Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-04-19 / 44. szám

. jepsi-Szentgyörgy, 1884.

XIV.

am. 44. szám.

Szombat, április 19.

NEMERE.

HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY.

Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap.

Ivüeg-jelenilc Ixetenlcint iiáromszcr: 35Zed.d.en, Csnö-törtölsön. és Szombaton.

Szerkesztőségi iroda:

Sepsi-Szentgyörgyön, lopiacz, 629. az. a.

(Csulak Zsigmond-féle Iiáz), hová, a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadóhivatal:

Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők

Előfizetési ár

helybon házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve:

Egész évre ... 7 írt - kr. Félévre . . . . * 3 „ 50 „

Negyedévre . . 1 ,, 80 ,,

Hirdetések díja:

3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény.

Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők.

Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Ilaasenstein és Voller, Goldberger

A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában.

S.-Szentgyörgy, április 18.

(!) Városunknak holnap nagy vendége lesz: a magyar nemzet legnagyobb élő költője, J fiii a i Mór, a koszorús iró közöttünk lesz.

Ila Jókai az iró s költő jönne: uem volna lélek e megye területén, ki örömmel ne sietne a haza nagy fiának üdvözletére és fogadására. De Jókai a politikus jő és igy csak kevesen vannak azok, kik fogadására, üdvözlésére mennek. Egész hivatalos fogadás lesz ez, melyet felsőbb utasítás folytán szokás rendezni, s nem fog nyilvánulni benne a nép lelkesedése, melynek kisérni kellene azt, kit bizalmával megtisztelve, az országgyűlésre küldött.

Három évvel ezelőtt közbizalom adta Jókainak a mandátumot, bár akkor sem a politikusnak, csak a költőnek ; lássuk, mennyire tett ő eleget küldetésének, összefoglalva ösz- szes három évi működését a kerület érdekében, konstatálhatjuk, hogy igenis tett egy hatalmas — semmit; sőt akkor, midőn a székely nép érdekei forogtak kérdésben, akkor is választói ellen szavazott Mikor a törvényszék kérdése került szőnyegre, mikor igen sokat tehetett volna Sepsi-Szentgyörgy városáért, akkor nem tett semmit.

Jól tette, — legalább nem számíthat ismételten választói bizalmára. A józan székely nép nem éri be a nagy költővel, ueki képviselő kell, ki érdekeit képviselje és védje; azt pedig a koszorús Írótól nem várhatja.

Holnapután tartja Jókai beszámolóját választói előtt. Vájjon miről fog beszámolni ? Arról e, hogy az adókat jóval emelték, hogy a kisüstösök kedvezményét elvették, hogy a szegény Székelyföldnek vasutat nem adnak ? — Valóban kiváncsiak vagyunk a beszámolóra. Hogy fenkölt szellemű beszéd lesz, az magától értetik, hisz Jókai tartja, s hogy élezekkel akarja majd meguyerni a választóközönséget, mely már is elfordult tőle és szive érzelmeit követve, azon zászló alá szegődött, melytől csak a nagy iró tiszteletére tért el, azt hisz- sziik.

De lássuk csak magát a fogadtatást. A gép megmozdult, a kerekek mozogni fognak. I-esz fáklyászeue, lesz ünnepélyes bankett, szóval minden, mi ily alkalmakkor szokás. A nőegylet az irót fogja megtisztelni, és ez teljesen renjdén is van. Az iró előtt meghajolunk, a költőnek hódolatunkat fejezzük ki; de a politikustól, a kormánypárti képviselőtől, kiuek politikája uem egyéb a hatalmas szolgálatánál attól távol tartjuk magunkat.

Kétségtelen, hogy a nagy iró jól fogja magát találni Háromszéken. Székely vendégszeretet fogja őt fogadni.

Megszoktuk azt és ez nagyon természetes, hogy akkor, midőn nagy vendég valamely város határát átlépi, ha egyáltalában fogadtatás van, a város első tisztviselője fogadja és íid vözölje őt. Jókai .eljő Szentgyörgyre, fogadják ünnepélyesen a város határán, de nem a polgármester, sem a tanács valamely tagja üdvözli őt ott.

