Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-03-18 / 32. szám
Sepsi-Szentgy orgy, 1884. XIV. évfolyam. 32. szám. Kedd, márczius 18. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. IMIeg-jelen-ilc Heterxlsiirt háromszor: Kedden, Cs-ü. törtödön és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, fopiacz, 629. sz. a. (Csutak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér- mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos tán küldve: Egész évre . . . 7 fit — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélvegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsbeu: Haasemjtein és Vogler, Budapesten: A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. Dukes és Mezei, Haasensteiu és Vogler, Goldberger A czeglédi merénylet. (n) Egy országra szóló botránynak színhelye volt márczius 15-én Czegléd városa. Márczius tizenötödikét, a magyar nemzet eme legnevezetesebb napját, ama jó hírnevű magyar alföldi város hallatlan botránynyal ülte meg. Nagy ünuepély volt készülőben, melyre meghívták Ugrón Gábort s nehány képviselő társát. Ugrón megérkezik s eleget akar tenni a meghívásnak, de nem tudja azt, hogy ellene itt borzasztó merénylet van készülőben. Ver- liovay Gyula s néhány antiszemita társa buj- togatták fel a népet, hogy az értelmiség ellen forduljon ; nem idegenkedtek semmi eszköztől, korcsmáról korcsmára jártak — s el is érték czéljokat. Márczius tizenötödikét, a magyar nemzet, e szent napját, Ver hova y s társai meggya- lázták, vérrel szennyezték be — Ugrón Gábor, a magyar országgyűlés e kiváló tagjának vérével. A képviselői sérthetetlenség a czeglédi botrány által hatalmas csorbát szenvedett, és sajnálatra leginkább méltó az, hogy épen képviselők által. Ugrón Gábor bántalmazásával a szólásszabadság, a szabad gyülekezési jog éjren az nap lett megsértve, mikor azt ezredéves történelmünk kiváló alakjai annyi áldozat árán kivívták. Megsértették azt azok, kik magukat a függetlenségi párt híveinek vallják, de a kik azon pártnak eddig még tiszteletet nem szereztek. Az ország színe előtt méltó felháborodást kelthetett ez ügy s Czegléd város népe megérdemli az elitéltetést. Magába fogad kóros, világbontó elveket, odadobja magát mások eszközének és fölemeli karját az értelmiség ellen, de ugyanekkor a szabadság elien is. Czegléd város népe hűtlen lett régi tradiczióihoz, megtagadta e brutális tette által elveit, meggyalázta önöumagát, tönkretette a város jó hírnevét. A város népe elfelejtette, hogy még néhány évvel ezelőtt Kossuth Lajost választotta képviselőjének, s elfelejtette, hogy Ugrón Gábor a nagy hazafi s nagy magyar elvének rendíthetetlen követője. A magyar vendégszeretet, mely előtt egy egész világ tisztelettel hódol meg, kemény sértést szenvedett a czeglédi botrány által. A helyeit, hogy megszokott szívélyességgel s vendégszeretettel fogadták volna a magyar parlament néhány kiváló tagját, mikor azok a város közönségének meghívására jöttek oda ; a helyett, hogy tüntetést rendeztek volna az igazság s hazaszeretet bajnokainak, — kövekkel dobálják őket, életökre törnek akkor, mikor ezek legbiztosabban érzik magokat. A dolog megtorlásának két oldala van Az első a törvény, melynek legnagyobb szigorát kell alkalmazni az izgatók e neme ellen; a másik az országgyűlés, melynek határozott állást kell foglalni a saját méltósága megsértőivel szemben. Mert Ugrón Gábor és társai szeméi} ében a magyar, parlament lett megsértve saját tagjai által. Ezt pedig tűrni nem lehet s nem is szabad. Jókai Kassán. A koszorús költőt minden valószínűség szerint Kassán fogják képviselővé