Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-09-09 / 73. szám

Antiszemita-e a király ? Az biz a. Mert hát úgy volt, hogy a Rothschild zsidó a minap- oda küldte az inasát: — Eredj fiam, kérdezd meg ő felségé­től, hogy szereti-e a zsidókat vagy nem? О felsé­ge épen mérges volt, mikor az inas odajött alkal­matlankodni s rárivalt: Mond meg a gazdádnak, csináltasson olyan tükröt, a mivel a lelkembe lát. Úgy is elég pénze van hozzá! Megharagudott erre Rothschild. Nem akart ő olyan tükröt csináltatni ! Dühében hivatta a legöregebb boltoslegényét. — Te Izsák, ird ki hirtelen a könyvből a királynak a kontóját . . . Aztán hadd szaladjon vele az inas, fi­zessen rögtön. A király méregbe jött a kontó lát­tán: harmincznógy millió volt rajta. Mert dupla krétával irta a Rothschild legénye az Izsák. — Hát honnan fizessem én most ki ezt a rengeteg pénzt? Van is most nekem annyi pénzem? Az alattvalóim nem fizetnek, szegények. Hát honnan vegyem én ? — Nyomasson felséges uram. — Szí­vesen megtenném, de elromlott a bankóprésem. S csak egyetlenegy lakatos van, ki megtudja csinálni. — Hát küldjön el felséged azért a lakatosért. — Nem jön az én szavamra, mert az a lakatos a jó tavaszi eső. Azért hát mondd meg fiam a gazdádnak, legyen még egy kis türelem­mel. Rothschild azonban nem volt türelmes, és visszaküldte az inast, hogy csak fizessen, mit bánja ő, hol veszi, nem vár tovább. Erre aztán hogyne jött volna dühbe ő felsége. — No megállj zsidó, majd kifizetlek én ! — Ide üzent Magyarországra az ő jó népének : „Rajta, gyerekek, csináljátok. Nem lesz semmi bajotok. En mondom.“ — Pár évvel ezelőtt meg a trónörökös és Roth­schild fia közti viszályról szóló rege járta a dunán­túli nép között; tartalma, hogy összeszólalkozott Roth­schild fia Rudolffal, hogy melyiknek gazdagabb az apja. Ezen annyira összevesztek, hogy Rudolf agyon­lőtte Rothschild fiát. — Az emanczipáczió előtt meg azt regélték, hogy a zsidók Deák Ferenczet meg akarták ölni. A gyertyába puskaport rejtettek s már a gyertya majdnem odáig égett, ahol a puska­por volt, midőn Deák inasa véletlenül leverte az asztalról a gyertyát, a gyertya eltörött s úgy vet­ték észre, hogy puskaporral volt megtöltve. Regény az életből. A franczia képviselőháznak egyik legrokouszenvesb alakja, Clovis Hughes majd­nem áldozata lett egy alávaló cselszövénynek, mely köztudomásra jutva, világot vet a párisi rejtelmek egyik legpikánsabbikára, a kém-intézetekre. A De- vis-féle és még egy-két kéruintézet, becsületességök- 1 ről és diszkrécziójukról általánosan ismeretesek és az érdekelteknek hasznos szolgálatokat teljesítenek, a nélkül, hogy botrányos vagy épen bűnös cselekmé­nyekre vetemednének ; ezek a közbenjárást a morális érzettel ellenkező esetekben el nem vállalnák. Nem igy áll ez a többiekkel, melyek nemcsak vállalkoznak bármely aljas kémszolgálatra, de ha ilyen megbízatás­ban sikerült valakire nézve kompromittáló titkot kifürkészni, megindítják az illető ellen a zsarolási hadjáratot. Ilyen a Morin-féle kémintózet is. Clovis Hughes képviselő esete a következő : Du Tillet grófnő férjhez ment a dúsgazdag Le Normandhoz 18.76-ban, de nemsokára egyenetlenség tört ki köz­tük és ezért külön éltek. A grófnő a rája nézve anyagilag előnyös ágy- és asztaltóli elválasztásra vágyván, a Morin-féle kémintézetet bízta meg fér­jét illetőleg olyan dolgok kifürkészésével, me­lyek arra szolgálhatnának, hogy a törvényszék a grófnő előnyére mondja ki az elválasztást. Daczára azonban a vizslák minden igyekezetének, Morin nem birt Le Normand erkölcsi életére semminemű kom­promittáló dolgot fölfedezni. — A grófnő azonban busás jutalmat Ígért neki siker esetén és a lelket­len ember, hogy pénzhez jusson, kikombinálta a szerelmi viszonyt, melyet Le Normand Clovis Hughes fiatal nejével ennek férjhezmenetele előtt foly­tatott volna és ezen koholmányának bizonyítására szerzett négy hamis tanút. Mivel le Normand és a grófnő illetőségi helye egy kicsi vidéki város, pe­rük ottan folyik. Clovis Hughes, ki kedves nejével a legboldogabb házaséletet folytatja, nem is gyaní­totta és talán nem is tudta volna meg soha sem a gyalázatos rágalmat, ha a Morin-féle kémintézetnek egyik ágense főnökének koholmányát valóban meg­történt dolognak nem tekinti és ennek alapján Clovis Hughes nejének saját szakállára való megzsa- rolását nem kísérelte volna meg. A nő ártatlansága tudatának érzetében feltárta a dolgot férjének és néhány napi utánjárásra rájöttek a fentebb elmon­dottakra. A női becsületében ily gáládul megsértett fiatal asszony, a grófnőt tekintve ez aljas ármány első okozójának, revolverrel tört a grófnő palotá­jába, és meg akarta ölni a cselszövőt. Be is ha­tolt a hálószobájába és tervét végre is hajtja, ha nem döbbenti meg, hogy a grófnő súlyosan beteg, в csaknem haldoklik. E látványra Clovis Hughes asszony dühe lecsillapult és szótlanul visszavonult. De nem tudva a gondolatot elviselni, hogy becsüle­tében csak gyanúsítsák is, Morin kémintézetének helyiségébe ment és bejelentés nélkül betoppant a főnöknek irodájába, revolverét rája szegezve. Mo­rin halálra ijedten térdre rogyott, és bevallá, hogy az egész rágalomból mi sem igaz, és ő csak azért gondolta ki, hogy megkapja a grófné által ígért jutalmat. Miután Morin e vallomást két tanú előtt rögtön Írásba foglalta, Clovis Hughes asszony visz- szatért férjéhez, ki aggodalommal várta az esemé- nyeket, mert neje, mielőtt távozott volna a lakásról, hátrahagyott levélben közié boszu-szándékát. E nyi­latkozat alapján Clovis Hughes képviselő beperelte Morint a fenyitő törvényszéknél rágalmazásért. Fogfájás gyógyítása villamossággal. A bécsi vil­lamos kiállítás portugáliai osztályában van egy ké­szülék, mely lehetővé teszi, hogy a fogfájást villa­mosság segélyével gyógyítsuk. A készülék egy kis gombból áll, melyben villamtelep van rejtve. Vé­kony horgony-, papír- és rézdarabkák feküsznek egymás fölött, Volta-fóle oszlopot képezve. E gom­bot belemártjuk sósviz-oldatba a erre rögtön megin­dul benne a villamos áram. Ha már most a gom­bot odafeszitjük ama fogideghez, melyben fájdalmat érezünk, és ott tartjuk 15 perczig: a fájdalom a legtöbb esetben elenyészik. Ha nem: még egyszer meg lehet próbálni, de egy nap kétezernél többször nem szabad. Regény az életből. Egyik franczia városban Na- gentban, a minap három orosz hölgy, kik kéjutazást tesznek Francziaországban, megfürdött a Marne folyó vizében. Stepoff Vera kisasszony azonban für- désközben egyszerre nagyon mély helyre jutott, és fuldokolni kezdett. Segélyt kiáltott, de két barát­nője nem tudott úszni s igy mentési kísérleteik ál­tal azok is veszélybe jutottak. E pillanatban egy fiatal franczia tiszt lovagolt a Marne hidján keresz­tül. Megpillantva a veszélyben forgó nőket, lováról egyenesen leugrott a vízbe és kimentette mind a hármat. Az ájult Stepoff Verát maga vitte el abba a vendéglőbe, melyben a nő szállva volt. Itt azu­tán a csinos fiatal leány csakhamar visszanyerte eszméletét. Mikor fölvetette szemeit, és megmentő­jót látta maga előtt állani, igy szólt hozzá: „Uram, ón három millió rubel birtokában vagyok, és ha önnek tetszik, kész vagyok önhöz nőül menni és önnek szentelni amaz életet, melyet ép megmen­tett.“ A tiszt, Pelletier báró, augusztus hó 28-án meg is esküdött a szép orosz nővel, miután nehány nappal ezelőtt Stepoff szeniortól ezt a táviratot kapta: „Leányom egészen az én intenczióim sze­rint cselekedett, midőn egy becsületes férfiúnak nyújtotta kezét. Tegye gyermekemet boldoggá !" A Niagara áldozatai. Webb kapitány szerencsét­len esete alkalmával egy new-yorki lap összeállí­totta azokat az epizódokat és katasztrófákat, me­lyek a Niagara zuhatagnál fordultak elő. A króni­ka egyik-másik esete a legtitokzatosabb és legro- mantikusabb. Az öngyilkosságok száma felette nagy. Egy férfi 192 lábnyi magasságból ugrott a hídról a vízbe ; még mielőtt a vizet érte volna, halt meg. 50 lábnyi mélységig ólomsulyként hullott, aztán elkez­dett forgolódni és látszólag élettelenül esett a víz­be. Egy asszony, mielőtt bele ölte volna magát az örvénybe, napernyőjével vizsgálta meg. A beledo­bott napernyő egy pillanat alatt eltűnt. Erre ru­háját összefogta és leugrott. Egy férfi levetette ru­háját, bele ugrott a folyamba, elúszott a vízesés felé. Egy jó úszó meg akarta menteni. Midőn az életunt ezt észrevette, gyorsabban úszott. Csakha­mar oda ért, hol nem kellett erőlködnie ; az örvény elnyelte. A zuhatagnál nem egy bűntényt követtek el. Nemrég egy hullát találtak, arcza zsebkendő­vel be volt kötve, nyakán hurok volt, fején pedig egy golyó volt keresztül röpítve. — Egyéb szeren­csétlenségek is történtek. Egy hölgy a sziklatábla széléről virág után hajolt, lebukott és befult. Egy másik hölgy vizet akart meríteni, de elvesztette egyensúlyát és beleesett a forgatagba. 1875-ben szomorú eset színhelye volt a zuhatag. Egy sze­relmes pár vezető nélkül a vízesés mögött fekvő barlangokba ment. A nő megfürdött az egyik tó­ban, egyszerre elvesztette lába alól a feneket ; a férfi segítségére sietett, de mindketten belehaltak. — Egy másik drámai eset a következő : Egy fiatal ember ölébe kapott egy gyermeket, ki a vízesés iveit vizsgálta. „Nos Lizzi“, szólt tréfásan, „most beledoblak a vízbe“ és előre-hátra hintálta. A gyer­mek sirt és kirántotta magát karjaiból. Utána te­kintett, látta, mily borzasztó vége lett tréfájának és utána ugrott ő is. Fordultak elő esetek, melyeknél szerencsésen megmenekültek a haláltól. Egy gyil­kos megszökött őrei elől. A régi hid drótjain sike­rült elérni a Niagara másik partját. Ha karjai ki­fáradtak, nyugodott és lábával tartotta magát a dróton. Egy festő beleesett a zuhatagon felül, még 40 lábnyira volt tőle, de megakadt egy sziklán, honnan szerencsésen megszabadult. Szörnyű vihar Eszak-Amerikában. Uj-Anglia part­ján kedden borzasztó vihar dühöngött, melynek pusztítása egyelőre kiszámithatlan. Számos hajó minden részben megrongáltatott, harminez hajó pe­dig elsülyedt. Sok emberélet esett áldozatul. A vi­har olyan hirtelen rohammal jött, hogy a mene­külés alig volt lehető. Az elveszett embereket sem jajgatásuk, sem erőlködésük, sem az embertársak könyöiülete nem menthette meg. A harmincz elsü­lyedt hajó nagy része a kisebbszerüek közé tarto­zott, de egynéhány nagyobb is volt. Az anyagi kár rendkívüli, — százezreket érő felszerelés pusztult el csak nehány óra alatt. Irodalo m.. A „Képes Családi Lapok“ 49-ik számának tartalma : Apáczá- nak szánták; elbeszélés (folyt, köv.), irta Szépfalndy Ö. Fe- rencz. — Alkony; költemény, irta Reviczky Gyula. — Br., Dr. és Nr.; genre, irta Szomory Károly. — A boszu áldozatai; beszély (vége), irta Paczó István. — Biron szerelme; elbe­szélés az orosz udvari életből (vége), közli Milesz Béla. — Heti tárcza: Eseménydús hét; irta —y —y. — Korai herva- dás; elbeszélés (vége kö.v ), irta Halász Ferencz. — Beteg csa­lád ; vig beszély (vége köv.), közli Philantrop. — Különös te­metés; közli Lukács Lajos. — Gondolatok. — Képmagya­rázat. — Mindenféle. — Képek: Apai öröm. — Gyerme­kek a mezőn. — Versenyfutás seprőkkel. — M-e 11 é к 1 e t :- A „Valeria“ czimü regény 145 — 160. oldala, és a „Nővilág“ czimü ingyenes divat-melléklap szeptember havi száma. — A borítékon: Heti naptár. — Sakk-talány. — Számrejtvéuy. — Talányok megfejtése. — Megfejtők névsora. — Kérdések és kérelmek. — Feleletek és értesítések. — Ajánlatok, eladás, vétel vagy csere. — A kis lottó húzásai. — Hirdetések. — Előfizethetni: Mehner Vilmosnál, Budapest, IV. kér., papnő- velde-utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 írt, negyedévre 1 frt 50 kr. A „Vasárnapi Újság“ szeptember 2-iki száma a következő tartalommal jelent meg: Petzval Ottó. — Apró történetek: 1. Csillag Erzsi. II. Az apa. Ili, A számadó. Költemények Pósa Lajostól. — Az eltűnt. Igaz történet, К. T. K.-tól. — A frohsdoríi kastély. — A Marabut oroszlán. — Az 1831-iki nagy kholeráról. Egykorú jegyzetek nyomán irta K. Nagy Sándor. — Jolán. Angol regény, irta Black William. — Óriási polyp. — Négy nap Máramarosbau. II. Szász Károlytól. — Zágrábi képek. — A fénytan a bűvészeiben. — Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyletek. — Mi újság? — Ha­lálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár. — Képek: Petzval Ottó. — A frohsdorti kastély. — A Marabut (szent) oroszlán. Pavy Jenő festménye után. — Zágrábi képek : LA város látképe. 2. A székesegyház és környéke 3. A Jellasics-tér. — Jolán. — A fénytan alkal­mazása a bűvészeiben (3 képpel). — Óriási polyp. — A Va­sárnapi Újság előfizetési ára negyedévre 2 forint, a Politikai Ujdonságok-kal együtt 3 frt.-- Az „Üstökös" legutóbbi számának tartalma: A horvát bodzabél-emberke (4 képpel). — Vakulj magyar! (A horvát zenebonára) vers, Reviczky Gy. — Értem uram, hogy hagy­ma, mert büdös. — Találd ki ! — Megint az Ütves oreságról. — Forr a szurok ! (képpel) — Liczitáczió (Táviratok). — Katonaságot ! — Egy akol, egy pásztor ! — Egy kapuról (A múlt hétről) — Tutti-frutti gazeuse, Animotól. — Svihák. — Az „Egyetértésnek“ (vers), Veres barát. — Aranymondások az „Egyetértés“ czimü légypapirosról. — Zatraczeni Zatróczy Vitályos levele a szerkesztőhöz. — Lügewacker Dolfi levelei az Ényetértéshez — Infanterist Dobos, mint .generális (18 képpel). — Zsidóország. — Krónikás adoma. Ó anekdota uj kiadásban (nagyméltóságu Tisza Kálmán belügyminiszter ur­nák ajánlva). — Haszontalan tudnivalók. — A zürichi kiállí­tásról, (Toldy Fráuczi jelentése a kereskedelmi miniszterhez). — A szarvasi borbély szótára. — A malom alatt. — A ka­szárnyából. — Borkorcsolyák. Kóser. — A jókedvű adakor zás. — Curiosum Szegedről — Darwinismus. Hogy származik az utáncsból ember ? — Le az urakkal ! (Factum) — Magyar- ország ... — A magyar nyelv uj szótára. — Szerkesztői subrosa. Fürdővendégek névsora. — Az elöpataki’gyógyvendégek névsora. (Utolsó számú név­jegyzék.) Udvarlaky Géza cs. kir. főhadnagy, Homorúd. Ber- novits Lajos cs. k. főhadnagy, Homorúd. Tescula Lázár tanár, Arad. Schermany Mihály kereskedő, Bukarest. Bibicescu J. G. lapszerkesztő, Bukarest. Georgescu János birtokos, Buka­rest. Potoczky Óttó kereskedő, Kolozsvár. Theodorescu M. J. kórházfelügyelő, Bukarest. Péchy Ilona birtokos, Nagy-Sze- ben. Jakab Rudolf törvényszéki aljegyző, Maros-Vásárhely. Pánczu Pavel kereskedő Plojest, 3. Földváry Ödön birtokos, Vámos-Gálfalva, Pataki László birtokos, Magyar-Sáros. Lovag Stawenow Gusztáv magánzó, Budapest. Pátrubán Gergely, bir­tokos, Mező-Bod. Germáuy Mária birtokos, Bukarest. Kutlik Iguácz kereskedő, Brassó. Cantilli Helena birtokos Plojest, 3. Neustädter Károly kereskedő, Brassó. Szőcs József polgár- mester, Vízakna. Elentheriado Pál tanácsos, Bukarest. Nal- buntoff Demeter birtokos Brailla, 4 szem. Stojanoviciu Tódor birtokos Brailla, 3. Demeter József kereskedő, Kolozsvár. Ab- ramovits Simon kereskedő, Bukarest. Mendl Leopold kereske­dő, Brassó. Tóth Miklósné szolgabiróné, Balázsfalva. Cserná- tony Vajda Péter kir. járásbiró Nagy-Enyed, 2. sz. Bolesch Károly, körjegyző, Feketehalom. Stern Bertalan kereskedő, Kolozsvár. Wellenreiter Györgyné serfőzőné Kézdi-Vásárhely, 2. sz. Rizeanu Anasztázia kereskedő Kirapulung, 2. sz. Fleis- sig Betti kereskedő, Fogaras. Székely György iparos, Brassó. Serachitopolu Lina birtokos Bukarest, 7. sz. Niculau János kereskedő, Plojest. Geanopolu György kereskedő, Plojest. Schilling Óttó ügyvéd, Kolozsvár. Mózes György iparos, Er­zsébetváros. Hieterholz Ede európai Duna-bizottsági tag Ga- lacz, 4. sz. Gimpel Simon kereskedő, Gyula-Fehérvár. Zami- ner Frigyes árvaszéki hivatalnok Brassó, 4. sz. Dájbukát An­tal kereskedő, Csik-Szépviz. Fehér István birtokos, Csik-Szép- viz. Papp Jánosné birtokosné Székely-Keresztur, 2. sz. Papp Bertha magánzó, Székely-Keresztur. Partheni Anna birtokos Brassó, 2. sz. Soós Jánosné aranymüvésné, Brassó. Medgyesi Károlyné iparosné Brassó, 2. sz. Goldstein G. S. kereskedő, Brailla. Iskovits Miklós kereskedő, Bukarest. Brezanu János birtokos, Bukarest. Rozescu J. kereskedő, Giurgiu. Összesen 1141 személy. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. szept. í-én. Magyar aranyjáradék 6°/0...................................................119.75 Magyar vasúti kölcsön........................................................138.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . 91.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 114,— Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 98.— Magyar földtehermentesitési kötvény ....................................99.-— M agyar földteherment. kötvény záradékkal ... 98.— Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 99..— Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 97.75 Erdélyi földtehermentesitési kötvény...................................98.75 H orvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 99.— Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény...................................97,— Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön.................................113.60 T iszaszabályozási és szegedi sorsjegy.......................— Osz trák járadék papírban........................................... 78 28 Osz trák járadák ezüstben............................................79.— Osztrák járadék aranyban..................................................99.25 1 860-iki osztrák államsorsjegyek......................................133.50 Osztrák-magyar bankrészvény....................................... 837.— Ma gyar hitelbank-részvény............................................. 293.— Osztrák hitelintézet-részvény........................................ 293.— Ezüst....................................................................................—.— Cs. és kir. arany.............................................................. 6-65 20 frankos arany (Napoleond’or).................................. 9.49 N émet birodalmi márka . . ,.........................................68.40 L ondon.................................................................. . . . 119.80 Magyar aranyjáradék 4%....................................................87.80 M agyar papirjáradék 5°/0....................................................86.10 F elelős szerkesztő: Nagy Géza. Kiadótulajdonos : Bernstein Márk. Ny. Bemsteiu Márknál S.-Szentgyörgyön.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom