Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-03-22 / 24. szám
пп ülőhely 1 forint. Jegyek előre válthatok : Gubódi Sándor ur főtéri kereskedésében. — Felülfizetések vagy adakozások köszönettel fogadtatnak és hir- lapilag nyngtáztatnak. Kezdete pontban este 8 órakor. Az oroszlán kalitkájában Rómában a Pernet- féle állatkiállitásban borzasztó szerencsétlenség történt. .Femet, a tárlat tulajdonosa, a szép miss Xou- ma kíséretében az oroszlánok kalitkájába lépett, hogy ott a rendes produkeziót elvégezze. Két hím és egy nőstény oroszlán volt a kaikban; a hímek engedelmesek voltak s jól viselték magukat, a nőstény azonban azon pillanatban, midőn Femet megfordult, hatalmas szökéssel hátára ugrott. A borza- lomkiáltás lebbent el a jelenvoltak ajkáról. Miss Nourna azonban nem vesztette el lélekjelenlétét s addig ütötte lovagkorbácsával a vad állatot, mig az elbocsátotta áldozatát. Femet erre fölemelkedett, egy pohár bort kért s folytatta a mutatványokat, bár a közönség váltig kiáltotta: „elég, elég!“ Sebei oly súlyosok voltak, hogy még azon éjjel meghalt. Csalhatatlan módszer a lutrin való nyerésre. Egy bodenbachi cseh paraszté a világra szóló dicsőség, hogy ezt a módszert feltalálta, mely a következő módon történik : Prágában a lutrilnizás rendesen délután kettőkor szokott lenni, mig Bodenbachon az nap délután háromig lehet az illető hozásra számot rakni. Ezt azért engedték meg, mert egész háromig nem szabad a kihúzott számokat sehová sem megtáviratozni A mi csehünk nem is a számokat táviroztatta magának, hanem valami közönhös mondatot, teszem ezt: «János beteg, gyere sietve. Öcséd Pista*. Annál, a ki ezt a táviratot elküldte, volt egy tabella, melyen szép sorjában föl voltak jegyezve a „Jánosinak, a „beteg“-nek, a „gyeré“-nek és még sok más szónak megfelelő számok. Ugyanaz a tabella megvolt a bo- denbachi parasztnál is, kinek ilyenformán nem volt egyéb dolga, mint utána nézni, mit jelentenek az illető számok, elszaladni a lutrira, s mivel a távirat 7*3 ra rendesen nála volt már, még ideje volt megrakni az illető számokat. Mivel azonban a jó cseh ember nagyon sokszor nyert, a dolog feltűnő kezdett lenni. A lutriigazgatóság utána járt és igy aztán rájöttek a csalhatatlan módszer nyitjára; már most semmi hasznát sem' ‘veheti a feltalálója, „becsukatódván“ ő kigyelme a prágai törvényszék börtönébe. Beszélő kanári madár A „K. K.“ írja egy német folyóirat után a következő szinte hihetetlen kis történetét. lvasselben az ottani színház primadonnája meghívta dr. Russ ismert német ornithologust, hallgassa meg beszélő kanáriját. A madárka szabadon repkedett a szobában, midőn a tudós belépett és épen énekelt. Föl sem vette a vendéget a kis madár, csakis úrnőjét látta s neki hizelgett. Látható kedvteléssel fogadta úrnőjének enyelgését, s rögtön meg is jutalmazta azzal, hogy felhagyva az énekkel, beszélgetni kezdett: „Hol van a kedves kis bijou, — énekelj kis bijou, édes bijou.“ — Többször ismételte e szavakat, röpködve kalitkájától úrnője vállára, kinyújtott ujjúra. —- A művésznő állítása szerint a madár délután nem igen szeret beszélni, úgy négy óra felé el hallgat és semmi áron meg nem töri a csendet. Mig a papagáj, seregély és mátyás, vagy a holló az előmondott szavakat és mondatokat valóságos beszélő hangon mondják utána, addig a kanárinál a beszéd is énekforma, s mégis elég tisztán kivehető'minden szótag. A benyomás igen mulatságos. A kis szónok felfújja torkát, hogy nyaktollai kerekre állanak s valóságos hőstettet visz véghez. — Igen világos jele a madárka értelmének s okosságának az is, hogy ha a megtanult mondat léiét előre mondja neki úrnője, azonnal folytatja ott, hol az megszakittatott. A legérdekesebb azonban, hogy mint tanult meg beszélni az apróság. A művésznő állítása szerint a madárka egy éves lehetett, mikor birtokába került, s hónapokon át mindennap több ízben ama megszólítást hallotta úrnőjétől. A múlt nyáron aztán Wiesbadenben egyszerre csak beszélni kezdett, természetes, igen kellemesen lepve meg úrnőjét. Megrázó családi drámáról értesítik az „Egyetértést“ Kecskemétről. Szentkirályi Tóth, egy öreg polgár nem akarta Ilona leányát nőül adni Csáki József gazdához, kit nem tartott jóra- való embernek. Leánya megszökött kedvesével és titokban össze kelt vele; mi az öreg Tóthnak oly rosszul esett, hogy véget vetett életének. A szép fiatal asszony csakhamar belátta, hogy atyjának igaza volt, mert férje tivornyáző, részegeskedő. goromba ember lett. Sokáig tűrt a szegény asszony, kit mindenki a legtisztességesebb nőnek, a legjobb gazdasszonynak ismert ; egy bét előtt fenékig ürült a türelem pohara és a sokat szenvedett hitvestárs elhagyta férjét. A gonosz ember pár napig járt. neje után és hízelgő. biztató szavaival rábírta a gyönge asszonyt, hogy a családi tűzhelyhez viszatérjen. Kárára tért vissza. Vasárnap reggel, mikor a férj reggel felé ment haza. az asszony szemrehányást tett neki kimaradásáért. A férj szitkok közt revolvert vont elő és kétszer rálőtt nejére. Az első lövésre lerogyott és segélyért kiáltozott az asszony, a második lövésre halva terült el. À térj. bir szerint, a pamlagra ültette a halottat, ruháját letépve, a sebet megnézte s aztán feljelentette magát a bíróságnál. Az agyonlőtt asszony, ki áldott állapotban volt. hat eves kis leányt hagyott bátra. Az elkeseredés általános a hitvány gonosztevő iránt. A szomorú végre jutott no' temetésén roppant nagy néptömeg jelent meg s al g volt, ki könyet ne ejtett volna. Muszka korrupczió. Makov volt orosz belügyminiszter s egykori irodafőnöke, Ferfiljev a napokban megölték magukat. Az öngyilkosság okául újabban azt említik, hogy nem kevesebb, mint tizenegy milliónyi összeg elsikkasztását derítették ki azon korból, midőn még Makov és Perfiijev álltak az ügyek élén. Farkasoktól megszállott város. Keleti Oroszország egyik városát, a szaratovi kormányzóságban levő Kvalyjaszk várost valósággal megszállották a farkasok, kgy őbői álló farkas-banda látogatja meg naponkint C a város utczáit. A félelem természetesen nagy; senki sem bátorkodik az utczán járni, a szülők nem merik gyermekeiket iskolába bocsátani.- a j Az Írek pusztulása Írországban. Mi bámulunk azon elkeseredett gyűlölet fölött, melylyel az írek viseltetnek az angolok iránt s feltámad bennünk az erkölcsi viszszatetszés, midőn gyilkos szövetkezéseikről olvasunk. De ha meggondoljuk, hogy mily gyalázatosán bántak velük az angolok; ha tudjuk, hogy az utóbbi időkben mily rohamosan pusztulnak, érthetővé lesz mély elkeseredettségük. Nehány szám megvilágositja az irek pusztulását. 1846-ban Írországnak volt 8.750.000 lakosa, éhség ь az e miatt j beállt nagy mérvű kivándorlás következtében rövid • öt év alatt majdnem 2\4 millióval fogyott meg Ir- 1 ország népessége, mely 1851-ben már csak 6.552.385 { lélekből állt. Ezen idő óta folytonosan csökken a népesség. 1861-ig, midőn 5.71)8.967-re szállt le, 753.418 lélekkel fogyott, 1871-ig, midőn 5.413.377 volt, 386.590-, s 1881-ig, midőn 5.159.837 volt, 252.579 lélekkel. 1846 óta több mint négy millió ember vándorolt ki Írországból. Legnagyobb volt a kivándorlás 1847—52 közi; ugyanis 1847-ben 220.000, 1848-ban 181.000, 1849-ben 219.000. 1850-ben 214.000. 1851-ben 254.000 s 1852-ben 225.000 ember költözött ki; azóta némileg csökkent a kivándorlás, most évenkint átlag 60 — 90 ezer hagyja el Írországot. Legnagyobb részük az Egyesült Államokba megy, hova 1878-ig 2.700.493 ir vándorolt be. azóta pedig meghaladja számuk a 3 milliót. Körülbelül 1 millió ment Kanadába, hol 1871-ben 846.414 írországi volt, s mintegy 250 ezer vándorolt Ausztráliába. Nagy-Britániában ma már alig van több 2 milliónál, ki beszéli az ir nye- vet, mig Britannián kívül mintegy 5—6 millióra megy a számuk. Írországban 1851-ben 1.559.616, 1861-ben 1.105.536 s 1871-ben pedig csak 817.875 ember beszélt írül. Angliában ellenben nő a számuk; 1841 ben még csak 289.404. 1851 ben már 519.869, 1861-ben pedig 750.000 ir volt, ma van körülbelül 1 г/4 millió. Skócziában is van mintegy Va millió. A britt szigeten főleg a nagy gyárvárosokban, Liverpoolban, Birminghamben, Manchesterben, Glasgowban sat. tartózkodnak. Magában Londonban körülbelül Va billió ir él. Irodalom, művészet. A „Magyarország és a Nagyvilág“ pályázata. Légrády testvérek, mint a „Magyarország és a Nagyvilág“ kiadó-tulajdonosai, pályázatot hirdetnek egy rövid, legfölebb bárom számra terjedő elbeszélésre. Pályázatra csakis olyan eredeti dől- j gozatok fogadtatnak el, melyeknek tárgya a magyar tár- sadalmi életből van mentve A nevezett kiadó-tulajdonosok 15 körmöczi aranyat tűztek ki a bírálók által legjobbnak I talált, általános becsű pályamű jutalmazására. A pályanyertes j mű szerzője köteles dolgozatát közzététel végett a „Magyarország és a Nagyviláginak átengedni. Ezenkívül a szerkesztőség I fontait ja magának a bírálók által dicséretben részesített pálya - müveket a szokásos írói tiszteletdij mellett közzétehetni. A „P. Hírlap“ munkatársai a pályázatból ki vannak zárva. Az idegen kézzel irt, jeligével s a szerző nevét rejtő zárt levélkével ellátott pályaművek 1883. május 15-ig küldendők be a „Magyar- ország és a Nagyvilág“ szerkesztőségéhez. Budapest, íiádor- utcza 7. szám, első emelet, A pályázat eredményéről szóló jelentés f évi július 1-én fog lcözöltetni. A pályabírói tiszlet. Bartók Lajos. Dalmady Győző és P. Szatlimáry Károly urak voltak szívesek elvállalni. A „Magyarország és a Nagyvilág“ szerkesztősége. Megjelent az „Önügyvéd“ czimü mű 20-ik füzete. Irta Knorr Alajos. Kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten, (a nemzeti színház bérházában.) E füzetben a szerző a váltói peren kívüli, kereskedelmi peren kívüli eljárások szabályait, a kereskedelmi ezég bejegyzésének módját közli, az értékpapírok megsemmisítése körüli eljárásnak és az értékpapírok elévülésének szabályait. Ezek után áttér a büntető eljárásra; ismerteti a büntető bíróságokat, azok hatáskörét, és a bírói illetőséget ; tárgyalja a büntető eljárások különböző nemeit, nevezetesen büntettek és a kir. törv.székekhez utalt vétségek körüli eljárást, a járásbíróságokhoz utalt vétségek, kihágások körüli eljárást, a közigazgatási hatóságokhoz utalt kihágások körüli eljárás szabályait; végre értekezik a jövedéki kihágások körüli eljárásról, és ezután megkezdi a saj- j tőügyi eljárás ismertetését. Ezen igen érdekes füzet ára 30 kr. A „Pesti Hírlap" pályázata. Legrády testvérek, mint a „Pesti Hírlap“ kiadótulajdonosai, pályázatot hirdetnek egy legfölebb nyolcz-kilencz tárczabasábra, azaz mintegy 300 sorra terjedő I eredeti tárczaczikkre A nevezett kiadó-tulajdonosok által föl- ajánlt 10 körmöczi aranyból álló jutalom csak abszolút becsesei bíró munkának adatik ki, melyet szerzője közlés czéljából köteles a „Pesti IIirlap“-nak átengedni. A szerkesztőség fönntartja magának a jogot, hogy a bírálók által dicséretben részesített tárczaczikkeket a szokásos irói tiszteletdij mellett a lapban közzétegye. A „Pesti Hírlap“ munkatársai a pályázatból ki vannak zárva. Az idegen kézzel irt, szerző nevét rejtő zárt levélkével ellátott pályamunkák 1883 május 15-ig küldendők be szerkesztőségünkhöz, Budapest, nádor-utca 7. szám, első emelet. A pályázat eredményéről szóló jelentés f. évi július 1-én fog lcözöltetni. Pályabírók Borostyáin Nándor, Mikszáth Kálmán és Tors Kálmán urak lesznek. Budapest, 1883. márczius 10-án. A „Pesti Hírlap“ szerkesztőségé. Az „Üstökös“, ez élénken szerkesztett s ismét a a régi magaslatra emelkedett élezlap, a jövő évnegyedre a következő előfizetési felhívást bocsátotta közzé: „Figyelmeztetjük a haza polgárait, hogy itt van április; a ki pedig április első napjaiig minden adóját ki nem fizette, az a legközelebbi képviselő-választásoknál szavazó joggal nem fog bírni. Ez adók közt a legsürgősebb természetesen az „Üstökös“-é: az ápril—júniusi negyedévre 2 frt. Adókönyvecskéül leginkább ajánljuk a postautalványt. Budapest, márczius hóban. Az „Üstökös“ kiadóhivatala.“ — Legújabb száma következő tartalommal jelent meg: A gyorsáru. (Képpel a czimla- pon). — Verses levél Magyar Kakashoz. (Grog 48Ny. lïernsteiu Márknál S.-Szentgyörgyön. fistól.) — Staisz Lexí a rendről. — Apróságok. — A hosszú prédikáczió alatt. (Képpel.) — At. Házból. — Magyar zsidó nóták. — Gorcsakov. (Képpel.) — Finánczia. — Br. Kemény Gábor uralkodó eszméi. — Haszontalan tudni valók. — Szász rőf dikezió. (Képpel.) — A régi jó urak. (Erdélyi Gyulától.) Fattantyuk. — Vidéki gyöngyélet. — Adomák. — Szerkesztői subrosa. „Szilágy-Somlyó“ czimmel Nagy László, Bartha Iván és Tapodi Tamás szerkesztése alatt egy uj társadat mi hetilap indult meg Szilágy-Somlyón. A hozzánk beküldött mutatvány-szám ügyesen van üsz- szeállitva. A „Képes Családi Lapok" 25-ik száma tartalma: Megállóit a falu malma; beszélj (vége.) irta Szarvasi Lajos. — Népdalok: (1 111.) irta ( sáktornyai Lajos. Epstein A Comp; beszély, (vége) irta Szomorv Károly. Zsiga bátyám; rajz, irta Sas Emil. Egy kis szalmaszál: beszélyke, (vége követk.) irta lvajdacsy Liza. — Kulminanti : (egy osztrák tiszt naplójából) közli Báthory Károly. Heti tárcza; (Kávéházi tanulmányok) irta Nanana — A Nyiry bácsi Arankája ; rajz (vége), irta Gaal Gyula. — Nőalakok a mondából és a történelemből; (vége köveik.) irta К Illés László. — Kép magyarázat — Minden- üde. Képek : A camhrayi liga- — Lajos és Mária eljegyzése. — A jószivü. - A csikós. Melléklet: A „Titokzatos vendég“ czimü regény 161—176 oldala. A borítékon: Talányok megfejtései. Megfejtők névsora — Kérdések. — A szerkesztő postája. — A kis lottó búzásai. — Hirdetések. Előfizethetni : Mehner Vilmosnál, Budapest. IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 0 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. A „Vasárnapi Ujsá?“ mirez. t8-ki száma a következő tartalommal jelent meg: Lévay Henrik s az első migyar általános biztositó társulat. —á —r.-től. — Fereddin Attar. Vers Újlaki Á.-tól. — Babét, Elbeszélés. Irta Balcsay Sándor. (Vége.) — Az éjféli nap a lofodi szigeteknél. — Taglejtések és kézjelek II. V—r.-től. — Olasz népszokások. 1. — Egyveleg. A mellékleten : Zálogházban. — A bukovinai székelyekről, Szádeczky Lajostól. — A királyfi Albumából. — Az elitéit. — Irodalom és művészet. — Közintézelek és egyletek. — Mi újság? Halálozások. — Szerkesztői mondani való. — Sakkjáték. — Képek: Lévay Henrik. Az éjféli nap a lofodi szigeteknél. A sátoralja-ujhelyi szinház. Rudolf trónörökös vadászata a Longbach-tónál. Taglejtések és kézjelek, Az elitéit, Stephanie festménye után. Zálogházban. A Világ Krónika, 11 -ik számának tartalma : Kéra- bon, a vas fejű (Képpel). — Hazatelepülő testvéreink. — Gorcsakov. (Két képpel ) — Gr. And- rássy Gyuláról. (Képpel.) — Az emlősök vándorlásai. — Vegyes. H (D K Г+ 0' H1 rt (1) и P i a c z i á г а к Sepsi- Széniggürygön, 1883. márczius 19-én. legszebb ............................ 7,20 Búza ■ közepes ........................... vegyes ................................. 0 .10 Rozs legszebb ........................... kö zepes ........................... legszebb ........................... 3 ,Д Árpa közepes ............................ . —,— Zab legszebb............................ 2.10 közepes ............................ Törökbuza . • ............................ 4.40 Kása . . . • ........................... 8 .-Borsó 5,— Lencse Fuszulyka Lenmag . , Burgonya к irç и Marhahús j Disznóhus 1Juhhus [Faggyú (friss) 8.50 —.90 — .40 —.44 —.52 Hiv {italos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. murez. 19-én. Magyar aranyjáradék G°/0 ............................................. Ma gyar aranyjáradék ....................................................... M agyar papirjáradék ........................................................ Ma gyar vasúti kölcsön...........................; • • • * Mag yar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . Magyar keleti vasúti államkötvény, П. kibocsátás . Magyar keleti vasúti államkötvény, HL kibocsátás . Magyar földtehermentesitési ^ kötvény . . • • • • Magyar földteherment. kötvény záradékkal . - . Temes-bánáti földtehermentesitési kötvén) . Temes bánáti földteherment. kötvény záradékkal-, Erdélyi földtehermentesitési kötvény ....................... Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . • Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény ...................... Magy ar nyereménysorsjegy-kölcsön............................. Tiszaszabályozási és szegedi sorsjegy . - • • • Osztrák járadék papírban............................................ O sztrák járatták ezüstben............................................ O sztrák járadék aranyban............................................ 1 860-iki osztrák államsorsjegyek.................................. Osztrák-magyar bankrészvény....................................... Mag yar hitelbank-részvény............................................. Osztrák hitelintézet-részvény....................................... 1 20.20 88.25 8G 75 135.75 91 25 110. 96.25 99.— 97.25 98. -97.25 98.50 99. — 97.75 116.25 78.30 78.50 97.50 131.— 830.— 830.— 311.50 311.70 Ezüst............................................. Cs. és kir. arany...................... 20 frankos arany (Napolcond’or) Német birodalmi márka . . , London ............................................. 5.62 9.48 58.50 119.75 Felelős szerkesztő: Nagy Géza. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk.
