Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-09-09 / 73. szám

— 290 — A zsidóellenes zavargások csil­lapulni kezdenek. Zalaraegye kormánybiztosá­tól a belügyminisztériumhoz intézett sürgöny szerint csak Szent-Péteren fordult elő kisebb zavargás, melyre nézve a vizsgálat rögtön meg- indittatott. A helyzet a megyében általában véve javult s további rendzavarások nem vár­hatók. A lengyel lapok feltűnést keltő híreket kö­zölnek Oroszország hadi előkészületeiről. A „Reforma“ czimü varsói lap kimerítő tu­dósítást közöl a Varsóban és kongresszusi Lengyelország egyéb városaiban elhelyezett minden fegyvernemi'! csapatokról és más hadi előkészületekről. A varsói és mondlini várépit- kezések gyorsan haladnak előre. Miend, Xyrecz, Golob, Zajezierze és Zdazary környékén uj négy-négy erődítmény építését kezdték meg. Dombrova, Jedrzejov, Obstrovcze és Konsk városokban uj katonai közraktárakat ren­deztek be. A lovasság újjászervezéséhez már hozzáfogtak. Minden ezredet 2 századdal nagyobbitottak. Az Orosz-Lengyelországban el­helyezett orosz tiszteket visszahelyezik Orosz­országba, mivel nagyon összevegyültek a len­gyelekkel. Francziaország és China közt ki­törőfélben van a háború. China folyton erősiti csapatait a tonkingi határszélen, sőt hirszerint már átlépték a határszélt. Egy hongkongi táv­irat szerint China nem fogja tűrni, hogy An­nám fölötti jogait Francziaország ignorálja. Háromszékmegye szeptember havi köz- igazgatási bizottsági ülése. (Vége.) Komáromy Andor tanfelügyelő jelenti, hogy Bodoláu f. hó 2-án az ő elnöklete alatt ideiglenes tanítónak megválasztatott Szőke Albert okleveles tanító. Az iskolázás f. hó 1-én kezdetét vette Zá- gonban, Bodolán, Erősdön s Élőpatakon, s nehány nap múlva Ärapatakon és Hidvégen is megkezdő­dik. A sepsi-szentgyörgyi iskolákban, minthogy az iskolai épületek a szünidők alatt a megyeház épí­tése miatt a megyei hivatalok által elfoglalva vol­tak, most folyik a takarítás, de pár nap múlva itt is kezdetét veszi a tanítás. Dr. Antal Mihály megyei főorvos jelenti, hogy a megye egészségi állapota teljesen kielégítő volt a múlt hónapban is, bár a légző szervek hu- rutos bántalmai nagyobb számmal mutatkoztak, mint júliusban. Az emésztő szervek lobos és huru- tos bántalmai azonban a megelőző évekhez képest igen csekély számban fordultak elő. A roncsoló to­roklob Mikó-Ujfalu, Málnás, Al-Torja, Kurtapatak, Dálnok és Oroszfalu községekben észleltetett. A ked­vező időjárás a fürdőket látogatottakká tette. A megyei „Ferencz József“ kórházban augusztus hó­ban gyógykezelés alatt volt 54 egyén, e közt 41 Bourbon-ház törvényei ellenére, melyek az uralko­dótól származó leáuyág jogát nem ismerik el a fivértől származó férfiággal szemben, spanyol ki­rálynő (1883—68), s Mária Luiza, montpensieri her- czegné ; Izabella unokatestvérével assisi Ferenczczel, paulai Ferencz fiával kelt egybe, fia XII. Alfonz, a jelenlegi spanyol király, kiben igy az első és harmadik fiú ága egyesült. Paulai Ferencznek, as­sisi Ferenczen kívül maradt még egy fia : Henrik sevillai herczeg, ki Izabella elüzetóse után Mária Lujza férjével, Montpensier herczeggel vívott pár­bajban esett el. A második fiú Don Carlos Izabella örökösödési igényei ellen még bátyja életében 1833. ápril 29-én Ramhalhaoban tiltakozott s midőn VII. Ferdinánd ugyanezen év szeptember 29-én meghalt, V. Károly név alatt Navarrában s a baszk tarto­mányokban királynak kiáltatott ki. Izabella s Don Carlos hívei közt majdnem hót évig folyt a harcz s csak akkor ért véget, midőn 1839. szept. 15-én Esparteio csapatai elől Don Carlos serege Cabrera vezéilete alatt kénytelen volt a franczia határszéle­ket átlépni. Don Carlos 1845-ben a spanyol trónra való igényeiről lemondott idősb fia Don Carlos (VI. Károly) javára s ez időtől fogva haláláig moliinai grófnak nevezte magát. Az ifjabb Don Carlosnak nem maradtak utódai ; jogigényeit unokaöcscse, szmtén Don Carlos, öcscsónek Don Jüannak idősbik ha örökölte, ki a hetvenes évek elején VII. Károly név alatt szintén föllépett trónkövetelőnek s a kar- lista elvekhez tántorithatlan hűségű baszk tarto­mányokban éveken keresztül fentartotta magát az ellene küldött köztársasági csapatok ellen. Don Car­los (\ II. Károly) öcscee Don Alfonso hű követője volt bátyjának. A nápolyi áy 1759-től 1799-ig s 1816-tól 1860-ig férfi s 13 nő. Meggyógyult 23, javult 5, gyógyit- hatlanul bocsáttatott el 1, meghalt 2. Ápolás alatt maradt 23 és pedig 18 férfi, 5 nő. Az állatok egészségi viszonyai kielégítők. A nevezetesebb kór­esetek : Kézdi-Szentléleken egy takonykóros ló le- szuratott, Mikó-Újfaluban egy disznó s egy tulok ebdüh miatt lebunkóztatott, Zágonban egy ökör lép- fenében elhullott. Nagy Gyula kir. erdőfelügyelő előterjeszti a foerdészi álomásokra beadott folyamodványokat. A bizottság a pályázók közül megválasztotta a sepsi­szentgyörgyi állomásra Simon Gyula deési főerdószt, a kézdi-vásárhelyire Desső Zsigmond nagyenyedi erdészt s a kovázznaira iáümegh Ignáczot, a kis­martoni hg. Eszterházy-féle uradalomban erdőren- dezósi gyakornokot. A letárgyalt ügyek közül a következőket említ­jük meg: Gerób Béla folyamodik, hogy a vadorzás kor­látozása végett az általa haszonbérben birt 78 ezer hold vadászterületről elárusítandó vadakról igazol­ványokat kelljen beszerezni. A folyamodvány a mi­nisztériumhoz felterjesztetik. A Sepsi-Szentgyörgyön végig vonuló me­gyei útvonalon levő kövezet szept. 15-ig leendő ki javítása a múlt közigazgatási bizottsági ülés alkal­mával pénzbírság terhe alatt meghagyatott a vá­rosi polgármesternek. A polgármester ez ellen fo­lyamodványt nyújtott be, s kérte a közig, bizottsá­got, hogy mivel a mezei munka miatt szept. 15-ig nem javítható ki a kövezet, arra későbbi határidő tűzessék ki ; egyszersmind felkérte a bizottságot, hogy jövőben gondoskodjék az út kijavításáról. Az időhaladék a kijavításra okt. végéig megadatott, a tanács azon kérésével azonban, hogy a városban elvonuló megyei utaknak a törvényhatósági útháló­zathoz való tartozása kimondassék, a megyei köz­gyűléshez utasittatott. A sepsi szentgyörgyi kir. járásbíróság a Sánta Adám és társai által elkövetett erdei kihágás ügyében nem tartotta magát illetékesnek, mivel az egyénenként elkövetett kár összege oO írton alól van. Az illetékesség elbírálása a minisztériumhoz terjesztetett föl s ez kimondta, hogy a csoportosan elkövetett erdei kihágások által okozott károk ösz- szesen veendők számításba s igy, mivel a fenforgó esetben a kár együttvéve nagyobb 30 írtnál, az ez esetben szükségelt eljárás a járásbíróság j hatáskö­rébe tartozik. Nagy Gergely részletesen indokolt folyamod - ványában kéri a közigazgatási bizottságot, hogy Komolló közsóg köteleztessék arra, miszerint az ő telke mellé csapszéket állittasson. A folyamodvány visszautasittatott. Ifj. Sz. I. szőrösei lakos ellen, ki Fekete József adófelügyelőségi kiküldött ellen egy beadványában sértő kifejezéseket használt, hivatalos közeg meg­sértéséért bűnvádi jelentés tétetett. A horvátországi zavargások okairól egy a zágrábi bírósághoz tartozó egyéniség, ki hi­vatalos minőségben Zagoriába küldetett, a követke­zőket mondja : Határozottan téves azon állítás, mintha a parasz­tok közt észlelhető mozgalomnak, valamiut a za­vargásoknak bárminemű politikai jellegük is volna. A zavargások oka kivétel nélkül mindenütt a helyi közigazgatás visszaéléseiben, a parasztságot elnyomó rendeletekben és a parasztok érdekeivel ellentét­ben álló alaptalan intézkedésekben rejlik. Egyszer­smind az adóvégrehajtó közegek részéről a jogérzet olynemüleg sértegettetett és a községi tisztvise­lők oly borzasztó zaklatásokat és kegyetlen önkénv- kedéseket követtek el, melyek hallatára az ember megborzad, s melyeket a városban, hol a lakosság a törvénytelenségek ellen védheti magát, lehetetle­neknek tartanak. A politikának tehát ez igazán gyalázatos tettek által előidézett zavargásokhoz semmi köze, ép oly kevéssé, mint akár a czimerkérdésnek, akár pedig a nemzetiségi viszálykodásnak. Mindez csak mester­ségesen vagy szándékosan tolatott az előtérbe, és gondoskodtak egyúttal arról is, hogy a tényállás túlzott és önkényes magyarázat segélyével a való­sággal meg nem felelőleg ecseteltessék. A panaszok egész halmaza daczára, mely a po­litikai és községi tisztviselők eljárása folytán hal­latszott, a kormány soha sem intézkedett, mert az illető jelentést mindenkor a bepanaszolt közegektől kérte, kik természetesen nem magukat vádolták, hanem megfordítva a parasztokat mondták ellensze­gülőknek, törvénytelen eljárást követőknek, maka- csoknak stb. Ilyenek után a kormány a panaszlókat panaszaikkal egyszerűen elutasította. A politikai közegek és az adóvégrehajtók (utób­biak nagyobbára nem a legjobb hírnévnek örvendő egyének) önkényes eljárásukat és kegyetlenséggel párosult zaklatásaikat rendesen azzal mentegették, hogy a „magyar törvény“ rendeli ezt el. De sok­szor nem is találták szükségesnek a mentegetést, és egyszerűen a falusi zsarnok visszataszító, bárdo- latlan modorát alkalmazták a sérelmet szenvedő pórok ellenében. Mily zaklatásoknak volt e nép kitéve, mutatják a következő esetek: Macsában egy parasztnak 4 forintnyi adóhátra­léka miatt tehenét elhajtották, daczára annak, hogy a paraszt azt ajánlotta, hogy a tehenet a szomszéd mészárosnak eladják, a ki neki azért 50 frtot ígért. Néhány nap múlva ugyanazon parasztnál 4 frt miatt ismét záloglás eszközöltetett és kétségbe­esett kérésére nevetve azt válaszolták, hogy az el­adott tehénből befolyt vételár a végrehajtási költsé­gekre ment fel. Vrabce községben, Zágráb mellett, egy zsellérnő ajtaját és ablakait, midőn otthon nem volt, feltör­ték s a szegény parasztasszony ágyneműjét, mely­ben a országban divó szokás szerint 45 frtot rej­tegetett, hogy azzal adóját törleszsze, elhurczolták. Az ágyneműt eladták, a pénz pedig elveszett vagy ellopták. — Sa községi jegyzők és adóvégrehajtó- közegek ilyennemü kegyetlenségeinek száma igen nagy. Zlatárban előfordult az az eset is, hogy a község bírája és jegyzője az ülés alatt, a községi esküd­tek egyikét megkötöztették és a falu börtönébe vet­tették. uralkodott Nápoly és Sicila fölött, melynek négy királyt adott: IV. Ferdinándot (1759—1799 s 1816 — 25), ki 1816-tól I. Ferdinánd név alatt a két Si- I cilia királyának nevezé magát; I. Ferenczet (1825— I 30), az előbbi fiát; II. Ferdinándot (1830—60), Ferencz fiát; s II. Ferenczet (1860), II. Ferdinánd fiát. I. Ferencznek egy fivére volt : Lipót salernoi herczeg, kinek csak egy leánya maradt: Katalin Mária, Henrik Aumale herczeg neje ; nővére pedig három: Mária Terézia (f 1807), 1790-től Ferencz német és osztrák császár s magyar és cseh király neje, uralkodónk nagyanyja ; Mária Krisztina Ká­roly Félix szardíniái, és Mária Amália, Lajos Fülöp franczia király neje. II. Ferdinánd fivérei: Károly capuai herczeg, Lipót syrakusai gróf, Antal leccei gróf, Lajos Károly aquilai gróf, s paulai Ferencz , trapani gróf. II. Ferencznek három fivére van : Lajos trani-i, Alfonz casertai s Gaëtano Girgenti gróf. Az Orleans-ház XIV. Lajos öcscsétől, Fülöp Or- leansi herczegtől származik. Fülöp (sz. 1640, meg­halt 1701) 1661-ben vette föl az Orleanei herczegi czimet ; második nejétől, Pfalzi Charlotte Erzsébet- tői egy fia lett: II. Fülöp (sz. 1674, f 1723), or- leansi herczeg s 1715-től haláláig Francziaország regense. Fia Bourbon Francziska Máriától : Lajos (sz. 1703, f 1752) orleansi herczeg, ezé Badeni Máriától Lajos Fülöp (sz. 1725, mh. 1785) orleansi herczeg, ezé: Lajos János Fülöp (szül. 1747, lefej. 1793. nov 6.), apja életében chartresi, azután or­leansi herczeg, a forradalom alatt pedig Egalité (egyenlőség) nevet vett föl. Ennek Lujza Mária Adelhaid, Penthiévrei herczegnőtől két fia lett ; a kisebbiknek, Montpensier lierczegnek nem voltak | maradékai, az idősebbik volt Lajos F’ülöp (sz. 1773 f 1850), elébb Valois herczege ; nagyapja halála után, midőn apja orleansi herczeg lett, chartresi herczeg s apja halála után orleansi herczeg. 1793- ban FYancziaországból Svájczba menekülve, Chabos nevet vett föl s 8 hónapon keresztül naponkint kát órát adott elé a mennyiségtanból, földrajzból és történetből. A júliusi forradalom a franczia trónra emelte s 183Ó-tól 1848-ig a „francziák királya“ volt, midőn őt is, miként elődjét, elkergették. Neje Mária Amália, IV. Ferdinánd nápolyi király és Má­ria Karolina (Mária Terézia magyar és cseh ki­rálynő leányának) leánya volt, kitől öt fia s két leánya lett, u. m. Ferdinánd orleansi herczeg (sz. 1810, mh. 1842), Lajos Nemours herczege (1814), Ferencz Joinville herczege (sz. 1818), Henrik Au­male herczege (1822), Antal Montpensier herczege (1824), Lujza Mária (sz. 1812), I. Lipót belga ki­rály neje s trónörökösnénk, Stefánia íőherczegasz- szony nagyanyja, és Mária Klementina (sz. 1817), Ágost szász-koburg-gothai herczeg neje, s a trón­örökös és József főherczeg sógorának, Koburg Fü- löpnek anyja. Az orleansi herczeg 1842. jul. 13-án véletlen baleset áldozata lett, ugyanis a mint Pá- risból Neuillybe kocsizott, a lovak elragadták s a kapott sebekben pár óra alatt meghalt; Helene mecklenburg-schwerini herczegnőtől két fia maradt: Lajos Fülöp orleansi herczeg és párisi gróf (szül. 1838. ang. 24) s Róbert chartresi herczeg (sz. 1840 nov. 9) Nemours herczegének Viktoria Auguszta szász-koburg-gothai herczegnőtől két fia van : La­jos Fülöp Gaszton, Eu grófja (1842) s Ferdinánd Alençon herczege (1844) ; Joinville herczegének Francziska Karolina brazíliai herczegnétől egy : Pé­ter, Penthiévre herczege (1845). Aumale herczeg Karolina aiciliai herczegnőt vette nőül, ettől szüle­i

Next

/
Oldalképek
Tartalom