével döfte vőlegénye mellébe. A fiatalember Öntu­datát vesztve, véresen rogyott össze, a szegény le­ány pedig ájul tan mellé. így találta őket a haza­térő család Az ifjú R. sebe nagyon súlyos, mert a szúrás a bal tüdőt érte; nagy lázban fekszik laká­sán. A részvétre méltó leányt szintén ágyba döntő a szörnyű jelenet és családja titkolja előtte, hogy a könnyelmű ifjú sebe veszélyes. Ne szeress vénasszonyt. Székesfehérvárról írják ezt a történetet: Hauk Márton mányi születésű zá- molyi kocsis szerelmi viszonyt folytatott özv. Schnei­der Józsefnével, egy már éltes asszonynyal, kinek már felnőtt fiai is vannak. A viszony azonban meg­szakadt és ekkor a kocsis fináncziális kiegyenlíteni valókat is vélt felfedezni. Mult hó 27-én délután egyik pajtásával, Eriéin Andrással el is ment ked­veséhez, hogy vele „leszámoljon.“ Hanem özv. Schneider Józsefnő asszonyom sehogysem akarta belátni az elszámolás szükségét s a kocsis számí­tásainak helyességét; annyira nem, hogy a kocsis csak számolt, számolt, az asszony behitta egyik fel­nőtt fiát, a ki véletlenül fejszével együtt ment be; majd Schneider Józsefnő maga is belopta a sodró­fát s szépen be is zárta az ajtót belülről. Akkor aztán neki esett fiástul „leszámolni“ a kedvessel s rémitő visongatások között oly jól működött a sodrófa ős a fejsze, hogy a „vén asszony kocsisa“ szegény Hauk János életéhez semmi remény s paj­tását is vérében, eszméletlenül találták meg s so­káig meg fogja nyögni azt a leszámolást. A tette­seket elfogták s átszolgáltatták a csendőrök a j.- biróságnak. Becsületsértés távirati utón. Az egyik bécsi já­rásbíróság pénteken távirati utón elkövetett becsü­letsértésért 300 frt birságra, esetleg 14 napi elzá­rásra Ítélte Pongrácz-Metterních herczegnőt. A fő­úri hölgynek sok mindenféle csete-patéja volt szom­szédaival s ezért Kraus báró kerületi kapitányhoz fordult, de nem volt megelégedve azzal, a mint a báró az ügyet elintézte. A herczegnő e miatt fel- boszankodva, következő táviratot intézte Possinger helytartóhoz: „Kérem, győződjék meg személyesen, hogy itt miféle garázdálkodás van. A parasztoknak és nekem el kell pusztulnunk. A kerületi kapitány a legnagyobb lump, mert nem teljesiti kötelességét s minden bűnt elnéz.“ E távirat miatt Kraus báró becsületsértési pert indított a herczegnő ellen, kit a bíróság a becsületsértés vétségében el is ma­rasztalt. A pápa cseresznyéje. A pápa szent Márk nap­ján az idén is cseresznyét evett ebédjéhez, az első cseresznyét az évben. A Vatikán kertésze évenkint üvegházban neveli a cseresznyét, hogy a pápának Márk-napkor egy kosárkával szolgálni tudjon; igy kívánja ezt az évszázados hagyomány. Az 1870. előtt szokásos fényes buzaszentelő körmenet termé­szetesen elmaradt most is s a proczesszió csak a Péter-templomban járt körül a minden szentek li­tániájának éneklése között. Különös házasság. Onrust szigetén, Batávia kö­zelében dr. Fiebig Miksa bécsi születésű német or­vos lakik; jelenleg hollandi szolgálatban áll. Meg­unta már az agglegény életet, de mert azon a vi­déken nem talált egy kedvére való leányt se, levél­ben felkérte Bécsbon lakó nagynénjét, hogy taná­csoljon neki valamit. A véletlen úgy akarta, hogy ép akkor időzött nála egyik fiatal leány rokona, Müller Laura kisasszony. Elküldte a hölgy arczké- pét hosszabb levél kíséretében és az orvos csakha­mar megkezdte a levelezést a fiatal leánynyal, mi­nek azután az lett a vége, hogy felkérte egy Eu­rópába utazó barátját^ hogy Bécsben helyette es­küdjék meg menyasszonyával. Az esküvő május közepén lesz ős a fiatal asszony akkor elutazik fér­jéhez Jávába. Riadalom a templomban. Nápolyban, a San Gio­vanni Maggiore templomban, a mult hő 28-án nagy­rémület keletkezett. Ezen a napon egy misszióná- rius tartott szónoklatot a purgatoriumról ős a po­kol borzalmairól. A templom zsúfolásig megtelt s a jelenvoltak feszült figyelemmel hallgatták a pa­pot, a ki mellett egy Madonna-szobor állott. Egy­szerre csak elsötétült, a szobor eltűnt és remséges lánczcsörgetős közt kiáltá a pap: „Most indulunk a pokolba, a Madonna ott repül előlünk, nézzétek csak! Azért imádkozzatok hozzá, különben jaj ne­künk 1“ A hallgatóság a prédikáczió drasztikus for­dulatára nem lóvén elkészülve, ijedten tolongott az ajtókhoz, melyek azonban zárva voltak. Erre azu­tán nagy zavar keletkezett, a rendőrök feltörték az ajtót és gyertyákat hoztak. A szónok folytatta elő­adását, a jelenet folytatása pedig a biróság elő tartozik. Irodalom. Irodalmi meglepetésben részesült f. é. május el­sején a magyar olvasó-közönség. „Magyar Sa­lon“ czimmel ugyanis egy pompásan kiállított ké­pes havi folyóirat indult meg, mely magában fog­lalja irodalmunk legelső kitűnőségeit. Legnagyobb Íróink és kitünőbb tudósaink adtak egymásnak ta­lálkát a „Magyar Salon“ hasábjain. Jókai uj re­gényt kezd meg „Az apja fia“ czimmel. Bűvös tol­lának minden varázsa benne van e rendkívül ér­dekes regényében, melyhez a költő leánya Jókai Róza kisasszony rajzolt kiválóan sikerült illusztrá- cziókat. (A könyv czimlapját szintén Jókai Róza k. a. rajzolta.) — Mikszáth Kálmán kitűnő humoristánk pompás életképeket ir „A hol a viz is virágzik“ czimmel. Pulszky Ferencz az ötvösmű-kiállításról ir kiválóan érdekes czikket. — Vámbéry a mahdik- ról értekezik. Szász Károly és Komócsy József ver­seket írnak. — Gróf Zichy Jenő az országos kiál­lítás és az ipartörvény fontosságát fejtegeti. — Szemere Attila japáni útjáról ad jegyzeteket. Eze­ken kívül írtak még a „Magyar Salon“-ba: Boros­tyám Nándor, Szana Tamás, Simonyi Zsigmond, Hevesi József, Ilanusz István és Hidasy Pál. — Serly Lajos-tól a népszínház karnagyától csinos kis zenemüvet közöl a „Magyar Salon.“ — Van benne továbbá bő irodalmi szemle is. — A füzetet 30-nál több eredeti illusztráczió disziti. — Jankó János humorisztikus ónjával is találkozik itt az olvasó. — Mikszáth Kálmán arczképét Paszka Ferencz ki­tűnő festőnk készité el. — Szemléi- Mihálytól nagy választási képet látunk. — Dörre Tivadar pedig Mikszáth novelláját illusztrálja. — Az apróbb ro­vatok is igen érdekesek. A „Magyar Salon“ közöl divattudósitást is, valamint az újabb találmányok­ról sem feledkezik meg. — Egy szóval a „Magyar Salon“ tartalma a legváltozatosabb és legérdeke­sebb és mi a legmelegebben ajánlhatjuk e gyö­nyörű vállalatot olvasó-közönségüuk figyelmébe. — Az előfizetési ár- negyedévre 1 frt 75 kr. Egyes füzet ára 60 kr. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII. kerepesi-ut 13. sz. „Ezeregy éjszaka.“ Megjelent immár a Nádor Kálmán kiadásában (Budapest, Károly-körut 8. sz.) megjelenő jeles vállalat 5-ik füzete is, a többiekhez hasonlóan díszes kiállításban, érdekes vonzó tarta­lommal. Gyermekkori olvasmányaink közül ez a könyv, tündéri szép meséivel maga is mintegy szép álom tűnik fel emlékezetünkben. Nádor Kálmán, bu dapesti könyvkereskedőt csak üdvözölhetjük élelmes gondolatáért, hogy kelet e klasszikus könyvét füze­tes kiadásban bocsátja közre. — Az egész mű 36 füzet lesz 25 krjával s előfizetés utján bérmentes küldéssel 10 füzet 2 frt 20 kr, 20 füzet 4 frt 40 kr. Deák Imre postatiszt, — jelenleg Brassóban — ki nagy szorgalommal foglalkozik postai segédköny­vek szerkesztésével, a „Posta Kalauz“ szerkesztője, legújabban igen csinos és valóban hézagot pótló munkával gazdagítja a szakirodalmat. Erre vonat­kozólag a szorgalmas hivatalnok következő előfize tési fehivást bocsátotta ki: « Előfizetési felhívás a kincstári postuhivatalok pénztári kezelésére vonatkozó „Segédkönyv“-re. Egy jeles írónk szavai szerint: „A számvitel ked­vező szerencsében jólétünk tükre, balszerencsében pedig becsületünk védpajzsa.“ S minden állam ki­váló gondot fordít arra, hogy a fennti szavak köze­gei által érvényesíttessenek is; mert pénztári szám­vitel tudása nélkül minden gazdálkodás csak tapo­gatózás, ineiyből zavar és erkölcsi bukás szárma­zik. Ismeretes azon körülmény, hogy a kincstári ke­zelés alá vett postahivatalok vezetésével megbízóit tisztviselők közül többen a pénztári számadásuk összeállítása körül kellő jártassággal nem bírnak, minek folytán sok kellemetlenség és zavarnak van­nak kitéve. Alólirott e művel, melyet a felettes igaz­gatóság idei 878. sz. a. k. rendel, jóváhagyni mól- tóztatott, óhajt a meglevő nehézségeken némileg segíteni, melynek czélja a pénztári számadások mi­kénti szerkesztésére vonatkozólag kellő útmutatást adni, illetve a postapéuztárak számvitelének min­den mozzanatát kezdettől végig híven, mint egy tü­körben feltüntetni s példákkal illusztrálni. A kitűnő s nagy gonddal összeállított mű legkö­zelebb hagyja el a sajtót s Bernstein Márk könyv- kereskedésének kiadásában (Sepsi-Szentgyörgy) fog megjelenni; ára 50 kr. — Megjegyezni kívánjuk, hogy a müvet úgy a közlekedési minisztérium, mint a postaigazgatóság ajánlotta az összes postahivata­loknak, s igy felesleges azt még nekünk is ajánlani. A szerkesztő postája. K-i, Brassó. Köszönöm szívességét; abban az ügyben leg­közelebb személyesen érintkezünk. Ilyefalva. Várunk részletes tudósítást erről a kortestáma- dásról. Szentkirály. Jövó're. B S., Brassó. Azt hittük, egyszerre kívánja az összes szá­mókát. B. soraira személyesen fogok felelni, ha legközelebb szerencsém lesz találkozhatni. Patrióta. Mai számunkra elkésett; jövőre. A tudósítást várjuk. J. M., Brassó. Köszönjük. A másiknak is szívesen adunk tért; ezeken lehet még segíteni. Piaczi árak Sepsi-Szentgyörgyön, 1884. május 5-én. H (D K rt 0> H1 r+ (D G s Cl} 1 G 1 I legszebb . .7 Buza , [ közepes 6.30 J vegyes . . . *--->--­Rozs I 1 legszebb . . 4.40 I közepes —.— Árpa ] 1 legszebb . . 3.50 1 közepes Zab 1 t j. legszebb . 3.— ! közepes . —.— Törökbuza 4.60 Kása 8.50 Borsó 6.— Lencse .... . 9. Fuszulyka . . 6.— Lenmag .... . —.— Burgonya . . . 1.40 Marhahús . . . . —.40 Disznóhus . . . . —.48 Juhhus . . . — Faggyú (friss) . . . • . . -.32 Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. május 5-én. Magyar aranyjáradék 6°/0........................... 122.30 Magyar aranyjáradék 4°/#......................................91.85 Magyar papirjáradék 5°/0 ........................................... 88 70 Magyar vasúti kölcsön ..........................................141.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás 96 25 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 118.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 101.75 Magyar földtehermentesitési kötvény.....................101.75 Magyar földtekerment. kötvény záradékkal . . . 101.— Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 100 50 Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 100.50 Erdélyi földtehermentesitési kötvény.....................100.— Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Magyar szőló'dézsmaváltsági kötvény......................98.— Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön .....................118,— Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy ................116.50 Osztrák járadék papírban........................................., 80.25 Osztrák járadék ezüstben ..................................... 81.40 Osztrák járadék aranyban.....................................101.— 1860-iki osztrák államsorsjegyek ..........................137.— Osztrák-magyar bankrészvény.............................. 850.— Magyar hitelbank-részvény.....................................318.— Osztrák hitelintézet-részvény ........ 317.25 Ezüst..................................................................... . — Cs. és kir. arany................................................... 5 71 20 frankos arany (Napoleond’or) ..................... . 9.64 Német birodalmi márka . . ....................... . 59,40 London.......................................... 121.40 Felelős szerkesztő: Szterényi József, Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. Nyomatott Bernsteiu Márknál Sepsi-Szentgyörgyön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom