Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-10-14 / 83. szám

ködéséről s ezután a családhoz fordult, kinek vi­gasztalásul szolgálhat az országoz gyász. A íavatalt Tisza Kálmán a temetést megelőzőleg tekintette meg, de rövid tartózkodás után eltávozott. A teme­tésen jelen voltak: Trefort Ágost, Pauler Tivadar, Bedekovics Kálmán miniszterek; Jókai Mór stb. Dr. Török Aurél ur, a budapesti egyetemi an- tbropologiai intézet igazgatója s egyetemi tanár a napokban ismét levelet intézett a Székely N. Mú­zeumhoz, melyben tudatja, hogy az anthropologiai intézet a legnagyobb készséggel venne részt az Olt- parti népvándorláskori telep tudományos kiaknázá­sában, s az ásatásokban való részvételre leküldi se­gédjét, dr. Perényi József urat, az anthropologiai tudományok egyik hivatott művelőjét hazánkban, kinek „Népszerű előadás a koponyáról“ czimü mun­kája közelebbről hagyta el a sajtót. Valóban ör­vendünk, hogy a budapesti tudományos körök figyel­me végre a Székelyföld iránt is felkeltetett. Telje­sen igaza van dr. Török urnák, midőn Írja, hogy Erdély a praehistoriai kort illetőleg valóságos kin­cses bánya s a régészeti-embertani buvárlat klasz- szikus földje, melynek kibányászása fölötte kívána­tos s az összes tudományos világra nézve fontos feladat megoldását rejti magában, mert e leletek bizonyítékokat fognak szolgáltatni arra nézve, hogy mily összefüggés van nyugoti Európa és Ázsia ősi művelődése közt. A Székely N. Muzeum csekély anyagi segédeszközei miatt eddig nem felelhetett meg azon feladatnak, mely reá a székelyföldi őste- pek felásatása- s tudományos kiaknázásában vár. Pedig csak itt Háromszéken is mintegy tizennégy őstelep és őstemető volna felásandó. Bereczken a napokban nehány jómadár késő este az inségi munka szertárából feszitő vasakat szerzett s azokkal Bogdán és Fehér boltját feltörte. A polgármesterhez is beakartak törni, de ott még nem feküdtek le s a gazemberek jobbnak látták felhagyni tervükkel. Medvevadászat. Etfalván a közelebbi kedden Imreh Albert ur hajtóvadászatot rendezett medvékre, melynek eredménye egy anyamedve volt. A medve két bocscsal járt. Az egyik puskás, egy bács (pász­tor), a mint meglátta a medvét, rálőtt régi szer­kezetű elöltöltős puskájával s a medve azonnal fel­fordult. Meg sem győződve, hogy a medvét agyon­lőtte-e, a puska másik csővét az egyik bocsra sü­tötte, mely az első lövésre visszafordult, leült s nézte anyját; a bocs is találva lett, de ennek még volt annyi ereje, hogy a másik után futhatott s mire a bács megtölthette volna puskáját, akkorra rég eltűnt. Spangát elitéltetése után meglátogatta nagynénje, a ti a fővárosban szárnyas állatokkal kereskedői. A jó asszony öcfccsének fehérneműjéről gondoskodik. Rakovszky királyi ügyész szobájában volt a talál­kozásuk. A belépő Spanga udvariasan meghajolt az ügyész előtt s azután nagynéniének kezét csókolta meg. Az asszony szemrehányással kezdte és sírni kezdett. Spanga így válaszolt : „Ne sírjon néném ; gondoljon csak vissza, mikor én magának egyszer adósa voltam — jóllehet később kifizettem, a mi­vel tartoztam — elátkozott engemet s azt mondta, hogy még akasztófán halok meg. Lássa néném, az átka milyen hamar megfogott ; most már csakugyan akasztófára jutok u Hanem erre azután maga Span­ga is elkezdett sírni. Azután az ügyész előtt ma­gyarázta meg, hogy az ítélet kihirdetése után azért vallotta meg a legutolsót is, mert látta, hogy a törvényszék nem tudja jól, hogy ki fojtotta meg az országbírót: Pitőly-e, vagy Berecz. Azt akarta ve­le, hogy Bereczet fölmentse legalább ettől az alar. • tálán gyanútól. Erdély régi diplomáciája. Az akadémia törté­neti bizottsága legutóbbi ülésében igen fontos és értékes gyűjt unény közzétételét határozta el, me / nemcsak történelmileg nevezetes, hanem a XVL. századi magyar-erdélyi diplomáczia működését is kellően földeríti. I. Rákóczy György alatt tudvale­vőleg nemcsak nemzeti, hanem internaczionális te­kintetben is nevezetes szerepet játszott. Diplomácziai rendes érintkezésben állottak a kiválóbb külső ud­varokkal s akkor már Erdélynek teljesen kifejlődött diplomácziai testületé volt, melynek tagjai sokoldalú, mindenre kiterjedő és gondosan írott követi jelen­téseikkel koruk más diplomácziáival méltóan kiáll­ják az összehasonlítást. E férfiak követi jelentéseit, diplomácziai okmányait, jegyzékeit, mint ma nevez­zük őket, Szilágyi Sándor jeles tudósunk évek óta fáradhatatlan buzgalommal gyűjti mindenféle kül- és belföldi levéltárakból és okmánygyüjteményekből. Egy kis részüket ki is adta я Történelmi-Tárban. De az akadémia történelmi bizottsága, méltányolva az ügy nagy jelentőségét, valamint azt, hogy az említett folyóiratnak más hivatása van, az egész gyűjteménynek egy önálló kötetben való kiadását határozta el. A történelmi bizottság ez áldozatkész és dicséretet érdemlő határozata folytán Szilágyi Sándor még a tói folyamán közzéteendi a mintegy 50 ívnyi kötetet, mely a régi magyar diplomaták és működésűk emlékezetét méltóan fogja megújítani a mai nemzedék előtt. Főleg a portával és az északi Európa államaival fennálló diplomácziai viszonyok nyernek benne megvilágítást, úgy hogy a kötet a keleti kérdés ismeretéhez, amint az harraadfél szá­zaddal ezelőtt alakult, szintén nagybecsű felvilágo­sításokat fog nyújtani. A nagyságos császár. Görlitzből a napokban ke­gyelmi kérvény érkezett Berlinbe, mely „An seine Hoclnvohlgeboren den Kaiser von Deutschland“ volt czimezve. A kérvénynek nemcsak formája, de tár­gya is furcsa. Dick Fanny nevű kisasszony, a ki bíróság elé volt idézve, azt kérte benne, mentessek fel a megjelenés kötelezettsége alól. Az angolországi lélekvásárlás ellen alakult tár­sulat kiadta jelentését. Ebben ki van mutatva, hogy Belgium felé a leánykereskedés csappant, mert itt nagyobb akadályokat gördítenek útjába, ellenben Franczia- és Németország felé nőtt. A leánykeres- kedéet nagyon egyszerű módon űzik. Tisztességes angol lapokban közzétesznek hirdetéseket, melyek­kel cselédeket, felvigyázónőket stb. lányokat keres­nek — ígérve jó fizetést, úti költséget oda és vísz- sza, ha az állomás nem felelne meg, hosszú sza­badságidőt stb. S mindig akadnak nők, kik rámen­nek a lépre. Egyebet pedig nem tehetnek ellenük, mint hogy az ügynökök működését megnehezítik. Erre nézve törvényjavaslatot is fognak a parlament elé terjeszteni. Konstantinápolyból Budapestig gyalog. A napok­ban egy törököt szállítottak az üllői-uti klinikába, ki az utczán összerogyott. A törökkel, a ki termetre nézve valóságos óriás a fia is vele volt, ki az or­vos kérdéseire előadta, hogy atyjának mindkét sze­mén hályog van és hogy azért jöttek Budapestre, hogy atyja szemeit operáltassa. Az utat Konstant - nápolyból Budapestig 112 nap alatt gyalog tették meg, de at')ja megérkeztekor a fáradtságtól már annyira ki volt merülve, hogy az utczán összero­gyott. A török megvizsgálásánál kitűnt, hogy a hosszú, fáradságos gyaloglás folytán oly sérveket kapott testén, melyeket operálni kell, a mit meg is tettek és csak azután fogják szemeit operálni. A szultán és a divat. A konstantinápolyi török lapok közük az ottani rendőrfőnök rendeletét, mely figyelmezteti a város mohamedán asszonyait, hogy e hó letelte alatt az európai szabású köpenyegeket és más nyugati divatu felső ruhákat, valamint a vékony, arczot el nem takaró fátyolokat tegyék fél­re s térjenek vissza a régi török köpenyegekhez, felső ruhákhoz és vastag fátyolokhoz. A kitűzött idő letelte után minden asszonyt, a ki e rendeletnek nem engedelmeskedik, súlyos pénzbírsággal büntetik. A rendelet, a mint ezt kibocsátója is fölemlíti, a szultán és a eheik-ül-izlam akaratából folyt, mert mindketten nagy mértékben megütköztek azon, hogy a török nők annyira igyekeznek utánozni keresztény testvéreik ruházatát. Arabs babona. Kairóban több arabs elment a muftihoz és meginterpellálta, az iránt: mi annak a magyarázata, hogy a kolerában sekkal több muzul mán hal meg, mint keresztyén, pedig istennek job­ban meg kellene oltalmazni az övéit, mint a hitet­leneket? A mufti egy napi gondolkozási időt kért. Mikor a kérdezősködők újra eljöttek, azt mondta nekik, hogy egy arkangyal jelent meg neki azzal a felvilágosítással, hogy a paradicsomban egy fal omlott össze és hogy isten felépítéséhez a legjobb hívőit hívta fel magához. Az arabusok idégedeuen meutek el, ámbár nehány közülök vígasztalba fián volt, hogy nem Őket választotta az isten a paradi­csomi kőművesmunkához. Öngyilkos nihilista. Az orosz nihilistáknak egy kiváló tagja főbe lőtte magát a napokban ten es nappal az utczán Tomsk orosz városban. Az illető a kiwei legynázból szökött meg s azért ment Tomsk- ba, hogy egy internált csaló, kivel együtt rab >s- kodott Kiewben, megismerte s feljelentette a rei d- őrségnek. Midőn a nihilista kocsijáról leszállt s ezy házba ment, a kocsist megvesztegették, hogy az ide­gent, mihelyt ismét a kocsiba ül, egyenesen a rend­őrséghez vigye. Ez meg is történt. Mikor a nihi­lista, észrevette, kogy a koeäis nem jó helyre viszi, rákiáltott a kocsisra, de ez nem hallgatott reá. Ek­kor kétszer lőtt a kocsisra s menekülni próbált. Mi­dőn ez nem sikerült, agyonlőtte magát. 25 éves volt; nevének kezdőbetűi В. V. Két hamis útleve­let, egy asszonyhoz czimzett chiffrirozott levelet s 300 rubelt tatáltak nála. P i a c z i ár ak Sepsi-Szentgyörgyön, 1883. október 11-én. I legszebb . . . . hj Búza közepes , . . . 1 vegyes ...................... • . . 7.— (D Rozs } legszebb . J közepes . • • • 4.50 K Árpa 1 legszebb I közepes • • • 3.90 Zab ( legszebb közepes Törökbúza Kása . Borsó . Lencse Fuszulyka Lenmag . 1 Burgonya 2.50 4.60 0.— 5.60 9,— 5 40 1, ! ( Marhahús ) Disznóhus 1 Juhhus [Faggyú (friss) — .40 — .43 —.28 — .44 Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. okt. 12-én. Magyar aranyjáradék 6°/0........................................118 75 Magyar vasúti kölcsön..................................................137.61) Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . 90.76 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . — Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 90 50 Magyar földtehermentesitési kötvény .........................99.— M agyar földtelierment. kötvény záradékkal ... 98.— Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény ... 98.60 Temes-bánáti földtelierment. kötvény záradékkal . , 97.76 Erdélyi földtehermentesitési kötvény ...... 98 60 Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 99. Magyar szó'ló'dézsmaváltsági kötvény..............................97.60 M agyar nyereménysorsjegy-kölcsön.........................113. Ti sza-szabályozási és szegedi sorsjegy.................... ■— Os ztrák járadék papírban...................................... 78 28 Osz trák járadék ezüstben................................. 79. Osz trák járadék aranyban............................................99.25 1 860-iki osztrák államsorsjegyek..................................133.60 Osztrák-magyar bankrészvény................................... 837.— M agyar hitelbank-részvény...................................... 293. Osztrák hitelintézet-részvény................................. 293. E züst..........................................................................—'~ Cs. és kir. arany...................................................... 2 0 frankos arany (Napoleond’or).............................. 9-61 N émet birodalmi márka . . ,....................................68.65 L ondon.....................................................................................85 Magyar aranyjáradék 4®/e..............................................87.— Magyar papirjáradék 5°/e....................• • • • 85 90 F elelős szerkesztő: Nagy Géza. Kiadótulajdonos : Bernstein Márk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom