Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-03-27 / 35. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIY. évfolyam. 35. szám. Csütörtök, márczius 2' NEMERE. ATARSZELI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászat!, közművelődési és szépirodalmi lap. IVEegj elenii?: lieten.Icin.t háromszor: IKIed.d.en., Csütörtökön és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, főpiacz, 629. sz. a. (Csillák Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér- mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre . . . . 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Beinstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Ilaasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. A t. olvasókhoz! Lapunk április hó elsejével fennállása tizennegyedik évének második negyedébe lép. Ezen idd alatt bebizonyította, hogy a t. közönség szives támogatására méltó, — igazolta ezt maga a nagy támogatás. Mint felelt meg különösen az idei első negyedévben magasztos hivatásának, azt Ítélje meg a t. közönség. Törekedtünk mindenben követni a jót, felkarolni mindent, mi a haza s társadalom érdekében van. Szolgáltuk az igazságot és szolgálni fogjuk ezentúl is s nem fogunk e tekintetben semmitől sem visszarettenni. Politikai irányunknak sikerült a t. közönség tetszését megnyerni, követni fogjuk azt ezentúl is. Általában hűek maradunk kifejtett programmunkhoz s csak kérjük a t. közönség további s még nagyobb támogatását. Április elsejével a kiadóhivatal uj előfizetést nyit s kéri a t. közönséget mennél tömegesebb előfizetésre. A sajtó csak akkor oldhatja meg a reá háramló nagy feladatot, ha a közönség támogatását birja, a nélkül működése meddő. Kérjük tehát t. előfizetőinket, szíveskedjenek előfizetéseiket megújítani s uj előfizetőket gyűjteni. Azon tisztelt olvasóinkat pedig, kik előfizetéseikkel méghátrálékban vannak, kérjük: szíveskedjenek azt mielőbbi beküldeni. Előfizetési ér: Egész évre..........................7 írt — kr. Félévre ...............................3 „ 50 „ Negyedévre ...........................I „ 80 „ Külföldre egész évre . . 9 „ — „ Azt liiszszük, kérésünk nem lesz a pusztában elhangzó kiáltás, hanem visszhangra talál. A szerkesztőség és kiadóhivatal. S.-Szentgyörgy, márcz. 26. (?) Választási rendszerünk hiányos volta képezi ma tárgyunkat. Nem foglalkoznánk vele, ha Háromszékmegye törvényhatóságának legutóbbi közgyűlésén szóba nem jő, bár indirekt. Magyarországon a vármegyei rendszer sem választáson, sem kinevezésen nem alapul, holott a kormány szabad választási rendszerrel kérkedik. Minden államban van határozott rendszer, mely biztos alapon nyugszik és egyszersmind tökéletes is; nálunk ez nincs, nálunk bizonyos zagyvalék van. Mielőtt még kvalifikáczionális törvényünk volt, jött létre a kandidáczió; létrehozta Tisza Kálmán. Ez előírja, hogy minden állásra legalább három egyén kijelölendő. De miként történik a kijelölés ? . . . Ez épen a fontos kérdés és e körül forog tárgyunk is \ törvény- hatósági közgyűlés választ két tagot, a főispán pedig kinevez oda szintén két tagot, kik a főispán elnöklete alatt teljesitik a kijelölést. Már most lehet választani. Ha a főispán esetleg egy kedveucz emberét akarja választatni, talál kifogást a többi p. lyázó ellen s nem jelölteti ki azokat; teheti ezt könnyen, mert a többséget a bizottságban ő képezi. — Ez megjárta és helyén volt addig, mig kvali- | fikáczió nem kellett, mert némi garanczia volt arra nézve, hogy a megye javát szeme előtt tartó főispán csak képzett és képesített tisztviselőt fog választatni. Mióta azonban a törvény kimondta a kva- lifikácziót, azóta a kandidálás elvesztette létjogosultságát, a mennyiben képesítés nélküli egyén választás alá nem eshetik. De Tisza Kálmán nem helyezte hatályon kívül a kandidálást, fentartotta azt mindenben, s e réven történnek a legnagyobb rendellenességek. Feltéve, hogy pályázik valamely állásra öt minden tekintetben kvalifikált egyén : mi által indokolható bármelyiknek nem kaudidálása ? Mindegyiknek egyenlő joga van a választáshoz, a koczkát csak a szavazók dönthetik el. A rendes és tökéletes választási rendszer mellett mindegyik szavazás alá kerül, mindenkinek tetszésére vau bízva, hogy kire szavaz. Ma azonban ez nem történik, egy állásra csak egyet kandidálnak ; hát a többi hol vegyen elégtételt ? Mai rendszerünk választásnak nem nevezhető, és ép oly kevéssé kinevezésnek. Igaz, hogy a főispán akarata a döntő s igy közelebb vagyunk a kinevezéshez, de azért megvan a formális választás is. Tisza Kálmán ösz- szezavarta a választási rendszert s meghonosította ez által a pressziót, az önkényt. Nekünk ily rendszer nem kell, nekünk szabad választás kell, de ha ezt nem kapjuk, akkor még inkább a kinevezés Törülje el a kormány a vármegye önkormányzati jogát, foszsza meg a szabad választási jogtól egészen — feljajduluuk majd ugyan, de meg fogunk nyugodni, mert egy uj, tökéletes rendszer fogja pótolni a régit, melyhez a magyar nemzetet ősi hagyomány köti. A megyei választásokban nyilvánult a magyarnál a nemzeti élet; a megyei tisztujitás csaknem oly nagy horderejű volt, mint ma a képviselő- választás. Ma a megyei tisztujitás még árnyéka sem a réginek; úgy sincs választás, legyen tehát kinevezés s temessük el végkép a magyar nemzet egy régi büszkeségét. A mai vármegye semmi a régihez képest, semmisítse meg tehát a kormány egészen. Inkább teljes rossz rendszert, mintsem semmifélét. Vegye át az állam a megyét is, csináljon a megyei tisztviselőkből állami tisztviselőket, de ne keserítse el a népet félszeg törvényekkel s ne csúfolja ki félszeg intézkedéseivel a nemzet hagyományait. Tisza Kálmán elég nagy hivatalnoki apparátust adott a nemzetnek, mely jó szolgálatot teljesít a választásoknál ; nyerje meg magának a megyéket is. Adjon teljes kinevezési jogot a főispánnak, hisz ma is ugyanez van, csakhogy nem nyíltan, hanem fogásokkal. Lépjen a főispán nyíltan a megye közönsége elé s gyakorolja törvényadta jogait, de nem a választók kijátszásával. Vagy törölje el Tisza Kálmán a kandidá- cziót, vagy honosítsa meg a kinevezési rendszert. íme, ez is egyik nagy bűne a mai kormánynak. Kapkodik, de nem javít gyökeresen. A teljes rendszertelenség jellemzi Tisza kormányát, az nyilvánul mindenben. Az általános választások határideje. Tisza Kálmán miniszterelnök Madarász József felszólalására azt az óhaját, illetőleg szándókát fejezte ki, hogy a választások a földmives osztály nagy mezei munkaidejével össze ne essenek. E munkaidő köztudomás szerint junius utolsó napjaiban kezdődik s július végéig tart. 1878-ban augusztus első hetére, 1881-ben julius első napjaira estek a választások. Most előreláthatólag a törvényhozás oly időben végezheti el — legföljebb május hó közepéig — munkáját, bőgj az általános választások bízvást junius 10 — 12-iki közti időre tehetők. Uj hivatalok. Adósságcsinálás, adóemelés és hivatalok szervezése: mindehhez a minisztériumok, meg kell vallani, pompásan értenek. Most megint a közlekedési miniszter csinált egy csomó uj hivatalt, j Az uj hivatalok titulusa: Középítészeti felügyelősé- I gek. Nemde szép név? Más kérdés azonbau, hogy j volt-e rájuk szükség. Különben az ily hivatalokat abhól az alkalomból szervezték, hogy a közmunka- j és közlekedési minisztérium és a hozzája tartozó különféle hatóságok s intézetek f. évi ápril 1-től kezdve újból rendeztetnek be. A magyar sz. korona területe 14 felügyelői kerületre osztatott fel; minde- nik kerület élén egy egy kir. középitészeti felügyelő áll; hatáskörük nem csak az út és építészeti, hanem a vizi és vasúti ügyekre is kiterjed. — A kerületi felügyelők az erdélyi területen a következők: Mailand Ernő: Torontál, Temes, Krassó-Szörény, Hunyadm., hatásköréhez tartozik a Duna, a Tisza torkolatától az ország határáig, a Temes és Béga j folyók, a Béga csatorna, a Maros Alsó-Fehér és ' Hunyadmegye határától Fénylakig. Meczner Vendel: Alsó-Fehér, Kis- és Nagy-Küküllő, Szeben, Foga- rasmegyében. Horváth Sanou: Brassó, Háromszék, Csik, Udvarhely, Maros-Tordamegyében. Mihalovita Antal : Besztercze-Naszód, Szolnok-Doboka, Kolozs, Torda Aranyos megyében. A szerbek konferencziája. Az újvidéki „Szrbszki Narod“ a Budapestre összehívott szerb értekezlet alkalmából felmerült azon hirt, mintha a konferen- cziát Angyelics szerb patriarcha hívta volna össze s azon maga is részt venne, koholmánynak nyilvánítja. „A szerb hazafiaknak s a kormány híveinek — úgymond — nincs szükségük^ konferencziára, mert nekik megvan a maguk politikai és egyházi programmja. A politikái prograinmjuk az ország törvényein alapszik; elveik a szabadelvű párt elvei ; egyházi programmjuk pedig ismeretes.“ A franczia köztársaság uj háborús konfiiktus előtt áll, de ezúttal nem tuuisziak, madagaskaríak, ton- kingiak vagy khinaiak ellen feni fegyverét, hanem a seo de urgeli püspök ellen. A franczia kormány ugyanis elhatározta, hogy két zászlóalj gyalogságot küld Andorrába, megszállani e kis köztársaságot, mely Francziaország s az urgeli pöspök közös ten- hatósága aiatt áll; mielőtt azonban a csapatok el- I indulnának, ultimátum megy a püspökbe/, melyben ' az Andorrában anarchikus állapotokat előidéző párthívei lefegyverzését követelik tőle. Az anarchisták üldözése ügyében a különböző kormányok közt tervezett megállapodásra vonatkozólag Londonból azt jelentik, hogy az állami rendőrhatóságok közreműködése e czélra immár biztosítva van. A londoni titkos rendőrség amaz osztálya, mely az anarchista üzelmek és tervek kikutatása, s esetleg meghiúsításával lesz hivatva foglalkozni, 50 rendőrből fog állani, nemzetiség szerint 12 lesz Angliából, 8—8 Írországból, és Amerikából való, a többi orosz, franczia, német, osztrák-magyar, olasz, spanyol és kanadai lesz ; ez uj rendőr-tes tület szervezésével Jekinson, ez uj fenyitő-rendőrség ed'digi másodtitkára, bízatott meg. A pápának Rómából való távoztáról adnak hírt párisi lapok. Az ottani pápai nuncziushez közel álló „Monde“ ezt írja : A pápa küszöbön álló elutazásáról szóló jelentés vagy hir mind nagyobb hitelre talál. Ez meg sem lephet bennünket ama tapasztalatok után, melyek a garanezia-törvény által IMIai szárrvozilsilioz félív melléklet van csatolva.
