Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-09-30 / 79. szám
folyását is, mert oly bánnak, ki lemondott, hatalma fogyófélben van; joggal vagy mesterségesen felizgatott népet azonban szép szavakkal lecsillapítani akarni, annyi volna, mint a szélvész által felkorbácsolt hullámoknak gyenge szóval csendet parancsolni. És ezért kötelessége nálatok és úgy nálunk is minden egyes jó hazafinak, az országban mindenképen oda hatni, hogy az országban az egymás ellen való izgatottság lábra ne kapjon, annál kevésbbé, j hogy gyökeret is verjen. Oktassuk és világosítsuk fel ' a népet és ne hagyjuk izgatók által, kik csak a zavarosban halászni kívánnak, félrevezetni ; tanítsuk meg a népet nevezetesen arra, hogy a szabadság sarkköve a rend. Végül pedig tartsuk mindnyájan szem előtt ama világra szóló bölcs szavait, ki aztmondá: „Az első lépés a mérsékletre annak beismerésé, hogy szenvedélyesek vagyunk“. Ha innen és tulnan ezt beismerjük: úgy a kérdés meg van oldva. Budapest, 1883. szept. 21. Szives üdvözlettel Türr István, s. k. Megli ivás közgy ü 1 ésre. Forró F ere ne z, kir. tan. alispán a következő közgyűlési meghívót bocsátotta ki : Főispán úr ő méltóságának G!)8. szám alatt kelt leirata folytán van szerencsém ezen megye törvény hatósági bizottságának tagjait folyó évi október hó 5-én a megyeház nagytermében délelőtt 10 órakor megnyitandó rendes őszi közgyűlésre hivatalos illemmel meghívni. Az állandó választmány tagjait felkérem október 3-án tartandó újabb ülésre délelőtt 10 órakor a szokott helyen megjelenni. A tanácskozás tárgyai : Alispáni és árvaszéki jelentés. Kormáuyi leiratok : Magyar királyi belügymi ■ niszter 3979. ein. sz. körrendeleté, melyben ő császári és apostoli királyi felségének a legutóbb bekövetkezett örvendetes családi esemény alkalmából leadott legfelsőbb kéziratát közli. Magy. kir. belügyminiszter leiratai a korcsmái hitel tárgyában ; a megyei tiszti ügyész fizetésének jövőre lett megállapítása tárgyában ; a megyei gyámhatósági szabályrendelet, a megye közigazgatási szabályrendelete és az 1883. évi XV. t. ez. értelmében a megye által kivethető pótadóról szabályrendelet készítése tárgyában ; a megye területén a kártékony ragadozó vadak elejtésére jutalomdíj javaslatba hozatala iránt; magán hirdetmények megrongálásának megóvása iránt. M. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter leirata a megyei úthálózat tárgyában. Földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter leirata az erdélyrészi építési iparágak fejlesztésére a megye részéről nyújtandó anyagi segély tárgyában. Megyei átiratok : Győr vármegye átirata marha- sónak lehető olcsó áron leendő árulása tárgyában. Kolozsmegye átirata a közigazgatási tisztviselőknek vasúton való utazásaik alkalmával az állami tisztviselőkkel egyenlő kedvezményben leendő részeltetése tárgyában. Borsod vármegye átirata a zsidó zugiskolák beszüntetése iránt. Torontálmegye átirata a csángó-magyarok telepítési ügyének mikénti rendezéséről. Torda-Aranyos megye átirata a magyar büntető törvénykönyv életbe léptetése előtt a köz- igazgatási hatóságok jogkörébe tartozott kihágási ügyek tárgyában. Háromszékmegye közigazgatási árva- és gyámhatósági előirányzata az 1884. évre. A megyei igazoló választmány jelentése az 1884-ik évre Összeállított megyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok tárgyában. Megyei ügyek : A múlt tavaszi közgyűléshez tett alispáni, és árvaszéki jelentések. A kézdi-vásárhelyi felső népiskola gondnokságának zárjelentése a lefolyt iskolai évről. Az Olt folyó szabályozása tárgyában kiküldött bizottság jelentése. A megyei köz- igazgatási bizottság folyó év első feléről szóló jelentése. Főispán ur ő méltóságának, mint az erdélyi rom. kath. státusgyülós megbízottjának átirata a gróf Nemes Ábrahám féle alapítvány tárgyában. Főispán ur átirata a megyei kórliázorvos javadalmazása ügyében ; a megyeház tervbe vett kiépítése tárgyában, és a baróthi felső népiskola ügyében. A székelyhuszár-alap kezelési szabályrendelete. A háromszéki takarékpénztár átirata, melyben hatoly- kai Botsa József főispán és takarékpénztári elnök alapitványlevelét megküldi. A háromszéki takarék- pénztár tudatja, hogy a s szentgyörgyi szegények menházára 100 frtot szavazott meg. Községi ügyek : Fotos község által Bodok és társközségei ellen folyamatba tett arányositási perben létrejött békeegyezmény, Kusztos Dániel és társai nagy-baczoni lakosok folyamodása erdőhasználati szabályrendelet alapján szedett failleték fizetés alóli felmentések tárgyában. Кézdi-Vásárhely városnak Szőcs András és társai vámhaszonbérlők részére lett haszonbér elengedése iránti határozata. Tamásfalva község kérése 000 frt tőkének adósság törlesztésére fordithatása iránt. Réty és Bolyán községek kérései perelhetési engedély megadása iránt. Gelenczei Farkas Antal és társai folyamodása a községjegyzői választás ellen. Uzoni ev. ref. lelkész Bünkösti Ferencz és érdektársai panasza az ottani községi képviselőtestület és községi jegyző ellen. Kökös község képviselőtestületének határozata a vadasdi árvák fekvőségeinek megvásárlása tárgyában. Bodola község képviselő testületének határozata 61 nsz.-öl területét képező fekvőségnek eladása iránt. Sepsi-sztgyörgyi Silvester Dénes folyamodása Sepsi- Szentgyörgy város, és aldobolyi Nagy Lajos folyamodása Szotyor és Szentkirály községek vadászati jogának haszonbérbe adása iránt. Szentlélek község képv.-testületének határozata vadházasságok korlátozása tárgyában. Nagy-Ajta község határozata községi jegyzője Nyiredi Jánosnak nyugdíjazása tárgyában. Szentlélek község kérése a Kászonvizén levő hid újjáépítésére 200 frt.segélynek megadása iránt. Élőpatak község és az odavaló fürdőbirtokosság között létrejött békeegyezmény. Kilyén, Szotyor és Kökös, továbbá Bodola, Nyén és Markos községek szabályrendeletei. A gelenczei r. kath. iskola ügye. Bodok község határozata ottani borviz-haszonbórlő Bartók Zsigmondnak haszonbér leengedése iránti kérése. Magánfelek ügyei : Gábor Béter bereczki birtokos malomépités engedélyezése iránti kérése. Sepsiszentgyörgyi Nagy István folyamodása végkielégítése ügyében. Kovács Károly ügyvéd felebbezése a megyei legtöbb adót fizetőknek megállapítása ellen. Községi költségelőirányzatok. Községi számadások. Számadási igazolások. Állami népiskolák. Hétfalu, 1883. szept. 20. Brassómegye 10 magyar községében az 1870-ik év óta kivétel nélkül községi jellegű iskolák alakultak s voltak. A 13 évi gyakorlat minden nevelésügybarátot meggyőzött arról, hogy az egyházi és állami egyesitett anyagi erő — az iskolák évi fen- tartási szükségleteit tekintve — fejlett, virágzó állapotra emelte a népnevelés ügyét mindenütt. A községi iskola évi fentartási terhe általában véve 4g-részben terhelte az egyházakat, 2/3-részben pedig az állam pénztárát ; mert maguk a polgári községek vajmi kevéssel járulhattak itt is, ott is az iskola szükségleteihez, nem lévén semmi lényeges közjóyedelmük, a miből a községi iskolákat évente gyámolithatták volna. Ezen községi jellegű iskolák mellett a joggyakorlat terén igen szép mezeje volt a községi iskolaszéknek. Saját polg. községének képviselete által lettek megválasztva az iskolaszék tagjai szabad tetszés és minden külső befolyás mellőzése szerint. Ez az iskolaszék rendelkezett testületi illetékes utón az iskola kül- és belélete ügyeiben. 0 választotta meg ezen testület tisztviselőit, nem különben minden egyes községi tanítót is legjobo belátása szerint, egészen szabadon és függetlenül. Ha az iskola évi fenntartásának szükségletei évről évre emelkedtek, a költségvetés alapján azt az állam pénztára fedezte. Ha iskola épületre volt szükség, azt az állam megépíttette, igénybe véve csupán valami telket s némi igás és kézi napszámot — magától az érdekelt községtől. Ha az iskola népesedése nyomán tanító kellett s ennek évi illeték és lakbér : azt a magas közoktatási kormány híven kiutalványozta. Maga az egyház és polgári község pedig évtizedeken túl is megmaradt eredeti s első ajánlattételei mellett ; megmaradt évi rendes járulékainak beszolgáltatásával, megmaradt az 1 forint tandíj s az állami egyene- adó 5°/0-ának évenkinti levonásával, — de megmaradt egyszersmind tizenhárom évvel ezelőtt biztosított jogainak sértetlen szabad gyakorlatában is, a nép legkisebb anyagi többterheltetése s az iskolaszék legkisebb elégedetlensége nélkül. Azonban ma már a községi jellegű elemi népiskolák helyett itt is, ott is állami iskolák kezdenek létjogra vergődni. E czél elérését melegen felkarolta a megyei tanfelügyelő ur, hathatósan előmozdítják s kiválólag óhajtják a községi tanító urak, részben a polgári községek, nagy mértékben az iskolaszékek, némi részben pedig egyes lelkészek. A tanfelügyelői felkarolás indokolva van az által, hogy az állam érdeke ezen iskolák létesítése által is előmozdittatik, mert aránylag szerte e hazában még eddigelé kevés az állami iskola — mindössze csak 318; de indokolva van az által is, hogy igy a tanfelügyelői hatáskör és joggyakorlat tetemesen bővül és emelkedik. A tanító urak támogatása nagyon méltó és igazolt is, mert ők a törvényszabta 300 forint minimum helyett 400 forint évi fizetést nyernek az állami iskolánál ; ehhez járul még mintegy 50 frt lakbér s legkevesebb 50 frt helyi pótlék javadalom. A polgári községek pedig a tandíj és 5°/0 iskolaadó behajtásán kívül egyébbel nem bíbelődnek, sőt még a képviselet utjáni isk. gondnokság vagyis az iskolaszéki tagok megválasztása alól is felmentetnek ; s az állami iskola sem áll az ő közvetlen törvényszerinti felügyeletük alatt többé, sem pedig az iskolai évi számadásoknak felülvizsgálása nem fog nehezedni vállaikra. Nekik az iskolával nem lesz sok gondjuk, sem újabb terhük, de semmi joggyakorlatuk sem ! Az iskolaszékeket illetőleg nem megvetendő gondolat, nem kis jelentőségű tudat, hogy az állami iskola fel lesz szerelve minden szükséges tanszerekkel, taneszközökkel. A tanító urak fizetéséről, hogy azok pontosan kiszolgáltatva legyenek, nem kell törődniük, aggódniuk, — mert az az adóhivatal pénztárából havi elő leges részletekben — 315 — pontosan kiadatik. Ók nyugodtan kelhetnek és fekhetnek, mert akárhány tanító igényeltessék, azon állomásokat az állam nemcsak hogy kinevezés utján betölteti, hanem fizetésüket hiánytalanul ki is utalványozza. Ók feltétlenül megbízhatnak a nagy- méltóságu miniszter ur intézkedéseiben, hogy ő minden bizonynyal jeles készültségi! szakférfiakat neve- zend ki időnként a tanítói állomásokra. Meg lehetnek győződve arról is, hogy a népnevelés-iigy egy állami iskolánál, hol több a tanítói fizetés, jobb a felszerelés, szigorúbb az ellenőrizet, — mindenesetre virágzóbb, emelkedettebb állapotban fog lenni bármikor, mint lehetett az a községi iskola több nehézséggel küzdő viszonyai közepett. A lelkészeket illetőleg — mint az eddigi tények mutatják — az állami iskola eszméjét méltán felkarolhatták, mert állásuk, műveltségűk, paedagogiai készültségük ezután már a szegre lesz akasztva ; hiszen nincs törvény által biztosított joguk az állami iskolai gondnokságba bejutni, hacsak a tanfelügyelői kegy