Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-03-22 / 34. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. ________XIV. évfol) am. 34. szám. Szombat, márczjus 22. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY, Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. IMTeg-jelenilz lietenfeint háromszor: Kedden, Cs\itörtödön és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, főpiacz, 629. sz. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi, részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. KiadOhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 írt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 8 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. Horánszky Nándor és a választások. (?) A kormány választási rendszerének gyönyörű és ekklatáns példáját állította a képviselőház elé Horánszky Nándor, az egyesült ellenzék s a magyar parlament e kiváló tagja. Régi panasz már, hogy a Tisza-kormány ki- lencz éves uralkodása alatt megölte az önérzetet a magyar nemzetben, megsemmisítette a szabad választási rendszert s nagy hivatalnoki apparátusával a legnagyobb pressziót gyakoroltatja. Megmutatta ezt legújabban az ipolysági választás. Paczolay képviselő meghalt, helyébe márczius 21-éré uj választást tűzött ki a ház elnöke. S mi történt ekkor Ipolyságon ? — Hetekkel előbb megindult a mozgalom ; a kormány elkövetett mindent, hogy az ellenzéktől e kerületet elhódítsa. Oly eszközökhez nyúlt, melyeket a törvény szigorúan tilt. A vármegye házából kortes-tanyát csinált, a szabadelvű pártnak ott volt gyülekezési helye. A főispán beidéztette a falusi elöljárókat, lelkűkre kötötte a kormány jelöltjét, Ígéretekkel dédelgette őket a megválasztás esetére, fenyegetésekkel illette, ha buknék. Már ez magában véve is elég presszió, mert a műveletlen nép a főispán szavát isten szavának tartja. De ez nem elég még. A megyei tisztikar beállt kortesnek, faluról-falura kisérte a kormány jelöltjét, etették-itatták a választókat s pénzt osztogattak nekik. A törvény közegei, kiknek kötelessége a törvény fölött őrködni, a vétkest büntetni: azok vétenek maguk a törvény ellen ! A megyei árvaszék elnöke, a tiszti főügyész, a főbíró, a számvevő s mások elmennek korteskedni, erőszakoskodni és vesztegetni. Törvényeink a vesztegetést tiltják s a tisztviselőkről szigorúan rendelkeznek aziránt, hogy a választásokat sem erőszakkal, sem vesztegetéssel, sem egyébként meghamisítani ne igyekezzenek, s mindamellett köztisztviselők nyilvánosan ütik arczul a törvényt. De történik még több is. Egy községi biró nekiáll, vasra vereti a község néhány előkelőbb polgárát — kikkel megküzdeni nem tud — s bekisérteti Ipolyságba, és ezen tettleges- ségbeu annyira vetemedik, hogy egy köztiszteletben álló hatvanhat éves békés polgárt éjjel álmábói felriaszt s dutyiba kisértet. Tette pedig ezt a szolgabiró rendeletére. Ez a hatalommal való visszaélés, a hivata los erőszak netovábbja. Nemcsak hogy vesztegetnek és fenyegetnek, nemcsak hogy a választás miatt hirtelen hat postamesternek mondják fel a szerződést, de megsértik a személyes szabadságot gálád, durva módon. A kormány mindezt nézi becsukott szemmel, hisz az ő érdekében történik. A belügyminiszter, ki a faji és felekezeti izgatások ellen oly hatalmas rendeletet tud kibocsátani — persze, ismét csak kortesfogásból, — az tétlenül nézheti a hivatalos hatalommal való ily durva visszaélést. Hiába! nálunk Magyarországon a kőzerkölcs már annyira sülyedt, hogy mélyebbre már nem is lehet ; ez pedig Tisza Kálmán legfőbb érdeme. Az adóemelésen s a korrupczió diadalra juttatásán kívül más érdeme a kormányelnöknek nincs. Horánszky Nándor tiltakozott a választás ily neme ellen ; a kiváló parlamenti férfiú konkrét esetekkel állott a képviselőház elé, megvitathatatlan tényeket sorolt fel, okmányokkal igazolja a felsorolt bűnös cselekedeteket, Tisza Kálmán pedig erre kitérőleg felel. Megszoktuk ezt már nála. Valahányszor az ellenzék Achilles-sarkát találja, mindég kitér a válasz elől, mint legutóbb e kérdésben is. Felel az interpelláezióra, de üres frázisokkal s oly- nemü nyilatkozatot tesz, mely szerint alapos reményünk van arra, hogy a hivatalos presz- szió a közeli választásoknál sem tog hiányozni. De mi azért állunk elébe. Az ország nem oly könnyen félrevezethető már, mint volt ed dig; lejárt már az az idő, mikor alispán s szolgabiró kisisteu volt megyéjében. A nép kezdi a törvényeket ismerni, kezdi tudni, hogy szabad akaratát bárhol s bármikor nyilváníthatja. E mellett felébredt önérzete is, érzi, hogy a reá rótt terheket el nem birja már, össze kell roskadnia, — neki menekülni kell ■ ' • ettől. Ezt pedig csak úgy érheti el, ha menekül az adópréstől — a mai kormánytól. Erős hitünk és bizodalmunk, hogy menekülni is fog. Ily módon kormányozni nem lehet. Az ellenzék nagy feladatra vállalkozott, de reméljük, azt meg is oldja. Horánszky Nándor már ez alkalommal is reá mutatott a kormány választási eszközeire s mi hiszszük is, hogy ez hatni fog. Nem a kormányra, de a népre. A nyilvánosság a legbiztosabb eszköz erre, ehhez is kell fordulni. Az ilyefalvi választókerületben az ellenzék részéről gróf Nemes Nándor lép fel, kinek megválasztása több mint valószínű ; ellenjelöltje báró Szentke reszthy Béla kormánypárti. Román választási izgatások. A szebenmegyei román választókat a nagy-szebeni központi állandó választási bizottság körlevél utján 18-án délutáni három órára értekezletre hívta össze. De miután épen hetivásár volt, a vidékiek iránti tekintetből 19-én d. e. 11 órára tűzték ki. Az értekezlet, melyen m. e. 200-an voltak jelen és ismételték a szokásos kifaka- dásokat a magyar állam ellen, határozatilag kimondta, hogy az 1882. évi nagygyűlésen felállított nagyszebeni programúihoz szorosan ragaszkodik. Az értekezlet végrehajtó bizottságot küldött ki, melynek elnöke Christea Miklós főesperes, a „Telegraful“ volt szerkesztője és tagjai Yisariou Román, az „Albina“ hitelintézet igazgatója, Popescu Simon, kerületi esperes, Preda János ügyvéd, Sterca-Sulutiu törvsz.-biró, Füles Miklós szászsebesi ügyvéd, Parau alczini lelkész, dr. Mejer Miklós szelistyei esperes, Trombitás Athanáz szentléleki ülnök és tanügyi előadó, Leb Sándor és ifj. Parita magánzók. Ezenfelül megalakították az öt kerület bizottságait. A romániai vámszerzödés. Brassómegye kitűnő főispánja, gr. Bethlen András, még mult óvbeu egy vidékünket igen közelről érdeklő mozgalmat indított meg. A megyéje javának előmozdítása körül oly nagy érdemeket szerzett fiatal főispán a brassói és kézdi-vásárhelyi iparos egyletek által a Romániába kivinni szokott iparczikkek nagy s teljes mintagyüjteményét állíttatta össze; ezt a kereskedelmi miniszter alapul vette azon tárgyalásokhoz, melyekre Thuróczy Adolf fővámigazgatót Bukarestbe küldötte a vámfeltételek pontos meghatározása czéljából. Csaknem egy teljes hónapig folytak a tárgyalások; Thuróczy fővámigazgató e hó 19-én tért haza Bukarestből s mi már is azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy az iparos és kereskedő közönség tu- j domására hozhatjuk azon örvendetes tényt, mely I szerint legkiválóbb kiviteli czikkeinkre nézve jövőre az eddig szedett vámoknak jelentékeny alászállitása eszközöltetett ki. 1 Ugyanis: varga (czipész) munkák feketített, [ húzott vikszos és többféle bőrökből, továbbá durva u. n. kordován bőrből a román vámtarifa 323. §-a szerint 45 frank. (Eddig 324. §. szerint fizettek 90 frankot.) Szijgyárt ó-á rak közönséges feketített bőrből, továbbá fekete bőrből készített u. n. cziuea övék, övszíjak a 323. §. szerint 45 frauk. (Eddig a 324. §. sz. 90 frank.) Bőrök, feketített vagy cserzett, akár húzott, akár sima borjú, marha és több e féle bőrök, t a 1 p b ő r, továbbá az u. n. angol hulladékbőr, nemkülönben a durva, u. n. kordován is a 317. §. szerint 40 frank (eddig 70 frank). Gyapjú-szövetek, pokróczok, halina, aba- és zekefőle posztók, ágytakarók stb. a 338 §. szerint 30 frank. Ezek közül eddig némelyeket 58 frankkal vámoltak. Durva kalapok most 20 frank, ezelőtt 25 frank. Durva csepü, vásznak, zsákok a 395. §. szerint 10 frank, eddig a 396. §. szerint 30 frauk. Ezenkívül parketták, papirnemüek és gyapjukö- tött-áruk szintén jelentékeny vámleszállitásban részesülnek az eddigihez viszonyítva. Ruhákra, borra stb., tehát mindazon kiviteli czikkekre, melyek után értók-vámok szedetnek, a román pénzügyőrség rendesen önkényesen járt el, közjegyzőileg hitelesített számlákat követelt s ennek daczára a bevallott becs- értéket megvámolás alapjául felemelték. Ez most akként szabályoztatott, miszerint a bevallott értéket a román vámhivatal köteles a 7°/0 megvámolás alapjául elfogadni, azonban joga van az árut a bevallott érték 10°/0 felülfizetése mellett megvenni s ha a fél ebbe nem akarna beleegyezni, akkor választott bíróság fog az érték felett határozni 8 a fél a követelt vámösszeget nyugta mellett csak letétkép teszi le a vámhivatalnál. Ezen jelentékeny kedvezmények iparunk kiviteli képességét bizonyára emelendik s főkóp akkor leend üdvös hatása, ha iparosaink érdeköket helyesen felfogva, nem későn üres panaszokkal állanak elő, ha- hanem esetleg túlvámolás alkalmával adatszeriileg felsorolt reklamácziókat adnak be. A brassói, k.-vásárhelyi és s.-szentgyörgyi iparos egyleteknek leend hivatása ezekre nézve az egyes iparosok és kereskedők tájékozatlanságát pótolni és az egész iparos közönség szolidáris érdekeit védeni. Ennek kellő eljárási módját a helyi viszonyok fogják legjobban megszabni.
