Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-04-08 / 29. szám
— llő — А ЪегесгЫ árvapénzek megvizsgálására a közigazgatási bizottság által kiküldött megyei árvaszéki számvevő Gál Antal befejezte s beterjesztette munkálatát. Biztosítás hiánya miatt elveszettnek 3092 frt 78 kr van kimutatva, egyeseknek biztosíték nélkül kikölcsönöztetett 9220 frt öl kr, a gyámoknál felhajthatlanul hagyatott 3878 frt 45 kr. Ezekre nézve Gábor Imre polgármester s a mostani árvaszék tétetett felelőssé, s kötelességévé tétetett a városi árvaszéknek, hogy a bereczki árvák követeléseinek felhajtására pert indítson s a végrehajtást 30 nap alatt foganatosítsa. az iskolamulasztó tanulók kimutatását elhanyagoló elöljáróságok ellen szigorú intézkedések tétettek. Meghívás közgyü 1 ősre. A nagy méltóságú belügyminiszter ur idei 18231. szám alatt a megyék háztartásáról szóló XV. tcz. 10 §-a szerinti szabályrendelet alkotását rendelvén el, főispán ur ő méltóságának folyó évi márczius hó 28-án kelt 284. szám alatti leirata folytán van szerencsém a megye törvényhatósági bizottság tagjait ápril hó 10-ére a megyeház nagytermében délelőtti 10 órakor megnyitandó rendkívüli к ö z- gyülésre hivatalos illemmel meghívni. A tanácskozás tárgyai: /. Mispáni és árvaszéki jelentés, 7/. Kormányt leiratok. Magyar királyi belügyminiszter 04646. számú körrendeleté a gőzcséplő és egyéb gazdasági gépek körül foglalkozó munkások épségének megóvása iránt hozandó szabályrendelet tárgyában. Magy. kir. belügyminiszter 9955. számú körrendeleté a köztisztviselők minősítéséről szóló törvény végrehajtása tárgyában. M. kir. honvédelmi miniszter rendelete a megye területén alakítandó polgári lóavatő bizottság tárgyában. M. kir. belügyminiszter ur körrendeleté az 1879. évi XL. tör- vényezikk végrehajtása tárgyában. M. kir. belügyminiszter ur körrendeleté a megyék háztartásáról szóló törvény végrehajtása tárgyában. M. kir. belügyminiszter leirata Nyén község 1878. évi számadásának felülvizsgálata tárgyában. III. Megyei átiratok. Budapest főváros átirata a szabadságharcz-szobor felállítása tárgyában. Hold-Mező-Vásárhely átirata a csángók visszatelepítése ügyében. Sárosmegye átirata az amerikai kivándorlás tárgyában. Mosonymegye átirata a névmagyarosítások körül tapasztalt visszaélésék tárgyában. Veszprémmegye átirata egy történelmi arcz- képcsarnok felállítása tárgyában. IV. Megyei ügyek. A múlt év deczember 28-án tartott rendkívüli közgyűléshez tett alispáni jelentés. A múlt év deczember 28-án tartott rendkívüli közgyűléshez tett árvaszéki jelentés. A megyei köz- igazgatási bizottság múlt 1882. év Il-ik feléről, az 1876. évi VI. t. ez. 64. §-a értelmében szerkesztett jelentés. Az igazoló választmány jelentése a megejtett választásokról. Köpecz község kérése, hogy a megyei bizottsági választásokra megállapított csoportból kivétessék. Az 1871. évi XVIII. t. ez. 67. §. értelmében alkotandó szabályrendelet a községi és körjegyzők és azok árvái és özvegyei nyugdíjazása iránt. V. Községi ügyek. Kézdi-Vásárhely város szabályrendelete. K.-Vásárhely város bor- és husfogyasz- tási adókezelése ügyében szerkesztett szabályrendelete. Bölön község kérése perelhetési engedélyért. Dálnok község kérése perelhetési engedélyért. Gi- dófalva község kérése, hogy a Bodza-tőke 1883. évi kamatait tűzoltó-szerek bevásárlására fordíthassa. Imecsfalva község határozata, hogy az 1883. évre történt korcsma-haszonbérbe adás megsemmi- sittessék. Papolczi Kis György folyamodé sa a községi biró fizetésének felemelése ellen. A dálnoki kisdedóvoda alapszabályai. Dálnok község korcsmár- lási ügye. Martonfalva község kéiése perelhetési engedélyért, Hilib község korcsmárlási ügye. Bik- falva község kérése Szacsva községtől árverezésen vett kaszáló átruházása tárgyában Magyarosi Fe- rencz folyamodása a martonosi körjegyző fizetésének kiadása tárgyában. VI. Községi számadások és költségelőirányzatok. Sepsi-Szentgyörgy, 1883. márcz. 28. Az alispán helyett : Br. Apor Gábor. L E V E L E K. S.-Szentkirály, 1883. márcz. 27. Tisztelt szerkesztő ur ! Az emberi kebel sajátja, a munka és fáradság utáni nyugalom, élvezetvágy. Minő faluhelyen az élvezet ? Nyári időszakban a falu nyilvánosabb helyein minden vasárnap gyakran van a jobb órzé- süeknek nem a legkellemesebb kimenetelű és modorú táncz, honnan a zene hívogató szavára ifjain- kat visszatartani nem tudván, az egyszerű tánczbeli ügyességen kívül mily sok lelki félszegséget és az erkölcs hanyatlására szolgáltató modort és szavakat visznek haza ; télben zárt helyeken ugyanez és a pénz czéltalan elfecsérlése — javulás és lelki élvezet nélkül. Mi a teendőnk ezekkel szemben ? A gyermekek pontos iskoláztatása ? a templom pontos járása ? Igen ! ezek hatalmas motívumok az erkölcsi érzet ébresztésére ; de mivel a kicsinyeknél az iskolában tanult szépet és jót hamar letörli a társadalmi nagy félszegség, a haladni nem akarás ; a templomban hallgatólagosan igennel vagy nemmel fogadott erkölcsi hatást is a korszerű közönyösség csakhamar null fokra deriválja; nézetem szerint legerősebb eszköz: a rang-, kor- és nemkülönbség nélküli társas összejövetelek, hol kiki a maga illő helyét a szellemileg erősebbek czélszerü felolvasásai, szavalatai és tanácsadó utasításai után megtalálja. Ily czélból alakult „jótékony egyletünk“, s hogy czélja felé halad, igazolják a télen több alkalommal tartott jó sikerű fillérestélyei, felolvasások, szavalatok, párbeszédekkel és lelket emelő kardalokkal. Most térek a dolog valódi indokára, mely tollat adott kerembe. Folyó év márczius 3-án adta műkedvelő egyletünk az „Apró félreértések“ czimü 1 felvonásos vígjátékot nagyon kielégítő sikerrel az akkor kevés számú, de értelmes közönségünk Ítélete szerint ; a kevés publikum azonban nem csökkenté műkedvelőink buzgóságát, mert liusvét másodnapján, márczius 26-án újra színre került Kisfaludy Károly „Csalódások“ czimü 4 felvonásos vigjátéka, a község és vidék nagyszámú részvéte és megelégedése mellett, melyet táncz követett. A szereplők : Kádár Mihály (gróf Elemér) és Farkas Sándorné úrasszony (Lina fiatal özvegy) a szerelemben csalódni vélt, de nemes elegantiát; Farkas Sándor (báró Kényesi) a bukott, de mindenben élvet és fényt kereső mágnást ; Kis István (Lombai, irodalmi inspector) a cselszövő, de mindenben önhaszonhajhász uradalmi tisztet ; Jancsó Borbála (Vilma, Lina társalkodónője) a könnyelmű, sorsával megelégedett és magát mindenbe jól beletaláló szerepet ; Kis Sándor (Mokány földesur) a régi jó magyar gazdát és földesurat ; Bagoly József (Elek hadnagy) és Vadasdy Vilma (Lidi) a fiatal, látszatra csalódó, de igaz szerelmest ; Farkas Ida (Lucza kisasszony) az öreg, de alattomosan rang- szerinti férjet kereső büszke szerelmest ; ifj. Kerekes Pál (uradalmi kertész), Sükösd Ferencz (Elemér inasa), Kis Zoltán (Lina inasa) a szolgai szerepeiket oly kielégitőleg alakították, hogy a taps és kihívás csaknem egymást érték ; különösen : Kis István, Kádár Mihály, Kis Sándor, Bagoly József, Farkas Sándorné, Jancsó Borbála, Vadasdy Vilma még nagyobb színpadon is beillettek volna. Általában mindnyáján látszott az ügybuzgóság, értelem és haladás. Hogy ily kis községben is a kevés igénybe vehető erőkkel szép siker éretett el, a lefolyt élvezetes esték, az egylet javára járó több újság, az olvasó-egylet felszerelése, fényes bizonyítékai; s hogy sokszor az örömpohár helyett az ürömpoharat kell kiüríteni, tisztelt műkedvelőtársak, az ne rettentsen vissza az ügytől, s hogy a legnagyobb poharat is a legtöbbször a népnevelésért harczolók- nak kell üríteni, ezért szolgáljon jutalmul az a belső öntudat, mely minket e térre közharczosokul állított. Első eszköz tehát a társadalmi fekélyek kiirtására — melyeknek a felsoroltakon kívüli előadására a következő alkalommal még áttérek — az ily társulás utjáni haladás, — melyet egyletünk által mutathattunk. — melyről majd máskor még többet irok, ha hely adatik. Nagy Dénes, közs. tanító. Hazai magvak. Egy zord januáriusi napon egykedvűen, hogy ne mondjam a megélhetés iránti komor aggodalmak között, lépteim a hivatal ajtója felé vezettek, vagy a hogy tetszik, én vezettem a lépteimet, miközben egyik müveit és képzett hivatalnokkal találkozva, együtt léptünk be önkéntes, a szükség által ránk kényszeritett zárkánkba, hol az asztalról mindkettőnkre egy-egy díszesen kiállított mag-árjegyzék pislogott, minek mi igen megörvendettünk, mert azok minden tekintetben hazai magkereskedésünknek a külföldinél kifejlettebb voltát tanúsították. Azonban derű után borul az ég, igy a mi örömeink is könnyen haraggá változhattak volna, ha meggyőző érvekkel nem diadalmaskodtunk volna ; mert a mint igy egymás között dicsérgettiik, ő a Mauth- nerét, éu Frommerét, mint egy lesújtó villám csapott közünkbe egy ismerősünk nem igen dörgő, hanem inkább a homályban morrogó kérdő hangja, hogy : „honnan valók azon árjegyzékek ? Budapestről?“ — „Igen!“ Most jön a menykő! „Akkor nem ér semmit, schwindli, hunezutság, nem igaz az egész !“ Erre aztán mi is megfeleltünk emberül, hanem az mind nem használt, a mig én ad argumentum el nem mondtam, hogy de bizony nem semmit ér az, hanem sokat, mert a mig én a magvakat Erfurtból hozattam, soha olyan szép terményeket, mint a milyenekkel most dicsekedhetem, nem produkálhattam s csak a Frommertől hozatott magvak jóságának köszönhetem, hogy a sepsi-szentgyörgyi kiállítás alkalmával a sok különböző kertészi és gazdasági intézetek kiállítása mellett a kerti vete- ményekre kitűzött legelső dijat, 2 ezüst forintot és dicsérő oklevelet én nyertem el. S hь mégis vannak olyan müveit emberek, a kik ilyen balfogalommal bírnak s ugyszólva ellenszenvvel viseltetnek az iránt, a mi magyar, az onnan van, mert azok azon vakságban szenvednek, mint az egyszeri ember, a ki nem látta az erdőt a sok fától. A magyar mezőgazdasági ipar nagy hátrányára a német állammal olyan kereskedelmi szerződés volt kötve, a mely a német államból behozott czik- kek postai szállítását a legtávolabbi ponttól, Hamburgtól Csik-Szeredáig olcsóbbá tette, mint Budapesttől Debreczenig, és a magvak Erfurtból vagy Budapestről való hozatalánál igen nagy szállítási árkülönbség volt, t. i. a budapesti sokkal többe került, mint az erfurti. Azon kívül a magvaknál is az árak a budapestiek hátrányára ütöttek ki, mindamellett is a termények közötti különbség ezen pénzbeli látszólagos hátrányokat nemcsak megsemmisítette, hanem az anyag jóságával és szépségével úgy a mennyiség, mint a minőség tekintetében oly arányú előnyöket tüntetett fel, hogy az egyszerű próba után én mindeddig a budapesti mag > vaknál maradtam és maradok mind addig, mig magvakra szükségem fog lenni. Egyébiránt mi ketten annyira lelkesültünk a mag-árjegyzékek iránt, hogy a nevezett ur az egyik vidéki lapban az övéről egy igen szép ismertető czikket irt, én pedig egy igen jeles vidéki ve- zértanitó barátomnak úgy megdicsértem a magamét, hogy az arról felolvasást ígért tartani. En pedig a tisztelt szerkesztő ur becses engedőimével ezen elmondottakhoz azt vagyok bátor még hozzá toldani, hogy a termények közötti különbséget — a mint azt a szerk. ur igen bölcsen tudhatja — a légköri viszonyok okozzák, melyek szintúgy, mint én, a belföldi magvak buzgó apostolai ; mert mig a külföldről hozatott magvak az ak- klimatizáczió vagyis légköri átalakulással kiizdnek és csenevészednek, addig a belföldről hozatott magvak plántái a mi légköri viszonyainkhoz szokva, úgyszólván abból lévén kifejlődve, buján tenyésznek, szépen virítanak. A mi a postai szállítási árkülönbséget illeti, arra nézve megjegyzem, hogy az most a belföldön egész 5 kilóig csak 33 krba, tehát a külföldi szállításnál jóval olcsóbba kerül az árakat illetőleg pedig a múlt évben volt alkalmam egy erfurti, Oskár Knopf & Cie. által kiadott árjegyzéket a budapesti, Frommer A. Herman árjegyzékével ösz- szehasonlitani és mondhatom, hogy az árak csaknem minden tételnél egyenlők, azaz a régebb mutatkozott pénzbeli előny is semmivé lett, elfhtta a magyar magkereskedés virágzó állapota. Az elmondottakhoz csak azt csatolom, hogy hagyjunk fel a régi nótával, ne szidjuk a németet és pártoljuk az iparát, hanem sokkal jobb dolog őt dicsérni és a magyar ipart — a mi sok tekintetben felülmúlja a külföldit — pártolni. VEGYES HÍREK. Requiem Majláthórt. Folyó hó 28-án gyászosan kimúlt székhelyi Majláth György urnák, cs. kir. Kamarás, országbíró, a magyar főrendiház elnökének, aranygyapjas vitéz, a szt. István-rend nagy- keresztese, valóságos belső tanácsos leikéért ápril hó 10 én délelőtt 9 órakor a helybeli rom. kath. templomban engesztelő szent mise-áldozat fog tartatni, melyen való részvételre Háromszékmegye közönségét meghívom. Sepsi Szentgyörgyön, 1883. márczius hó 31-én. Pótsa József, Háromszékmegye főispánja. A kikelet- A kalendárium azt mondja, hogy a tavasz márczius 21-én kezdődött meg. Mi még folytonosan a tél közepében vagyunk; csütörtökön ismét sok hó esett le s ma szombaton is szállingózik Szinház. Csütörtökön Zola „ Assomoir“-ját láttuk „Pálinka“ ez. a. színre alkalmazva. A nagy városi élet salakjának eme photograp’niája, melyben az emberi tettek pusztán physiologiai hatásnak ered- ményekép vannak feltiinte ve, sehogy sem elégítette ki közönségünket. Kárba veszett a szereplők azon igyekezete, hogy megmentsék a darabot, melyet különben színműnek nem is nevezhetünk. Inkább párbeszédekkel kisért életképeknek mondhatnék. Mint ilyet; a 3-ik képet „a poaszonieri vámsorompót“, s a 6-ikat „A pálinkát“ emelhetjük ki, melyben a munkakerülő mesterlegények korhelyke- désí ügyesen volt rendezve. Hatást különben csak a 7-ik kép „Az utolsó palaczk“ keltett, melyben Sárdi (Coupeau) valóban művészi felfogással adta azon jelenetet, midőn Coupeau ellene akar állani a pálinkaivásnak, s oly meglepő realitással dől- dolgozta ki a delirium tremens jelenetét, hogy a néző közönség, szebbik feléből többen nem merték végig nézni, hanem félre fordultak. A közönség háromszor hívta ki Sárdit. A szereplők közül megemlítjük még Tóvölgyinét (Gervaise), Nyilas Ilonát (Virginie), Kulinyit (Jaj a csizmám), Lorándit (Rostélyos Bibi) és Óvárit (Csábos). A szülök figyelmébe. A kisdedeknek, kiket tehetetlenségük lépten-nyomon kitesz a veszélynek, a legnagyobb felvigyázatra van szükségük. S fájdalom, mégis azt tapasztaljuk, hogy a róluk való gondoskodás nálunk nagyon el van hangolva. Ez az oka, hogy a vigyázatlanságnak sehol annyi kisded nem esik áldozatul, mint nálunk. E bajon a kisdedóvók vannak hivatva segíteni, A szülő, kit te-