Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-12-02 / 97. szám
A horvát bán kinevezésére vonatkozólag a „Buti. Corr.“ azt írja, hogy oddigelé még nem történt elhatározás, annyi azonban kétségtelen, hogy a horvát tartománygyülés még ez év vége előtt egybe fog hivatni, ha nem is a tartományi költségvetés tárgyalása ezéljából, de még is egy indemniti megszavazása végett. — Báró Bamberg kir. biztos Budapestről, hol a kormány nyal értekezett, visszatért Zágrábba. A megyei választások tárgyában tartott értekezlet Kézdí-Vásárhelytt nov. 27-én. Elnök, méltóságos Lázár Mihály országgyűlési képviselő, elfoglalván elnöki székét, alkalmi szép beszédben előadja, hogy a mint az 1883. november hó 17-éről kibocsátott és több bizottsági tag által is aláirt felhivóban jelezve van, — a mai tanácskozás tárgya: Háromszékmegyében közelgő tiszt- ujitás esetére, a központban és a járásokban kijelölendő tisztviselők ajánlatba hozatala és eshető megválasztása tekintetében eszmét cseréljen és lehető megállapodásra, jusson. Előadja, hogy a mint a meghívásban is jelezve van, a tisztujitás üdvös keresztülvitelénél, távol minden politikai pártszinezet és magánérdektől, csupán törvényhatóságunk közérdekei lebegjenek szemeink előtt. À lelkes éljenzéssel logadott beszéd után a tanácskozást megnyitottunk nyilvánította. Elnök felteszi a kérdést, hogy az értekezlet mily sorrendben kívánja a kijelölést és az ajánlatokat tanácskozás alá venni? Az értekezlet egyhangúlag megállapodik, hogy első sorban a központi tisztviselőkre nézve, azután a kézdi járásban betöltendő kiiltisztviselőkre nézve történjék a kijelölés. — E közben az orbai járásból megjelent bizottsági tagok szintén kijelentvén, miként járásukra nézve is jelen értekezlet megállapodásait készséggel fogadják: az értekezlet tanácskozásait Orbai járásra is kiter- jesztendőnek határozta. Ezek előre bocsátása utánt az értekezlet magát a tanácskozás tárgyára nézve is megalakultunk jelentvén ki, inditványoztatik: a) Mondassák a jelen értekezletet összehívó bizottsági tagoknak köszönet, mert a közelgő tiszt újításnál elágazható vélemény- eltérések összeegyeztetésére és a pályázók alkalmazhatósága iránt a közvélemény nyilvánulására alkalmat szolgáltatott, b) Inditváuyoztatik, hogy miután ezen értekezlet megtartására az ujságbeli kezdeményezés Künle József úrtól származik, elismerés szavaztassák a kezdeményezésért. — Mindkét indítvány helyesléssel fogadtatván, az értekezlet kimondja, hogy e tekintetben egy czél és érzemény vezeti ezen értekezlet tanácskozásait. A megállapított sorrend szerinti kijelölés és a központban alkalmazni kívánt tisztviselő pályázók személyi megnevezése kerülvén szőnyegre : a központi tisztviselő állomásokra ajánlatba hozatnak, úgymint: Az alispáni állomásra br. Apor Gábor; főjegyzőségre Geréb János; első aljegyzői állomásra Dálnoky Károly; másod aljegyző Vájná Miklós és Szentiványi Miklós; árvaszéki elnök Sára Tamás; tiszti ügyész Kelemen Lajos; pénztárnok Ptinkösty Lajos és Könczey Miklós; árvaszéki ülnök Nagy Dénes, Sebestyén Sándor, Vájná István; árvaszéki jegyző Kádár Ákos és \ aj na István; főszámvevő Csia György ; p. ellenőr Székely György, ForróBéla, Gazda Gyula ; alszámvevő Ivakucsi Adám és Sorbán János. Az értekezlet egyik jegyzője állal felolvasta és így ajánlatba hozott névsor általános és az eg állomásoknál helyeslő nyilatkozattal fogadtatott. Ezen ajánlatnak felkiáltással lett elfogadása, te oldalú felszólalás és behatóbb megvitatása után értekezlet azon nézetnek adott kifejezést, hogy romszék intellectual is ereje a kijelölt személye kívül minden egyes állomásra tud képzettség bíró és megbízható egyéneket felmutatni. Nem s: deka ezen értekezletnek a megnevezetteken