Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-11-08 / 90. szám
— 359 Incze Antal székely gyalogos elesett Héturban. Ördög András honvéd elesett Héturban. Nagy Sándor székely gyalog tizedes elesett Sza mosujvártt. Szász István honvéd elesett Szépmezőn. Szilvási János honvéd elesett Burgóban. Barabás Dániel székely gyalogos elesett Búr- ■ góban. ) Benkő Lajos honvéd elesett Héturban. Veress Benedek székely elesett Héturban. Barabás Jankó székely gyalogos elesett Abrud- bányánál. Barabás István székely gyalogos elesett Burgóban. Géléi Sámuel székely gyalogos elesett Burgóban. 5. B e s e n y ő. Benkő Elek. Török Sándor. Györgyjakab András. * G. Egerpatali, Ütő Gábor. Dénes József. Kónya Ferencz. Eazakas József. Német József. Bodola Dávid. Borkomán Ferencz. Kónya Elek. Izsák Pál. 7. Eresztevény. Szilágyi István. Gáspár Dávid. 8. É t f a 1 V a. Intze János gyalog honvéd. (Folytatása következik.) VEGYES HÍREK. A sepsi-szentgyörgyi jótékonyczélu no egylet szokott évi közgyűlését vasárnap délután tartotta meg a városház nagytermében özv. Cserey Jánosné ur- hölgy elnöklete alatt. A szép és lelkes éljenekkel fogadott elnöki megnvitó beszéd után, melyet lapunk mai számában közlünk, a múlt évi közgyűlés jegyzőkönyve olvastatik fel s hitelesittetik. Azután Kov&ch Simon róin. kath. kelkész s az egylet titkára olvassa fel a nőegylet ez évi működéséről szóló jelentését. A jelentést közelebb egész terjedelmében közölni fogjuk; egyelőre megemlítjük belőle azt, hogy az alapitó tagok száma 93-ról 100-ra emelkedett, s a rendes tagok száma hattal szaporodott, igy az alapitó és rendes tagok száma 270. Az egylet jótékonyczélu kiadásai : Szylveszter-estén 206 irtot osztott ki a város és a környék 189 szegénye s a helyi iskolák szegényebb ellátású növendékei közt, kik közül igen sokan nyertek egész téli ruházatot, többen pénzsegélyt, élelmi szereket s egyes ruhadarabokat ; a nőiipar tanodában 68 írton egy leánykát táplált az egylet; a róm. kath. templom megrongált kerítéseinek helyreállitására egy fillér- estély egész tiszta jövedelmét 138 frt 58 kit ajánlt tel; a városi önkéntes tűzoltó-egyletet 50 írttal segélyezte. Az egylet összes bevétele a lefolyt év alatt 3533 fit 79 kr, a kiadások: 785 frt 84 krra rúgnak, ebből 524 frt 88 kr fordittatott jötékonyczé- lokra. Pénztári maradvány 2747 frt 99 kr, melyből 2714 frt 54 kr a háromszéki takarékpénztárban van elhelyezve. Az egylet ingóságaival együtt, me lyeknek értéke 93 frt 85 kr, az egylet összes vagyona 2840 forint 84 krajczár. A vagyon szaporodás a lefolyt év alatt 351 frt 72 kr. A megtakarítás a múlt évinél kisebb ugyan, de a szegények segélyezésére kétszerte több összeg fordittatott, ugyanis mig tavaly csak 220 frt 80 kr adatott ki jótékony czélokra, az idei adakozások összege 524 frt 80 krra ment ; s ez igy van helyesen, mert az egyletnek nem az a főczélja, hogy minél többet megtakarítson, hanem hogy minél többeket segélyezzen. Ezután hét választmányi tag, a titkár és pénztárnok megválasztása következett. A megejtett titkos szavazás eredménye ez volt: választmányi tagokká választattak Arany Izornó, Babarczy Ferencz- né, Barabás Józsefné, Bartha Józsefné, Bogdán Flóriánná, Csinády Lajosné s Deák Andrásnó ur- hölgyek, pénztárnokká Kovách Simon rom. kath. lelkész s titkárrá Málik József. Végül megköszönve az egylet hivatalnokainak s választmányának fáradozásait, elnöknő a gyűlést bezárta. Smahel Tivadar főhadnagy ur, a sepsi-szent- g)'ÖJ'gyi társasélet egyik legkedveltebb alakja, ki finom s művelt modora által nyolcz évi ittléte alatt mindenki tiszteletét és becsülését megnyerte, ma utazott el városunkból Székesfehérvárra, hova — mint lapunk egy régebbi számában irtuk — áthelyeztetett. — Tűz. Ma a reggeli órákban Bogdán István majorjában tűz ütött ki, mely alkalommal egy csűr egett le. A tűz tovaterjedését sikerült a tűzoltók éberségének és fáradozásainak megakadályozni. A szombati fillérestély egyike volt a legsikerültebbeknek. A gondos háziasszonyok, Adler Henrikné és Kupferstich Józsefné urhölgyek fáradozásait a közönség szép számú megjelenése jutalmazta. Az estélyen volt szavalat és ének. Antalfi Elek Szász Gerő „Begék a kolostorban“ ez, költeményét szavalta el, a szép és átérzett előadást a közönség megéljenezte. Azután a dalkör négy tagja Bogdán Andor, Csinádi Lajos, Nagy István és ifj Fejér Gergely Schubert „Mi szép a éj“ ez. dalát énekelte el, mely után a közönség szűnni nem akaró tapsaira még két népdalt adtak elő. Az előadásokat táncz követte, mely éjfélkor ért végett. Társasestély volt múlt szerdán a városház nagytermében, melyet Brandner Gyula hadnagy ur kezdeményezésére városunk ifjúsága rendezett. Az estélyen fölváltva tánczoltak s társasjátékokat rendeztek ; a fesztelenség, mely mindvégig uralkodó volt, élvezetes estét szerzett azoknak, kik megjelentek. A téli esték unalmainak elűzésére az ifjúság többször is rendezhetne ily estélyeket, melyeken a jelszó : egyszerűség és fesztelenség. Nagy Olivia к. a. a télre is berendezte városunkban kisdedóvódáját, mit midőn a szülők tudomására hozunk, egyszersmind melegen ajánljuk figyelmükbe azon intézetet, mely a játszva oktatás és nevelés mellett biztos oltalmat is nyújt a kisdedeknek a szülők elfoglaltsága s a cselédek gon- i datlansága miatt őket mindenfelől könyező vészé- ’ lyek ellen. Aljas lélekre mutat, midőn valaki — bárha ön. védelemből is — saját hibáját másra akarja tolni- De mennyivel aljasabb az, ki, midőn már az önvédelem talapzatát is elvesztette lábai alól, magához akarja rántani az ártatlant az erkölcsi halál azon fertőjébe, melybe esett. A közigazgatási bizottság tegnapi ülésének egy ily megromlott lélek vergődéseivel kelle foglalkozni. Az a sikkasztó dijnok, kinek esete a múlt hónapokban oly kínos feltűnést keltett megyénkben, nem elégedett meg azzal, hogy kiszámított gazsággal végrehajtott tettét megrögzött makacssággal mindaddig volt főnökének tulajdonítsa, mig az ellopott pénzt saját házában meg nem találták ; újabb vádakkal állt elő, s bármily megbiz- hatlanokká teszik is a körülmények egy tetőtől talpig becsületes ember ellen intézett vácijait : a közlekedésügyi minisztérium kénytelennek látta elrendelni a vizsgálatot, melyre megyénk közigazgatási bizottságát hívta fel, A közigazgatási bizottság a vizsgálat megejtésével két tagját Tompa Albertet és Kökössy Endrét bízta meg. Bukarestből vettük és adjuk az alábbi sorokat : A „Nemere“ f. évi 6G. és 86-ik számaiban olvasom, hogy bikfalvi illetőségű Márkus András azért lett öngyilkos, mert tanítómestere Cseh Mózes, köztiszteletben álló honfitársunk gorombán bánt volna vele. Ezt azt öngyilkos fiúnak egy állítólagos levele is látszik igazolni, pedig tudtommal e szerencsétlen fiú írni is alig tudott, fogalmazni pedig egy oly- forma levelet egyáltalában képtelen volt. Mi itt Bukarestben évek hosszú sora óta ismerjük Cseh Mózes asztalosmestert és ismerjük egy szelíd lelkületű, becsületes embernek. Egyáltalában nem hisszük, hogy Márkus András Cseh gorombasága miatt lett öngyilkos; hanem vagy családi betegség, vagy pedig valami elkövetett csiny bírhatta e borzasztó lépésre. Mint halljuk, úgy a hukuresti ref. egyház elöljárósága (melynek Cseh is egyik tagja), mint a bukaresti magyar társulat, miud pedig a legelőkelőbb iparos mesterek készülnek e derék honfitársunk mellett erkölcsi bizonyítványaik kiállításával igazolni azt, hogy Cseh Mózes becsületes ember. — Bukarest, 1883. november 5. Honfiúi tisztelettel Vándory Lajos. Az állami középipartanodai igazgatóságtól. Az építő iparosok téli tanfolyamára a budapesti állami közép ipartauódában (VIII. bodzafa-uteza 28 sz.) még november hó 15-ik napjáig be lehet iratkozni ; felvétetnek a 14-ik életévet betoltt azon kömíves-, ács,- és kőfaragósegédek, a kik olvasni írni és számolni tudnak, s legalább egy évig a gyakorlatban működtek. Egy főherczeg a katonai dresszura ellen- János főherczeg november 3-án Bécsiben előadást tartott a katonai tudományos egyletben arról a kérdésről, vájjon a hadsereg képzésénél a fegyelmezés (Drill), vagy a nevelés jobb-e ? János tőherczeg megczáfolta azt a föltevést, hogy uj rendszer megpenditéséről van szó; kiemelve ugyan a reglement határozatait, de más részt teljes elismeréssel adózott azon előnyök iránt, a melyeket a német hadseregben a külső formálitások követelése párhuzamosan a gondos képzéssel nyújt. Az értekező a merev fegyelmezés kinövéseit kárhoztatja és szembe álitja velők az erkölcsi tehetségeket. Németországban nemzedékeken át megszokták a formákat és a nagyobb értei messég és egy időben való hadi képzés mellett a fe gyelmzés is lehetséges. Az osztrák magyar hadseregben azonban főképen az utóbbira kel) figyelmet fordítani ; de azért a szükséges fonnák művelését sem szabad elhanyagolni. Érdekes meetinget tartottak pár nap előtt Parisban, a Montmatreban. A rendezők kikiáltott anarch isták voltak, kik még a meeting elnökéne к állását sem respektálták s mindenkinek megengedték, hogy e thema fölött: „Nem akarunk több bért fizetni!“ panaszait elrebegje. Hogy a házbirtokosok mind egytől-egyik átkozott gazok, már előre vita tárgyát nem képezhető igazságként mondatott ki, csak arra nézve forgott fenn véleménykülönbség, mint lehetne ez átkozott lények lakásait elfoglalni, a nélkül, hogy viszontszolgálat teljesítése szükséges i volna. Az egyile rósz azt vitatta, hogy legjobb volna a háziurakat egyszerűen kidobni hajlékaiba! s elfoglalni lakásaikat. Másik rész terveket forralt, mint lehetne a lakóknak magukat az exekuezió ellen biztosítani. Ha már bekövetkezik a fizetés, az egyik barát az asztalt, a másik ismerős a székeket és egyébb holmikat szállít el javítás ürügye alatt, valóbaн pedig azért, hogy a gonosz háziúr bérletében csalódjék. „Ostoba!“ — kiáltja az egyik polgár, ki már több ízben igyekezett szóhoz jutni. Roppant zaj támadt, kényszeiiték őt, hogy az emelvényre lépjen és el mondja még furfangosabb terveit. Nem kell kiköltözködni, hanem követendő az az elv, hogy a „bérleti liga“ legalább két tagja lakjék ugyanazon egy házban. Ha az egyiket kidobással fenyegetik, az összes holmikot átszállítják a másik lakásába s ha a házigazda foglaltatni hezitálni akar, nem talál semmit és elnézéssel kell lennie. A fantázia a legmerészebb terveket szőtte, de a tárgyat ki nem meríthették s azért még többször fognak összegyűlni a vitatkozásra. — A lutri- Mennyire rabjai a nápolyiak a lottószenvedélynek, jellemzi a következő eset, mely egy nápolyi lap szerint valósággal megtörtént. Egy szegény utczaseprő abbau a hírben állott, hogy ő ki tudja találni a lutri számait. Egy szép napon lutrijátékosok becsaltak egy házba, Tázárták az ajtót és kijelentették előtte, hogy addig nem bocsátják szabadon, a mig meg nem mondja nekik a közelebb kihúzandó számokat. A szerencsétlen, tudván, hogy akár olyan számokat mond, melyek ki nem jönnek, akár pedig épen nem mond számokat, élete egyformán veszélyben van, kiugrott az ablakon és eltörte az egyik lábát. Az arramenők felvették és a kórházba szállították, hol félelemből azt állitá, hogy véletlenül zuhant le. Azok a lutri-játszók azonban a leesésre vonatkozó számokat megrakták és szerencsétlenségre azok ki is buzattak. Alig hagyta el emberünk a kórházat, megint nyakon csipték, elzárták és — minthogy megint nem akart számokat mondani — ruháit bekenték petróleummal és meg- gyujtották. Szegény ember égve menekült el, a vízbe dobta magát és megint meg volt mentve. Jelen- Ing a Pellegrini-kórházban van, hol azt állítja, hogy véletlenségből esett a tüzbe, csak hogy a rendőrség most már nyomában van üldözőinek. Kutya-hadsereg Oroszországban. Egy tekintélyes orosz lap, a „Sowremenje Izuristie“ legújabb számában egész komolyan azt indítványozza, hogy az orosz hadserget hadi szolgálat idejére kitanitott kutyákkal erősítsék meg. A nevezett lap szóról-szóra a következőket írja: „Ha a birodalmi határ jól fegyelmezett kutyák tömege által őriztetnék, a határ- védelem feladata jóval meg lenne könnyítve s az emberélet megkímélve. A golyók és bombák vakok, de a kutyákat úgy be lehet tanítani, hogy az ellenséget megsebesítsék élete megkimélése mellett, pld. úgy, hogy fegyvere használatát, vagy előnyomulást lelietetlenué tegyék. Igaz, hogy ha egy állam ily őrséget állít fel védelmül, egy más állam ugyanily kutya hadserget támadóul használhat. A túlsúly mégis azon állam részén lenne, mely először ragabta meg ez eszközt, S mily szerencse vár az emberiségre! A kutya hadsergek behozatala első lépés az általános lefegyverzéshez, melyet a szabadság, béke és munka emberei annyira óhajtanak.“ S mindezt az említett orosz lap komolyan mondja Különben ki tudja? Talán nemsokára már egyenruhás kutyaszázadok fognak átmorogni a galicziai határon az osztrák-magyar monarheiába. Semmi sem lehelet- len a mai világban. Ez is hiba. Midőn XVI. Lajos király először adatta elő Luili „Miserere“ jet zenekarra által, a király letérdelt és az egész udvar kénytelen volt térdelve hallgatni végig a bosszú zenemüvet. A zsoltár utolsó akkordja után XVI. Lajos igy szólt Grammont grófhoz: „Nos, mit szól hozzá? — „Síre ! feleié a gróf, ez a zene nagyon kellemes a fülnek, de felette kellemetlen a térdeknek.“ . . . Irod-silozn.Harmath Domokos előfizetési felhívást bocsátott közre a „Telekkönyvvezetők országos egyesülete“ által jóváhagyó pártfogással támogatott „Telekkönyvi Kalauz“ czimü a telekkönyvi ügykezelésben eddig nélkülözött kézikönyvre. A „ Telekkönyvi Kalauz“ hivatva leend a közszolgálat terén a telekkönyvi ügykezelésben oly hasznos szolgálatot tenni, hogy annak czélsze- riisége még a leggÿakorolttabb szakértőt is kellemesen lógja meglepni. Mindig érezhető hiány volt. hogy a telekkönyvi rendtartás nem volt ellátva betüsoros tárgymutatóval ; másfelől a „'Törvények gyűjteménye“ és a „Rendeletek tára“ czimü hivatalos kiadványok felölelvén valamennyi szakmából a törvényeket és rendeleteket: érezhető volt azon nehézség is, hogy a telekkönyvi ügykezelésben egy-egy törvényt vagy rendeletet a bíróságok könyvtáraiban csak hosszas keresés után lehetett feltalálni. Ezen körülmények indítottak arra, hogy szerkesz- szek egy kézikönyvet, mely pótolni fogja a telekkönyvi rendtartás „Mutató“ jának hiányát és Útmutatóul fog szolgálni a telekkönyvi törvényekre és rendeletre nézve. Ennéltogva a mii első része magában foglalja az eddig még nem létezett 040 tételre terjedő betüsoros tárgymutatóját a hivatalos kiadásban fennálló magyarországi és erdélyi tekkönyvi rendtartásnak. A második rész tartalmazza, szintén betüsoros átnézetheti, a jelen időig megjelent telekkönyvi törvényeket és rendeleteket, különös tekintettel arra, hogy az ezután megjelenő újabb törvényeket és Vendeleteket az illető betűkhöz fűzött tiszta lapokra utólagosan hozzá lehessen jegyezni, úgy hogy ezen mutató segélyével bármelyik törvényt vagy rendeletet a szükséghez képest gyorsan és könnyen fel lehessen találni. A mű harmadik része kezdők számára van írva 168 oly irányú telekkönyvi kérdésekkel és feleletekkel hogy ezek alapján a telek- könyi szakmában magukat képesíteni akaró kezdők bevezettetnek a telekkönyvi ismeretek világába és olyan rendszeresen megismerkednek a telekkönyv alapelveivel és az ügykezeléssel,
