Nemere, 1883 - Politikai, társadalmi, szépirodalmi, ismeretterjesztő és közgazdászati lap (13. évfolyam, 1-104. szám, Sepsi-Szentgyörgy)

1883-12-02 / 97. szám

A horvát bán kinevezésére vonatkozólag a „Buti. Corr.“ azt írja, hogy oddigelé még nem történt el­határozás, annyi azonban kétségtelen, hogy a hor­vát tartománygyülés még ez év vége előtt egybe fog hivatni, ha nem is a tartományi költségvetés tárgyalása ezéljából, de még is egy indemniti meg­szavazása végett. — Báró Bamberg kir. biztos Bu­dapestről, hol a kormány nyal értekezett, visszatért Zágrábba. A megyei választások tárgyában tar­tott értekezlet Kézdí-Vásárhelytt nov. 27-én. Elnök, méltóságos Lázár Mihály országgyűlési képviselő, elfoglalván elnöki székét, alkalmi szép beszédben előadja, hogy a mint az 1883. novem­ber hó 17-éről kibocsátott és több bizottsági tag által is aláirt felhivóban jelezve van, — a mai ta­nácskozás tárgya: Háromszékmegyében közelgő tiszt- ujitás esetére, a központban és a járásokban kije­lölendő tisztviselők ajánlatba hozatala és eshető megválasztása tekintetében eszmét cseréljen és le­hető megállapodásra, jusson. Előadja, hogy a mint a meghívásban is jelezve van, a tisztujitás üdvös ke­resztülvitelénél, távol minden politikai pártszinezet és magánérdektől, csupán törvényhatóságunk köz­érdekei lebegjenek szemeink előtt. À lelkes éljen­zéssel logadott beszéd után a tanácskozást megnyi­tottunk nyilvánította. Elnök felteszi a kérdést, hogy az értekezlet mily sorrendben kívánja a kijelölést és az ajánlatokat tanácskozás alá venni? Az értekezlet egyhangúlag megállapodik, hogy első sorban a központi tisztvi­selőkre nézve, azután a kézdi járásban betöltendő kiiltisztviselőkre nézve történjék a kijelölés. — E közben az orbai járásból megjelent bizottsági tagok szintén kijelentvén, miként járásukra nézve is je­len értekezlet megállapodásait készséggel fogadják: az értekezlet tanácskozásait Orbai járásra is kiter- jesztendőnek határozta. Ezek előre bocsátása utánt az értekezlet magát a tanácskozás tárgyára nézve is megalakultunk je­lentvén ki, inditványoztatik: a) Mondassák a jelen értekezletet összehívó bizottsági tagoknak köszönet, mert a közelgő tiszt újításnál elágazható vélemény- eltérések összeegyeztetésére és a pályázók alkal­mazhatósága iránt a közvélemény nyilvánulására alkalmat szolgáltatott, b) Inditváuyoztatik, hogy miután ezen értekezlet megtartására az ujságbeli kezdeményezés Künle József úrtól származik, elis­merés szavaztassák a kezdeményezésért. — Mind­két indítvány helyesléssel fogadtatván, az értekezlet kimondja, hogy e tekintetben egy czél és érzemény vezeti ezen értekezlet tanácskozásait. A megállapított sorrend szerinti kijelölés és a központban alkalmazni kívánt tisztviselő pályázók személyi megnevezése kerülvén szőnyegre : a köz­ponti tisztviselő állomásokra ajánlatba hozatnak, úgymint: Az alispáni állomásra br. Apor Gábor; főjegyzőségre Geréb János; első aljegyzői állomásra Dálnoky Károly; másod aljegyző Vájná Miklós és Szentiványi Miklós; árvaszéki elnök Sára Tamás; tiszti ügyész Kelemen Lajos; pénztárnok Ptinkösty Lajos és Könczey Miklós; árvaszéki ülnök Nagy Dénes, Sebestyén Sándor, Vájná István; árvaszéki jegyző Kádár Ákos és \ aj na István; főszámvevő Csia György ; p. ellenőr Székely György, ForróBéla, Gazda Gyula ; alszámvevő Ivakucsi Adám és Sor­bán János. Az értekezlet egyik jegyzője állal felolvasta és így ajánlatba hozott névsor általános és az eg állomásoknál helyeslő nyilatkozattal fogadtatott. Ezen ajánlatnak felkiáltással lett elfogadása, te oldalú felszólalás és behatóbb megvitatása után értekezlet azon nézetnek adott kifejezést, hogy romszék intellectual is ereje a kijelölt személye kívül minden egyes állomásra tud képzettség bíró és megbízható egyéneket felmutatni. Nem s: deka ezen értekezletnek a megnevezetteken к ajánlatba hozandó és képes egyéneket a me g ej dő tisztujitás alkalmára a jelöltségtől kizárni s a szívesen fogad egyesek által ajánlatba hozható lőtteket annál inkább, mert az értekezleten r nem vett választók nyilatkozata ez alkalommal i isméietes és azokat szabad elhatározásukban ko tozni nem czélja. Ennek következtében egyes bizottsági tagok r ajánlatba hozattak : alispánságra Forró Fere Tompa Miklós ; főjegyzőségre : Szentiványi Mik Kovács Károly ügyvéd, Székely György ; Lső jegyzőségre : Vájná István, Székely György Sz íyanyi Miklós ; Il ik aljegyzőségre : Székely Gyö \ajna István; főszámvevő: Bartók Károly Как Adám, Forró Béla, Móricz József, Imecs Ernő ; számvevő: Sorbán János, Csíki Lázár. Gál An penztárnokságra uj ajánlat nincs; ellenőr: Sor Janos, Csíki Lázár; ügyész: Kö.-össy Endre, I). resj Gyula; árvaszéki I-ső ülnök; Bartók Kár Csia György; árvaszéki ILod ülnök : Bartók Kár Kakucsi Adám ; árvaszéki jegyző : Barthos Jói Ezután elov etetett a kézdi járási állomásokra kijelölés, mely kijelölésnél az egyesek által tett a latok elfogadása mellett mint a megválasztásra к almas egyének megneveztettek, úgymint: szó bírói állomás: Pótsa Gyula, Petiid István, G( I Béla. Bartók Károly,"’Gábor Péter, Vájná Domokos ; segédszolgabiró : Petbu István, Geréb Béla, Bartók Károly, Dimény Ferencz, Vájná Domokos, Cseh Gyula, Csíki Lázár; járási orvos: Dr. Színi Gyula, dr. Balázs Sándor és dr. Cseh Károly ; állatorvos : Thamó András; szolgabiró : Hollaky Attila; segéd­szolgabiró: Deák Samu, Szacsvay Imre; járási or­vos: dr. Póka Dezső. Indítványba hozatik, hogy ezen értekezlet megállapodásai hírlapok utján a me­gye minden bizottsági tagjainak tudomására hozas­sanak. Egyhangúlag elfogadtatik; elnök s a kézdi-vásár­helyi polgármester s az értekezleti jegyzők által aláiratik. Elnök köszönetét mond a nagyszámmal megje­lent bizottsági tagok érdeklődéséért és higgadt ta­nácskozásért ; köszönetét mond K-.Vásárhely pol­gármesterének a szives fogadtatásért és a terem átengedéséért, s viszont a polgármester a megtisz­teltetésért köszönetét mond, azon kívánságának ad­ván kifejezést, hogy a mai tanácskozások hozzanak üdvös eredményt. Incze József beszéde. — Tartotta a képviselőim november 27-iki ülésén. — Tisztelt képviselőház! Én az előttem szólott Kovács Albert tisztelt kép­viselőtársain aggályait teljes mértékben felfogom és méltányolom, de a vele szemben Teleszky István t. I képviselő, valamint az előadó ur által felhozottak súlyát is érzem s azéit én Kovács Albert t. kép­viselő ur módositványát magamévá nem tehetem, mert azt tartom, hogy az állított engesztelhetetlen gyűlöletnek, mint egészen benső dolognak, a bíró­ság előtt való kinyomozása és bizonyítása lehetetlen. (Elénk közbeszólás: Helyes! ügy van!) En azonban ezen aggályok és bajok megszünte­tésére az általa ajánlottnál biztosabb alkalmazható- ságu orvosszert gondolok és ezt módositvány alak­jában a t. ház becses figyelmébe ajánlani s rövi­den indokolni bátor leszek. (Halljuk! Halljuk!) T, ház! A törvényjavaslat 56-iki §-sa, mely az eredeti miniszteri javaslat szerint az 59-ik §. volt, azt tartalmazza, hogy a házasság felbontását bár­melyik házasfél kérheti, kölcsönös legyőzhetetlen ellenszenv czimén, azonban csak akkor, ha a há­zasság megkötése óta már két esztendő eltelt. Az eredeti miniszteri szerkezet ezen utóbbi meg­szorítást, a 2 év kikötését nem tartalmazta: azt a bizottság vette fel, maga is érezvén, hogy ezen vá­lási ok, avagy czim, úgy általában, minden korlá­tozás nélkül megengedve, igen sok visszaélésekre adhatna okot. T. Ház! Az állam ezen törvény életbe léptetésé­vel nem uj, hanem ős tért hódit meg, nem tabula razára lép, hanem csak vissza foglal oly tért, me­lyen előbb már állott. E téren azelőtt, 1848. avagy épen 18G8 ig majdnem kizárólag a katliolikus egy­ház állott s ezért államegyháznak is tekintetett. A kath. egyház a házasság felbonthatatlanságát vált­ván, az ezen szakaszban kontemplált válási czimet nem ismerte és nem ismeri. Ezen válási czim ed­dig csupán a protestánsoknál és zsidóknál szere­pelt, a kik az ország lakosságának alig egy kilen- czed részét képezik. Ez tehát egy igen fontos re­form. mert az egész országra kiterjedő hatályt ad egy kis töredék singularis jogának. Itt — közbevetőleg — meg kell jegyeznem, hogy az általános vita összes szónokai, ő rendbeli tény­leg fennálló házassági jogrendről szóltak, s e sze­rint az erdélyi összes protestánsok jogrendjét és au­tonom bíráskodását egynek tekintették, holott az erdélyi reformátusok, unitáriusok és szászok vagy lutheránusok, mind külön önálló jogrenddel bírnak s ezek egymástól oly lényegesen különböznek, hogy mindeuiknek külön perrendtartása van. Az általá­nos polgári bíráskodás szükségét azon fel nem em­lített indok is szembeszökővé teszi, hogy az erdélyi szászok autonom bíráskodása kizárólag német s igy itt a magyar állameszme is sérelmet szenved, (ügy van!) Azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy a kanon jog felbonthatatlansági tanában, mely a szentségi jellegnek természetes folyománya, egy igen nagy, és szép elv van : a házasság s t a bi 1 i t á s a. (Igaz.) Ez már az állami, társadalmi és erkölcsi szempontokkal is összefügg, s e mellett a nőt is megtisztelik, mert a keresztény felfogás szerint a nő Krisztus anyja, a mahomedánoké szerint pedig csupán a gyönyörök edénye. (Derültség) Már pedig minél lazább valamely államban vagy felekezetben a házassági kötelék, s minél könnyebb az elválás, annál közelebb áll azon állam vagy felekezet azon felfogáshoz, mely a nőt nem tartja többnek, mint gyönyörök edényének. Hogy pedig az igen t. igaz- ságügyminiszter ur a női nemnek mily lelkes ba­rátja, azt pár perez előtt a tudomány és ékesszó­lás fegyvereivel fényesen bizonyitá akkor, midőn ellenzé, hogy egyedül az apa akaratát vagy vallá- : sát tekintsük decretoriumnak a gyermekek vallására nézve. Ne feledjük el, hogy az erdélyi egyházi auto­nom bíróságok előtt lefolyt tömeges válóperek, melyek által oly sok külföldi kötelék kurtán-íür- csán felbontatott s melyek a mi jogállapotainkat még a tengeren túl is kompromittálták, jó részben e eziinre voltak alapítva. (Igaz, úgy van.)- 386 — ’ Jól tudtam, t. Ház, s most is, az előadó ur és Te­leszky t. képviselő ur előadásából megértettem, hogy a miniszteri szerkezet is a főezélt: a bízass ág stabiliását szem előtt tartotta s azért hangsúlyozta az engesztelhetetlen gyülölség kölcsönössé ^ét. Nagy oka volt reá, tisztelt Ház, mert a József féle 1789- iki pátens alapján a magyarországi polgiri bírósá­gok judicaturája s eim-зк példiján az erdélyi pro­testánsok egyházi törvénykezése immár az egyol­dalú gyiilölség czimén is széliében választott és je­lenleg is tán választ. Azt is tudom, hogy az igaz­ságügyi bizottság még inkább át volt hatva az em­lített czél tudatától s ezért mondotta ki azt, hogy két évnél nem régibb kötelék feloldása e czimen nem kérhető. De ha már eddig élment a bizottsig, miért álla­podott meg itt? miért nem alkalmazta legalább egészben a kiválasztott példát? Nem akarom bővebben fejtegetni, (Halljuk, hall­juk,) azt, hogy ezen cziiu egészen kizárandó lenne azért is. mert a szakaszban kontemplált formájában vagy nem lesz — szigorúan tekintve — igénybe vehető, vagy csak akkor, midőn más válási ok is forog fenn, s ezt csak ama kényesebb ok elhallga­tása végett állítják előtérbe, a mint ezt Kovács Albert t. képviselő ur is kiemelte. Azt sem aka­rom feszegetni, hogy ha Fraticziaorazágban az ál­talános polgári házasság — mint az igen tisztelt igazságügyminiszter ur is kijelentette — felbont* hatlan, miért ne lehetne nálunk eme kis részleges törvénynél legalább a ligament szorosabbra fűzni ; hisz magam is belátom, hogy egy társadalomban, melynek erkölcsei fogyatkoznak, a bosszú és gyű­lölködés könnyen támad és harapódzik, mert a sze­líd erények és nemes erkölcsök nem paralizálják eléggé ezen vad indulatokat: azt azonban nem lá­tom át, hogy miért kellett épen e két első évben kizárni e czimet. (Vége következik.) Megyei közgyülés. Háromszékmegye törvényhatósági bizottsága folyó évi deczember hó G-án a megyeház nagytermében délelőtt 1U órakor rendkívüli közgyűlést fog tar­tani, melynek főbb tárgyai lesznek: I. Alispáni és á г V a s z ó к i jelentés. Trón • örökös ur ő Fensége legmagasabb köszönetét kife­jező távirat a megye hódolatteljes szerencsekivá- natára. II. К or mányi leiratok. Magyar kirá'yi bel­ügyminiszter tisztujitásra vonatkozó körrendeleté. Magy. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter leirata, hogy a törvényhatóság azon kérését, mikép a hermány-s.-szentgyörgy rétyi és nyénkrás/.uai tör­vényhatósági utak állami kezelés alá vét-ssenok, nem teljesítheti. Magy. kir. belügyminiszter kiadott rendelete a megyei szervezeti szabályrendelet ügyé­ben. Magy. kir. belügyminiszter rendelete az 1883- dik évi XV. t. ez. értelmében a megyei pótadó ki­vetése, beszedése, és kezelése iránt hozott, szabály- rendelet tárgyában. M. kir. közmunka- és közleke­dési miniszter leiiata, iiogy az állami utakon épí­tett műtárgyak felülvizsgálatánál a megye képvisel­tessék. III. Megyei átírató k. Biliannegye átirata a horvát országi zavarok alkalmából a kormányhoz intézett bizalmi nyilatkozatának pártolása végett. Nyitramegye átirata a tűzkárok elleni kötelező ál­lami biztosítás rendszerének törvényhozási utón való behozatala iránt ; továbbá a magyar állameszme és nemzetegység ellen izgató szláv lapoktól a postni szállítás kedvezményének megvonása tárgyában. Fo- gavasmegye átirata, hogy Fogarason felállítandó állandó sorozóbizottság ügyében a magy. kir. hon­védelmi miniszter úrhoz intézett felirata pártoltas- sék. Szeged város átirata, melylyel ő Felsége leg­magasabb látogatása emlékére veretett érmek egy példányát megküldi. IV. Megyei ügye k. A múlt rendes őszi köz­gyűléshez tett alispáni és árvaszéki jelentések. Az igazoló választmány jelentése a november hó 10-én megejtett bizottsági tagok választásáról. A kézdi- vásárhelyi „Erzsébet“ árva-leánynevelő intézet épü­lete kibővítése iránt beadott folyamodása az inté­zeti elnöknek. Háromszékmegye tanítótestületének köszönőirata a tan-alapból a központi tanítói könyv- tár részére ajánlott 50 frt segélyért. Az 1885 - i к évben tartandó országos kiállítás tekintetéből a me­gyei kiállítási bizottsági tagok megválasztása. A megye közigazgatási bizottságának az al-dobolyí vámos hidra vonatkozó előterjesztése. V. Községi ügyek. Hidvég, Lüget, Nagy - Baczon, Közép-Ajta, Bölön, Bodzaforduló, Bodzavám, Szacsva, Magyaros, Lisznyó községek szabályrende­letei. Nyéu, Márkos és Bodola községek határozatai a husvágás biztosítása tárgyában. Pólyán község ha­tározata községi feavőségeknek kilencz évre ha­szonbérbe adása iránt. Konmltó község kérése pe- relhetési engedélyért. Szőröse község folyamodása a „Fenek“ nevű vizvezető árok tisztítási költségei­nek fedezésére vonatkozólag. Zoltán község kérése az Oit-hid építéséhez kézi közmunka-napszám enge­délyezése iránt. VI. Magán felek ügyei. Kovásznai Csia Ká­roly, úgyszintén gelenczei Jancsó György és marton- falvi Vájná Ignácz folyamodásai, hogy az igazoló választmány szeptember 10-én kelt 8. számú ha­tározata elvetésével a megyei legtöbb adót fizetők

Next

/
Oldalképek
Tartalom