Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-12-23 / 103. szám

103. szám.

Sepsi-Szentgyörg}^ 1883. Vasárnap, deczember 23.

XIII. évfolyam.

^------------------------------------—

S

zerkesztőségi iroda

Sepsi-Szentgyörgyön

\ Demeter-féle ház, hová > \ a lap szellemi részét illető ' közlemények küldendők.

Kiadó hivatal:

; ebc-z-nùte-in Sitôt*

KÖNYVNYOMDÁJA,

; hová a hirdetések és ; előfizetési pénzek Î bérmentesen intézendők.

\ A hirdetmények és nyiltte- \ rek dija előre fizetendő. >

Жг . %

Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap.

Előfizetési átr

helyben házhoz hordva,

£ vagy vidékre postán küldve Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr.

(

Hirdetmények dija:

8 hasábos petit-sorért, vagy anuak helyéért C kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 1л-.

Háromszékmegye tisztújító közgyűlése.

Háromszékmegye pénteken választotta meg jogát a megyei birtokososztály élénk érdeklődése mellett.

A tisztújító közgyűlés csütörtökön vette kezdetét. P ó t s a József főispán rövid beszédben üdvözölve az összegyűlt bizotfmányi tagokat, föiemliti, hogy most másodszor van alkalma elnökölni e megye tisztújító közgyűlésén s kiemelve a megye közönségének politikai érettségét, melylyel teljesíteni szokta alkotmányos feladatát, megnyitja a gyűlést.

Ezután Forró Ferencz alispán, hivatkozva hajlott korára, a könnyezésig meghatott hangon búcsúzott el a megyétől. Beszédében, melyet lapunk jövő számában egész terjedelmében közlünk, a leköszönt tisztikar nevében köszönetét mond a közgyűlésnek azon pártolásért, melylyel nehéz működésüket támogatta Majd a főispánhoz fordulva, kijelenti, hogy jóakarói nak szívességét újraválasztása végett nem fogja igénybe venni. Mint 24 éves fiatal I. Ferencz idejében lépett az akkori tisztikar közé s több mint félszázados, 3 uralkodó s 7 alkotmányos főispán alatt teljesített közszolgálat után ma mint 76 éves agg távozik, teljesen visszavonulva a közélet viharaitól, családja körébe. Megható hangon mond köszönetét és végbucsut a közgyűlésnek és főispánnak, kérve, hogy tartsa meg emiékébeu azt, ki e megyét annak nehéz napjaiban félszázadon túl és mindig híven szolgálta s most életidejének végnapjaiban elmondja az egykori rómaival : „Moriturus vos salutat.“

A beszéd végeztével Pótsa József főispán meleg hangon tartott beszédben fejezte ki elismerését és köszönetét a közügy ősz bajnokának bú és lelkiismeretes szolgálataiért. A beszédet viharos éljenekkel fogadta a közgyűlés.

Most több szónok emelkedett fel, kik versenyeztek eg) mással abban, hogy a nyugalomba vonuló alispán iránti őszinte tiszteletüknek kifejezést adjanak. Majd Künle József indítványára bizottságot küldött ki a közgyűlés a végből, hogy a jövő közgyűlés elé javaslatot

terjeszszen az ősz alispán ötvenkét évi szolgálatának megjutalmazása vegett.

Veress Gyula ügyvéd indítványára a közgyűlés a leköszönt megyei hivatalnokoknak munkás és buzgó szorgalmukért jegyzőkönyvileg, fejezte ki elismerését.

Ezután megvakítattak a kandidáló bizottsági tagok. Főispán elnöklete alatt tagjai lettek: Künle József, Kálnoki Imre gróf,. Domokos Albert, Nemes János gróf, Bartha János,' Apor Gábor báró.

Megválasztattak továbbá a különféle bizottságok, u. m. : az állandó választmány, igazoló, biráló választmány, az egészségügyi bizottságok, az árvaszéki tiszteletbeli ülnökök, a központi (képviselő vál.) választmány, körjegyző vizsgáló bizottság tagjai.

Pénteken folyt le a tisztujitás. Délelőtt 10 órakor nyiít meg az ülés, melyen a kandidáló bizottság nevében annak jegyzője Künle József tette meg jelentését.

Most következtek a választások. Közfelkiáí tással választattak meg: alispáuná br. Apor Gábor, főjegyzővé Sze n tiványi Miklós, első aljegyzővé D á 1 n о к i Károly (dr. Székely György visszalépett), másod aljegyzővé Vájná Miklós, főszámvevővé Móricz József az államszáinvi- teltani vizsga két év alatti letételének feltétele mellett, pénztárnokká P ü nk ős t i Lajos, ellenőrré Forró Béla, árvaszéki elnökké S é r a Tamás, árvasz. első ülnökké Sebestyén Sándor, másod ülnökké Nagy Dénes, árvaszéki jegyzővé Vaj n a István (Kádár Ákos visszal.), Sepsi járási szolgabiróvá Tompa Miklós, I. segédjévé Kónya Gábor, II. seg. Kovács Albert, Orbai járási szolgabiróvá Но Па к i Attila. segédjévé Deák Sámuel, miklósvári jár. szolgabiróvá H en ter Béla, megyei főorvossá dr. Antal Mihály, sepsi járási orvossá mr. Szász Károly, kézdi jár. orvossá dr. Színi Gyula (dr. Cseh Károly visszal.), orbai járási orvossá dr. P ó к a Dezső, miklósvári jár. orvossá dr Hajós Béla, sepsi és miklósvári jár. állatorvossá Born Lajos, kézdi és orbai jár.

állatorvossá Th araó András. Hat állásra névszerinti szavazás történt ; az alszámvevoi állásnál Gál Antal és Imecs Ernő közt, Cseh Gyula visszalépett ; a tisztiügyészi állásnál Kö- kössy Fűdre és Kelemen Lajos, a kézdi járási szolgabirói állásnál Pocsa Gyula és Gábor Péter, ezen járás I segédi állásánál Bartok Károly és Geréb Béla közt, Vájná Domokos visz- szalépett, ugyanezen járás II. segédi állásánál Cseh Gyula és Dimény Ferencz s a miklósvári szolgabirósegédi állásnál Kónya Miklós és Bar- thos József közt.

A szavazás megejtésére három bizottság küldetett ki. Egyik előtt, melynek tagjai voltak : Séta Tamás elnöklete alatt Szőcs József, Pető István, Vájná Miklós és Vájná István jegyzők, szavaztak a kézdi járási szolgabiróra és segédeire ; másik előtt (tagjai : Kun István elnöklete alatt Réz Farkas, Bogdán Arthur és Kön- czey Albert jegyző), szavaztak a miklósvári se- gédszolgabiróra ; a harmadik előtt (tagjai Székely Iván elnöklete alatt Csia György, Forró Béla és Szentiványi Miklós), az alszámvevoi s a tiszti ügyészi állásra.

Déli 12 órakor a következőkép álltak a szavazatok : Gál Antal 104, Imecs Étnő 48: Kelemen Lajos 95, Kökössy Endre 55; Gábor Péter 74, Pócsa Gyula 36; Geréb Béla 77, Bartók Károly 33 ; Dimény Ferencz 7 7, Cseh Gyula 36; Kónya Miklós 106, Barthos József 20. Fél egykor: Gál Antal 110, Imecs Ernő 49; Kelemen Lajos 101, Kökössy Endre 59; Gábor Péter 92, Pócsa Gyula 46; Geréb Bé a 92, Bartók Károly 47 ; Dimény Ferencz 91, Cseh Gyula 47; Kónya Miklós 116, Barthos József 26.

A szavazás egy óra után ért véget ; eredménye : alszámvevőnek megválasztatott G á 1 Antal 115 szavazattal Imecs F. 54 szavazata ellenében ; tiszti ügyésznek Kelemen Lajos 107 szavazattal Kökössy E. 60 szav. ellenében ; a Kézdi járásban szolgabiróvá G á b о r Péter 107 szavazattal Pócsa Gy. 53 szavazata ellenében; I. segéddé Geréb Béla 105 szaA „Nemere“ tárczája.

A takarék-kölcsön szövetkezetek.

(Pelolvasta Brassóban, 1883. deczember 2-án a „Magyar Polgári Kör“-ben Szterényi József.

(Vége.)

És itt első és fő feltét, hogy a létesítendő intézményben gazdag és szegény egyaránt részt vehessen. Egy nagyobb szervezetű hitelszövetkezet létesítése mellett — mint már fennebb is kimutattam — ez teljesen lehetetlen. De nagyon is könnyen lehetséges ez oly szövetkezet létesítése esetében, melyre most akarom Önök szives figyelmét felhivni.

Ha ezt létesítjük, az előbb említett többszörös czél elérve leend, t legyenek meggyőződre, hogy ez intézmény nem fogja eltéveszteni jótékony hatását már-már pangásnak induló kisiparunk emelésére.

Ez intézmény, igen tisztelt hallgatóság, egy népbank.

Ne ijedjenek meg a bank czimtől ; nem versenyt akarok létesíteni a már létező virágzó intézetek ellen. Legyenek kis türelemmel és eló fogom adni egy népbank megalapításának legkönnyebb és legbiztosabb módját.

Előbb azonban engedjék meg, hogy elmondjak egy esetet, miként alakult egy 700 szegény lakosból álló községben egy Dépbank, mely nem egész három óv alatt annyiravolt képes emelni községe lakóinak anyagi viszonyait, hogy már a harmadik évben az illető bank kénytelen volt 200 frtot gyümöl- csözőleg takarékpénztárba helyezni, nem lévén már kölcsönkérő.

Ez pedig nem más, mint a „Harkányi Népbank“. „Meggyőződve arról, bogy ha erős akarat Ó3 elszántság, lankadatlan kitartás van bennünk, ha nem

is mindent, de sokat tehetünk“ — igy mond Fábián Mihály, a harkányi népbank alapitója és elnöke — „e- meggyőződés folytán uton-utfélen, a mint találkoztam egyik-másik lakostárssal, mindenkor odatereltem a beszélgetést, hogy magjait hintegessem annak a módnak, miképen lehetne a kölcsönt igénylők szükségén ugy segíteni, hogy általa tönkre ne jussanak, hogy a pónzbirtokos zsidókra vagy ezekhez hasonló más emberekre ne szoruljanak. Amint példával megvilágítottam, hogy, ha csak száz betét után is hetenként 10 krt rakunk össze, abból hetenként 10 frt, egy év alatt 520 frt, három év alatt 1560 frt lesz, melylyel már nagy segítségül lehetünk megszorult lakostársainkra : azonnal belátták lehetőségét az önerővel való tőkegyűjtésnek.

Az 18S1. évi 186 részvénybetét és az 1882. évi 168 részvénybetét eredményezték az 1882. évi mérleg szerinti vagyoni állapotot, azaz 2859 frtot. Es miután 1883. június 15 ig 3700 frt tőke gyűlt ösz- sze, mely 700 lélek népességű kis községünkben a hitelszükségleteken jóformán segít, mert már közelebb 200 frtot takarékpénztárba kellett helyezni, nem lévén kölcsönkérő.

Ezen kis pénzintézetnek hatása szembetüirőleg nyilvánul lakostársaink erkölcsiebb egész irányzatában ; szívesen meghozzák heti betéteiket, mint heti raunkájok fáradságának egy részét, mondván : csakugyan szép dolog igy cselekedni ée nem meginni az embernek heti keresményét. Sok szegény nap számos, ki előbb 10 frt után havonkint egy forint kamatot fizetett — a mi rendes szokásban van e vidéken — örömtől sugárzó arczczal beszél velünk, hogy a súlyos terheket válláról lerázhatta, mert I előbb elég volt neki csupán a kamatot megtakari- j tani, a tőke pedig folyvást fenmaradt. Általában I azt tapasztalom, hogy ez az intézet felébresztette a

népben a gondolkodást és a számitási szellemet, mely által érzi, hogy sorsa jobbra fordultának önmaga lehet igazi munkálója.“

így alakult s ily hatást tett a népre — tisztelt hallgatók — a harkányi népbank. Csekély áldozatok árán hivatott életbe a legszebb intézmény, mely hivatva van fejleszteni a népben a takarékosságot s erkölcsöt s azt pénzszükségletéből kisegíteni. Menynyire oldja meg e ezép feladatokat, arról szól maga az alapitó, midőn tényeket sorol fel.

Es én azt hiszem, ez azon mód, mely kérdésünk megoldására legalkalmasabb. Gazdag és szegény egyaránt vehet részt benne, de leginkább üdvös ez a kisiparosnak. A jobb módunknak támogatni kell, a szegények élvezik saját maguk termesztette gyümölcsöket.

Ehhez hasonló alapon kell szervezni nekünk is egy népbankot, ha a helyzeten javítani akarunk. Eleintén talán nevetségesnek tetszik az egész, de ha jól megfontoljuk a kérdést, akkor csakugyan el kell ismernünk, hogy ez oly mód, melylyel küny- nyen, gyorsan és hathatósan segíthetünk.

Nézzük csak behatóbban a dolgot. Feltéve, hogy a szövetkezetét, „Brassói Népbank“ czimen megalapítjuk, mi szükséges ahhoz ?

Mindenekelőtt 500 betét hetenkénti 20 krajcárral. Ez hetenként 100 frtot, — az első ér végével 5200 forintot tesz. Számítsunk le ebből 800 frt kezelési költséget, marad az első év végével 4-40 fit. Feltéve, hogy a betétek száma a második évben nem gyarapodik, ez év végével a kamatok beszámítása s a kezelési költségek leszámítása mellett a szövetkezet mégis bir 10.000 írttal, mi tiz év lefolyása alatt ötven-hatvanezer forintra rúg, mely va gyón a bank törzsvagyona.

Ila a szövetkezet ekként nmgalaknl, az első fél-