Mit akar ez jelenteui ? Hisz a város polgármestere itthon van, a tanácsosok itthon

vannak, a főjegyző itthon van — s még sem ezek egyike lesz a szónok. Ez rendkívüli eset és sehogy sincs rendén. Még az esetbeu is, ha a polgármester ellenkező politikai sziut vall, mint a képviselő, ő tartozik fogadni, mert ő képviseli a város közönségét; annál inkább tehát ez esetben, mikor polgármester és tanács akarva s nem akarva, tudva és nem tudva, ismerve és uem ismerve az elveket, egy párton van a politikai vendéggel.

Ez nincs rendjén, ez ellen felszólalni kötelességünk. — De ez csak mellékes a vendégre nézve, kit mint költőt mi is üdvözlünk. A mai viszonyok között az ilyefalvi választókerület mint politikust csak egy férfiút üdvözöl, csak egyért lelkesül és ez — gróf Nemes Nándor.

Pártgyülés. Improvisált pártgyülést tartott 15 én

K.- Vásárhelyit, az ottani függetlenségi párt. Ámbár egy nappal előbb még senki sem tudott a gyűlés felől, mindamellett legalább 200 választó gyűlt egybe. Ez alkalommal Kézdi-Vásárhely város független érzelmű polgársága osztatlan bizalmat szavazott a város kitűnő képviselője, Ugrón Ákosnak. Felirati- lag adták ezt tudtára a képviselőnek, melyet ott a helyszínén azonnal 126 választó irt alá. A feliratban kéri a párt Ugront újból a jelöltség elfogadására.

Választási kacsa. Kézdi-Vásárhelyen az a hir terjedt el f. hó 14 én, hogy b. Fejérvári Géza államtitkárt lépteti fel az ottani kormánypárt. Már kaszárnyák is épültek a városban, melyeket a jövendő miniszter — s képviselőjelölt előlegkóp biztosított, utuak indították a meghívó levelet — már t. i. aláírás végett a városban, midőn sújtó villámként hozta a táviró azt a hirt, hogy bizony az államtitkárnak eszében sincs K.-Vásáahelyen fellépni. — így azután nyomban be is szüutették a kaszárnyák építését és maradt a Cserei fogadó régi helyén, mert azt kezdték rombolni az egyik kaszárnya részére.

A mümaloin kérdéséhez.

II.

A szárazon felállítandó gőzmalom hívei igy okoskodnak : minél kevesebb befektetéssel nagyobb produktumot előállítani.

Igen, de a vizerőre terveit műmalom felállítása, berendezése és fentartása aránytalanul nagyobb költséget, komplikáltabb apparátust igényel, mint a gőzmalomnál szükséges. — Érvül gyakorlati példákat alkalmazva, igy beszélgetnek : A malomnak, akár vizen, akár szárazon terveltessék, emporiális helyen kell felállittatnia, hol mind a bevásárlás, mind az elárusitás alkalmatosságai inkább közügyben vannak. Tehát székhely Sepsi-Szentgyörgy kell hogy legyen. Már most a vizen tervezett elhelyezkedést illetőleg: tekintve, hogy az Olt jobb partja, mely S.-Szentgyörgy felől húzódik el, az Olt-fejtől kezdve lefelé mindenütt alacsony, rendes árelöntéseknek még csekélyebb áradásoknál is kitett lapály : ezen ártéri területen a műtnalom czélszerüen be nem állítható és csak roppant áldozattal tartható fenn.

Ugyanis ha ezen ártéri vonalon állíttatnék fel,' a malom és gazdasági felszereléseinek elhelyezkedésére a ta'aj annyira fölemelendő, sáncz és körtöltéssel az elárasztás esélyei ellen szükséges védmü- vek előállítása, szóval maga a fekhely használható állapotba tétele oly költséges munkát kíván, mely a capitalis jelentékeny részét már maga elnyelné s mégis a körülárasztás ellen védve nem lenne, a

malom-terep őszszel, tavaszszal kis szigetet képezne, a közlekedés nehézségei s azon veszély, hogy az átázott talajon beszivárgó viz és nyirkosság pincze- helyiséget, liszt- és gabnaraktárt meglepne, még mind nem- volnának elhárítva. Már pedig a szárazság még a vizi malom őrleményeire is kívánatos.

