Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-03-29 / 26. szám
— 103 — tál ember, ki egyre feszengett a felolvasás alatt, felkelt ülő helyéről és egyenesen gr. Lónyai elnök höz tartott és bemutatta magát, mint a „Késő ébredés“ szerzőjét. Kenyéri Mórnak hívják az illetőt, ki egy vidéki színtársulat tagja. Л jeligés levélkéket Pulszky és Csiky égette el egy szörnyű máglyán, a mely autodaféról Pulszky következő jelentést tette az akadémiának: __ Van szerencsém jelenteni, hogy húsz vérmes re mény hamuvá vált ! íme, milyen szomorú események fűződnek nálunk a .Tózsef-naphoz ! * De sokkal megrenditőbb eset, mint Fenyéri Mór diadala, foglalkoztatja a főváros köreit. Az eset már interpelláló tárgyát is képezte a a képviselőházban. Egy közjegyző szökése. Nyiry Aladár a fővárosi körök egyik legkedveltebb alakja volt és valószínűleg könnyelműsége foly • tán a legszomorubb helyzetbe sodortatott. Az ő esete az élet legigazibb tragédiája. Gyermekkorától kezdve fényűzéshez és jólléthez szokott. Apjától 400,000 frtot örökölt. Igen előkelő családból származott s ma a sötét börtönben ül. Vagyonát elverte s idegen pénzhez — árvák pénzéhez — nyúlt. Ki akart szökni Ameiikába. Hamburgban már az átszállító hajón ült, midőn egy rendőr-tisztviselő belépett a hajóba utó-vizsgálatot tartani az átutazók fölött. Nyiry, ki már legitimizálta volt magát, s meg volt győződve róla, hogy a tisztviselő érte jött, annyira megrémült, hogy midőn ez nevét kérdezé, megfeledkezett róla, hogy már egyszer bevallotta volt az igazi nevet. Most tehát álnevet használt. A rendőr látván, hogy ez megtagadja az előbb vallott nevet, rögtön gyanúba fogta a halálsápadt férfit és letartóztatta. A való aztán csakhamar kiderült. Nyiry családja (öt gyermeke van) a legnagyobb nyomornak néz eléje. A gyermekeket a rokonság fogadja magához. Feleségéről azt beszélik, hogy elméje megzavaradott. íme, egy igazi tragédia. Kevésbbé igaz tragédiának tartják a kritikusok Hugó Viktornak „Burgia Lucretiá“-ját, mely a héten került először színre (uj fordítás szerint) a nemzeti színházban. A költők királyának e müve 50 év előtt (1833-ban) adatott először Párisban óriási hatással. Ma azonban sokkal kevesebb hatást képes előidézni, pedig a nagy mesternek oroszlán körmei minduntalan kibújnak benne. Jászay Marinak azonban bő alkalma nyílott a czimszerepben magát kitüntetni. y :• ' & Az örökös refrainről sem szabad megfeledkeznünk. Megint volt párbaj ! Verhovay vívott Polonyival. Eredmény persze nem volt. Mindössze pár kar- czolás. Érdekes az esetnél csak az, hogy az ellenfelek egyike a hátára kapott vágást. Hogy melyik? Azt nem lehet tudni; mert mindegyik fél a másikra tukmálja. Az affaire-ra különben egy uj lap, a „Nemzeti Újság“ megindulása adott okot. A függetlenségi lap, úgy látszik, konkurrenczia lesz a „Függetlenséginek, melyet a függetlenségi párt nem vall magának. f Hinc illáé lacrimae ! r. I. Színház. Sztupa Andor színtársulata hétfőn kezdte meg az előadásokat Vidor P. népszínművével, a „Veres sapká“-va!. Vidor darabja legtöbb népszínművünk rendes hibájában szenved; tele van népies kifejezésekkel, nyelvezete még sem egyszerű s természetes. Ez az oka, hogy a játszó nem tud olyan illúziót kelteni, hogy ne látnók benne az átöltözött színészt. Van egy más, újabb népszínműveinkkel szintén közös hibája a „Veres sapkáinak: a dalok több helyt nem illenek bele az illető jelenetbe, sőt némelykor egyenesen kirívókká válnak. Ilyen pl., midőn Juczi- nak a honvéd eltávozása után, a kihez különben semmiféle melegebb érzelem nem fűzi, eszébe jut, hogy mi volt ennek a kedvencz nótája s rákezd ogy dalra. A dalnak is, miként a monológnak, a helyzetből kell erednie s mint lyrai elem, nagyon csinyján alkalmazandó. A dal hangulatfestő s hangulatébresztő; midőn festi a szereplő hangulatát, ugyanakkor felkelti azt a nézőben is s ezzel emeli illusioját. De a néző előtt csakis oly hangulat jogosult, mely szorosan összefügg a cselekménynyel s azt előbbre viszi. Máskép nincs helye drámai költői müvekben. A dalnak ily irányú szerepére s a cselekménynyel való szoros összefüggésére felhozhatjuk például „A falu rosszá“-ból azt a jelenetet. midőn Göndör S. utoljára kíván találkozni az eljegyzésének ünnepélyét ülő Bátki Tercsivel. Tóth Ede népszínműveinek nagy hatása lényeges hibáik mellett is éppen abban áll, hogy a dalok szerves részeivé válnak a darabnak s a nyelvezet egyszerű és természetes, miként a nép beszél. — Vidor művével Sztupa társulata közepes hatást ért el, bár az előadás általában véve jó volt. Nyilas Ilona (Juczi) nem nagy terjedelmű, de iskolázott és rokonszenves hangjával s Pénzes (Matyi) pár dalával megnyerte a közönség tetszését. Megemlit- jük még Sárdit (János), Tóvölgyinét (Teréz), Óvárit s Tóvölgyit, kiket a közönség szintén tapsokkal tüntetett ki. Kedden Strausz J. operette-jét „A denevér-t adták elő. Ez előadás sokkal jobban sikerült, mint a hétfői s különösen a második felvonás végén énekelt kardal aratott zajos tapsokat. Lorándi (Eisenstein), Pénzes .‘Falke), Nyilas I. (Rosalinda), Biró A. (Adél). Albisi (Alfréd) csinosan énekeltek; Kulinyi (fogházigazgató) fölötte sikerültön játszotta el azt a jelenetet, midőn a mulatságból mámorosán hazamegy ! ügyesen játszotta Óvári is a részeges börtönőr szerepét. Csütörtökön Gabányitól a. „Jómódúak“ ,szombaton Paillerontól „A hol unatkoznak“, vasárnap Csepre- gitől „Perózes királyfi“ kerülnek színre. VEGYES HÍREK. Eljegyzés. Arany Izor kir. ndófolügyelői számtiszt folyó hó 25-én jegyezte el a bájos Spitzer Merçedes kisasszonyt. Boldogságot kívánunk a kötendő uj frigyre ! Nyilvános köszönet. A háromszéki takarékpénztár folyó évi közgyűlésén a „telekkönyvvezetők országos egyesülete“ javára kérésünkre 20 forintot adományozott. Midőn ezen kegyes adományért a t. közgyűlésnek és az intézet tek. igazgatóságának a nyilvánosság terén köszönetét és hálás elismerést nyilvánítunk, nem mulaszthatjuk el egyesületünk ismertetéséről csupán annyit mondani, hogy a „telekkönyvvezetők országos egyesületéinek czélja: a telekkönyvi tisztviselők anyagi és szellemi érdekének előmozdítása, másrészt a telekkönyvi intézménynek az erre vonatkozó anyag összegyűjtése, feldolgozása, az észlelt hiányok feletti eszmecsere és véleményezés, valamint a szükségesnek mutatkozó javaslatoknak előterjesztése és pályakérdések kitűzése áltál ezélzott tudományos és korszerű fejlesztése s végre az elaggott rendes tagok özvegyei és árvái segélyezése. S midőn az ily humán czélra törekvő egyesület támogatását a háromszéki takarékpénztár — mely ez alkalommal 800 frtot osztott ki jótékony czélra — felkarolta : legszebb ta- nujelét adta jótékonyságának, mely fényes például szolgálhat az ország többi pénzintézeteinek. Horváth Ferencz, telekkönyvvezető. Kelemen Imre, telekkönyvvezető. Harmath Domokos, tlkkvi írnok. Sükösd Tamás, tlkkvi Írnok. A sepsiszentgyörgyi jótékony nöegylet folyó év márczius 28-án (szerdán) este a városház dísztermében jótékonyczélu fillér-estélyt rendez. Programm: 1. Nyitány a helybeli zenekar által. 2. Felolvasás Jancsó Gábor ur által. 3. Hegedű-duett, Kozma István és Gábor urak által. 4. Szavalat Jancsó Lajos ur által. Előadás után táncz. Belépti dij 20 kr. — Karzat 10 kr. Ezen estélyt a t, ez. közönség figyelmébe ajánlják a háziasszonyok Jancsó Albertné, Nagy Istvánné. A csángók útiköltségeire Jánosi Gábor úr 50 krt adott lapunknál. A mült számban kimutatott 17 frt 40 krral együtt van tellát 17 írt 90 kr. Killyéni Székely János fiatal földbirtokos szerdán reggelre hagymázban Killyénben meghalt. Elhunyta általános részvétet keltett. Béke hamvaira! Meghívó. A kézdi-vásárhelyi jótékony nőegylet a bukóvinai székelyek úti költségei javára 1883. márczius hó 27-én a tanácsház nagytermében táncz- vigalommal összekötött társas estélyt rendez, melyre czimedet tisztelettel meghívják K.-Vásárhelytt, 1883. márczius hó 22-én, Welnreiter Györgyné és Fejér Ilon, rendezők. Műsorozat: Zene. — Szavalat. — Magándal. — Zene. — Felolvasás. — Zene. Magándal. —• Szavalat. Belépti dij : személyenkint 30 kr. Kezdete fél 8 órakor. Magyar tanszék cseh egyetemen. A prágai cseh egyetemen magyar nyelv- és irodalom tanszéket állítottak fel és ennek tanárául Brabek, ismert Petőfi- forditót nevezték ki. Brabek a cseh műegyetemen már régibb idő óta tanítja, a magyar nyelvet. Ausztriában csak e két cseh főiskolában van a magyar nyelv és irodalom számára tanszék. Az utolsó parancs. Újhegyi Béla csendőr-százados minap Budapesten a tiszti kaszinóban tartott előadása alkalmával érdekes okmányt mutatott be. Ez az okmány Hentzi tábornoknak, Buda védőjének egy parancsa, melyet Buda bevételének napján reggeli 4 órakor intézett Gorius mérnök századoshoz. A parancs igy hangzik: „Tartalékmunkásai közül küldjön 12 embert egy káplárral Tudorovics hadnagyhoz, zsáktöltésre és az oldalvédek kijavítására. A munkálatoknál csak a hátsó házakig végezze be a földkiemelést. A házaknak tetőzetét mind el kell hordani. Buda, 1849. május 2l-én, reggeli 4 órakor. Hentzi tábornok. — Gorius mérnökszázados urnák.“ Ezen parancsból látszik, hogy Hentzi a nevezett napon már reggel 4 órakor értesült a magyar sereg ostromáról, s gondoskodott a technikai munkáserők kiegészítéséről. Érdekes ezen okmánynak története is Mikor Hentzi e parancsot Gorius- hoz küldte, Gorius már elesett. Az a tizedes, ki a parancsot vitte, szinte elesett, útközben, egy honvéd golyójától találva. Későbben találták meg a parancsot zsebében. Két óra múlva Hentzi tábornok is elesett, de mint Rónay János helyreigazitja lapokban, csak 22-én hajnali 1 órakor halt meg az ő őrizete alatt. Kitagadott herczeg. A bokharai kán fia Sefer- Eddin már 9 év óta él száműzve Indiában Viktoria királynő csekély nyugdijából. A herczeg egykor a bokharai hadsereg generalisszirausa volt, de azzal vádolták atyjánál, hogy élete és trónja után tői*. Atyja rendeletére elfogták és börtönbe vetették ; a kivégzés elől csak ugy menekült meg, hogy őreit megvesztegette. Indiába dervis ruhában ment, családja csak később követte. Nem régen engedélyt kért atyjától a visszatérésére, 3 fiát tuszul ajánlotta fel, atyja azonban azt izente vissza, hogy még a határnál fejét véteti. Hétszáz éves jótállás. Egy nagyváradi harango- zóhoz nem rég beállít egy oláh község deputá- cziója, hogy harangot készíttessenek templomuk számára. Meg is alkudtak 300 frtban. Az atyafiak azonban az utódokról is akarván gondoskodni, azt kívánták a harangöntőtől, hogy vállaljon kezességet a harang mellett hétszáz esztendőre. A harangöntő erre azt felelte, hogy megteszi szívesen, csakhogy igy 300 írttal többe kerül a harang. Az atyafiak beleegyeztek s ekképen kötötték meg az alkut. A napkeleti bölcsek csillaga. A csillagászok értesítése szerint ezen évben várják az égboltozaton megjelenését azon csillagnak, mely oly fényes, mint a Sirius vagy a Vénusz. A csillag az u. n. változó fényű csillagok közé tartozik. Legelőször Tycho de Brache fedezte föl 1572-ben a „Cassiopeis“ csillagzatban. 40 év múlva e csillag csak tizedrangu csillag fényével birt, fényét körülbelül minden háromszáz évben nyeri vissza, s visszafelé számítva kijön, hogy ez a csillag volt az, mely Krisztus születésekor feltűnt a „napkeleti bölcseknek.“ Helye az égen az 0 óra 18 perez egyenes emelkedés, és 63l/a északi elhajlás alatt van. Apa és fiú. S. párisi bankár fia tekintélyes adósság hátrahagyásával távozott szülei köréből. Néhány nap mulve jött atyjához a villámként sújtó hir, hogy fia a vidéken öngyikossá lett; a táviratban azt is megkérdezték, hogy mit csináljanak fia holttestével. „Eltemetni!“ volt a rövid felelet; és temetési költségül 150 frankot is utalványozott táviratilag. Fia — mert ő sürgönyözte a gyászhirt — megelégedéssel vágta zsebre a 150 frankot és néhány nap alatt el is költötte. Szorult helyzetébeu következő sürgönyt küldötte atyjának : „Epen most hallom, hogy egy Ronsard nevű szélhámos halálom hírét költötte és 150 frankkal becsapta atyámat. A gazember tőlem is 80 frankot csalt ki. Most haza akarok térni, de a fentemlitett csalás miatt . 200 frankra volna szükségem.“ Az a.tya felelete ez volt: „Kedves fiam! En már egyszer eltemettelek, holt emberrel semmiféle összeköttetésben sem akarok álla ni. Atyád.“ Ismét czirkuszégés. Alig pár hónapja, hogy a berdicsevi czirkusz leégésének iszonyú jelenetei megrázták az egész müveit világot, már ismét egy újabb katasztrófának a hire érkezik, Amerikából, mely rémességét tekintve, nem marad mögötte a berdicsevinek. Az Egyesült Államok egyik virágzó városában, New-Orleansban egy vándorló czirkusz ütötte fel sátorát. Múlt vasárnap roppant közönség, leginkább munkások családostól keresték fel a ezirkuszt. Epen egy oroszlánszeliditő produkálta magát, a. fenevadakat égő abroncsokon ugratva át, midőn az istállókat a közönségtől elválasztó egyik függöny tüzet fogott egy ily abroncstól s a fellobogó láng a közönség közt oly iszonyú ijedelmet szült, hogy mindenki egyszerre akart künn lenni a szabadban. A tüzet hamar sikerült eloltani s egy bo* liócz társai vállaira ugorva, a letépett s félig elégett függönyt mutogatva, megnyugtatni igyekezett a közönséget; de a rendet már lehetetlen volt helyreállítani. A tolongás leírhatatlan volt, ugy, hogy elájult s legázolt emberek testei képeztek torlaszt a kijáratok előtt. S még ezzel sem volt vége a szerencsétlenségnek. Sokan, kik már az ajtókhoz nem juthattak, nagy réseket metszettek a vitorla- vászon sátorfalakban s ott dobták ki a nőket és gyermekeket az utczakövezetre. Egyik oldalon több kétségbeesett ember eltörte a sátort tartó rudakat, ugy hogy a sátor ama része nagy robajjal összedőlt s mintegy hatvan személyt, leginkább nőket és gyermekeket, temetett maga alá. Sokan, kijutni törekedve kétségbeejtő helyzetükből, még jobban bekeveredtek a vászonba s ott fuladtak. A halottak száma még nincs megállapítva, több mint száz személy súlyosan megsérült. Birka türelem Egy khinai képiró sok évi fáradságos munka után egyetlen egy rizs szemre, egy harminezhárom szóból álló költeményt vésett töl. — Egy Sofer nevű osztrák pedig egy buzaszemre Tissot müvének Bécaről szőló részét irta le szépen s olvashatóan, mi 300 szóból áll. A buzaszemet tűre nyársalva, üvegcsőbe téve beküldte a „Neue Freie Presse“ szerkesztőségébe. Sofer annyira vitte a miniature-irás művészetét, bogy a névjegyek szélére is pompásan ir. Irodalom, művészet. A „Képes Családi Lapok“ 20. számának tartalma : Még nem késő; novelette, irta Ilalmágyi F. Gyula. -- Gondolatok. — Feltámadunk; költemény, irta Szomory Károly. — Egy kis szalmaszál; beszély. (vége) irta Kajdaesy Kiza. — A kik uciu
