Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-07-12 / 56. szám

VEGYES HÍREK. Pár nap óta Reich Arnold ozirkusza tartja mu­tatványait városunkban. Szombaton kezdődtek meg az előadások s azóta minden nap volt, a tegnapit kivéve, mindig szép számú közönség jelenlétében. Az előadások, a mennyiben mindennap ugyanazt lát­tuk, nem elég változatosak, de egyszer megérdem­lik a megnézést. Csinosak Olympia asszony mutat­ványai a magasabb mülovaglásból, továbbá a test egyensúlyozásából oszlopon, melyen különböző szo- borszerü állásokat vesz föl, s folytonosan forgó golyón ; érdekes még az egymástól mintegy fél méter tá- yolságra levő tojások közt bekötött szemmel lejtett táricza is. Puskás Károly, egy nagyváradi születésű e Udvarhelyen nevelkedett magyar, az egyensúlyo­zásnak egy más nemét produkálta. Orrán súlyosabb tárgyakat, mint négy egymáson tett széket, asztalt stb. tartott egyensúlyban ; meglepőbb volt ennél az egészen könnyű papirstaniczli egyensúlyozása, me­lyet utoljára meggyujtott s úgy balaneirozta orrán, mig el nem égett. Paneh Venczel az izomerő ki- fejlesztésének nem mindennapi példáját mutatta be. Négy darab egyenként busz kilogrammnyi súlyt, в azután egy 25 literes, vízzel telt bordót emelt föl 8 tartott ki két ujjal, s pusztakézzel a nagyobb kavicsokat darabokra zúzta. Reich Arnold egy fekete mónlóban, „Almanzorá“-ban, mely mintha bulla volna, úgy enged magával mindent tenni, s egy kis fakó lóban, „Pepitábban a lóidomitás művésze­tét mutatta be. Sztupa Andor szintársulata, mely jelenleg Hét­faluban időzik, mint értesülünk közelebb Élőpatakra szándékozik menni. Élőpatakon kedélyes tánczmulatság volt vasárnap este, melyet a fürdővendégek mulattatására gr. Nemes János rendezett. A mulatság fél nyoczkor kezdődött. A közönség lassan gyűlt össze a csor- lombokkal díszített tánczterembe ; eleinte egy kis feszesség uralkodott, de a mely csakhamar eltűnt 8 helyt adott a jó kedvnek s a kedélyes otthonias- ságnak. A hölgyek közt ott láttuk Antalffy Mariska (Arapatakról), gróf Bethlen Andrásné (Brassóból), Baruch Julia (Gyulafehérvárról). Béldy Ti vadamé (Bodoláról), Benedicty Lajosné (Guraszádról Hu- nyadmegyéből) Benedicty Melanie, Brandner Emi­lia (Sepsi-Szentgyőrgyről), Ehédy Ferenczné (Sepsi- Szentgyörgyről), Horváth Mihályné, Horváth Anná (Bogaras), Hollaky Polixéna (Arapatakról), Könczey Margit (Arapatakról), gr. Nemes Jánosné, gr. Ne­mes Zsuzsánna, Maschekné Béldy Gizella (Brassóból), Zámbler Domokosáé (Havaitőről) és Sényi. Sándorr né (Földvárról) urhölgyeket. Ott volt gróf Belliién András brassó- s Horváth Mihály íogarasmegyei főispán, Béldy Tivadar s a II. huszárezred tiszti­karából igen sokan; továbbá egy leendő miniszteri titkár, kinek kiküldetése felől titokteljes dolgokat akart velünk elhitetni a fáma. Az oláh fürdőven­dégek közül nem jelent meg senki. A mulatság, melyet szándékoznak minden vasárnap megújítani, 11 óra felé ért véget. Hymen. Csiktaploczai Lázár László, csiktaploczai Lázár Pál Oszkár laposnyaki nagybirtokosnak ne­velt fia, vasárnap tartotta kézfogóját Szálláspatakon llunyadmegyében a bájos és szellemdus Kenderesi Klára urhölgygyel, Kenderesi Mihály földbirtokos és törvényszéki bírónak kedves leányával ; a fiatal párt e boldog napon a megyében első családok kö­zül lévő Lázárék, szintúgy Kenderesiék és jó bará­tok számosán üdvözölték, kik mind a derék vőle­gény, mind a kedves mennyasszony részéről számo­sán vannak és szivükből örvendenek a fiatal mátka­pár érdeknélküli, szereteten alapuló frigyének. Maros-Vásárhelytt állandó színházat akarnak építeni. Bánffy főispán meg is tette már a lépése­ket. A színház a Bem-szobor háta mögé fog épít­tetni. A Románia és Erdély közti határigazitó bizott­ság vasárnap tartotta első ülését. Tagjai : Magyar- ország részéről Béldy Gergely elnök, Pogány György gúnyád megyei főispán s helyetettes elnök, b. Apor Gábor, háromszékmegyei főjegyző, Nagy Béla pénz- ügyigazgató s Fabini Lajos ezredes, tőrskari főnök; Románia részéről: Pencovici E. és Baroczy C, A. tábornokok, Jonescu, Pagadoyolo és Callimachi kép­viselők. Kolozsvárról együttesen indul a bizottság a Moldva, Erdély és Bukovina közti határpontra, nol megkezdi a helyszíni munkálatokat. A bízott ság ideiglenes tagjai Besztercze-Naszod, Csík, Há­romszék, Brassó, Szeben, Fogaras, Hunyad fő alis­pánja is, mikor saját megyéjük területén foly a munkálat. A tisza- eszlári bünperben múlt szerdán folytat­ták a tanukihallgatasokat a hullausztatás ügyében. A tárgyalás megindítása előtt Korniss Fermiez el­nök figyelmeztette Eötvöst, hogy a tegnapihoz ha­son.ó kifakadásoktól tartózkodjék, mert azok ismét i lése esetén kénytelen lesz tőle a szót teljesen meg- | vonni. A tárgyalás Matej Ignácz rusznyák tutajos folytatólagos kihallgatásával kezdődött, ki a hulla- csempészet felől a zsidókra oly terhelő vallomást tett. Matej három óráig állt a védők kérdezősködé- seinek kereszttüzében de bár azok egyre ingerül­tebben faggatták is, nem zavarodott meg, világo- san és hatarozottan beszélt a hulla felöltöztetésé­ről s usztatásáról, és saját bünrészességét sem ta­gadta. Matej vallomása lesujtólag hatott a védőkre s halomra döntötte azon kombinácziójukat, hogy közte és Cseresné vallomása közt mesterségesen csi­nált összefüggés van. Azt hitték, hogy Matej vallo­mása arra való,hogy Cseresné által ruhaátadással vá­dolt Groszbergnében legyen, a kire ráismerhessen. De föltevésük alaptalan volt, mert Matej azt mondja, hogy n e m ismer rá a ruha hozójára, mirt már alkonyat volt. Eötvös indulatosan ugrott fel Matej vallomására s Matej letartóztatását kéri, mert hamis tanú, ki azt is szinleli, hogy magyarnl nem tud. Szeyftert ellenzi letartóztatását s az elnök is megtagadja. Érdekes vala, hogy a védők fagga­tásait végre az elnök is megsokalta; Eötvös ugya­nis egy kérdéssel, melyre Matej már megfelelt, újra zaklatni kezdte őt, mire az elnök közbevágott, hogy tegnap arra már mind megfelelt Matej s mi­dőn Eötvös azt mondá, hogy nem emlékszik rá, az elnök szárazon figyelmezteté Eötvöst, hogy azért van a tárgyalás, tessék figyelemmel kisérni, mert azt, hogy mind az öt védő egymásután ugyanazo­kat a kérdéseket tegye, meg nem engedheti. — Feolvastatott a tárgyalás alatt Smilovicsnak a bör­tönből Itosenberghez intézett zsidó levele is, mely múltkori tagadását teljesen értéktelenné teszi. A le­vélben Smilovics felszólítja Rosenberget, hogy jelent­sék fel magukat és valljanak be mindent őszintén, mert ők a börtönben már mindent kivalottak. Mond­ják el, mely föltétekkel kínálták két ízben a fogla­lót, különben még nagyobb bajba keverednek. A le­vélben két szolgálóról beszél. „Jelentkezzenek, írja, még egyszer megmondani mindent az első szolgá­lóról, és a másodikról szintén, mert ha nem, ne­künk nagyon rosszul üt ki, tisztelem és kívánok boldog újévet, mindennap fogok önöknek Írni.“ Maga tehát — mondá Smilovicsnak az elnök — e levélben világosan beismeri, hogy maguk hárman bevallásban vannak c dolog iránt nemcsak, hanem ezen levélben maga első és második szolgálóról be­szél. Smilovics megzavarodva válaszolá : „En az el sorol nem tudtam semmit, csak hallottam, hogy ők vannak befogva egyik bajért, és mi vagyunk le­tartóztatva a másik bajért.“ — Eötvös kérdésére, hogy nem erőszakolta e valaki e levélírásra, Smi­lovics elszólta magát. Azt mondta, hogy önszántá­ból, de hamar észrevette magát és azt liazu- dozta, hogy a levél más ügyre vonat­kozik, melyre azonban már nem emlékszik. Izgalmas jelenet fejlődött ki, midőn az elnök uj terhelő tanukat jelentett be. Nevezetesen két esz­lári paraszt hallgattatott ki , kik azt vallották, hogy Hatalovszki a kérdéses szombaton egész nap szántott velük, tehát Esztert sem nem láthatta, sem Hurinét nem hallhatta. Bejelentő továbbá az elnök, hogy az alispán jegyzőkönyveket küldött át a tör­vényszéknek, melyek szerint Vámosi Julis szülői azt vallják', hogy leányuk, ki Esztert délutáni egy órakor látta volna, hamisan tanúskodott. Ez a már Matej vallomása miatt is ingerült védőket teljesen kihozta sodrukból s oly kvalifikálhatlan módon tilta­koztak e tanuk kihallgatása ellen, mely méltán visszatetszett mindenkinek, a ki nem a bűn eltuso- lását, hanem kiderítését óhajtja. A tárgyalás tizen harmadik napja, a múlt csütörtöki, sokkal nyugal­masabb volt, mint az elébbi napok izgalmai után vár ható volt. A tárgyalás legérdekesebb részletét Vogel Amsei kihallgatása képezte. Vogel azzal vádol tátik, hogy ő volt a hullacsempészet főrendezője s ő fi­zette a hullaszállítókat. Tisza-löki kinoztatásának nagyon ismert történetét mondta el csodálatos né­met-zsidó nyelven, melyet alig értett valaki. Vita is támadt a fölött: vájjon ne tolraácscsal hallgas­sák-e ki? A védők követelték, de az elnök indítvá­nyára elállottak attól. A vén rusnyák zsidó valósá­gos spanyolországi inkviziczió rejtelmeit tálalta fel, mit a védelem sietett „irtóztatónak“ elnevezni. Elő­sorolta, hogy miken ment keresztül : Hogy itatta Vay György csendbiztos vízzel, hogy kényszeritet- ték beléje a keserüvizet, miként, kötözték össze a kezét spárgával és huzgálták a hajtincseit egyfelől a csendbiztos, másfelől Karancsay, hogyan pofozta fel Bary, mert vallani nem akart, stb. Vogel rém- séges elbeszélései a teremben igen kevés feltűnést okoztak és még kevesebb hitelre találtak. — Pén­teken a pör egyik legfontosabb kérdése került szőnyegre ; a dadai hulla vájjon Solymosi Eszter volt-e vagy sem? Több eszlári parasztnő azt val­lotta, hogy a hulla már csak azért sem lehetett Eszteré, mert kék volt szeme, Eszteré pedig fekete. Ezzel szemben az orvosi lelet szerint a dadai hulla szeme barna volt, Lápossy János ref. lelkész a da­dai hulláról azt mondá, hogy az azért nem lehetett Eszteré, mert kifejlettebb és csontosabb voll, Esz­ter pedig gyenge, fejletlen s arczkifejezése is más, mint Eszteré. Várkonyi Ferencz eszlári tanító szin tén azt vallja, hogy a hullában nem ismerte fel Esztert, ki vékony szervezetű volt, a hulla pedig kerek. Solymosyné Eötvös kérdésére elmondja, hogy nagyon könnyű volt a hullát Eszternek nem tar­tani, „mert mihelyt megláttam csak arczát is, rög­tön felismerhettem, hogy az nem az én leányom, hogy nekem gyermekem sohasem volt.“ „Csak egyedül arczárói Ítélt? kerdé Eötvös. „Főleg arczá­rói, egyebet nem nagyon néztem Lábait is láttam a hullának és láttam, hogy lábujjai szorosan egy­más fölött feküdtek, mig az én leányomnak széjjel álló és rövid lábujjai voltak. Nem is volt vós • nem tnk, volt hoz okom, üogy vizitáltam volna tovább.“ Eöt- „Hát a karjának és lábának vastagságára nézet?“ „A hulla karja és lábai nagyok vol- az Eszteré vékonyabbak ; az még gyermek semmiféle részét a hullának nem lehetett ah- még hasonlítani sem.“ — Nagy szenzácziót keltett, midőn még a tárgyalás elején elnök fölol­vasta a bodrog olaszi körjegyző levelét, melyben ez tudtul adja, hogy a Bodrogból bedugaszolt palaoz- kot fogtak ki s ebben a tisza-eszlári pörre vonat­kozó levél volt. E rejtélyes bevezetés után a közön­ség feszülten hallgatta a levelet, melyet egy öngyil­kos gépész Löki János hagyott hátra s a levélben elbeszélt gyikosságnak áld izata, hűtlen kedvese Tí­már Julcsa, a háromszor exhumált dadai hulla. A közvádló napirendre akart térni e levél fölött, a védők ellenben bírói vizsgálatot indítványoztak, elnök végre kimondta, hogy a törvényszék határo­zatot fog hozni. Felolvasták ezután a szakértő or­vosok jelentését Móricz szemeiről ; a védők szó nél­kül elfogadták, csak Friedmann jelentette ki, hogy neki még lesz szava hozzá. P i я c z i á г а к Sepsi- Szénigyiirgyön, 1883. július 2-án. I legszebb . . 7 Г 7 ГУ бЛПГ Búza > közepes ........................................5.yo I vegyes ...................................... ......... } !r£b ::::::: 77° Á?a}l^ : : : : : : : 77 rj , \ legszebb........................................2.20 Z ab f közepes......................................... T örök búza ...................................................4.60 K ása . .................................8.— Borsó . .................................5.— L encse . . .................................9.— Fuszulyka . .................................5.— Lenmag.................................................—. — B urgonya............................................ 1.20 M arhahús ............................................—.44 D isznóhus............................................—.48 J uhhus ............................................—.— Faggyú (friss)..........................................—.56 ( D K. \ £ IQ H Hivatalos áll oly amok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. július 7-én Magyar aranyjáradék 6°/0.......................................119*75 M agyar vasúti kölcsön.............................................137.70 Magy ar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . 91.55 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 114.— Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 99.25 Magyar föld teher mentesítési kötvény......................100-­Magyar földteherment. kötvény záradékkal . . . 98.50 Teines-bánáti földtehermentesitési kötvény ... 99.— Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 97.— Erdélyi földtehermentesitési kötvény............................99.— H orvát-szlavon földtehermentesitési kötvény ... 98 .— Magyar szöló'dézsmaváltsági kötvény......................98.— M agyar nyereménysorsjegy-kölcsön......................114.— T iszaszabályozási és szegedi sorsjegy . - . . . 109.— Osztrák járadék papírban.............................................78.40 Osztrák járadák ezüstben ........................................ 79.— Osz trák járadék aranyban.............................................99.— 1860-iki osztrák államsorsjegyek.......................................135.— Osz trák-magyar bankrészvény........................................ 835.— Magyar hitelbank-részvény...................................... 295. Osz trák hitelintézet-részvény............................... 296.10 E züst....................................................................................—~ Cs. és kir. arany............................ 5.66 2 0 frankos arany (Napoleond’or).................................. 9 49 N émet birodalmi márka . . ,.........................................68.45 L ondon.........................................................................................119.95 Magyar aranyjáradék 4°/0.....................................................89.40 Magyar papirjáradék 5%............................................. 86 85 F elelős szerkesztő : Nagy Géza. Kiadótulajdonos : Bernstein Márk. »••••••• Ingyen és bérmentve küldjük meg kívánatra mindenkinek magyar és német nyelven megjelent ls:épes fegyver-árjegyzékünket, mely minden vadás z atk e d v el őt érdekei­ket, minthogy mindennemű újdonságot tartalmaz fegyverekről és vadászati czikkekből. Szailer N. & Со., (4—6) fegyvergyárosok Becsben, Rothenthurmstrasse 18. •••••«•••••••••••»••••••••••••••в Ny. Bernstein Márknál S.-Szentgyörgyön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom