Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-09-30 / 79. szám

folyását is, mert oly bánnak, ki lemondott, hatal­ma fogyófélben van; joggal vagy mesterségesen fel­izgatott népet azonban szép szavakkal lecsillapítani akarni, annyi volna, mint a szélvész által felkorbá­csolt hullámoknak gyenge szóval csendet paran­csolni. És ezért kötelessége nálatok és úgy nálunk is minden egyes jó hazafinak, az országban minden­képen oda hatni, hogy az országban az egymás ellen való izgatottság lábra ne kapjon, annál kevésbbé, j hogy gyökeret is verjen. Oktassuk és világosítsuk fel ' a népet és ne hagyjuk izgatók által, kik csak a zavarosban halászni kívánnak, félrevezetni ; tanítsuk meg a népet nevezetesen arra, hogy a szabadság sarkköve a rend. Végül pedig tartsuk mindnyájan szem előtt ama világra szóló bölcs szavait, ki aztmondá: „Az első lépés a mérsékletre annak beismerésé, hogy szen­vedélyesek vagyunk“. Ha innen és tulnan ezt be­ismerjük: úgy a kérdés meg van oldva. Budapest, 1883. szept. 21. Szives üdvözlettel Türr István, s. k. Megli ivás közgy ü 1 ésre. Forró F ere ne z, kir. tan. alispán a következő közgyűlési meghívót bocsátotta ki : Főispán úr ő méltóságának G!)8. szám alatt kelt leirata folytán van szerencsém ezen megye törvény hatósági bizottságának tagjait folyó évi október hó 5-én a megyeház nagytermében délelőtt 10 órakor megnyitandó rendes őszi közgyűlésre hivatalos il­lemmel meghívni. Az állandó választmány tagjait felkérem október 3-án tartandó újabb ülésre dél­előtt 10 órakor a szokott helyen megjelenni. A tanácskozás tárgyai : Alispáni és árvaszéki jelentés. Kormáuyi leiratok : Magyar királyi belügymi ■ niszter 3979. ein. sz. körrendeleté, melyben ő csá­szári és apostoli királyi felségének a legutóbb be­következett örvendetes családi esemény alkalmából leadott legfelsőbb kéziratát közli. Magy. kir. bel­ügyminiszter leiratai a korcsmái hitel tárgyában ; a megyei tiszti ügyész fizetésének jövőre lett meg­állapítása tárgyában ; a megyei gyámhatósági sza­bályrendelet, a megye közigazgatási szabályrendelete és az 1883. évi XV. t. ez. értelmében a megye ál­tal kivethető pótadóról szabályrendelet készítése tárgyában ; a megye területén a kártékony ragado­zó vadak elejtésére jutalomdíj javaslatba hozatala iránt; magán hirdetmények megrongálásának meg­óvása iránt. M. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter leirata a megyei úthálózat tárgyában. Földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter leirata az erdélyrészi építési iparágak fejlesztésére a megye részéről nyújtandó anyagi segély tár­gyában. Megyei átiratok : Győr vármegye átirata marha- sónak lehető olcsó áron leendő árulása tárgyában. Kolozsmegye átirata a közigazgatási tisztviselőknek vasúton való utazásaik alkalmával az állami tiszt­viselőkkel egyenlő kedvezményben leendő részeltetése tárgyában. Borsod vármegye átirata a zsidó zugis­kolák beszüntetése iránt. Torontálmegye átirata a csángó-magyarok telepítési ügyének mikénti rende­zéséről. Torda-Aranyos megye átirata a magyar büntető törvénykönyv életbe léptetése előtt a köz- igazgatási hatóságok jogkörébe tartozott kihágási ügyek tárgyában. Háromszékmegye közigazgatási árva- és gyámhatósági előirányzata az 1884. évre. A megyei igazoló választmány jelentése az 1884-ik évre Összeállított megyei legtöbb adót fizető bizott­sági tagok tárgyában. Megyei ügyek : A múlt tavaszi közgyűléshez tett alispáni, és árvaszéki jelentések. A kézdi-vásárhelyi felső népiskola gondnokságának zárjelentése a le­folyt iskolai évről. Az Olt folyó szabályozása tár­gyában kiküldött bizottság jelentése. A megyei köz- igazgatási bizottság folyó év első feléről szóló je­lentése. Főispán ur ő méltóságának, mint az erdélyi rom. kath. státusgyülós megbízottjának átirata a gróf Nemes Ábrahám féle alapítvány tárgyában. Főispán ur átirata a megyei kórliázorvos javadal­mazása ügyében ; a megyeház tervbe vett kiépítése tárgyában, és a baróthi felső népiskola ügyében. A székelyhuszár-alap kezelési szabályrendelete. A háromszéki takarékpénztár átirata, melyben hatoly- kai Botsa József főispán és takarékpénztári elnök alapitványlevelét megküldi. A háromszéki takarék- pénztár tudatja, hogy a s szentgyörgyi szegények menházára 100 frtot szavazott meg. Községi ügyek : Fotos község által Bodok és társ­községei ellen folyamatba tett arányositási perben létrejött békeegyezmény, Kusztos Dániel és társai nagy-baczoni lakosok folyamodása erdőhasználati szabályrendelet alapján szedett failleték fizetés alóli felmentések tárgyában. Кézdi-Vásárhely városnak Szőcs András és társai vámhaszonbérlők részére lett haszonbér elengedése iránti határozata. Tamás­falva község kérése 000 frt tőkének adósság tör­lesztésére fordithatása iránt. Réty és Bolyán közsé­gek kérései perelhetési engedély megadása iránt. Gelenczei Farkas Antal és társai folyamodása a községjegyzői választás ellen. Uzoni ev. ref. lelkész Bünkösti Ferencz és érdektársai panasza az ottani községi képviselőtestület és községi jegyző ellen. Kökös község képviselőtestületének határozata a va­dasdi árvák fekvőségeinek megvásárlása tárgyában. Bodola község képviselő testületének határozata 61 nsz.-öl területét képező fekvőségnek eladása iránt. Sepsi-sztgyörgyi Silvester Dénes folyamodása Sepsi- Szentgyörgy város, és aldobolyi Nagy Lajos folya­modása Szotyor és Szentkirály községek vadászati jogának haszonbérbe adása iránt. Szentlélek község képv.-testületének határozata vadházasságok korlá­tozása tárgyában. Nagy-Ajta község határozata köz­ségi jegyzője Nyiredi Jánosnak nyugdíjazása tárgyá­ban. Szentlélek község kérése a Kászonvizén levő hid újjáépítésére 200 frt.segélynek megadása iránt. Élőpatak község és az odavaló fürdőbirtokosság között létrejött békeegyezmény. Kilyén, Szotyor és Kökös, továbbá Bodola, Nyén és Markos községek szabályrendeletei. A gelenczei r. kath. iskola ügye. Bodok község határozata ottani borviz-haszonbórlő Bartók Zsigmondnak haszonbér leengedése iránti kérése. Magánfelek ügyei : Gábor Béter bereczki birtokos malomépités engedélyezése iránti kérése. Sepsi­szentgyörgyi Nagy István folyamodása végkielégítése ügyében. Kovács Károly ügyvéd felebbezése a me­gyei legtöbb adót fizetőknek megállapítása ellen. Községi költségelőirányzatok. Községi számadások. Számadási igazolások. Állami népiskolák. Hétfalu, 1883. szept. 20. Brassómegye 10 magyar községében az 1870-ik év óta kivétel nélkül községi jellegű iskolák alakul­tak s voltak. A 13 évi gyakorlat minden nevelés­ügybarátot meggyőzött arról, hogy az egyházi és állami egyesitett anyagi erő — az iskolák évi fen- tartási szükségleteit tekintve — fejlett, virágzó ál­lapotra emelte a népnevelés ügyét mindenütt. A községi iskola évi fentartási terhe általában véve 4g-részben terhelte az egyházakat, 2/3-részben pedig az állam pénztárát ; mert maguk a polgári községek vajmi kevéssel járulhattak itt is, ott is az iskola szükségleteihez, nem lévén semmi lénye­ges közjóyedelmük, a miből a községi iskolákat évente gyámolithatták volna. Ezen községi jellegű iskolák mellett a joggyakorlat terén igen szép me­zeje volt a községi iskolaszéknek. Saját polg. köz­ségének képviselete által lettek megválasztva az is­kolaszék tagjai szabad tetszés és minden külső be­folyás mellőzése szerint. Ez az iskolaszék rendelkezett testületi illetékes utón az iskola kül- és belélete ügyeiben. 0 válasz­totta meg ezen testület tisztviselőit, nem különben minden egyes községi tanítót is legjobo belátása szerint, egészen szabadon és függetlenül. Ha az is­kola évi fenntartásának szükségletei évről évre emelkedtek, a költségvetés alapján azt az állam pénztára fedezte. Ha iskola épületre volt szükség, azt az állam megépíttette, igénybe véve csupán va­lami telket s némi igás és kézi napszámot — ma­gától az érdekelt községtől. Ha az iskola népese­dése nyomán tanító kellett s ennek évi illeték és lakbér : azt a magas közoktatási kormány híven kiutalványozta. Maga az egyház és polgári község pedig évtizedeken túl is megmaradt eredeti s első ajánlattételei mellett ; megmaradt évi rendes járu­lékainak beszolgáltatásával, megmaradt az 1 forint tandíj s az állami egyene- adó 5°/0-ának évenkinti levonásával, — de megmaradt egyszersmind tizen­három évvel ezelőtt biztosított jogainak sértet­len szabad gyakorlatában is, a nép legkisebb anyagi többterheltetése s az iskolaszék legkisebb elégedetlensége nélkül. Azonban ma már a községi jellegű elemi népiskolák helyett itt is, ott is állami iskolák kezdenek létjogra vergődni. E czél elérését melegen felkarolta a megyei tanfelügyelő ur, hat­hatósan előmozdítják s kiválólag óhajtják a községi tanító urak, részben a polgári községek, nagy mér­tékben az iskolaszékek, némi részben pedig egyes lelkészek. A tanfelügyelői felkarolás indokolva van az által, hogy az állam érdeke ezen iskolák létesítése által is előmozdittatik, mert aránylag szerte e hazában még eddigelé kevés az állami iskola — mindössze csak 318; de indokolva van az által is, hogy igy a tanfelügyelői hatáskör és joggyakorlat tetemesen bővül és emelkedik. A tanító urak támogatása na­gyon méltó és igazolt is, mert ők a törvényszabta 300 forint minimum helyett 400 forint évi fizetést nyernek az állami iskolánál ; ehhez járul még mint­egy 50 frt lakbér s legkevesebb 50 frt helyi pót­lék javadalom. A polgári községek pedig a tandíj és 5°/0 iskolaadó behajtásán kívül egyébbel nem bíbelődnek, sőt még a képviselet utjáni isk. gond­nokság vagyis az iskolaszéki tagok megválasztása alól is felmentetnek ; s az állami iskola sem áll az ő közvetlen törvényszerinti felügyeletük alatt többé, sem pedig az iskolai évi számadásoknak felülvizs­gálása nem fog nehezedni vállaikra. Nekik az isko­lával nem lesz sok gondjuk, sem újabb terhük, de semmi joggyakorlatuk sem ! Az iskolaszékeket illetőleg nem megvetendő gon­dolat, nem kis jelentőségű tudat, hogy az állami iskola fel lesz szerelve minden szükséges tansze­rekkel, taneszközökkel. A tanító urak fizetéséről, hogy azok pontosan kiszolgáltatva legyenek, nem kell törődniük, aggódniuk, — mert az az adó­hivatal pénztárából havi elő leges részletekben — 315 — pontosan kiadatik. Ók nyugodtan kelhetnek és fekhetnek, mert akárhány tanító igényeltessék, azon állomásokat az állam nemcsak hogy kinevezés ut­ján betölteti, hanem fizetésüket hiánytalanul ki is utalványozza. Ók feltétlenül megbízhatnak a nagy- méltóságu miniszter ur intézkedéseiben, hogy ő min­den bizonynyal jeles készültségi! szakférfiakat neve- zend ki időnként a tanítói állomásokra. Meg lehet­nek győződve arról is, hogy a népnevelés-iigy egy állami iskolánál, hol több a tanítói fizetés, jobb a felszerelés, szigorúbb az ellenőrizet, — mindeneset­re virágzóbb, emelkedettebb állapotban fog lenni bármikor, mint lehetett az a községi iskola több nehézséggel küzdő viszonyai közepett. A lelkészeket illetőleg — mint az eddigi tények mutatják — az állami iskola eszméjét méltán fel­karolhatták, mert állásuk, műveltségűk, paedagogiai készültségük ezután már a szegre lesz akasztva ; hiszen nincs törvény által biztosított joguk az ál­lami iskolai gondnokságba bejutni, hacsak a tanfel­ügyelői kegy őket valami uton-mődon ajánlatilag be nem jutttatja. (Folytatása következik.) A csángók. Az Al-Duna mentén letelepedett csángó családok­ról az utóbbi hetek alatt egymásután jöttek a hiob- hirek, hogy a legnagyobb elhagyatásnak vannak kitéve s egyik a másik után kerekedik fel s megy vissza Bukovinába. Ezeu4 hírekkel szemben újabban a következőket jelentik: Az a hir, hogy a csángók legnagyobb része ha­zafelé megy Bukovinába, túl van hajtva. Igaz, hogy több család, megunván az állapotok jobbra fordulá­sára való várakozást, részint a telepről, részint egyenesen az aratási munkából hazafelé vette az út­ját megint, azonban a hazatérők jobbára a selejte­sebb és türelmetlenebb elemekből kerülnek ki, a kik pedig annak' idején legjobban kívánkoztak Ma­gyarországba, A tiszavidéki s különösen a szegedi páratlan lakmározás is nagyravágyást költött sok egyszerű ember szivében. Tény, hogy a két telepitvény zöme türelmesen és nem minden remény nélkül viseli sorsát. Telkeik 10—10 holdjával és a belsőséggel már ki vannak hasogatva, sőt vetőmagot is kapnak, hogy jövő évre saját földjüket mivelhessék. A Bancsován székelő Gromon Dezső kormánybiztos mindent elkövet, hogy építkezéseiket is mihamar megkezdhessék, a mun­kálatokat azonbau szerfölött hátráltatta, hogy 1000 ember helyett több mint 3000 emberről kell gon­doskodni. Földjük azonban már biztosítva van, a Kubinig lehuzódó, mintegy 40 kilométernyi hosszú uj dunai töltés által. Azt azonban meg kell adni, hogy lakásuk na­gyon nyomorúságos. Többnyire földkunyhókban s barakkokban vannak elhelyezve, a mi reájuk nézve leginkább a hideglelés és vérhas kimerithetlen for­rását képezi. Ez az egyetlen nagy baj, a min segí­teni kell, még pedig a lehető legrövidebb idő alatt. Élelmezésükben hiány nincsen. A kormánybiztos a munkaképteleneknek népkonyhát tart, melyben min­denki megkapja illő és egészséges táplálékát. A konyhát a vörös-kereszt asszonyai tartják, még pe­dig kitűnő kézzel. Adományok is érkeztek be részükre. Végli Aurel, a pécskai kincstári igazgató, nemrég személyesen járt Bancsován a gyoroki és harkályi kincstári bir­tokokra való csángó-telepítés ügyében. Remélhető, hogy a harkályi jószágra még az őszszel át lehet telepíteni több családot, a másik helyen azonban csak tavaszra vihetik a telepeseket, mert a téli el­szállásolás ott is legalább annyi bajjal járna, mint az alsó vidéken, Mindent összefoglalva, a csángók lakásviszonya valóban kinos, sőt szégyenletes, de remélhető, hogy e tekintetben is mihamar jobbra fordulnak a dolgok. A ki tűrni és reményleni tud közülök, a sok nyo­morúság után végre is rendes otthonára jut, — nem ugyan a tulvérmes csángóbelcöl tűzte tők, — ha­nem a kormány segedelmével. A Székely Nemzeti Múzeumból. Oláh telepítések a Székelyföldön. (Vége.) XIX. Mi kik ez jelen alább meg irt dologban kézen fogott bírák vagyunk, adgyuk tudtára mindeneknek, az kiknek illik ez levelünknek rendiben, quod in hoc Anno praesenti 1747. die 6-ta Április midőn volnánk Kezdi -Vásárhellyen Tekintetes Barabás György Uram Ó Kegyelme nemes házánál, jövőnek mi élőnkben illyen két részről való betsülletes sze­mélyek, úgymint ab una említet Tett. Barabás György Uram ő kegyelme, ab altera Moldován Tho- dor, ki is kérvén azon említet Tett. Barabás György uramot, hogy venné maga keze alá, ki is maga szabad akarattya szerint Sellérül obligálá magát, mik (mig) ezen földön ő Felsége birodalma alatt lészen, mást ő kegyelmin kívül nem szolgál, hanem minden héten egy nap híven és igazán mind ő ke­gyelmit, mind peniglen ő kegyelme posteritasit szolgáliya, hogy ha peniglen aufugiálna, tehát ezen levelnek ereivel reducálhassa, reducáltafchassa maga és posteritassa mint örökös Sellérit. Melly dolog

Next

/
Oldalképek
Tartalom