őket valami uton-mődon ajánlatilag be nem jutttatja. (Folytatása következik.) A csángók. Az Al-Duna mentén letelepedett csángó családokról az utóbbi hetek alatt egymásután jöttek a hiob- hirek, hogy a legnagyobb elhagyatásnak vannak kitéve s egyik a másik után kerekedik fel s megy vissza Bukovinába. Ezeu4 hírekkel szemben újabban a következőket jelentik: Az a hir, hogy a csángók legnagyobb része hazafelé megy Bukovinába, túl van hajtva. Igaz, hogy több család, megunván az állapotok jobbra fordulására való várakozást, részint a telepről, részint egyenesen az aratási munkából hazafelé vette az útját megint, azonban a hazatérők jobbára a selejtesebb és türelmetlenebb elemekből kerülnek ki, a kik pedig annak' idején legjobban kívánkoztak Magyarországba, A tiszavidéki s különösen a szegedi páratlan lakmározás is nagyravágyást költött sok egyszerű ember szivében. Tény, hogy a két telepitvény zöme türelmesen és nem minden remény nélkül viseli sorsát. Telkeik 10—10 holdjával és a belsőséggel már ki vannak hasogatva, sőt vetőmagot is kapnak, hogy jövő évre saját földjüket mivelhessék. A Bancsován székelő Gromon Dezső kormánybiztos mindent elkövet, hogy építkezéseiket is mihamar megkezdhessék, a munkálatokat azonbau szerfölött hátráltatta, hogy 1000 ember helyett több mint 3000 emberről kell gondoskodni. Földjük azonban már biztosítva van, a Kubinig lehuzódó, mintegy 40 kilométernyi hosszú uj dunai töltés által. Azt azonban meg kell adni, hogy lakásuk nagyon nyomorúságos. Többnyire földkunyhókban s barakkokban vannak elhelyezve, a mi reájuk nézve leginkább a hideglelés és vérhas kimerithetlen forrását képezi. Ez az egyetlen nagy baj, a min segíteni kell, még pedig a lehető legrövidebb idő alatt. Élelmezésükben hiány nincsen. A kormánybiztos a munkaképteleneknek népkonyhát tart, melyben mindenki megkapja illő és egészséges táplálékát. A konyhát a vörös-kereszt asszonyai tartják, még pedig kitűnő kézzel. Adományok is érkeztek be részükre. Végli Aurel, a pécskai kincstári igazgató, nemrég személyesen járt Bancsován a gyoroki és harkályi kincstári birtokokra való csángó-telepítés ügyében. Remélhető, hogy a harkályi jószágra még az őszszel át lehet telepíteni több családot, a másik helyen azonban csak tavaszra vihetik a telepeseket, mert a téli elszállásolás ott is legalább annyi bajjal járna, mint az alsó vidéken, Mindent összefoglalva, a csángók lakásviszonya valóban kinos, sőt szégyenletes, de remélhető, hogy e tekintetben is mihamar jobbra fordulnak a dolgok. A ki tűrni és reményleni tud közülök, a sok nyomorúság után végre is rendes otthonára jut, — nem ugyan a tulvérmes csángóbelcöl tűzte tők, — hanem a kormány segedelmével. A Székely Nemzeti Múzeumból. Oláh telepítések a Székelyföldön. (Vége.) XIX. Mi kik ez jelen alább meg irt dologban kézen fogott bírák vagyunk, adgyuk tudtára mindeneknek, az kiknek illik ez levelünknek rendiben, quod in hoc Anno praesenti 1747. die 6-ta Április midőn volnánk Kezdi -Vásárhellyen Tekintetes Barabás György Uram Ó Kegyelme nemes házánál, jövőnek mi élőnkben illyen két részről való betsülletes személyek, úgymint ab una említet Tett. Barabás György Uram ő kegyelme, ab altera Moldován Tho- dor, ki is kérvén azon említet Tett. Barabás György uramot, hogy venné maga keze alá, ki is maga szabad akarattya szerint Sellérül obligálá magát, mik (mig) ezen földön ő Felsége birodalma alatt lészen, mást ő kegyelmin kívül nem szolgál, hanem minden héten egy nap híven és igazán mind ő kegyelmit, mind peniglen ő kegyelme posteritasit szolgáliya, hogy ha peniglen aufugiálna, tehát ezen levelnek ereivel reducálhassa, reducáltafchassa maga és posteritassa mint örökös Sellérit. Melly dolog
