Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-12-09 / 99. szám

lealkuvással foganatosított kormányrajutáskor tett ígéretek beváltását hol találjuk fel? Hisz ha a fúzió bölcsessége uj meg uj <\dók behozatalánál, a létezőknek pótlékokkal való szaporításánál, ezredéven át megtartott államjavaink elfecsérlésénél, újabb és újabb államadósságok felhalmozásánál más kisegítő expedienst feltalálni épenséggel nem tudott és nem tud : akkor kár volt azt a szép múlt feláldozásánál szinrehozott urszine változását jelenetezni s kár volt azokat a tisztességes Deák-párti urakat a kormánypadokról leszorítani, hiszen azok is értették volna azon egyszerű szatócsfogást, hogy uj adók bohózatával a deficzitet el lehet enyészetni, s adósságcsinálás és áliarn- javak eladásával egy ideig lehet élődieskedni.

Domahidy István a kormánypártról, tudatával bírva annak, hogy azon megye és kerület, melyet erkölcsileg vau hivatva képviselni, egyetlen fillér adóteherrel nem képes többet elviselni, mint a mennyi reá nehezedik, — Dem fogadja el a javaslatot.

P r ó n a y Dezső báró tévesnek tartja azon állítást, hogy egyedül e javaslattal lehet helyreállítani az egyensúlyt, sőt marad deficzit az adóemelés után is. Nem akarja, hogy a kormány folytassa káros politikáját s azért nem szavazza meg a javaslatot.

Vu eset ich István horvát képviselő. Kiss Albert szavaira reflektálva, kijelenti, hogy valótlanság az, mintha ők Horvátországban mozgalmat támasztanának az adó ellen s itt meg megszavazzák. Megszavazzák az adóemelést, mert belátják, hogy a katonai redukeziókhoz nem láthatunk s azonkívül Magyarországnak mint kulturállamnak sok befektetésre van szüksége. Inkább emelni kívánja az adót, mintsem adósságot csinálni. Reflektál Madarász azon kifejezésére is, hogy „drága horvát testvérek“ — mire Madarász kijelenti, hogy csakugyan „drága“ testvérek, mert 1869 óta 44 millió forintot fizetett rá Magyarország Horvátországra.

T h a I y Kálmán szerint a jelen helyzetből önálló vámterület és a hadsereg leszállítása nélkül kibontakozni nem lehet. Nem fogadja el a javaslat, mely azt az elvet szentesíti, hogy onnan kell venni, a hol van, nem onnan, ahol jogos. Ez valódi rablópolitika, rablógazdálkodás. Igazságtalan dolog azt a földbirtokost jobban megterhelni, a kinek nincsen betáblázott adóssága.

Tors К á 1 m á n nem hiszi, hogy az ily javaslatok előterjesztése mellett emelni le hetue az állam hitelét. Egy állam, melynek budgetje benyulik a 4 ik száz millióba, hogy

luk' még uj árut ; ámde felnyílt az amerikaiak szeme, meghonosították maguknál a szőnyegipart, s hogy annak saját területükön biztosítsanak tért, magas behozatali vámot vetettek a külföldi szőnyegekre. Czéljukat el is érték. A vám mintegy magasabb lévén az áru előállítási költségénél, kiszorították területükről a német szőnyegeket s virágzásra emelték rövid idő alatt a magukét — s ime, ma már Amerika nemcsak hogy nem importál, hanem exportál is szőnyegeket Európába.

Második oka iparunk hátramaradásának a drága munkaerő. A külföldnek felényire sem oly drága a munkaereje, mint nekünk ; a külföldi munkás minden áron dolgozik, a mi iparosunk, hogysem olcsón, inkább henyél s úgy tesz, mint velem egy napszámos, ki napjáért egy forintot kért, én ÖU krajezárt ígértem s erre azt lelelte, hogy inkább nem dolgozik.

lennészetes, hogy igy sem ipar, sem kereskedelem, sem töldmivelés nem emelkedhetik.

De van még egy harmadik ok is, mely ellen nemzetgazdászaink emelnek sok jogos panaszt, s ez népünk könnyelműsége, a magyar nép pazarlási hajlama, fájdalom, de ez naprói-napra nagyobb mérvben lép fel s kígyóként fonja körül népünket.

Az iparosok legnagyobb része — tisztelet a kivételeknek édes keveset gondol a jövőre; kisérjük csak a munkást, mikor hetenként fizetését kikapta, és kiséljük a mesteri. vásár után, hova megy ? . . . Bezzeg nem megy ő haza, nem teszi félre nélkülözhető filléreit, hanem leikeresi a csapszéket és iszik egy keveset. A kevésből sok lesz és ő haza csak akkor megy, mikor már a nyereség oda van. így természetesen nagyok az adók, elviselhetetlenek a terhek, rossz a kormány, mindenki rósz, csak ők magok a jók. Ez eredete a szoezialisztikus mozgalmaknak.

(Folytatása következik.)

három milliónyi többlethez jusson, adóemeléshez folyamodik s azt tartja rá a legalkalmasabb eszköznek. És teszik azt, mikor zúgolódással fogadja az ország, s magában abban a pártban, mely bizalmával támogatja a kormányt, ellene felszólalnak. Itt kmjezároskodnak, mig odafönn nyílt marokkal szórják a milliomokat, holott, ha komolyan akarnók, ott kellene markunkat bezárni.

De azt mondják, hogy a jelen helyzetben nem való ama költségeket kérdésbe vonni. Hát mikor? Hiszen szövetség van, a béke 6 évre biztosítva, liât mire való az ily szövetség, ha nem arra, hogy épen e tételekben lehessen megtakarítást eszközölni? s a béke idejét használni fel zordonabb időkre?

Felszólalt még S z a p árv pénzügyminiszter, melylyel bezáratott a vita.

A szerdai ülésen a zárbeszédek mondattak el, mely után következett a szavazás.

Hároiuszókmegye deczember havi köz- igazgatási bizottsági ülése.

(Vége.)

Mikes Gy. kir. mérnök a, közmunka- és közlekedési ügyek állásáról ;i következőket jelinti.

A brassó-ojtozi államutou a kavicsszállitás vészben befejeztetett, részben még most i s folyamatban van. Nagy Károly vállalkozó ugyanis а Ю—59. kim közt előirt 2160 kavicshalmot, Gábor Imre pedig az 59—69. km. közt kiosztott 455 halmot kiszállította, a megye azonban a 69—97. km. szakaszán a kavicsszállitással még hátra lék ban maradt. A ka- vicsszáilitás, valamint az államuton foganatosított építkezések november 7 —9-én bizottságilag felülvizsgáltattak, mely alkalommal a megye a minisztériumhoz benyújtott folyamodványa következtében a hátralékban maradt 47G kavicshalom kiszállítására a felülvizsgáló bizottság részéről f. hó 15-ig halasztást nyert. Mivel a kavics törése erélyesen meg- indittatottt, ha az idő által akadályozva nem lesz, a megye is a határidőre teljesen elkészül a szállítással. — A 16—69. kim. közt, vagyis Brassó határától Leinhéiiyig a felülvizsgált és átvett fedanyag el- terittetett. A 60—64. kim. közt foganatba vett utfel- emelés és támfalépítés befejezéséhez közeledik. A f. évre engedélyezett műtárgyak és zárgátak közül 6 készen van. A Magyaróstetőn foganatba vett utát- lielyezési munkálat, inivei az e czélra engedélyezett alap kimerült s az időjárás is télre fordult, a folyó évre befejeztetett.

A megyei utakon a szokásos sánczásások s a mikóujfalu-baczoni utón folyamatban levő útjavításon kívül a többi munkálat, a mennyiben a fedanyag el téríttetett, szünetel. A tedanyag kiszállításával a vállalkozók részben elkésvén, az utólsó részlet csak múlt hó végén lett felülvizsgálva és átvive, azonban e kavicshalmok is már elterittettek. Az építkezések közül felülvizsgáltattak a következők : a k.-vásárhely-kászoni utón épített 1G drb egyszerű faáteresz, utbiztositási munkák és a 18 —19. km. közt fölépült utászház; az aldoboly-bikszádi utón kijavított s illetve újon épített 11 hid és áteresz s az Ult-hidnál foganatos tott javítások és partbiz- tositási munkák.

A f. évben engedélyezett építkezések közül még a miklósvári Oltpartbiztositási munkák fejeztettek be.

A k.-vásárhelyi iskolaszéknek az 1871/'5. évről beküldött számadása eltévedvén, uj számadás készítése az iskolaszéknek meghagyatott.

Haurik Alfréd, Nagy Ezékiel és Wellenreiter György sörgyárosokra a felszólamlási bizottság által kirótt fogyasztási adó ügye hosszabb vitát idézett elő, melyben előadó a fellebbező szeszgyárosokat azon okkal javasolta a fogyasztási adótól mente- sittetni, mivel 25 literen alól nem árusítottak el és mert a sörgyáros e minőségében nem adóköteles személy. Báró Apor Gábor kellően érvelt azon felszólamlása folytán, hogy ezen adó a múlt évi hibás kivetéshez hasonlóan a város pénztárát nem terhelheti, mert azt megengedni nem lehet, hogy egy város közönsége a fogyasztó közönség helyett átalányban kimért fogyasztási adó czimén 1200 frt kiadással terheltessék, mikor úgy a kivető, mint a felszólamlási bizottság az egyénenkinti kivetésekre szükséges adatokat nem szerezte be : a közigazgatási bizottság utasította felszólamlási bizottságot az egyénenkénti kivetésre szükséges adatokat beszerezni és az adót a sörelárusitókra aránylagosan mérni. ki.

A s. szentgyörgyi polgári fiúiskola számára tornaeszközök beszerzéséért a minisztériumhoz felterjesztés tétetett.

Csíki Imre kir. alerdőfelügyelőnek szolgálat- tételre lett beosztása iránti miniszteri rendelet tudomásul vétetett,

Simon Gyula főerdésznek állomása elfoglal- hatására 1884. márczius 1-ső napja zárhatáridőül azon megjegyzéssel eugedélyeztetett, hogy ha akkor nem jelentkezik : állomása mint megüresedett fog tekintetni és annak betöltése iránt pályázat fog hir- dettetni.

A háromszékraegyei tanitó-testület kérése folytán az egyleti gyűlésekre menő tagok számára fuvar és napi dij kiszolgáltatása iránt a szol- gabirákhoz intézkedés tétetett.

A jövő havi közigazgazgatási bizottsági gyűlés napja 1884. január 8-ára tűzetett ki - mikor a télévi jelentések is beadandók lesznek.

Ugrón Ákos beszéde.

A képviselobáz deezeinber 1-én tartott ülésében.

Г. Ház! Nem volt szándékom a jelen vitában részt venni, de azon idegesség, a melyet a t. előadó urnái tapasztaltam, midőn bátor voltam szemébe mondani, hogy ő is azok közé tartozik, kik ezen országban az egyenes adó emelését lehetetlennek tartották, mondom, lia oly idegesen nem fogadta volna közbeszólásomat, másrészt, ha olyanok nom mondattak volna itt a házban Móricz Pál t. képviselő által, melyekre ő legkevésbé volt jogosítva, fel nem szólaltam volna.

Mielőtt Móricz t. képviselő társam beszédére áttérnék, kénytelen vagyok konstatálni azon tényt, hogy igenis Hegedűs Sándor ur Tisza Kálmán miniszter úrral egyetemben ez országban az egyenes adó felemelését lehetetlennek tartották ezelőtt egykét évvel.

Г. Ház! Irányi Dániel t. képviselő társam indítványát Móricz t. képviselő ur elfogadni szükségtelenek tartotta. Indokolja azt azzal, hogy a kataszteri munkálatok most folyamatban vannak, a miben az országnak köszöneté nem lesz, — majd meg fogják látni az urak, hogy jelentékenyen lógják a földadót fölemelni és már maga ezen munkálat sem egyéb, mint adórendszerünk átalakítása, tehát minek bizottságot kiküldeni? Tehát Móricz t. képviselő urnák ezen indítvány nem tetszett, nem is fogadta el. De 1873-ban a jelenlegi miniszterelnök ur vezérlete alatt itt e padokon igen is indítványozták a bizottság kiküldését, p'>dig akkor még nem voltak oly ziláltak a pénzügyek, mint ma, s akkor épen az ők gorombaságuk, udvariatlanságuk és különösen a miniszterelnök urnák — nem is találok kellő szót — legkíméletlenebb megtámadása ellen igenis az akkori Deák-párt erkölcsi önérzettel, mint párt felelősségének tudatával önkényt azt mondta, igenis azt mondta : küldjünk ki egy bizottságot, kiküldték a huszonegyes bizottságot, és az adórendszer átalakítását egész komolyan tárgyalták.

Ma ezen képviselő urnák, ki akkor hangosan lármázott, (ólénk helyeslés a szélsőbaloldalon,) ma nem kell a bizottság kiküldése. Nem kell pedig azért, mert úgy látszik, szerinte jobban állnak a viszonyok. Ezen körülmény kiderítésére bátor vagyok egy pár számadattal szolgálni, habár nem vagyok annyira jártas a számokban, mint a t. előadó ur, ki mint egy művész, ki egy golyóval játszik, folytonosan jobbra-balra dobálva a számokat, mégis kiderül, liogy deficzit lesz, mely azzal a számadással, melyet a t. előadó ur gyakorolt, azt is ki lehetett volna mutatni, — a mint Horánszky Nándor t. képviselő társam felemlítette, — hogy nincs is deficzit.

A pénzügyek rendezésére alakult úgynevezett 75- íki bonmentő kormány idejében az összes kiadások a zárszámadások szerint tettek 201.(315,000 Irtot; ma fokozatosan emelkedvén, szerencsések vagyunk a t. pénzügyminiszter ur szájából hallani, hogy a kiadások a jövő évben 329.200,000 Irtot fognak tenni, tehát emelkedtek alig 8 év alatt 124.085,000 írttal. 1875-ben az egyenes adók 71.170,000 frtot tettek, most pedig 1884 re 92.220,000 írttal irányoztatnak elő, tehát emelte a bonmentés 8 ik évéhen az a kormány, a mely a pénzügyek rendezésére vállalkozott 21.050,000 írttal csak az egyenes adókat, és most a mint látjuk, a végeredmény az, hogy ugyanannyi a költségben a hiány, mint volt 75-ben ; mert igaz, a pénzügyminiszter ur beismeri, hogy a hiány 20 millió, de azt a 10 milliót, a melyet kölcsön után akarnak beszerezni, azt a 10 millió irtot, a melyet az államjavak eladásából bevesznek és ezen ad emelést oda számítva, mely most tárgyaltaik, ott vagyunk, mint 1875 ben, s a deficzit 42—43 millió lesz. (Vége következik.)

Iskolaügy s annak nem őszinte barátai.

(Folytatás.)

Úgy látszik, S. urnák kenyere a gyanúsítás, ferdítés és hazugság. No ezek nyiltszivüségi erényeihez, illetőleg nevéhez nem igen illenek ! Ezt mondja Libertásról szó szerint: „Általában neheztel, miért nem kérdettek tanácsot tőle azon bétfalusi községek, melyek iskoláikat államiakká változtatták. No hiszen lett is volna akkor állárni iskola!“ — Lássa édes S. ur, mint előbb mondám : ön gyanúsít, ferdít és hazudik is. En nem neheztelek senkire, hogy a hétfalusí községek tanácsot nem kértek többen tőlem ; de tény az, hogy egy községben az én tanácsom szenut született meg az állami iskola, egy másik községben tanácsnál is többet szolgáltain egy fő ügyintézőnek, ki erre felkért, egy harmadik községben egy intelligens és két tekintélyes egyéniség hivatkozott reám és ez iránybaui működésem fényeire ; az előbbeni 2 községben ma már megvan az állami iskola, az utóbbiban nincs meg, de arról én nem tehetek.

Tehát S. ur, a mit előbb állítottam, igaz és be is bizonyítottam. Ha pedig hitetlen Tamás, annak