Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-05-10 / 38. szám

— 151 —

állandó színtársulatnak becsületére válnék. Veréb Jankót, a falu bolondját Földes Géza kitünően adta. Szemes Borosa szerepe Tattiás Ferenczné kezében igen jó helyt volt, úgy hogy a tapsvihar között egy éneke meg is ujráztatott. Csinos Julcsát Kónya Lazámé jól személyesítette.

Л mellékszereplőkről is elismerést mondhatni ; azok is mind gonddal tanulták be szerepeiket. Általában a taps nem hiányzott, az említett főbb szereplők mind többször-kevesebbszer megtapsoltattak. Doktor Barabás Albertról is meg kell emlékeznünk, ki rendezői szellemét kifejtve, a társulatot jól ösz- szetartotta s a mellett az énekeket sikerült hege- dükiséretével emelte. — Még megjegyezzük, hogy a szereplő ne maga akarjon játszani soha, hanem azon személyt, kinek szerepét elvállalja, igyekezzék személyesiteni, mert csak akkor vág össze jól a darab; ilyenformát vagy kettőnél tapasztaltunk, azért hozzuk fel, hogy az eféle elkerülve legyen máskor.

À mi a néző közönséget illeti, válogatott publikum volt a rósz idő s a rósz utak daczára oly nagy számmal, hogy a bevétel 88 forint 80 krra rúgott.

De azon panaszt is hallottuk, hogy a nagyboros- nyói elöljáróság a piacz körüli leszálló utakat oly roszul kezeli, hogy a távozó idegenek éjjel felfordulásnak voltak kitéve. Ideje volna már, hogy a község a régi papi lakot megvegye piacznak s a mennyire lehet, planirozza a piaczot, mert. Nagy- Borosnyóra szép jövő vár ; ha számításba vesszük azon néző közönséget, mely ezelőtt néhány hóval egy vándorszínész társulatot s közelebbről a műkedvelők két előadását meglátogatni megjelent, Nagy-Borosnyó szép jövőjének reménye jeleztetik mind ez által.

Kisantal Sámuel.

T a n ü g y.

H ét fa lu, 1883. május 1.

1 létfalunak azon részében, mely itt „Négyfalu“ név alatt ismeretes, s melynek lakossági száma egy testben a 18 ezeret meghaladja, hol 13 magyar tanító s 2 tanítónő mozog a tanügy mezején; a községi magyar elemi népiskolákban a zárvizsgák múlt hó 21-én vették kezdetüket, s azok következő rendben és eredménynyel tartattak meg.

I. Hosszufalu.

A vizsgák sorát megnyitotta az I-ső osztálylyal múlt hó 21 én d. e. Kelemen György. Vizsgázott 25 fiú és 24 leány gyermek, összesen 49. Tanító ur régi gárdának tagja, 48-as honvéd, fáradhatatlan kertész, de azért jó tanító. Az nap d. e. folytatta és befejezte a li-ik osztálylyal a vizsgát Pé- tonsky Anna tanítónő. Vizsgázott 1G fiú és 35 leány gyermek, összesen öl. A kisasszony hivatásának magaslatán áll ; — a világos kérdésekre kapott világos feleletek és szép és hasznos kézimunkák arról győztek meg mindenkit, hogy hivatását nem csak teljesen érti, hanem teljesen érzi is. Ugyanaz nap d. u. síkra szállott a III-ik' és IV-ik osztálylyal Dánér Abel. Vizsgázott 43 fiú és 36 leányka, összesen 79. Tanító ur telivér székely, a hétfalusi tanítói karnak tiszteletreméltó tagja, várakozni valót nem hagyott fenn. Április 22-én d. e. vizsgázott az V ik és Vl-ik osztálylyal Kovács Mihály, jelen volt 27 fin és 25 leányka, összesen 52. — A tanító meg lehet magával elégedve, ép úgy, mint meg volt vizsgájával a közönség. Úgy tudjuk, hogy ért a mükosárfonáshoz is, nagyon helyesen cselekednék tehát, ha jövőben tényleg bebizonyítaná, hogy a feltevés alapos. Azon reményben, hogy a jövő őszig osztálya alsó padlózata helyre állittatik, ez alkalommal az észlelt veszélyes hibákra nem mutatok reá, miért azonban úgy sem őt sújtaná toliam hegye. Ugyanaz nap d. u. a

IV., V. és Vl-ik osztálylyal folytatta és befejezte Fürészmezőn a vizsgát Deák Sándor. Vizsgázott 32 fiú és 31 leányka, összesen 63. A hol a tények hangosan beszélnek, ott nekem semmi szavam ; egy be-másba, de különösen a számtanban kimagasló vizsgája arról győzött meg mindenkit, hogy Deák ur most is előbb tanító s csak azután pap. April

23-án vizsgát adott a Fürészmezőn Kovács Zsigmond, még pedig 34 fiú és 35 leány gyermekkel, összesen 69. A vizsgán, mivel más vizsgával ütközött ösz- sze, nem voltam jelen, de hiteles száj után mondom, hogy tanító ur a tananyagokat dicséretesen dolgozta, illetve dolgoztatta fel, máskülönben is a szerénységnek élő jelképe.

II. Csernátfalu.

Április 23-án d. e. bemutatta magát Michaelis Lipót az 1-ső osztálylyal. Vizsgázott 32 fiú és 26 leányka, összesen 58. Tanító ur életkoránál fogva fiatal, de vizsgájánál fogva elég koros, mi azt teszi, hogy jó vizsgát adott ; érdem nála az is, hogy nem csak elméletben műkosárfonó, hanem gyakorlatilag is, mit igazoltak a gyermekek által font, s bemutatott számos csinos kézikosarak. Az nap d. u. vizsgázott a li-ik osztálylyal Kozocsa Józófa tanítónő, jelen volt 22 fiú s 20 leányka, összesen 42. A kisasszonynál szintén nem maradt semmi várakozni való fenn; de jövőben igyekezzék inkább maga vezetni a vizsgát, illetve kérdezni a gyermekeket, mint másnak engedni át a tért. Április 24én d. e. vizsgázott a III-ik és IV-ik osztálylyal Farkas István, jelen volt 40 fiú s 32 leányka, összesen 72, — vizsgájával mindenki meg volt elégedve, csak feszes magatartása ellen lehet valami kifogás ; a mi kemény, törik, — a mi lágy, hajlik,

— okosabb hajolni, mint törni

.............Az nap d.

u

. az V-ik és Vl-ik osztálylyal vizsgázott Gyurka József, jelen volt 16 fiú s 12 leányka, összesen 28. Tanító ur vizsgája teljesen megfelelt vezértanitói hivatásának és czimének ; testestől, lelkestől tele van nevelési ügybuzgalommal és kitünőleg érdeklődik a közmivelődés iránt, — ez tény.

(Vége következik.)

A játékról.

(Folytatás).

Ilyenek voltak: A szekéren és lovoni versenyzés; a küzdés (exercitio gymnastica) ; a bajvivás; a vadküzdés ; a tengeri csata.

Mindezekről részletesen szólnom annyi lenne, mint elismételném a görögök játékait, de még sem látom szükségtelennek egyes játéknak rövid mikéntjét adni. A vadakkali küzdés az amphitheatrumban történt, hol a nézőhely sokkal magasabban állott a küzdtérnél, melyet magas kőfal választott el egymástól. Előbb állatok küzdöttek állatokkal,s az életben maradottat megkoszorúzták és élethossziglan tartották az amphitheatrumban. Később állatok ein berek ellen küzdöttek (gladiátorok). Ezen utóbbi játéknak mindig igen sok áldozata lett, a mi azon gondolatra vezette őket, hogy csupán rabszolgákat használtak fel küzdőknek. Pl játéknak gyakori látása nem kevés benyomást tett a jellemre.

A tengeri csata a czirkuszban történt, hova vízvezetéken vizet lehetett vezetni. A versenyzők, arra czélra készített kis csolnakokba ültek s fegyverekkel igyekeztek elleneiket hajójukról levetni a vízbe.

Ezen bajvivás nagy élvezetet nyújtott a rómaiaknak, de ez is igen vérengző játékképet mutatott fel, mert elleneiket a hajóról levetve, azok sokszor merültek el a vízben. Sok hevességének és bátorságának esett áldozatául, mert úgy fogták fel a játékot is, mint a valót.

E két nevezetes játék szerepelt a rómaiaknál, a melyek igen élvezetes látványul szolgáltak, de bizony a gyengébb idegzetűeknek semmi élvezetet nem nyújtottak. A rómaiak játékai inkább a harczedzésre voltak utalva, bár némelyek kevés élvezetet is nyújtottak a küzdőkre.

S vájjon e kor igényeinek megfelelt-e az ekkor I divatozó játék ? Meg. — S indokolni vélem ezen I állításomat az által, hogy mind a görögöknél, mind a rómaiaknál a játék napjai ünnepekké váltak s úgy tekintették azon napokat, mint ünnepeket, melyen bátorságukat, erejüket és ügyességüket közszemlére bírálat alá téve, ez által maguknak és nemzetüknek dicsőséget vívtak ki.

E két nemzet volt az ó-korban az, melyeket máig sem tudott túlszárnyalni egy nemzet sem, s még egy niveaura sem tudott, vele emelkedni.

(Folytatása következik.)

VEGYES HÍREK.

Szinház. Sztupa színtársulata, melynek városunk annyi élvezetes estét köszönhet, befejezte előadásait s tegnap és ma Brassóba költözött. Az utolsó előadásokat szombaton, vasárnap és hétfőn tartotta. Lecocq operette je, a „Kis menyecske“ került színre, a czimszerepben L'gethynével. Ligethynét az egész idény alatt háromszor láttuk, de e három előadás is elég volt arra, hogy tiszta, csengő hangjával, mely a legszebb reményekre jogosít, megnyerje a közönség tetszését. Behízelgő éneke, bár a lámpalázt nem tudta még leküzdeni, most is tapsokra ragadta az utóbbi előadások alatt elismerésének nyilvánításában fukarkodni kezdő publikumot. Nyilas I. a férjén zsarnokoskodó féltékeny Luc- retiát adta; csinos éneke s ügyes játéka, úgy szintén Lorándié is (San Carlo), most is, mint mindig tetszett.

— Vasárnap a „Hófehérkéit adták, mely a nálunk \ is elterjedt német mese után van színre alkalmazva. Az előadásnak különös érdeket kölcsönzött egy csomó városi kis fiú és leányka vendégszereplése, kik mint törpék és tündérek szerepeltek. Az előadók közül Szombatfalvi Anninak (Hófehérke), Tó- völgyinének (a mostoha) s a kis Ivomlósi Ilkának (a törpék vezetője) volt nagyobb szerepe, kiket tapsokkal tüntetett ki a közönség Megérdemelt tapsokat aratott Lorándi is, a darab rendezője s a vendégszereplő gyermekek betanítója. A darabhoz Ligethy irt csinos zenét. Hétfőn Almásy T. népszínműve: „A tót leány“ került színre. A czimszerepet Nyilas Hona játszotta, ki tótos, egyébként | mérsékelten használt jargonja mellett is oly kedves tót leány volt, hogy nagyon természetesnek találtuk, hogy Bandi bolondult utánua. Óvári és Ligethy, kik a két tótot adták, amaz az öreg Brbolyát, ez Misót, maszkjukkal, tótos jargonjukkal s játékukkal sok derültség >t keltettek, különösen tetszett Ligethy tót dala és táncza. Megemlítjük még Szom- batfalvy Annát, ki Panna szerepét játszotta.

Haromszékmegye törvényhatósági bizottsága folyó évi május hó 15-én a megyeház nagytermében d. e 10 órakor tavaszi rendes közgyűlést tart, melynek tanácskozási tárgyai lesznek: 1. Alispáni és árvaszéki jelentés. IГ. Kormányi leiratok Közm.- és közi. m. kir. miniszter leirata a megyei közmunkaügyi szabályrendelet tárgyában. Magy. kir. belügyminiszter leirata az 1883. évi XXV. t. ez. értelmében készítendő szabályrendelet tárgyában. III. Megyei átiratok. Sárosmegye átirata az 1878-ik évi V. törvényczikk 27-ik §-ának módosítása tárgyában. Hevesmegye átirata a csángók visszatelepítése ügyében. IV. Megyei ügyek. Megyei szervezeti és árvaszéki szabályrendelet. A múlt rendkívüli gyűléshez tett alispáni és árvaszéki jelentések. Megyei útalap költségelőirányzata 1883-ra. Számadás az 1882. évi megyei közigazgatási és gyámhatósági költségekről. Számadás a megyei útalap, a «Ferenc/ József“ közkórházalap, a megyei kórház költségalap, a közkórházi gyógyköltségekről képzett tartalékalap, a megyei betegápolási aiap, az iskola-alap, a „Tisza Lajos» alap, az állandó közigazgatási letéti alap, a megyei összesített gyámpénztár 1882. évi kezeléséről. A megye és az előpataki fürdőin’rtokossági szövetkezet között az uj útrész fenntartása iránt létrejött szerződés. A megyei közig, bizottság erdőrendészeti albizottsága felterjeszti a kir. erdőfelügyelő jelentését az erdők 1882. évi állapotáról. A kézdi-vásárhelyi járási földadóbizottság jelentése. Pólyán község kérése, hogy a megyei bizottsági tagok választására alakított szentléleki csoportból kivétessék. V. Községi ügyek. Kézdi-Szentlélek fel folyamodása a Szentlélek, Bélafal. va, Kurtapatak és Esztelnek négy társközség által megejtett erdő-elöljáróság választása ellen. Martonos. Etfalva, Szentkirály, Aldoboly, Ilyefalva, Angyalos, Bessenyő, Eresztevény, Bikszád, Mikóujfalu. hMtos, Gidófalva, Zoltán községek szabályrendeletei. Léczfalva község kérése bizonyos fekvőségnek megvétele tárgyában. Egerpatak község kérése, hogy Szacsva községgel a «Téglás“ nevű közös erdő megosztása iránt létrejött bírói egyezség hagyassák jóvá. Bodola község képviseletének a községház felépítése tárgyában hozott határozata. Zolán község kérése az Olthid kijavítására 300—400 forint segély engedélyezése tárgyában. Bereczk város közvagyonának kezeléséről a megyei alszámvevő jelentése. Futásfalva és Szacsva községek kérése, hogy közmunkaerejét a k. utak helyrehozására fordíthassa. VI. Magánfelek kérései. Kilyéni korcsmajog haszonbérlők Grünberger Adolf és Molnár Balázs kérése- hogy Kilyén község korcsmajog haszonbér feltételei megváltoztattassanak. Bodzafordulói özv. Niczuj Györgynének tolva, mo.lása Lisznyó község tulajdonát köpező fekvőségnek haszonbérbe lett adása ellen. VII. Községi költségvetések. Vili. Községi számadások. IX. Számadási igazolások.

Az első vihar hétfőn köszöntött be. Egész délelőtt tikkasztó meleg volt, miközben észak és dél felől sötét fellegek kezdtek tornyosulni s lassan az egész láthatárt elbontották. A távoli mennydörgés moraja már tiz óra tájban hallható volt, de a vihar délben, fél egy felé tört ki. Megeredt az eső, mintha öntenék, keverve jéggel, a czikáző villámok egymást érték. A zápor majdnem egy óráig tartott.

Nyilvános köszönet A „Háromszéki takarék- pénztár“ közgyűlése 15 forintot szavazott meg a helybeli polgári fiúiskola azon két növendékének megjutalmazására, kik magukat a műlakatosságban leginkább kitüntetik; mely nemes tettéért fogadja az intézet gondnokságának hálás köszönetét. Sepsi- Szentgyörgy, 1883. május 8. Simó Dénes, igazgató.

Vizhe Ugrott. Mántó János oltszemi egyén, kit f. hó 7-én lopás miatt a s.-szentgyörgyi kir, járásbírósághoz útnak indítottak, a csendőr kisérő elől az oltszemi hídon az Oltba ugrott, az igazságszolgáltatás elől a vízbe akarván menekülni. Azonban a vizpróbát nem állotta ki, mert a csendőrnek sikerült őkémét nyakon csipni s amúgy csurron vizesen a helyi járásbíróság börtönébe bekísérni.

Öngyilkosság. Kovács Mihály bikfalvi jómódú gazda ma szerdán a délutáni órákban felakasztotta magát ; tettének oka — mint mondják — családi viszálykodás volt.

Nekrolog. Lengyel Borbála, Veress Györgyné; nevelt leánya Lengyel Lujza férjezett Gödri Ferenczné s gyermekei, árkosi Veress Ferencz és Veress Sámuel, valamint ifj. Göncz Mózes és tarcsafalvi unitárius lelkész Göncz Károly és ezekhez tartozó leány rokonokkal, nagy-borosnyói Koncz György és neje Ambaris Rozália; továbbá orvos Lengyel Károly gyermekeivel, gyászos fájdalommal jelentik a hű és gondos férj, szives őszinte rokon és buzgó előkelő egyház-tag, hites ügyvéd Veress Györgynek folyó hó 6 án, reggeli 9 órakor szivszél- hüdés következtében történt hirtelen halálát, életének 75- s boldog házasságának 44-ik évében. Kiszenvedett hült tetemei folyó hó 8-án d. u. 3 órakor fognak a háznál és sirnál tartandó rövid gyászünnepély után az árkosi köztemetőben örök nyugalomra helyeztetni. Minden rokonok, barátok, ismerősök e végtiszteire szomorúan és tisztelettel meghivatnak. Béke porainak, üdv lelkének! Árkos. 1883. május 6-án.

A brassó ipar- és kereskedelmi kamara hétfőn ülést tartott, melyen a következő ipariskoláknak szavazott meg segélyt: a kézdi-vásárhelyi ipariskolának 200 frtot, a sepsi-szentgyörgyinek 100 frtot, a nagy-szebeninek 200 frtot, a segesvárinak 200 frtot s a brassói oláh ipariskolának 150 frtot. Sajnosán kell megjegyeznünk, hogy a kamara székely- földi tagjainak legnagyobb része mily közönyössé get tanúsít. Az üléseken alig egy-kettő szokott megjelenni, s csakis ezeknek a buzgóságán múlik, hogy a Székelyföld érdekei nem mellőztetnek. A legutóbbi ülésben is, bár mindenki felszólittatott a megjelenésre, csak hárman, Binder Lajos, Greguss és gr. Schweinitz vettek részt s még szerencse, hogy megjelentek, mert különben abban a 300 frtnyi segélyben is aligha részesült volna a két háromszéki ipariskola.

A Spanga elfogatására kitűzött 1000 forintot,

mint Pozsonyból távirják, a belügyminiszter a következőkép osztotta el : ama ház tulajdonosnője, a ki Schvvingenschlögel rendőrőrmestert értesítette arról, hogy Spanga az éjjet nála töltötte, kapott 700 frtot ; az a leány, ki Spangát telismerte, 200 frtot ; s 100 frtot kapott Jordán, ki segített Schwingen- schlogelnek Spangát lépten-nyomon követni és őt elfogni. Schwingenschlögel rendőr csak hivatalos kötelességét leljesitette; s azért külön jutalomra számot nem tarthat ; de a belügyminisztérium, tekintettel Imzgóságára, aj indékkép 400 frtot utalványozott számára és hir szerint őt kitüntetésre föl- terjeszté. •