A gőzerő hívei a berendezés költségeire felhozzák, hogy a műmalom burokja és az elhelyezkedési hely működési térré való átalakítása aránytalanul kevesebb költségbe kerülne, mint a csak egyedül vizimalom-terep lakályossá tétele, úgy hogy a belső berendezés, a mechanikai erőmüvek beszerzése s egyéb felállítást költségeket mindkét fajú malomnál egyenlőknek véve is: legalább a malom külső és gazdasági épületeinek árával olcsóbban rendezhető he egy gőz-, mint egy hason erejű vizi malom. A fentartás költségei pedig aránytalanul nagyobbak a vizerő fékezhetlen hatalmának korlátozására ; gátak, védmüvek konserválása, téli fagy, nyári apály de- és konczentrálási műveletek, időt, embert és pénzt annyira igénybe vesznek, hogy a szakadatlan egyenlő munkaerő beosztásra fektetett előirányzatok korántsem lehetnek oly alaposak az isteni hatalomtól függő víznél, mint az emberi ész és mechanikai tudománynak engedelmes gőzerőnél. A gőzt mérsékelni, közvetlenné tenni könnyebb és szükebb helyen foganatosítható. mig a vizerő elosztása vagy összegyűjtése és hatványoztatása a viz folyása irányában elterülő nagyobb tért és nagyobb számú építményeket kivan.

Ehhez járul a közlekedés nehézsége, száraz és vízi ut fentartása; az emporium és áruraktárak közelsége; s tekintve, hogy ha valahol, itt érvényesül az angol közmondás: „az idő pénz“, idő és munkaerőben már a fuvaroztatás is jelentékeny megtakarítást eredményez.

Nem hiányoznak az ellenérvek sem.

Mint a praedestínatio barátjai és ellenségei, úgy ezen erőraüvi hitelvek alaposságára és ellene is készek a kifogások, még pedig csalhatatlanoknak állított számtani adatok nyomósságára fektetve a czá- folatot. Ugyanis : a vizhajtott műmalom felállítása, berendezés és fentartás költségeinek nyomósságát elismerve, a hydro-philo műmalraászok azt állítják, hogy a gőzerő alkalmazásával a működtetési költségek emésztenék fela jövedelmet.

Tegyük fel, — mondanak — hogy maguk az épületek és a mechanikus berendezés mindkét fajú malomnál egyenlő: a felállítás és fentartás költségeit jóval felülmúlja a gőzerő beszerzése.

A gőzerő előállítására fát vagy kőszenet, avagy természetesen, mint az másképen nem is lehet, vegyesen használva fel: tekintve azt, hogy pl. Kolozsvárit egy gőzerejü műmalomnál 1 hektóliter őrlemény produkálására 18—22 kr áru kőszén vagyis 20—25 kr tüzelő anyag kívántatik ;

tekintve, hogy nálunk kőszén — habár gyengébb — de közelben és bőven található, a fa sem oly drága, mondjuk, hogy nálunk átlag 12 — 15 Injával lehet a produktum hektóliterjét előállítani;

és számítva azt, hogy műmalmunk naponkint ICO hektót dolgozik fel és egy év alatt 300 uapon át foglalkoztatva 30.000 hektóliter őrlemény előállítása évenkint 4500 forint áru tüzelőanyagot emésztene fel, — vagyis: a 150.000 frt tőkének 3 egész százaléka lenne füst, hamu és pára.

A vizerőt pedig ingyen kapjuk; az egyenlőnek vett felszerelési költségek reáforditásával viz úgy használható lévén, mint a viz : a gőznél elvesztett 3°/0-nak legalább fele nyeremény, illetve osztaléknak a részvényesek számára megtakarítható. De l°/0, vagyis évi 1500 frt mindenesetre megtakarítható s ez is számbaveendő előny.

A 3°/0-kal számitott jövedelemből 2°/0-ot vagyis évi 3000 forint nyereményt elejtondőnek. azért tervezik a hydro-tilok, mert beismerve azt, bogy a terep lakályossá tétele és a vizerő fékezési költségei többe kerülnek, mindezen többletet 10 évre számított 30.000 forint nyeremény maradékkal ki- egyenlithetőnek hiszik; s felhozzák még azt: tessék a vízmüvet ne a jobb, hanem a száraz, építésre alkalmas, gátíentartásra könnyebb bal partján az