válasz- taní. ígéretet is tett már az ez ügyben nála járt küldöttségnek, hogy megválasztatása esetében csakis Kassa város mandátumát fogja elfogadni. — Hiteles forrásból tudjuk, hogy Jókai az ilyefalvi kerületben fel sem lép s igy a kerület választói hűek maradnak az ország egyéb kerületeihez, hogy Jókait egy kerület kétszer nem választja meg A koszorús költőből másnak is kell juttatni. Választási mozgalom. Acsíkmegyei függetlenségi párt választmánya következő felhívást bocsátotta ki: Tisztelt honfitárs! a csikmegyei függetlenségi párt folyó év és hó 25 én délután 2 ófakor Osik-Szeredá- ban a „Csillag“ vendéglő helyiségében szervezke dési értekezletet tart, a melyre cziroedet s elvtársait tisztelettel meghívom. A magát szabadelvűnek nevező kormánypárt már szervezkedett és keményen működik arra, hogy megyénket és országunkat négy adóemelő adósság csináló, különben semmittevő követekkel boldogítsa. E párt különben gyenge, de szívós lesz, mert van pénze, s mert főéi nőkévé a főjegyző, a v. kerület elnökévé az alispán és az illető 3 szolgabiró, ténykedő tagjaiul pedig — kevés kivétellel — a többi tisztviselők, hivatalnokok és községi elöljárók neveztetvén ki, oly hivatalos apparátust képeznek, a mely melletti megszűnik a közigazgatás’és a közrend feletti' Őrködés. Ugyanazért ideje tehát, hogy független, önálló és önzetlen hazafiak is sorakozzanak, szervezkedjenek és négy értelmes, munkás és hazafias függetlenségpárti követeknek megválasztása által az eddigi szerencsétlen gazdálkodásnak véget vetni segítsenek. Tudjuk — már is kezdetét vette — hogy ténykedő tagjaink ellen a rágalmazás, szitkozodás és árulko- dás, a többi elvtársaink irányában pedig a lebeszélés, az elijesztés, és a lélek vásárlás szép erénye mozgásba hozatik és annak vége-hossza nem lesz; azonban ez sem baj, mert az előbbiek majd leszámoltatnak — az utóbbiak pedig kiáltván a tüz- próbát — mint edzett férfiak lépnek a választás terére és ott a függetlenségi zászló alá. Csik-Szere- dán, 1884. márczius hó 10 én. A választmány megbízásából: hazafiui tisztelettel Fodor Ignácz. Budapesten márczius 14-én este különböző választó kerületekből ölvén román választó Román Miron metropolita elnöklete alatta értekezletet tartott, melynek czélja volt a választásokkal szemben a román választók álláspontját megállapítani. Gaál kifejté, hogy a románok törekedjenek ügyük iiánt a magyarok bizalmát megnyerni, ragaszkodjanak az alkotmányos rendszerhez, ‘a szabadelvű irányhoz, melyre az állapítva van. Nemzetiségi jogaik tekintetében 1868. 44. t. ez. alapján kell állmok, annak szigorú alkalmazására törekedniük. Az értekezlet ötös bizottságot küldött ki egy programm- tervezet kidolgozására. 15-én ismét értekezlet tartatott. A czeglédi botrányról, melyről lapunk első helyén emlékeztünk meg, következőt közölhetjük: Mikor Hoitsy Herman és Hegedűs K. képviselők 14 én este megérkeztek, már ekkor oly ellenséges indulatot tanúsított a Verhovayhoz szító tömeg, hogy komoly összeütközéstől kellett tartani. 15-én reggel a gyorsvonattal megérkezett Ugrón Gábor orsz. képviselő is. Mind e képviselőket Bába Molnár Sámuel polgármester, mint az ünnepélyt rendező bizottság elnöke, hivta meg, de jövetelük semmi pártezéllal nem volt összekötve. De Verho- vay és társainak sikerült több kétesértékü egyletben valószínűvé tenni, hogy a képviselők látogatása az ő népszerűségének csökkentésére irányul. Reggel Verhovayék bejelentették, hogy ők külön akarják márczius tizenötödikét megünnepelni. A városi hatóság megengedte ezt, de kikötötte, hogy Verhovayék ünnepélye az előbb bejelentett ünnepély végezte után félórával vegye kezdetét.. Verhovay híveit két részre osztatta. Ó, Csatár, Széli és Rácz mintegy 100 emberrel a templomba mentek, Persay harmadtnagával a Kossuth-tóien szit- totta a szenvedélyeket. Isteni tisztelet után Verhovay emberei előbb érkeztek a Kossuth-téré, mint az orsz. képviselők és a városi tisztviselők díszes menete. Itt elállták a tért, a képviselőket nem engedték az emelvényhez jutni. A mintegy hatezer főre rugó tömeg, látva Verhovayék ellenséges magatartását, utat akart nyitani a menetnek. Roppant tolakodás, lökdösés veszi kezdetét, nők és gyermekek a Kossuth térre nyíló ntezákba akarnak menekülni, de Verhovay emberei itt is elálljak az utat. Ugrón Gábort a tolakodásban a tömeg elválasztja társaitól, az emelvény ellenkező oldalára kerül, Verhovayék tömegének kellő közepébe. Szófiám akar a néphez, nem engedik emelvényre jutni, Csatár Zsigmoud egy szavára botok emelkednek a képviselőre és kövek és tojások repülnek. Ugrón védi magát, öt botiités éri, egy kő telhasitja mélyen homlokát. Huszárság megérkezik, megmenti a képviselőt a felbőszült tömeg dühe elől, mely már ekkor határt nem ismert. Ugrón sebét bekötöztette, ezután az omnibusz-vonaton haza utazott. Elfogatások történtek. Ugrón Gábor ez idő szerint orvosi ápolás végeit Pesten van; sebei egy tegnap vett távirat szerint nem veszélyesek; feje több helyen be van ütve. Földváry Mihály Pestrnegye kitűnő alispánja még aznap Czeglédre utazott s a várost úgyszólván kisebb ostromállapotba helyezte. Az eset nagy iue.g- botránkozást keltett. Jövőre részletesebben közöljük. A közjogi alap bukása. — Egy aj röpirat. — A feimebbi czira alatt ma egy terjedelmes röpirat*) jelent meg, melynek szerzője élesen megtámadja a Tisza- kormányt, azt fejtegeti, hog} a jelenlegi kö'jogi alap tarthatatlanná vált s hogy a mai ossztrák-magyar rendszer konnáuyait önhibáik következménye végzetes erővel hajtja a föderalizmus felé. Érvelései folyamán a szerző arra a következtetésre jut, hogy a két ellenzéknek, a mérsékelt ellenzéknek s a függetlenségi pártnak, szövetkeznie kell. A röpirat ezen részéből mutatványul átveszük a közetkező fejezetet. Mily alapon szövetkezhetik a két ellenzék ? A legelső találkozási pont a két ellenzék közt az, hogy mind a ketten oly közjogi alapot akarnak valósítani, mely ma nincs. S az uj alap valósítását mindkét pártnak még csak ezentnl kell kivívnia. A ma tényleg fennálló alkotmányellenes közjogi rendszernek megbuktatása tehát úgy az igazi mérsékelt ellenzéknek, mint a függetlenségi pártnak közös törekvését képezi. Ez mindenesetre nagyon fontos találkozási pont. A függetlenségi párt követeli hazánk gazdasági s pénzügyi önállását, követeli az önálló vámterületet s a mik ezzel elválhatlanul együtt, járnak; önálló bankot, önálló nemzeti kereskedelmet s a magyar állam önálló kereskedelmi képviseletét a külföldön. A mérsékelt ellenzék jól ismeri hazánk gazdasági, pénzügyi és társadalmi helyeiét. Umeri jól azon mathematikai igazságot, hogy az 1875—78-diki prograiumok, melyekkel egy Sennyey Pál, egy Ló- nyay Menyhért országos bajainkon annak idején segíthetni véltek, — már elégtelenek és sokkal súlyosabb bajainkon többé nem segítenek. A kik ma még folyton a uyolcz-kilencz évvel ezelőtti mérsékelt ellenzéki programúi alapján állaaáuak — nem tudom: vannak-e ily politikusok, — azon hazafiak kilencz éven át valószinülog aludtak s azt hihetik, hogy a Tisza-kormány alatt semmi rossz nem történt : mintha kül- és bel helyzetünk "semmivel se lenne rosszabb, mint 1875-ben. *) A közjogi alap bukása. Ára 2 írt 40 kv,