к ajánlatba hozandó és képes egyéneket a me g ej dő tisztujitás alkalmára a jelöltségtől kizárni s a szívesen fogad egyesek által ajánlatba hozható lőtteket annál inkább, mert az értekezleten r nem vett választók nyilatkozata ez alkalommal i isméietes és azokat szabad elhatározásukban ko tozni nem czélja. Ennek következtében egyes bizottsági tagok r ajánlatba hozattak : alispánságra Forró Fere Tompa Miklós ; főjegyzőségre : Szentiványi Mik Kovács Károly ügyvéd, Székely György ; Lső jegyzőségre : Vájná István, Székely György Sz íyanyi Miklós ; Il ik aljegyzőségre : Székely Gyö \ajna István; főszámvevő: Bartók Károly Как Adám, Forró Béla, Móricz József, Imecs Ernő ; számvevő: Sorbán János, Csíki Lázár. Gál An penztárnokságra uj ajánlat nincs; ellenőr: Sor Janos, Csíki Lázár; ügyész: Kö.-össy Endre, I). resj Gyula; árvaszéki I-ső ülnök; Bartók Kár Csia György; árvaszéki ILod ülnök : Bartók Kár Kakucsi Adám ; árvaszéki jegyző : Barthos Jói Ezután elov etetett a kézdi járási állomásokra kijelölés, mely kijelölésnél az egyesek által tett a latok elfogadása mellett mint a megválasztásra к almas egyének megneveztettek, úgymint: szó bírói állomás: Pótsa Gyula, Petiid István, G( I Béla. Bartók Károly,"’Gábor Péter, Vájná Domokos ; segédszolgabiró : Petbu István, Geréb Béla, Bartók Károly, Dimény Ferencz, Vájná Domokos, Cseh Gyula, Csíki Lázár; járási orvos: Dr. Színi Gyula, dr. Balázs Sándor és dr. Cseh Károly ; állatorvos : Thamó András; szolgabiró : Hollaky Attila; segédszolgabiró: Deák Samu, Szacsvay Imre; járási orvos: dr. Póka Dezső. Indítványba hozatik, hogy ezen értekezlet megállapodásai hírlapok utján a megye minden bizottsági tagjainak tudomására hozassanak. Egyhangúlag elfogadtatik; elnök s a kézdi-vásárhelyi polgármester s az értekezleti jegyzők által aláiratik. Elnök köszönetét mond a nagyszámmal megjelent bizottsági tagok érdeklődéséért és higgadt tanácskozásért ; köszönetét mond K-.Vásárhely polgármesterének a szives fogadtatásért és a terem átengedéséért, s viszont a polgármester a megtiszteltetésért köszönetét mond, azon kívánságának adván kifejezést, hogy a mai tanácskozások hozzanak üdvös eredményt. Incze József beszéde. — Tartotta a képviselőim november 27-iki ülésén. — Tisztelt képviselőház! Én az előttem szólott Kovács Albert tisztelt képviselőtársain aggályait teljes mértékben felfogom és méltányolom, de a vele szemben Teleszky István t. I képviselő, valamint az előadó ur által felhozottak súlyát is érzem s azéit én Kovács Albert t. képviselő ur módositványát magamévá nem tehetem, mert azt tartom, hogy az állított engesztelhetetlen gyűlöletnek, mint egészen benső dolognak, a bíróság előtt való kinyomozása és bizonyítása lehetetlen. (Elénk közbeszólás: Helyes! ügy van!) En azonban ezen aggályok és bajok megszüntetésére az általa ajánlottnál biztosabb alkalmazható- ságu orvosszert gondolok és ezt módositvány alakjában a t. ház becses figyelmébe ajánlani s röviden indokolni bátor leszek. (Halljuk! Halljuk!) T, ház! A törvényjavaslat 56-iki §-sa, mely az eredeti miniszteri javaslat szerint az 59-ik §. volt, azt tartalmazza, hogy a házasság felbontását bármelyik házasfél kérheti, kölcsönös legyőzhetetlen ellenszenv czimén, azonban csak akkor, ha a házasság megkötése óta már két esztendő eltelt. Az eredeti miniszteri szerkezet ezen utóbbi megszorítást, a 2 év kikötését nem tartalmazta: azt a bizottság vette fel, maga is érezvén, hogy ezen válási ok, avagy czim, úgy általában, minden korlátozás nélkül megengedve, igen sok visszaélésekre adhatna okot. T. Ház! Az állam ezen törvény életbe léptetésével nem uj, hanem ős tért hódit meg, nem tabula razára lép, hanem csak vissza foglal oly tért, melyen előbb már állott. E téren azelőtt, 1848. avagy épen 18G8 ig majdnem kizárólag a katliolikus egyház állott s ezért államegyháznak is tekintetett. A kath. egyház a házasság felbonthatatlanságát váltván, az ezen szakaszban kontemplált válási czimet nem ismerte és nem ismeri. Ezen válási czim eddig csupán a protestánsoknál és zsidóknál szerepelt, a kik az ország lakosságának alig egy kilen- czed részét képezik. Ez tehát egy igen fontos reform. mert az egész országra kiterjedő hatályt ad egy kis töredék singularis jogának. Itt — közbevetőleg — meg kell jegyeznem, hogy az általános vita összes szónokai, ő rendbeli tényleg fennálló házassági jogrendről szóltak, s e szerint az erdélyi összes protestánsok jogrendjét és autonom bíráskodását egynek tekintették, holott az erdélyi reformátusok, unitáriusok és szászok vagy lutheránusok, mind külön önálló jogrenddel bírnak s ezek egymástól oly lényegesen különböznek, hogy mindeuiknek külön perrendtartása van. Az általános polgári bíráskodás szükségét azon fel nem említett indok is szembeszökővé teszi, hogy az erdélyi szászok autonom bíráskodása kizárólag német s igy itt a magyar állameszme is sérelmet szenved, (ügy van!) Azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy a kanon jog felbonthatatlansági tanában, mely a szentségi jellegnek természetes folyománya, egy igen nagy, és szép elv van : a házasság s t a bi 1 i t á s a. (Igaz.) Ez már az állami, társadalmi és erkölcsi szempontokkal is összefügg, s e mellett a nőt is megtisztelik, mert a keresztény felfogás szerint a nő Krisztus anyja, a mahomedánoké szerint pedig csupán a gyönyörök edénye. (Derültség) Már pedig minél lazább valamely államban vagy felekezetben a házassági kötelék, s minél könnyebb az elválás, annál közelebb áll azon állam vagy felekezet azon felfogáshoz, mely a nőt nem tartja többnek, mint gyönyörök edényének. Hogy pedig az igen t. igaz- ságügyminiszter ur a női nemnek mily lelkes barátja, azt pár perez előtt a tudomány és ékesszólás fegyvereivel fényesen bizonyitá akkor, midőn ellenzé, hogy egyedül az apa akaratát vagy vallá- : sát tekintsük decretoriumnak a gyermekek vallására nézve. Ne feledjük el, hogy az erdélyi egyházi autonom bíróságok előtt lefolyt tömeges válóperek, melyek által oly sok külföldi kötelék kurtán-íür- csán felbontatott s melyek a mi jogállapotainkat még a tengeren túl is kompromittálták, jó részben e eziinre voltak alapítva. (Igaz, úgy van.)- 386 — ’ Jól tudtam, t. Ház, s most is, az előadó ur és Teleszky t. képviselő ur előadásából megértettem, hogy a miniszteri szerkezet is a főezélt: a bízass ág stabiliását szem előtt tartotta s azért hangsúlyozta az engesztelhetetlen gyülölség kölcsönössé ^ét. Nagy oka volt reá, tisztelt Ház, mert a József féle 1789- iki pátens alapján a magyarországi polgiri bíróságok judicaturája s eim-зк példiján az erdélyi protestánsok egyházi törvénykezése immár az egyoldalú gyiilölség czimén is széliében választott és jelenleg is tán választ. Azt is tudom, hogy az igazságügyi bizottság még inkább át volt hatva az említett czél tudatától s ezért mondotta ki azt, hogy két évnél nem régibb kötelék feloldása e czimen nem kérhető. De ha már eddig élment a bizottsig, miért állapodott meg itt? miért nem alkalmazta legalább egészben a kiválasztott példát? Nem akarom bővebben fejtegetni, (Halljuk, halljuk,) azt, hogy ezen cziiu egészen kizárandó lenne azért is. mert a szakaszban kontemplált formájában vagy nem lesz — szigorúan tekintve — igénybe vehető, vagy csak akkor, midőn más válási ok is forog fenn, s ezt csak ama kényesebb ok elhallgatása végett állítják előtérbe, a mint ezt Kovács Albert t. képviselő ur is kiemelte. Azt sem akarom feszegetni, hogy ha Fraticziaorazágban az általános polgári házasság — mint az igen tisztelt igazságügyminiszter ur is kijelentette — felbont* hatlan, miért ne lehetne nálunk eme kis részleges törvénynél legalább a ligament szorosabbra fűzni ; hisz magam is belátom, hogy egy társadalomban, melynek erkölcsei fogyatkoznak, a bosszú és gyűlölködés könnyen támad és harapódzik, mert a szelíd erények és nemes erkölcsök nem paralizálják eléggé ezen vad indulatokat: azt azonban nem látom át, hogy miért kellett épen e két első évben kizárni e czimet. (Vége következik.) Megyei közgyülés. Háromszékmegye törvényhatósági bizottsága folyó évi deczember hó G-án a megyeház nagytermében délelőtt 1U órakor rendkívüli közgyűlést fog tartani, melynek főbb tárgyai lesznek: I. Alispáni és á г V a s z ó к i jelentés. Trón • örökös ur ő Fensége legmagasabb köszönetét kifejező távirat a megye hódolatteljes szerencsekivá- natára. II. К or mányi leiratok. Magyar kirá'yi belügyminiszter tisztujitásra vonatkozó körrendeleté. Magy. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter leirata, hogy a törvényhatóság azon kérését, mikép a hermány-s.-szentgyörgy rétyi és nyénkrás/.uai törvényhatósági utak állami kezelés alá vét-ssenok, nem teljesítheti. Magy. kir. belügyminiszter kiadott rendelete a megyei szervezeti szabályrendelet ügyében. Magy. kir. belügyminiszter rendelete az 1883- dik évi XV. t. ez. értelmében a megyei pótadó kivetése, beszedése, és kezelése iránt hozott, szabály- rendelet tárgyában. M. kir. közmunka- és közlekedési miniszter leiiata, iiogy az állami utakon épített műtárgyak felülvizsgálatánál a megye képviseltessék. III. Megyei átírató k. Biliannegye átirata a horvát országi zavarok alkalmából a kormányhoz intézett bizalmi nyilatkozatának pártolása végett. Nyitramegye átirata a tűzkárok elleni kötelező állami biztosítás rendszerének törvényhozási utón való behozatala iránt ; továbbá a magyar állameszme és nemzetegység ellen izgató szláv lapoktól a postni szállítás kedvezményének megvonása tárgyában. Fo- gavasmegye átirata, hogy Fogarason felállítandó állandó sorozóbizottság ügyében a magy. kir. honvédelmi miniszter úrhoz intézett felirata pártoltas- sék. Szeged város átirata, melylyel ő Felsége legmagasabb látogatása emlékére veretett érmek egy példányát megküldi. IV. Megyei ügye k. A múlt rendes őszi közgyűléshez tett alispáni és árvaszéki jelentések. Az igazoló választmány jelentése a november hó 10-én megejtett bizottsági tagok választásáról. A kézdi- vásárhelyi „Erzsébet“ árva-leánynevelő intézet épülete kibővítése iránt beadott folyamodása az intézeti elnöknek. Háromszékmegye tanítótestületének köszönőirata a tan-alapból a központi tanítói könyv- tár részére ajánlott 50 frt segélyért. Az 1885 - i к évben tartandó országos kiállítás tekintetéből a megyei kiállítási bizottsági tagok megválasztása. A megye közigazgatási bizottságának az al-dobolyí vámos hidra vonatkozó előterjesztése. V. Községi ügyek. Hidvég, Lüget, Nagy - Baczon, Közép-Ajta, Bölön, Bodzaforduló, Bodzavám, Szacsva, Magyaros, Lisznyó községek szabályrendeletei. Nyéu, Márkos és Bodola községek határozatai a husvágás biztosítása tárgyában. Pólyán község határozata községi feavőségeknek kilencz évre haszonbérbe adása iránt. Konmltó község kérése pe- relhetési engedélyért. Szőröse község folyamodása a „Fenek“ nevű vizvezető árok tisztítási költségeinek fedezésére vonatkozólag. Zoltán község kérése az Oit-hid építéséhez kézi közmunka-napszám engedélyezése iránt. VI. Magán felek ügyei. Kovásznai Csia Károly, úgyszintén gelenczei Jancsó György és marton- falvi Vájná Ignácz folyamodásai, hogy az igazoló választmány szeptember 10-én kelt 8. számú határozata elvetésével a megyei legtöbb adót fizetők