Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-09-09 / 73. szám

— 291 — Az újszülött főherczegnő. A trónörökös leánya szerdán délben Laxenburg- ban ünnepélyesen megkereszteltetett. A keresztség- ben Erzsébet (Mária Henriette Stefánia Gizella) ne­nevet nyert. A szertartást Ganglbauer bécsi'érsek végezte. — A trónörökös családi öröménél alkalom­szerűnek találjuk rámutatni azon rokonsági köte­lékre, mely közte s neje, s azután szülei, a király és királyné, sat. közt van. Az orvosi tudomány ká­rosnak mondja a születendő nemzedék érdekében a vérrokonok közti házasságot, az uralkodók azonban nem igen hallgatják meg az orvostan intő szavát. Igaz, hogy kevés az uralkodó-család s kénytelenek egymásból házasodni, ha csak alatvalóikkal nem akarnak összevegyülni. Ezt azonban az uralkodó­házak tagjai csak elvétve szokták tenni. A magyar trón örököse, bár ő is vérrokonok kö­telékéből származott, szintén vérrokonát, többszö­rös vérrokonát vette nőül. Stefánia fŐherczegasszony másodunoka testvér királyunkkal; közös ősük II. Lipót király (sz. 1747 -j-1792), kinek 1765-ben Má­ria Lujza spanyol infánsnővel (sz. 1768 f 1792) kötött házasságából számos gyermekén kívül szár­mazott egyfelől: Ferencz császár és király (sz. 1768 f 1835), kinek fia volt Ferencz Károly (sz. 1802) st ezé királyunk (sz. 1830. aug. 18), másfelől József nádor (sz. 1776 f 1846), kinek leánya Mária Heu- riette (sz. 1836. aug 23.), 1853-tól II. Lipót bel­ga király neje, Stefánia herczegasszony anyja. A trónörökös dédanyja, II. Lipót császár és király neje, s a trónörökösné szépanyja, Lajos Fülöp fran- czia király neje révén, kik a Bourbonok spanyol­nápolyi ágából valók, szintén vérrokon és pedig negyedunoka testvér a királyfi nejével. Itt a közös ős III. Károly spanyol király (sz. 1716 j- 1788), kinek egyik leányát Mária Lujzát, mint föntebb is említettük, 1765-ben II. Lipót német császár és magyar király, Rudolf trónörökös dédapja vette nőül ; Mária Lujza testvére volt I. Ferdinánd nápolyi és siciliai király, kinek leánya Mária Amá­lia, Lajos Fülöp franczia király neje volt ; ezeknek leányát Lujzát I. Lipót belga király vette nőül, s fiók II. Lipót Mária Henriettet, Stefánia anyját. I. Ferdinánd nápolyi király neje Mária Karolina főherczegnő, Mária Terézia magyar és cseh király­nő s Lotharingi Ferencz leánya, II. Lipót nővére volt s ezen az utón ismét egy újabb rokonság van Rudolf és Stefánia között (Mária Terézia — II. Li­pót — I. Ferencz — Ferencz Károly — I. Ferencz József — Rudolf ; másfelől : Mária Terézia — Mária Karolina, I. Ferdinánd neje — Lujza, I. Lipót bel­ga király neje — II. Lipót — Stefánia). De nemcsak a trónörökös és neje vérrokonok, hanem ők maguk is oly házasságból származtak, mely vérrokonok közt köttetett. Királyunk első uno­katestvér királynénkkal ; ugyanis Miksa József ba­jor királynak (sz. 1756, f 1825) 1797-ben Karolina Friderika badeni herczegnővel kötött házasságából született : egyfelől Zsófia herczegasszony (1805), 1824-től Ferencz Károly főherczeg neje, kiknek gyermekük Ferencz József király ; másfelől : Ludo- vika Vilhelmina (sz. 1808), 1828-tól Miksa József (sz. 1808; bajor herczeg neje, kiknek leányuk Er­zsébet (sz. 1837 decz. 24). 1854. ápril 24-tól Fe­rencz József király neje. Stefánia fŐherczegasszony szülei szintén közeli rokonságban vannak egymás­sal. Mária Henriette nagyapja II. Lipót magyar király, testvére volt II. Lipót belga király szépany­jának, Mária Karolina főherczegasszonynak, I. Fer­dinánd nápolyi király nejének ; közös ősük tehát Mária Terézia magyar királyné, kitől Stefánia tett fia, Lajos Fülöp Condei herczeg azonban el­halt. Montpensier herczeg a spanyol házból vett nőt : VII. Ferdinánd fiatalabbik leányát s Izabella királynő nővérét Mária Lujza infánsnőt. Az Orleans-ház jelöltje a franczia trónra a pá­risi gróf, kinek javára nagyapja még a februári forradalom alkalmával leköszönt, de már elkésett vele, mert a francziák kikiáltották a köztársaságot. 1870 óta az orleanisták több kísérletet tettek, hogy kibéküljenek a Bourbonok idősb ágával, mely ellen a nagy forradalom óta, midőn Egalité a jakobinu­sokhoz csatlakozott s XVI. Lajos halálára szavazott, s a júliusi forradalom óta, midőn Lajos Fülöp hoz­zájárult X. Károly és családja számkivetéséhez, oly sokat vétkeztek. A kibékülés annyiban sikerült, hogy az Orleansi herczegek elismerték Chambord grófot a Bourbon ház fejének s egyedüli jogos trón- követelőnek, viszont ez elismerte a párisi grófot örökösének a Bourbon háznak a franczia trónra való igényeiben, habár a legitimitás elvei szerint a Bourbon ház ezutáni feje nem lehet más, mint Don Carlos, a spanyol trónkövetelő. Bourgogne herczeg- höz, kinek utolsó ivadéka volt Chambord, legköze­lebb öcscsének, V. Fülöp anjoui herczegnek és spa­nyol királynak ága áll, s ezen ágban, miután IV. Károly spanyol király első fiának, VII. Ferdinánd- nak csak leányai maradtak s igy VII. Ferdinánd- tól csak női ágoD jő le unokája, XII. Alfonz jelen­legi spanyol király : IV. Károly második fiára, Don Carlosra s utódaira szállt az isteni jogoknak min­dennemű öröksége, bár V. Fülöp, midőn spanyol királylyá lett, lemondott a franczia trón iránti min­den igényéről. anyja részéről igy származik le : Mária Terézia (férje Lotharingi Ferencz) — II Lipót magyar ki­rály — József nádor — Mária Henriette — Ste­fánia ; apja részéről pedig: Mária Terézia (Loth. Ferencz) — Mária Karolina (I. Ferdinánd nápolyi király neje) — Mária Amália (Lajos Fülöp franczia király neje) — Lujza (I. Lipót belga király neje) — II. Lipót belga király — Stefánia. I. Ferencz király (sz. 1768 f 1835), királyunk nagyapja s a trónörökös szépapja szintén nagyon közeli rokonságban volt második nejével, Mária Terézia nápolyi herczegnővel, kitől Ferencz Károly főherczeg, a trónörökös nagyapja született. Ugyan­is Ferencz anyja Mária Lujza infanső, II. Lipót király neje egy testvér volt Mária Terézia apjával I. Ferdinánd nápolyi királylyal, mindketten III. Ká­roly spanyol király és Mária Amália szász her- czegnő gyermekei lévén. II. Lipót király (sz. 1747 f 1792), királyunk szép­apja, negyedunoka testvér volt nejével, Mária Lujza (sz. 1745 y 1792). spanyol infánsnővel, kivel 1765- ben kelt össze. Közös ősük XIII. Lajos franczia király ; Lipót nagyanyja ugyanis Erzsébet Charlotte, orleansi herczegnő volt. Lipót és neje leszármazása XIII. Lajostól a következő: XIII. Lajos fia Fülöp orleansi herczeg, ezé II. Fülöp, ennek leánya Erzsébet Charlotte, Lipót József lothaiingi herczeg neje,, ezek fia I. Ferencz német császár és Mária Terézia férje, ezek fia II. Lipót király; másfelől: XIII. Lajos fia XIV. Lajos, ezé Lajos dauphin, ezé V. Fülöp spanyol király, ezé III. Károly s ennek leánya Mária Lujza. Lipót ezen fölül ipával III. Károlylyal is negyed­unoka volt és pedig két részről : nagyanyja ugyan­is a bajor-házból származott, mely összeköttetésben volt a Habsburg-házzal, szépanyja pedig a Habs­burgok spanyol ágából való volt. A leszármazás ez: II. Ferdinánd magyar király (f 1637), fia III. Fer­dinánd, ezé I. Lipót, ezé Ш. Károly, ennek leánya Mária Terézia, Lipót anyja; másfelől: II. Ferdinánd leánya s HL Ferdinánd nővére Mária Anna, Miksa bajor választófejedelem neje, ezek fia Ferdinánd, ennek leánya Mária Anna, Lajos dauphin neje, en­nek fia V. Fülöp spanyol király, ezé III. Károly, Lipót nejének Mária Lujzának apja. A másik ro­konsági kötelék pedig ez : a közös ős III. Fülöp spanyol király ; ennek leánya Mária Anna, III. Fer­dinánd neje, fiók I. Lipót magyar király, II. Lipót szépapja ; másfelől III. Fülöp fia IV. Fülöp, ennek leánya Mária Terézia, XIV. Lajos franczia király neje, ezek fia Lajos dauphin s ezé V. Fülöp, IV. Károly apja s Mária Lujza nagyapja. Mária Terézia királyné királyunk dédapja, má­sodunoka volt férjével, Ferencz lotharingi herczeg- gel és német császárral. Mária Terézia nagyapjá­nak I. Lipót királynak a nővére Eleonora főher­czegnő, IV. Károly lotharingi herczeg neje volt ; fiók volt Lipót József lotharingi herczeg s ezé Fe­rencz, Mária Terézia férje. VEGYES HÍREK. Egy magyar mérnök elfogatása oláh katonák által. Zágonban az erdőt mérő mérnökök közül Schnelka Károlyt kedden oláh katonák elfogták. Schnelka a Herczegpataka hosszában dolgozott egy az oláhok által követelt területen ; a hol a patak a Bodzába szakad, . ott egy fürészmalom van : oda ment be munkásaival, — midőn a Bodza melletti őrházból nehány oláh katona ott termett, elfogták és Peterlácsba akarták vinni. Egy munkás, Deák A legitimisták, kik Chambordban fejüket vesz­tették, elfogadták trónjelöltjüknek a párisi grófot. De a legitimitás, mely Lajos Fülöpöt csak bitorló­nak tekinti, már nevében is fennakad. Az orleanis­ták II. Lajos Fiilöpnek nevezik, ámde hogy lehessen Il-dik, mikor az I-sőt az elvéhez hű legitimista el nem ismerheti? Egyik franczia royalista lap úgy akart segíteni a dolgon, hogy Chambord halálakor az ősrégi enuntiatiot, melylyel a francziáknak tud- tul adták a király halálát s az uj király trónra léptét, ebben a változatban adta : „ V. Henrik ki­rály meghalt, éljen VII. Fülöp király !“ De az el­nevezésre nézve, mely nagy elvi ellentéteket takar, úgy látszik, még nem tudtak tisztába jönni, mert a mérsékeltebb elemek a párisi gróf pártjából szük­ségesnek látták a minap felszólítást intézni a ki­rálypártiakhoz, hogy mellékes az, mi legyen a pá­risi gróf neve: II. Lajos Fülöp vagy VII. Fülöp e? a főczél az, hogy megnyerje a trónt. A legutóbbi botrány, mely Chambord temetésénél történt, midőn a „Roy“ özvegye nem ismerve el a párisi grófot a Bourbon-ház fejének, megsértette az orleansi her- czegeket, azt mutatja, hogy a legitimisták közt van­nak olyanok többen, kiket még а „VII. Fülöp“ név sem békit ki azzal a gondolattal, hogy Sz. La­jos királyi székében az áruló Egalité és Lajos Fü­löp ivadékát lássák s azért épen nem tartjuk le­hetetlennek, hogy ez a töredék . Henrik“ utód­jává egyszer csak „XI. Károlyt“ fogja kikiáltani. Mihály azonban fejszével utánok futott s három oláh katonát jól ellátva, kiszabadította a mérnököt. Az oláh katonák megfutottak, de Peterlácson erő­sítést nyerve, visszatértek s a székely munkást ma­gukkal vitték. Értesítés. A Székely-Mikó-kollégiumban az l»83/4. iskolai évre való beiratkozások végső határidejéül folyó szeptember hó 10-ike tűzetik ki. Minélfogva tisztelettel fölkéretnek a gyermekeiket ide beíratni kívánó szülők, hogy a mondott határnapig annyi­val inkább siessenek a kollégium igazgatóságánál jelentkezni, mert azon túl szept. 20 ig csak rend­kívüli esetben s csak az elöljárósághoz beterjesztett folyamodvány alapján juthat be valaki a gymnasi- umba. Szeptember 20-án túl pedig csak az előké­szítő-osztályba lehet legfennebb is beiratkozni elég­séges mentő okok és bizonyítvány alapján. Sepsi- Szentgyörgy, 1883. szept. 7-ón. Az igazgatóság. Meghívás. A Kézdi-Vásárhelyen felállítandó köz­kórház folyó évi rendes közgyűlése szeptember hó 16-án d. u. 2 órakor K.-Vásárhelyen a tanácsház­nál fog megtartatni, hová mindazokat, kik e szent ügy iránt érdeklődnek, bizalommal meghívjuk. A gyűlés főbb tárgyai: 1) visszatekintés az ügyben eddig történtekre ; 2) előterjesztés az alap vagyon állásáról ; 3) uj biztos terv az intézet életbelépte­tésére ; 4) bizottság kiküldése a pénztár megvizs­gálására, valamint jegyzőkönyv hitelesítése; 5) le­hető kérdések, indítványok. Zágon, 1883. aug. 25. Br. Szentkereszty Stephánie, elnök. Meghívás. A háromszéki „Erzsébet“ árvaleány- nevelő-intézet folyó évi rendes közgyűlése szeptem­ber hó 16-án d. u. 1 órakor K.-Vásárhelyen a tanács­háznál fog megtartatni, melyre az alapitó és rendes tagok, s minden barátai a nemes ügynek bizalom­mal meghivatnak. Főbb tárgyai a gyűlésnek: 1) az intézet tanügyi és vagyoni állásáról, s általában jelen állapotáról részletes előterjesztések ; 2) lehető uj árvák felvétele; 3) az intézet további fejlesztése; 4) a pozsonyi nőipar-tanodában volt két árva le­ánynak jövőjéről gondoskodás; 5) jövő évi költség- előirányzat elkészítése : 6) számadásvizsgáló bizott­ság kiküldése ; 7) lehető kérések, indítványok. Zá- gon, 1883. augusztus 25. Br. Szentkereszty Ste­phánie, elnök. Az oláh irodalmi és népmüvelődési egyesület ez évi brassói vándorgyűlésével kapcsolatban aug. 19- től szept. 1-ig a brassói oláhok körében sok ünne- pieskedés folyt le ezúttal is, a melyeken nemcsak brassóiak és Magyarország minden vidékéről össze- sereglett oláhok, hanem sok romániai vendég is részt vett. Volt bankettezés, hangverseny, szinielő- adás, tánczvigalöm. A banketten megjelent gr. Beth­len András Brassómegye főispánja is és magyarul pohárköszöntőt mondott a szépnemre, toasztját ne­hány oláh szóval fejezvén be. Kívüle jelen voltak a lakomán a nemoláhok közül, többek között Bren nerberg Brassó váios polgármestere, Roll alispán, ki a nemzetiségek közötti testvériségre emelt poha­rat. A színi előadásban műkedvelők vettek részt, többek között Lengeru Karolin, Romann Kornélia kisasszonyok stb. Előadásra került egy oláh operett, melynek szövegét Alexandri Vazul hírneves oláh költő, zenéjét pedig Porumbescu irta : a „Craiu nou“ (Uj király). — Megjegyezzük itt, hogy az egyesü­letnek ez idő szerint már 100,000 frtot meghaladó vagyona van, többek között Nagyszebenben egy háza, melynek 30,000 írttal való kiépitését is elhatározta ezúttal az egyesület. Különben az egyleti vagyon jövedelmének nagyobb részét Ösztöndíjakra fordítja egyetemeken tanuló oláh iíjak javára. Meghívás. A kézdivásárhelyi „Stephanie-menház“ folyó évi rendes közgyűlése K.-Vásárhelyen a ta­nácsháznál f. é. szeptember 16-án d. u. 3V3 órakor fog megtartatni, hová az alapitó és rendes tagokat s minden érdeklő ügybarátot bizalommal meghí­vunk. A gyűlés főbb tárgyai: 1) előterjesztések az intézet minden tekintetbeni állásáról; 2) lehető uj szegények fölvétele; 3) jövő évi költségelőirányzat megállítása; 4) számadásvizsgáló bizottság kikül­dése; 5) kérések, indítványok. Zágon, 1883. aug. 25. Br. Szentkereszty Stephánie, elnök. „Válasz fizetve-“ A lembergi „Nowj Proloni“ beszéli e mulatságos esetet: Egy Krupa A. nevű grzenskoi paraszt a napokban a következő távira­tot intézte ő felségéhez- „I. Ferencz József ő felségének Bécsben Feleségem, hat kis gyermek anyja hat napi fogságra ítéltetett. Kegyelemért esdek. Válasz fizetve.“ Ez eredeti távirat elküldésének az lett az eredménye, hogy ő felsége rögtön utasított a aprez- worski bírót, a ki Krupa asszonyság ügyét vezeti, hogy annak állásáról haladéktalanul tegyen hivata­los jelentést. Dunántúli néprege. Zala tájékán a következő ten- 1 deneziozus regét mesélik egymás közt a parasztok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom