Nemere, 1883 - Politikai, társadalmi, szépirodalmi, ismeretterjesztő és közgazdászati lap (13. évfolyam, 1-104. szám, Sepsi-Szentgyörgy)

1883-12-02 / 97. szám

— 387 sorába vétessenek fel. Bodolai nagybirtokos Béldy Tivadar és Györbiró Lajos között kéregmalom mi­att fennforgó panaszos ügy. Könczey Lajos kör­jegyző kérése 200 forint fizetésének 300 forintra emelése iránt. VII. Községi költségelőirányzatok. Vili. Községi számadások, IX. Igazolások. Iskol'aiigy s aimak nem őszinte barátai. Hétfalu, 1883. november 17. (Folytatás.) Ad voceiü protekczió ! Az állami iskolák tanítói a papi protekcziőtól megszabadultak. Ez nem áll ! Elhiszem, hogy Sinceritas ur nagyon szeretne ezen — úgy látszik, megunt — hatalomtól megszabadul­ni, de hát ez nem lehet; mert о maga is az állami iskola gondnokságának keretében épen 3 pap, mint többség szavazatu egyének állandó hatalma alatt állott és ma is áll. Miért gúnyolódik hát saját fészke bemocskolásával ? Hiszen ama 3 ponáló nu­merusra a gondnokságban még igen nagy szüksége lehet. Vagy úgy — értem már! S. ur azért gú­nyolódik, mert gondnokságának józan és igazság­szerető többsége a múltkor igen keserű, de méltán megérdemlett kellemetlenséget okozott neki. Ugyanis S. ur illetéktelen hivatali hatalmából kifolyólag ott levő 3 kollegáját hosszadalmas, merőben igazolatlan írásbeli feljelentése által eltemette — le egészen a sárga földig — hamis vádakkal, hangzatos lefogá­sokkal. Azonban az a főnök, kinek uszályát a „Nemere“ idei 88., 89. és 9ü-ik számaiban „Válasz Libertás urnák“ czimü közleményeiben oly hűen hordozta, kinek fogadatlan prókátorául illetéktelenül felcsa­pott : ennek volt annyi prudentiája, hogy Sincaritas ur terjedelmes beterjesztését az állami isk. gond­noksághoz véleményadás végett visszaterjesztette, s természetes, hogy a gondnokság többsége S. urat a 3 tanító kihallgatása után elitélte s előttük a judáskodási alaptalan bejelentést egész terjedelmé­ben visszavonatta S. ur által, ki ugyanekkor illeté­kes dorgatoriumot is nyert. íme, ez az a Sinceritas, ez az az uszályhordozó, önérzetet (?) s tetszés szerint gyúrható viaszbáb egyéniség, ki ama jelzőket, mivel épen neki inge, önként jó előre magára is vette ; mert a példaszó­ként : „kinek nem inge, ne vegye magára.“ De nem szabadultak meg a papi protekcziőtól épen S. ur szerint Csernátfalu és Tatrang sem, mert ott — mint mondja — a lelkészek a gond­noksági elnökök .' Nem szabadultak meg e protek- cziótól mai napig sem Hosszufalu felső része, Bács- i'alu, Krizba s Apácza sem, mert az iskolaszéki el­nökök itt is papokból állanak. Csak Zajzon és Pür- kerecz van kegyesen fölmentve a papi protekcziő­tól s e helyett a szász jegyzői protekczió beszél ; bizonyosan S. ur szerint „a haza érdeke kívánja úgy“. Pedig hát e két utóbbi atyafi annyit ért a nevelésügyhöz, mint a tyuk az ábéczéhez. No de arról sem tehet senki, ha ez viszont így kívánja a tanfelügyelő magas érdeke. Ezekkel a jámbor atya­fiakkal nagyon könnyű elbánnia; ezek, ha kell, a fehérre is rámondják, hogy fekete — ha netalán ilyen furcsa ötlete támadna a főnök urnák. Hazug ajkakkal mondja Sinceritas ur a követke­zőket is: „Nmcs joga, sőt oka sincs az állami in­tézményeket s ezek .közt az állami iskolák tanítóit olyan kicsinyléssel emlegetni, . . . sárral dobálni.“ — - Alulírott az állami iskolai intézményt s a taní­tókat soha sárral nem dobálta, sőt az államiasitást részletes jó szerződés szerint czikkeiben is hangsú­lyozta. A képzett, jó hazafi, jelleines s önérzetes tanítókat mindig tisztelte és becsüli is. De az olya­nokra, mint S. ur, nem mulasztja el, saját szavai szerint : „rámutatni nyíltan“, mikor annak ideje elérkezik. Ne akarja S. ur a szabad szót és véle­ményt elnyomni s az állami, községi, felekezeti is­kolák szellőztetését épen tények és szabad vélemény s meggyőződés alapján a sajtó teréről levenni, mely éppen hivatva van a világosságot el nem rejteni, s azoknak körülírását épen akkor szellőztetette, mi­dőn az államiasitás ügye van szőnyegen. Ha pedig válaszában alólirottat egyenesen kihívta sajtó utján a visszaélések leplezetlen földerítésére : úgy e czélja megvalósult, s ha kívánja, később még nevekkel és más tényekkel is szolgáland alulírott — S. ur újabb kihívására ; mert hát az az elkárhoztatott Libertás nem négy év óta ismeri és szolgálta a közügyeket, hanem réges-régen ! Egyébiránt tessék tényekkel, meggyőző okokkal előállani, — de legalább a nyil­vánosság szine előtt ne tessék ferdíteni és ha­zudni ! Mondja S. ur, hogy „a tanító nem báb többé“. Ne is legyen ! ez alulírottnak is őszinte óhaja ; sőt ne legyenek semmi szaktéren az illetők olyan bá­bok, mint a nagy költő is mondja : „Ha férfi vagy, légy férfi S ne hitvány, gyönge bál), Mit kény és kedv szerint lök A «ors idébb-odább.“ Ezt a versszakot jól ismeri főnöke is, de ön S. ur emlékeztesse reá, hogy jövőre alulírott ne kénysze­rüljön a bábokról biográfiát írni. Azt mondja továbbá S. ur, alárendelt helyzetéből folyó bókolása után : „Elnyomatástól csak addig lebetelt félni a tanítónak, rnig nem a törvények védelme, hanem bizonyos másnemű uralom hatalma alatt állott, melynek haragos menydörgéseitől ma már nem nagyon fél az a húszezer közkatona. Ta­lán épen ez a baj.“ Ha a régen múlt idők mohos rom-maradványai között adott volna kifejezést S. ur fennebbi laraen- tácziójának, akkor az indokolva volna némi részben az akkori fonák s nem helyeselhető rendszerből ki­folyólag ; de 1883 ban, hol a papság a modern mű­veltség színvonalán áll, ilyen föltevés, ilyen üres gyanú általában véve nem áll. Hogy pedig S. ur mint fogadatlan prókátor a húszezer közkatona ne­vében beszél, ez nemcsak jogtalan, de egyszersmind igaztalan állítás is, mert a létező tények kérlelhet- lenül megczáfolják. (Folytatása következik.) Az 1848—49-iki szabadságliarczban el­esett háromszéki honvédek névsora. (Folytatás.) IV. Kézdi felső járás. 16. Pólyán. Vízi Lajos, dobos, elesett Burgóuál. Király György őrmester, elesett Szebennél. Opra Lukács közharozos, elesett Brassó— Tömösnél. Vizi István közharozos, elesett Szebennél. Kovács Ger­gely közh. elesett Burgóban. László Ferencz közb. elesett Szebennél. Boldizsár István közli, elesett Beszterczén. Bálint Janos közh. elesett Tordánál. Máté Ignácz közh. elesett Segesvárit. Sándor Fe­rencz kózharczos, elesett Burgóban. Zonda Dávid, huszár, elesett a Bánságban. Tuzson Pál közharozos, elesett Szebennél. Vasas Gergely közh. elesett Bur­góban. Zonda József közli, elesett Szebennél. Vizi János közh. elesett Burgóuál. Tuzson András köz- harczos, elesett Nagy-Szebenuél. V. Kézdí-Vásárhely város. Fülöp István hadapród a 2-ik székely 15. gyalog ezrednél, elesett a schwechati csatában 1848-ban. Mágori János közharozos a 2-ik székely 15. gya­log ezredben, elesett 1848-bau a schivechati csa­tában. lvesselborn Ferencz, százados a 2-ik székely l-ső zászlóaljnál, elesett Nagy-Szeben első ostrománál 1849. január 21-én. Medvés Joachim, főhadnagy a 84 ik honvédzászló­aljnál, elesett Burgónál 1849. Jancső Mózes, tűzmester az l-ső székely ütegnél, elesett a szentpéteri csatában az oroszok ellen, 1849. január 18-án. Molnár Dávid, alhadnagy a 84-ik honvéd zászló­aljnál, elesett 1849-ben a burgói csatában fejében kapott golyó által. Molnár Bálint, közharozos a 84-ik honvéd zászló­aljban, elesett Burgónál 1849. Szotyori (Sula) András, kózharczos a 84-ik hon- védzászlóaljban, elesett 1849. Burgóban. Csiszár András, kózharczos a 84 ik honvédzászló - aljban, elesett a szebeni utolsó csatánál 1849 ben. Csiszár Adám, Csiszár Bálint, Csiszár Ferencz, Csiszár Károly, Csiszár Mózes, közharczosok a 84-ik honvédzászlóaljban, elestek a szebeni utolsó csatá­nál 1849-ben. Füstös Elek, Tóth,János, közharczosok a 2. szé­kely 15-ik gyalogezredben, elestek 1848-ban Schwe- chátnál. Csiszár Richard (Péteré), közharozos a 84-ik zászlóaljban, elesett Burgóuál 1849. Bobori János, Nagy Oszkár, őrmesterek ; Bodó András, Páldeák Mózes, Venczel József, Nagy Mi­hály, közharczosok a 84-ik zászlóaljban ; elestek Besztercéénél 1849 -ben. Szabó Pál, Szotyori Elek, Szotyori József, köz­harczosok a 84-ik zászlóaljban, elestek Szász-Sebes­nél 1849-ben. Botár Ödön, százados a 85-ik honvédzászlóaljnál, elesett 1849-ben a tömösi szoros védelménél az oroszok ellenében. Jancsó (Pozdor) Adám, közharozos a 86. zászló­aljban, elesett Tekénél 1849. Jancső Ferencz, tizedes a 2-ik székely 15. gya­logezredben, elesett Agyagfal vánál. Balogh Sámuel, Benedek Mihály, Kovács István (Péteré), Mágori József, Megyaszai Gábor, közhar­czosok a 2-ik székely 15 ik gyalogezredben, elestek Agyag fal ván. Bányai Péter és Bányai Sámuel, nemzetőrségi közharczosok, elestek Agyagfal vánál. Tóth János, Szőcs Dániel (Adámé), közharczosok a 2-ik székely 15-ik gyalogezredben, elestek Réty- nél 1848-ban. Szőcs István (Józsefé), Szőcs (Czicze) Tamás, Szőcs József, közharczosok a 72-ik zászlóaljban, el­estek Fehérvár ostrománál 1849-ben. (Folytatása következik.) VEGYES HÍREK. Fillérestély. A s. szentgyörgyj jótékonyczélu nő- egylet. folyó évi deczember hó 1-én, szombaton a városház dísztermében jótékonyczélu fillérestélyt rendez. E lillérestély tiszta jövedelmének tele a vá­rosház dísztermében alkalmazandó csillárok beszer­zésére fordittatík. Tárgysorozat: 1) Nyitány, elő­adja a helybeli zenekar. 2) Ének, Benedek Irén k. a. által. 3) Szavalat, Barabás Ferencz ur által. 4) Zongora, Császka Mariska k. a. által. 5) Táncz, quantum satis. Belépti dij 20 kr. Karzat 10 kr. Kezdete 7'/a órakor. A nőegylet megbízásából: Ja­kabos Simonné, Barabás Eerenczné, háziasszonyok. — A jö\ő szómba tifilléiestély a templom ki javítá­sára fog rendeztetni. Előre 1» felhívjuk rá városunk közönségének figyelmét. Felolvasás. A „Brassói magyar polgári kör“ fel­kérése folytán Szterényi József hírlapíró Brassóban az „Unió“ szálloda nagytermében I'. é. deczember 2-án d. u. 5 órakor felolvasást tart e czimen: „A takar ékkölcsöu-szövetkezetek“ *. ) A felol­vasáson vendégek szívesen láttatnak. Az „Ellenzék“ poré. Szász Domokos által az „Ellenzék“ szerkesztője Bartha M. ellen indított és a kolozsvári sajtóbiróság elmarasztaló ítéletével el­látott sajtóperét nov. 27-én tárgyalta a kir. Curia és a Bartha M. semmiségi panaszának helyet adván, a sajtóbiróság ítéletét és eljárását megsemmisí­tette. Mihályi Károly volt nagy-euyedi tanár felett a m. tud. akadémia hétfői ülésén tartott Domanovszky Endre emlékbeszédet. Az emlékbeszéd vázolja Mi­hályi Károly volt nagy-enyedi tanár életét, tudo­mányát és jellemét. Harminchét évig tanította a bölcsészeinek minden ágát. Néma és állhatatos jel­leme kitűnt, midőn N.-Eoyedre és a n.-enyedi kol­légiumra, melyet Bethlen Gábor alapított, 1848/49- ben bekövetkeztek a szomorú, mindkettőt az enyé­szettel fenyegető napok. Hogy a Bethlen főtanoda a szomorú események után ma is áll, ez nagyrészt Mihályi K. érdeme. Felolvasó ezután ismerteti Mi­hályi bölcsészetét. A bölcsészet Mihályi szerint, ki mesterével Benőkével együtt az angol bölcsészek után indul, tapasztalati tudomány s a természettan­tól az által különbözik, hogy a belső tapasztalásra támaszkodik. Kell lenni bennünk bizonyos, külérzé- kek alá nem eső belerőknek, melyek kifejlenek. Ezen erői összességét nevezzük léleknek vagy szel­lemnek. A kifejlett szellemi tehetségek bennünk az élet kezdetén nincsenek meg, azok velünk nem szü­letnek, de kívülről sem jönnek belénk. Származni kell tehát azou tehetségek bizonyos fejlődési tör­vények szerint. Ezért nevezi M. bölcsészetét szár­maztató bölcsészeinek. Módszerre nézve tehát Mi­hályi szerint a philosophia tapasztalati tudomány. A budavári gyilkosság tettesei előtt csütörtökön hirdették ki a kir. tábla ítéletét, mely tudva levő- leg Spangára és Pitélyre nézve megerősíti a halálos ítéletet, Bereczre azonban 15 évi fegyházat szab ki. Az elitéltek börtöneikben elég nyugodtan viselik magukat. Spanga teljesen meg van törve és mit sem remél fellebbezésétől, mert mint többször mond­ta, ő megérdemli büntetését. Pitély is úgy látszik, belenyugodott sorsába, néha azonban felugrik helyé­ről és nyugtalanul jár fél s alá czellájában. Szemei még mélyebben feküsznek gödreiben, mint a vég­tárgyalás alkalmával arcza sápadt, haja kuszáit: „nem kell már nekem semmi,“ monda a börtön­őrnek. A legizgatottabb Berecz ; alig tudja helyét találni és a végtárgyalás óta három Ízben is tuda­kozódott a börtönőrnél, nem intézte e el még a felsőbb bíróság felebbezését; nyugtalan magavise­letéi ; he. ül, ujjaival folyton ruháit tépdesi és csak kevés időre nyugszik meg. Naponként várja, hogy kihirdetik előtte felebbezésének eredményét. Az uj üstökös. Pigorini tanár, a parmai csillag- vizsgáló igazgatója, olasz lapokban a következő je­lentést teszi közzé: Az északnyugati égen, a sár­kány gamma jegyében látható az üstökös, melyet Brooks szeptember elején fölfedezett. Mozgásából biztosan kiszámítható, hogy ez ugyanaz az üstökös, a melyet lkl2-ben Pons fölfedezett, Ez üstökös 1848. májusban volt legtávolabb a naptól : 200 mil­lió mértföldnyire ; periheliumban (napközelségben) jövő január 25-én lesz. A földhöz legközelebb 1884. január 8 án lesz az üstökös (21 millió mértföld­nyire) legfényesebb pedig ugyanazon hónap 11-én; a számítások szerint ekkor 145-ször lesz fényesebb, mint fölfedeztelése napján. Az üstökös fénye most teleszkóp segítségével vehető észre, januárban azon­ban puszta szemmel is lehet majd látni. Szenzácziós gyilkosság. Pétervártt nagy feltűnést kelt egy 17 éves leány öngyilkossága. A leány igen előkelő és gazdag szülők gyermeke s az orvosi tan­folyam 5-ik évét teljes sikerrel végezte. De nihi­listák társaságába került, kik lakásán tartották gyűléseiket. A rendőrség azonban neszét vette -'a dolognak, mire a leány megmérgezte magát. — Lakásán robbanó szereket találtak. Iszákosság az angol nőknél. Londonban a múlt csütörtökön este nagy nő gyűlés volt az u. n. Exe­ter Hall-ban, melynek czélja volt valami utat-mó­dot találni, hogyan lehetne megakadályozni az iszá- kosságnak az angol nők közt való terjedését. Egy jelen levő pap kiemelte, hogy a múlt évben a ren­dőri statisztika szerint 11,372 nő lett iszákosság miatt rendőrileg megbüntetve. Az iszákosság terje­désének okát leginkább abban találták, hogy a tü- szerkereskedők fel vannak jogosítva palaczkozott sze­szes italokat árulni, s az iszákosságra hajlandó asz- szonyok rendkívül könnyen kielégíthetik ezen szen­vedélyüket. A tanácskozás azzal végződött, hogy a legközelebbi ülésszak alatt oda kell hatni a parla- lamenttel, hogy a füszerásoktól vonassék el ez a jog­*) Ezen felolvasást lapunk legközelebb egész terjedelmé­ben togja közölni. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom