Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-01-09 / 4. szám

Eleget veszekednek e miatt itt, de úgy látszik ez utóbbi javaslat mindkét t. házban keresztül megy. A tusa kemény lesz s nem épen lehetetlen a kabinetválság sem s ez annál is inkább, mert a bölcs kormány az uj választási törvény szentségét húsz évre biztosítani akarja, a mennyiben kimon­datni kívánja a képviselőház által, hogy azt 20 évig nem lehet módosítani. Ez most a legfontosabb politikai mozzanat is és e mellett érdekes kérdést képezett itt az Ausztria- Magyarországgal kötendő uj kereskedelmi szerződés. Mert tudni való dolog az, hogy itt minden baj eredetét ennek a szerződésnek tulajdonítják. Meg is interpellálták érte a minisztert, de ez aztán megnyugtatta őket. Nem tetszik az atyafiaknak, hogy Magyarország­ról annyit hoznak ide be s némely árukra szeret­nék a védvámot kimondatni. így szemet szúr nekik a petroleum, viasz, pálinka, épületfa, posztó, bőr s más néhány iparczikk, melyeket szeretnék velünk • itt jól megfizettetni, ha mindjárt rosszabb is az itteni. De a bölcs két t. ház majd csak tudja, mit csi­nál. Különben a miniszterelnök megnyugtatta az az interpellálókat, mert oly szint adott szintén a dolognak, mintha csakugyan veszélyeztetve volná­nak Románia érdekei e szerződés által. Ez aztán tetszett is és csak úgy ujongtak örö­mükben. Egyéb nevezetes itt nincs. A dolgok folyása min­dig egyenlő, egyik nap olyan, mint a másik. Jövőre talán már érdekesebbet irhatok, — addig áldja meg a t. olvasókat a magyarok istene ! M .. J. . . VEGYES HÍREK Fenyegetés a pápa ellen. A „Nemzeti Újság“ közli, hogy a pápa az amerikai fémektől levelet kapott, melyben halállal fenyegetik arra az esetre, ha tovább is támogatja Angliát az ir nemzeti ügy ellen folytatott harczábau. Nagymérvű lopás. E hó 5-én este 7 órakor je­lentették Zóbel budapesti főpostaigazgatónak, hogy égy Bécsbe szállítandó 240,000 forintot tartalmazó pénzes láda eltűnt. Zóbel igazgató tudva, hogy ed­dig két kocsi indíttatott útnak, előbb kérdést inté­zett, ha vájjon a kérdéses láda nincs-e az első ko­csiban. Nemleges választ kapva, a vizsgálatot rögtön megindította s a pénzes ládákat kezelő négy szol­gát Karácsonyi rendőr-tisztviselő vei azonnal letar­tóztatta. Karácsonyi az összes vámvonalakat rend­őri felügyelet alá helyezte s azután a nagymérvű lopásról Pekáry tanácsosnak, ez pedig Thaisz főka­pitánynak jelentést tevén, a vizsgálat a postán még az éj folyamában is erélyesen folyik — eddig azon­ban eredménytelenül. A 240.000 forintot tartalma­zó láda eltűnt s a tettesek még ismeretlenek. Hajmeresztő jelenet folyt le 6-án reggel a bu­dapesti kerepesi-uti vám közelében. A csömöri- utón egy baka lovagolt egy tiszti lovon a város felé s a mint a kerepesi vámhoz ért, a ló megbok­rosodott alatta, elkezdett ugrálni, úgy, hogy a baka leesett róla, de oly szerencsétlenül, hogy az egyik lába a kengyelvasban fennakadt és a megvadult ló mintegy öt perczig hurczolta igy a kövezeten, mig — Enyém a ló, én tettem az első ajánlatot! — kiáltá torkaszakadtából a kaftános, ki alaposan megrémültnek látszott, hogy a szép vásár füstbe megy s a szép és olcsó csikót elütik kezéről. — Jól van, Fedovics Vaszili, — viszonzá Grigori — tied a ló ! Elviheted, ha kifizetted az árát az Isten jelenlévő szolgájának. Azonban egyre figyel­meztetlek. A lovat nem adom egyedül; csak annak adom, a ki vele együtt ezt a ka­kast is megveszi. Erre kigombolta bő kaczabajkáját s lábánál fog­va kihúzott a tarisznyájából egy fekete kakast, mely vergődve csattogtatta szárnyait. A körülállók hangos kaczagásban törtek ki. No, ez csakugyan megbolondult ! — Hát hiszen jól van, Grigori, — mondá a Va- szilinek nevezett kereskedő ; — nincs ugyan rá szükségem, de én azt a kakast is megveszem, ha másként nem adod a lovat. — Másként nem adom ! — Jól vau, Grigori. Úgy is olcsón vettem a lo­vat. Megfizethetem hát ezt a rongyos kakast ura­sán. Íme, itt egy rubel, ennyiért hat kakast veszek a piaczon. —. Ott vehetsz, — viszonzá Grigori — de ezt az egyet nem. Ennek a kakasnak az ára száz rubel! Vaszili egyszerre zsebre dugta az erszényét, úgy megijedt. — No már, barátom Grigori, egy kakasért száz rubelt kérni, az mégis csak embertelenség ! — Hát ne vedd meg. De mondd csak, egy gyö­nyörű pejcsikót tizenöt kopekért akarni venni, nem embertelenség ? A körülállók nevettek. Vaszili elgondolkozott, az­tán vizsgálni kezdő a pejcsikót, melyet Grigori el kezdett ficzánkoltatni, hogy gyönyörűség volt nézni. Igazán pompás állat volt. Vaszili úgy találta, hogy megéri az árát, de még a kakasét is. a járó-kelők föl nem tartóztatták. A szegény baka araza é< feje egészen ö^sze volt sebezve s a raeg- hurczoitatás nyomát puos vérszaiag jelölte a köve­zeten. Az eszmélet nélküli bakát, kinek nevét sem sikerült megtudni, a helyszínre érkező rendőr be­vitte a Rókus-kórházba, honnan csakhamar a ka­tonai kórházba szállították át. A sérült állapota életveszélyes. Tűz a bécsi burgban. Vasárnap az esti órákban a bécsi Burgbau kéméuytüz támadt Rudolf trónörökös ■ lakása felett. A tűzoltóság azonban csakhamar el- j fojtotta a hatalmas szikraesőt, mely esetleg veszé­lyes dimenziókat vehetett volna. Vcnatösszeütközés. A Kassáról jövő lül. sz. gyorsvonat 5-én reggel Aszód és Gödöllő között a sűrű ködben egy előtte menő teher vonatba ütközött. Utasok nem sérültek meg. A tehorvouat személy­zete közül egy málházó kisebb sérülést szenvedett. Személykocsik szintén nem sérültek meg, de a teher­szállító kocsik közül egynéhány kisebb-nagyobb mérvben raegrongáltatott. Az utolsó forint. AIsó-Ausztriábaii egy Wiess Te­rézia nevű szegény kis tőzsdésné biztatta szolgáló­ját, hogy tegyenek a lutriba. Közösen nem volt több pénzük, mint egy forint, de ezen egy sorsje­gyet vásároltak. Milyen kellemes volt azonban meg­lepetésük, mikor újév reggelén számaik kijöttek s megnyerték a 60,000 frtos főnyereményt. Dühös farkas támadott meg Galicziában nem régen egy halottas menetet fényes nappal. Az esetet a „Bukar. Zeit.“ igy írja le: A menet lassan indult meg a faluból a temető felé, mely a szántóföldek között van — s mikor kiértek a faluból, egyszerre egy nagy farkas közeledett, s ráugrott egy férfira s a szó teljes értelmében marczangolni kezdte, A többiek megdermedve nézték egy pillanatig ь. nélkül, hogy segítségére mentek volna a szegény megtáma­dottnak, s mikor magukhoz térve oda rohantak, a szegény ember kiszenvedett. A farkas jobbra-balra harapva, sok embert megsebesített, s a falu felé iramodott, a hol berohant egy istállóba, ott aztán agyonverték. ötven ember tűzveszélyben. Karvangenbon (svájczi város) a . fegyház mellett lakó polgárai Szilveszter éjszakáján rémitő segélykiáltásokat hallottak. Oda siettek a fegyházba s betörték azoknak a börtönök­nek aj tait, melyekből a segélykiáltások hallatszottak. A börtönökből sürü füstfelhő tódult ki. Csakhamar észrevették, hogy a fütŐkamara mellett az összes fakészlet kigyult. A füst a légfűtés nyílásain át a börtönökbe hatolt és néhány pillanat alatt halállal fenyegette az ott elhelyezett foglyokat. A alvó őrö­ket, kik szilveszteri mámorban feküdtek, felkeltették és csak ezek tudták a kulcsokat előteremteni és a lakatokat kinyitni. A czellákban a fegyenczek esz­méletlenül feküdtek a földön. Több orvos oda sietett és remélik, hogy a fegyenczek nagyobb része meg­menekül. Még néhány percznyi késés ötven ember kínos halálát idézhette volna elő. Nagy szerencsétlenség a jégen. Mint berlini la­pok írják, szerdán délután 3 és 4 óra közt nagy szerencsétlenség történ a ruraraelsburgi tavon. Két hölgy és két fiú korcsolyázott a vékony jégen, mi­dőn egyszerre beszakadt s mind a négyen eltűntek a jégkéreg alatt. Minthogy a szerencsétlenség nem — 15 — — No hát Isten neki ! — mondá végre — meg­veszem a kakast. Azonnal ki is fizette érte a száz rubelt, aztán menten kitekerte a nyakát, kidobta a vásári nép közé, s a ló kötőfóke után nyúlt. — Hát ennek az árát is kifizethetnéd talán, vagy mi? — mondá Grigori. — Csak nem szegem meg Istennek adott szavamat ! Hol van Cziprián atyua? tedd a kezébe a ló árát, építsen belőle templomot. A vásári nép hangosan röhögött s kereste Czip­rián atyát, hogy szembe nevethesse. Az öreg pópa már akkor messze járt a szürkéjén. Szomorúan ügetett kis faluja felé. Udvarához érve, az öreg Mariánna sírva jött eléje. — Hát neked mi a bajod ? — kórdé a pópa részvéttel. — Valami gazember ellopta a fekete kakast. Pedig olyan szépen kukorikolt minden hajnalon. . . Grigori másnap becsületesen megtartotta szavát. Megvitte az istennek ajánlott ló árát, a tizenöt ko­peket. Szerencséje, hogy Cziprián atya nem volt akkor honn, s igy a tizenöt kopek valóban a per­selybe került. Mariánna neki is elpanaszolta, hogy a szép szavú, kedves fekete kakast ellopta valami gazember, s Grigori buzgón segített neki szidni a gazembert. Aztán hazament s megvette a Jegovics telkét. Neve pedig hires lett nagy Oroszországban. A kalmük, kirgiz, osztják, vogul, tatár, kozák, zsidó, örmény, de kivált a fejér, fekete és vörös orosz vásári nép szerte hordta hírét, mint oly emberét, a ki olyan okos volt, hogy az istent is meg tudta csalni. Emlékezete ma is áldott a czár birodalmában s a lókötők tisztes czéhe szent Gergely napján mé­cset gyújt a tiszteletére. messze a szárazföldtől történt, az egyik hölgyet és fiút rudak segélyével meg lehetett menteni. A másik hölgy holttestét hosszas keresés után késő este le­hetett megtalálni, mig a fiú holttestére mindeddig uem akadtak rá. Irodaloim. „Talpra Magyar!“ czimen Áldor Imre jan. l-tol kezdve hetilapot ad ki, melynek első száma már megjelent. — A lap egész évre 4 firt, féléve 2 írt, s negyedévre 1 írt. A szerkesztő jó hirneve elég kezesség lehet a közönségnek. Az „Ország Világ“, ezen kitűnő szépirodalmi hetilap szer­kesztését jan 1-től kezdve Degré Alajos jó hírnévnek örvendő írónk vette át. A lap első száma valóban díszes^ képekkel, következő tartalommal jelent meg: Báthory Zsigmond, Jókai Mórtól. — Hová temessetek, költemény Tolnay Lajostól. — Teleky László az ellenzéki körben, Irányi Dánieltől. — Törik vagy szakad, regény Degré Lajostól. — Egy álarczos bál ez­előtt negyvenhárom évvel, csevegés Teleky Sándortól. — A jégen, képpel — Az Újvidék — Zimonyi vonalrész bejárása, Székely Józseftől. — Camagasci Adam, képpel. — A selyem­ipar Magyarországon s a legelső magyar állami selyemtonoda Pancsován, három képpel. — Gibraltár, képpel. — A meg­ijedt kisasszony ; D&ntrageo beszélye, ford. Karlovszky Ede. .— A szent család, képpel. — Itj. Ráday Gedeon gróf, Degré Alajostól. — Olasz halász-csolnak, képpel. — Levél Arimból. Tövisi Rácz Gabriella; A hét története, Erdélyi Gyulától. — Török időkből, képpel. — Az óriás tintahal, képpel. — Az „Ország Világ“ előfizetési ára: egész évre 10 fit. félévre 5 frt, negyedévre 2 fit 50 kr. — Ajánljuk e lapot a t. olvasók figyelmébe. Közgazdaság1. Ásványvizeink érdekében. Erdélyrészi gazdag ásványvizeink bemutatására kitűnő alkalom kínálkozik az egészségügyi kiállí­tásban. E kiállításban való részvétel érdékében a szak- bizottság a következő felhívást teszi közzé: Az 1885-ik évi kiállításnak egyik főczélja az, hogy mű­velődésünk fejlődési fokát tüntesse fel és példát szolgáltasson, irányt jelöljön ki a további fejlődésre; azért kell, hogy abban minden tényező képviselve legyen, mely a művelődésre befolyással volt a múlt­ban és lesz a jövőben is. E tényezők egyre szapo­rodó sorában az ifjabbak, de egyúttal a legfonto­sabbak egyike az egészségügy. Felkérjük azért az ország minden versenyképes tényezőit, hogy e fel­hívásunkat az ügy érdekében kellő figyelemre mól* tassák és az idecsatolt részletes programúi keretébe vágó kiállításukkal az egészségügyi kiállítás sikeré­hez hozzájáruljanak. Tudni valók: 1. A bejelentő ivek (két teljesen megegyező, olvashatóan irt példányban) a budapesti országos egészségügyi szakbizottságnál (Budapest, IV. kér, Aranykéz-utcza 6. sz. II. em.) f. évi decz. hó 31-ig nyújtandók be. 2. Az egyes alcsoportok­nál szükséges felvilágosításokkal az A. B. és F. al­csoportok számára mellékelt kérdő-ivek töltendők ki, melyek legkésőbb 1884. évi május hó 1-ig be­küldendők. 3. Az ásványvizek töltése és dugaszolása 1885. évben eszközlendő. Az üvegek vagy korsók- nyomtatott felírással látandók el, e felirásou az ás­ványvizek megnevezése, rövid vegyi jelzése és ára tüntetendő fel. Tisztátalan ásványvizek a kiállításra nem bocsáttatnak. 4. Mesterséges ásványvizek a , XVIII. csoportból ki vannak zárva. Az A. és B. kérdőívek pontos kitöltése és beküldése még azon esetben is kívánatos, ha t. ez. kiállítani nem szán­dékozik, még pedig azért, mert a beérkezett kérdő­ívek alapján egy, magyar, német és franczia nyelven szerkesztendő könyvecske megírása s a kiállításon leendő szétosztása van tervbe véve, mely hazai ás­ványvizeink, fürdőink és gyógyhelyeink ismertetését fogja tartalmazni. 6. A szakbizottság nagy súlyt fektet arra, hogy hazai ásványvizeinket minél tel­jesebb számban mutathassa be. Ez okból vizeinknek gyűjteményes kiállítását tervezi, mely a kiállítókra nézve térdijmente*. E gyűjtemény teljessége érdekében felhivatnak úgy azou tulajdonosok, kik forrásaikat külön s nagyobb mennyiségben állítják ki, valamint azok 'is, kik forrásaikat bármily okból nem szán­dékoznak külön kiállítani, miszerint ásványvizeikből 4—6 palaczkot a szakbizottságnak beküldjenek. 7. Igen czélszerünek fogna bizonyulni, ha a kiállított ásványvizet, fürdőt vagy gyógyhelyet ismertető mo­nográfiák is lehető nagy számban csatoltatnának a kiállításhoz, és hogy a mennyiben a meglevők eset­leg terjedelmesek volnának, e czélra lehetőleg tömör leírások készíttetnének, nemkülönben a fürdőkre vagy gyógyhelyekre vonatkozó tervrajzok, fényképek és Stereoskop tájképek, földtani és földrajzi térképek, berendezési tárgyak stb. természetben vagy mintá­ban ши ta ttatn áriak be. 8. A szakbizottság által a kiállítás területén egy ivó csarnok terveztetik; ennek felállításával pedig egy elsőrendő ezég fog megbi- zatni, mely a szükséges ásványvizek miatt az illető forrás-tulajdonosokkal fogja magát érintkezésbe tenni. 9- Oly gyógyszerészi speczialitások, melyeknek ösz- szetótele és elkészítése tudományos értékkel nem bir, valamint minden titkos vagy szépítő szerül használandó készítmények a kiállítás XXVIII. cso­portjából ki vannak zárva. 10. Az L. I. alcsoport c) pontja alatt felsorolt nyers vagy elkészített gyógy­áru czikkeknél a bejelentő Ívnek IV. statisztikai adatok rovatában kiteendő, hogy a kiállító a czikk- ből évenként mennyit termel és milyen a kiállított czikknek átlagos ára. 11. Az L. 2. alcsoport phy- sikai és mechanikai eszközei közül a XXVlll. cso­portban csak azok állíthatók ki, melyek kizárólag gyógyszerészeti ezélokra használtatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom