Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-11-22 / 94. szám

Felhívás Háromssékmegye közönségéhez

az 1885. évben Budapesten tartandó országos általános kiállítás érdekében.

Azon hivatott tollal meleg hangon irt felhívás után, melyet a kiállítási országos bizottság hírlapi utón közzétett, nem lehet czélom ezen kiállítás országos érdekű fontosságát és szükségességét újból is tárgyalni ; nem mellőzhetem azonban a legrövidebben utalni azon indokokra, melyek megyénk iparosai és gazdaközönségének a kiállításon való tömeges részvételét — ki vél eles helyzetünk következtében — a legnyomósabban parancsolják.

A nyugati kulturállamok mindenike ipar-czikkei- nek keleten piaczot keres, ь ezen czélt. folyton fokozottabb mérvű tevékenységgel igyekszik elérni.

Ezen versenyben mi tétlenek nem maradhatunk.

A kiállítások pedig — melyek termelőt és fogyasztót az érdekazonosság folytán összehoznak: e tekintetben leghathatósabb tényezűkül szolgálnak. Igen könnyen megtörténhetnék tehát, hogy azon esetben, ha ipar czikkeinkkel — melyekkel különösen Romániában megyénk fekvésénél fogva eddig nagyrészben sikeresen versenyeztünk, a kiállítást nem keressük fel: mái előre törekvő vidékek által tulszár- nyaltatnánk.

Megyénk gazdasági terményeinek bemutatása nem kevésbé fontos. A jövőben kötendő kereskedelmi és vámszerződéseknéi csak azon esetben remélhetjük érdekeink kellő méltánylását, ha bebizonyítottuk, hogy megyénk kivitelre is tekintélyes mennyiségű és minőségű gabnát termel, és csak a fennebb említett esetben hivatkozhatunk érdekeink kellő figyelembe vételére. Ezen czél elérhetése okábol hangsúlyoztam a brassói kerületi bizottság előtt, hogy megyénk egész területére kiható mezőgazdasági helyi bizottság alakítását égető szükségnek tartom, mely körülményt a kerületi bizottság részéről is elismervén : szervezésének semmi sem áll útjában, főleg ha megyénk gazdaközönsége az okokat méltányolva, ezen czél elérését részvételével lehetségesük

Ezeknek előrebocsátása után, tekintve, hogy jelzett kiállításnak a szó szoros értelmében általánossá tételére a kiállítási helyi bizottságok országszerte alakulóban vannak — a kiállítás iránt érdeklődő közönség tájékozása czéljából — szükségesnek tartom köztudomásra hozni, hogy a brassói kerületi bizottság által, helyi bizottsági székhelyekül kijelölt Sepei-Szentgyörgy, Iíézdi-Vásárhely és Baróth városokban a bizottságok megalakítása azonnal munkába fog vétetni, mihelyt a törvényhatósági közgyűlés által a bizottságokba választandó tagok ki lesznek jelölve.

Minthogy azonban a bejelentések határideje folyó év deczember 31-én már lejár s azontúl 1884. évi május 1-jéig csak lU°/0-ah magasabb térdij fizetés mellett lesz lehetséges azóknak eszközlése: kötelességemnek ismerem a bejelentések előkészítése és azoknak netaláui eszközölhetése czéljából a legszükségesebb szabályzatok kivonatos közzétételének megkísérlését.

A kiállítás XXXII. csoportja a pót- és időleges kiállításokkal — a robbanó és gyúlékony anyagok kivételével — mindazon tárgyakat felöleli, melyek a földmivelós, nyers termelés és ipar terén előállit- liatók.

A kiállítás erdészeti, bányászat és kohászati, az. építési, egészségügyi, közoktatási, képzőművészeti és műipar régiségek csoportjai tekintetében külön országos bizottságok szervezhettek, a többi csoportok a helyi bizottságok hatásköréhez tartoznak, melyeknek feladata lesz e szerint kerületeik verseny- képes iparosai és gazdáinak a kiállításban való részvételre buzdításán kívül : a szükséges utmutatá sok megadása, a bejelentési ivek kiosztása, a hozzájuk érkező bejelentéseknek a kerületi bizottságokhoz leendő beküldése, a kiállítási tárgyak összegyűjtése és előbirálat után azoknak beküldése.

A kisebb küldemények után 100 kilogram és ki- lóméterenkínt 0.1 G kr., 8000 klgramnyi küldeményeknél csak 0.13 kr. a szállítási díj, melyhez még 100 ki. és pályánként 2 kr kezelési illeték és 30/08zállitási adó számíttató le. Terjedelmesebb tárgyaknál valamivel nagyobb az egységtétel. Szállításokról legczélszerübben a helyi bizottságok gondoskodnak.

Tekintettel azon tetemes költségre, melybe a kiállítási épületek kerülnek — azon tárgyakon кiл ül, melyek a kiállítás díszére és előnyére szolgálnak — többiek térdijat fizetnek, melyek nsz. méterenkint következük :

A) Födött csarnokban :

a) alapterület a szabadon álló tárgyak részére 8 forint ;

b) alapterület a falak mentében, vagy a fal mellett levő szekrénytér G frt ;

c) fal terül et 3 frt.

B) Alapterület a fólfödött csarnokban 3 frt.

(') Alapterület szabadban 2 frt.

Térdij minimum a födött csarnokban 1/2, félfödött csarnokban 1, szabadon 2 méter,

A felállításnál szükségelt asztalok és szekrényekről, a tárgyaknak a kiállitá.3 helyére szállításáról, azok elhelyezéséről, tisztán tartásáról a kiállítók költségén rendszerint az országos bizottság a legolcsóbb áron, a felügyeletről és üres ládák raktározásáról — ingyenesen gondoskodik.

Ezek azon legszükségesebb tudnivalók, melyekről

még a helyi bizottságok megalakulta előtt értesíteni kívántam a megye tisztelt közönségét, megjegyezvén, hogy bővebb felvilágosítás, valamint a bejelentéshez szükséges űrlapokkal kívánatra bárkinek készséggel szolgálok.

Kis Borosnyó, 1883. november 17-én.

Tompa Albert,

közgazdasági előadó.

VÜGYES HÍREK.

Hymen. Vájná Albert fiumei pénzügyi igazgató, Vájná Károly sepsi szentgyörgyi járásbiró ur legidősb fia a múlt szerdán tartotta menyegzőjét Debreczen- ben Balázsi Borbála úrhölgy gyei. Násznagyok Gráf altábornagy és Gidófalvi István voltak.

Dubovszky Ágostot, Dubovszky Ágost tiszthelyettes ur nagyatyját múlt pénteken temették Pozsonyban. Az öreg Dubovszkyt egész Pozsony ismerte örökös tervezgetéseiről. Egész halála órájáig azon törte fejét, mivel lehetne az emberiség hasznára, pedig az élet könnyen embergyülölővé tehette volna Az emberek rosszaságát már gyermekkorában alkalma volt megismerni. 1791-ben május 7 én született Lengyelországban, az akkor még dúsgazdag Dembinszky családból, melyből a lengyel és magyar forradalomban nagy szerepet vitt tábornok is származott. Pár évre születése után Lengyelországban kitört a forradalom, mely azonban Kosciusko minden hősiessége és emberfölötti küzdelme daczára is leveretett. Dubovszky atyja menekült. így kerültek Felső-Magyarországba, hol a Dembinszky név helyett a rokon jelentésű tótos Dubovszky nevet vették föl. Dubovszky tanulmányai végeztével Pozsonyban és Győrött mint zene- és énekmester működött. Kiváló érzéke volt a zene iránt ; nem volt hangszer, melyen ne tudott volna játszani. E közben az udvarnál többször megfordult, hogy kieszközölje valami utón módon javainak visszanyerését, melyek Varsó környékén feküdtek. De minden' utánjárás sikertelen volt, s később egy tűzvész alkalmával háza leégvén, családi okmányai is odavesztek, s még a reménynyel is föl kellett hagynia, hogy javait valaha visszaszerezheti. A találmányokra előhaladott korában vetette magát. A Pozsony melletti Mária- völgyben palabányát fedezett föl, melybe 50 ezer forin ot fektetett; s midőn a ráfordított költségek már visszatérülni kezdettek volna . a bányában viz fakadt föl, mely Dubovszky minden fáradozását tönkretette. Később a bazini hegyekben aranyat keresett s talált is, de az nem födözte a költségeket. Kísérletet tett az antimonium előállítására is, de az első kísérletnél a cserépfazekak, s midőn vasfazekakat használt, a kályha robbant fel. Minden balsikere daczára is folyton uj terveken törte fejét s csakis a halál volt képes reményeinek határt szabni. — Béke poraira!

A difteritisz Eogarasmegyében, Szombaifalván nagy pusztítást tesz a gyermekek közt, sőt már a felnőttek közül is áldozatot követelt. Karda Gerő százados családjából hármat ragadott el a dühöngő járvány. 10-én egy 3 éves leánykája halt el, 11-én nővérének 7 éves leánykája s 12-én neje. Szombatfalván a gyászos eset nagy izgalmat keltett ; az ott állomásozó családos tisztek gyermekeiket Fogarasra szállították.

Kimutatás. A léczíaívi ev. ref. templom orgonaalap javára Keresztes Ede gyüjtőivén adakoztak : Bodor Zsigmond 10 frt. Deák Zsigmond teleki о frt. Keresztes Ede 5 frt. Sipos Sámuel, Bitai Béla, özv. Bitai Gergely né. id. Mihály Károly 2 — 2 frt. Mihály József 1 frt 50 kr. Benedek János, Kis Sándorné szül. Bede Juliánná, Tódor József, Varga Sándor, Vendég Sándor, Tarczali András, Kis Dá- vidné, Bodor József, Nagy Ferencz, Salamon And rás, Bernád Elelcné, ifj. Tamás András, Rácz Fe rencz, Csákány Dávid, Pál Imréné, Szabó József, Maibaum Sámuel, Csákány Balázs 1 — 1 frt. Ifjabb Kocsis József 80 kr. Miklós Lotti, Bitai Zsigmond, Sütő Agnes (András leánya), id. Török János, Bokor János, Jőzsa Dániel, Sperling Vilmos, Kolozsi Ferencz, Barta Zsuzsanna 50—50 kr. Bar ta Gergely, Bagoly Mózes, Bodor Lajos lvg., Bodor Ig- nácz 30—30 kr. Dalnoki Mózes 25 kr. Németi Ferencz, Bodor Dénesné, Csákány Zsuzsa, ifj. Barta András, Farkas Mihály 20- 20 kr. Összesen 56 frt 25 kr.

Egy névmagyaritás által szott regény. Ritka s a mellett regényes történet nyert tegnap befejezést a helybeli klr. törvényszék előtt — irja a „Szegedi Híradó.“ — A történet újnak is mondható; részle teiben azonban rendkívül érdekes, s mert hőse megyénkből való fiatal zsidó kereskedő, az eset természetesen bennünket is közelebbről érdekel. Ezelőtt másfél évvel Becs jobb köreiben egy elegáns fiatal ember tűnt fel, a ki nemcsak természeti kiváló tulajdonai, hanem disztingvált modora s társadalmi műveltsége által közkedveltségnek örvendett. A fiatal ember Dezsewffy Adolf grófnak, a nagyhírű magyar mágnás család egyik elszegényedett saljának vallotta magát, okmányain azonban a „gróf“ jelző hiányzott, mert mint mondá, a grófi czim>viselése vagyon nélkül ma már nevetséges hiúság. A fiatal ember egy szép napon eltűnt Becsből, s mint közbeszéd tárgya volt, nem egyedid, VV. udvari intendáns fiatal, ritka szépségű neje csatlakozott társul a fiatal grófhoz. A botrány megtörtént, s eltitkolható nem lévén, az intendáns válópert

inditott neje ellen, a kit még ezen fölül az a megaláztatás is ért, hogy dúsgazdag s előkelő rokonai kitagadták. A boldog pár ez alatt bejárta a kontinens nevezetesebb fürdőit; a lagúnák városából Londonba, onnét Párisba jutottak, s éppen Nizzába kerültek, midőn a hölgy arra a szomorú tapasztalatra jutott, hogy a magával hozott pénzösszegből már csak alig pár száz frank maradt. A gróf ur határozottan kijelenté, hogy ő neki semmije sincs, azt ajáulta tehát, hogy forduljanak vissza Bées leié, a hol a hölgy bizonyára pénzhez juthat. Az utón azonban nagy és keserű meglepetés várta hölgyre.

A gróf ugyanis bevallotta, hogy ő sokkal kisebb rangból való s nem főur, hanem csak kereskedelmi ügynök, csongrádmegyei mindenszent! születésű s ne'-'e sem Dezsewffy, hanem Dísztér Adolf, s fii egy becsületes szatócsnak. A Dezsewffy nevet bel ügynrniszteri engedélylyel viseli. A hölgyet azonban sokkal mélyebb vonzalom kötötte az iparlovaghoz, semhogy e kijelentésre megutálta volna Őt, sőt ellenkezőleg, véghetetlen odaadó szerelmének újabb tanujelét adta. Önmagát megalázva fölkereste rokonait s kétezer forintot kért tőlük. Megkapva az összeget, a fiatal pár (térj és feleség czimen) Mind- szentre jött, a hol Daszler a nyert kétezer forinttal szatócs-üzletet nyitott. A nő teljesen megnyugodott sorsában, szeretetével övezte körül az álgróf édes anyját s nővéreit; együtt laktak s látszólag a legbékésebb egyetértésben éltek. Az anyós azonban rossz szemmel nézte ezt a viszonyt; bántotta, hogy keresztény leány van az ő családjában, s az egész életén át nagyúri kényelemhez szokott nő csakhamar szomorúan volt kénytelen tapasztalni, hogy őt nyűgnek, tehernek tartják. Föltámadt büszkesége legyőzte vonzalmát, a gróf úrtól naponta tapasztalt hidegség megérlelte benne azon elhatározást, hogy ebből a körből mielőbb megszabadul. De mielőtt elment volna, visszakövetelte kétezer forintját, a miről a kedves hallani sem akart A modor, mely- lyel visszautasítva lett, még inkább elkeserité s buszúra tüzelte föl. A hölgy városunkban tartózkodott, mig az ügy tisztázása a törvényszéki kihallgatással megkezdődött, a kibékülés azonban az újabb találkozással, mint előrelátható volt, megtörtént. A hölgy ennek folytán visszavonta panaszát, miután a „férj“ kötelezte magát, hogy a kétezer forintot részletekben fizeti. W. úrnő erre Bécsbe, kibékült rokonaihoz utazott vissza. — Ilja; igy van az, mikor a névmagyarosítás csak úgy dobálja az ősi neveket.

Pályázat- A bécsi therézianumi akadémiában egy Csáky Petronella grófné által alapitolt hely lesz betöltendő. Ezen alapítványi hely betöltésére a nevezett alapítóim mostoha nővéreinek, névszerint gróf Kiobusitzky Antahié szül. Csáky Aima grófnő és gróf Serényi József né szül. Csáky Mária grófnő fiaitól és leányaitól származó utódok vannak hivatva, ha t. i. a 8-ik életévet már elérték, de a 12 évet még meg nem haladták és szülőik vagy gyámjaik kötelezőleg kimutatják, hogy az alapítványi helynek évenkinti mellékkiadásait fedezni képesek és készek. A folyamodványhoz melléklendő: 1) az ala- pitónővel való rokonságot igazoló leszármazási tábla és rokonsági iz kimutatása; 2) a felvétetni kért ifjúnak keresztlevele, 3) egészségi állapotáról és a a himlőoltásról szóló orvosi bizonyitvány ; — továbbá melléklendők még: 4) az ifjúnak a tanulmányokban eddig tett előmenetelét igazoló, a néey utolsó félévről szóló tanodái bizonyítványok, 5) erkölcsi bizonyítványok; 6) az életben levő szülők állása, helyzete s lakhelyéről, ugyszinte 8) a szülők, esetleg az árvának vagyoni állapotáról s jövedelméről, végre 9) az arról szóló bizony il vány ok, hogy van-e és hány testvére a felveendő ifjúnak sei vannak-e látva vagy nem? és hogy felveendő vagy testvérei közalapítványok, vagy pénztárak jótéteményeik élvezetében edd igeié részesültek-e vagy nem?

Az ekként felszerelt folyamodványok a vallás- és közoktatási minisztériumba 1884. jun 29-ig feijesz- tendők fel.

A bélyeg- és illetéktörvények teljes gjiijtemé nyéből megjelent az 1-ső füzet; kapható minden könyvkereskedésben és Budapesten a Tetteg-féle könyvkiadó hivatalban. Ara 30 kr. H unályosak és csaknem járhatlanok a magyar illetéktörvények és szabályok táblái. A magyar törvény tudomány na le alig van még egy másik ága, mely annyira hozzáférhet- len volna jogász és nem jogásznak egyaránt, mint a pénzügyi és különösen az illetékügyi. Évtizedek előtt hozott törvények, melyek számtalan rendelet, uj törvény, szabály és utasítás által lettek értelmezve, megváltoztatva, kibővítve vagy megszüntetve : ezek képezik pénzügyi törvényeink nagy konglome- rátusát. Szinte gunyképen hangzik, a polgárnak e tekintetben azt mondják, hogy a törvény nem ismerése nem mentség ; mert vájjon ki ismeri az illetéktörvényeket tökéletesen ? Még a szakavatott jogász is nehezen igazodik el bennök. Íme, a jelen kiadás segiteni iparkodik e bajon, a mennyiben a törvény teljes szövegét adja s minden § nál kisebb hetükkel mindazon intézkedéseket, melyek az értelmezést vagy kibővítést illetőleg törvénykezési körrendele- tekkel kiadattak.

Ingyen utazás. Cincinnati egyik hires rendőre és egy gyanús külsejű ember közt a minap következő jelenet folyt le Cincinnati egyik utczájáa. „En gyilkoltam meg Rose Amidért New-Havenben“, suttogó az idegen a rendőr fülébe. A rendőr egy futó piL