Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-12-29 / 104. szám

—. 415 —­valamikép közrehathatni, hogy pezsdüljön meg az intézvényes élet az uj választások által felfrissített törvényhatósági bizottságokban, miszerint melegítő befolyása alatt felelevenedjék az ország alvadozó közszelleme, nehogy a közöny miatt megkonduljon a haldoklás harangja Árpád nemzete felett. Megújítom hálás köszönetemet az irántam, tehe­tetlen öreg hontalan iránt tanúsított kegyességért s magamat a parányi időre, mely számomra e föl­dön még feltartva lehet, Ungmegye tisztelt közön­ségének kegyes jóindulatába ajánlva, mély tisztelet­tel maradok. Turinban, 1883. decz. 10. Alispán urnák alázatos szolgája Kossuth Lajos. Teniplomszentelés Pürkereczen. Pürkerecz, 1883. decz. 23. Gyönyörű ünnepélynek volt színhelye ma közsé­günk. Templomszentelés volt. — Pürkerecz községe régi kis temploma helyébe uj, csinos templomot emelt, mely valóban úgy építése, mint felszerelése által teljes meglepetést okozott a megjelent diszes vendégségnek. Gyönyörű közönség jelent meg a szép ünnepélyen, mely d. e. 10 és fél órakor vette kezdetét. A menet a papiakból kiindulva, Török József tatrangi ev. lelkész — mint a püspök s esperes helyet­tese — vezetése alatt vonult be az uj templomba. Őt követte Roll Gyula kir. tan. alispán, mint az egyházmegyei consistorium elnöke s Brennerberg Ferencz brassói polgármester és Sündel prázsmári ev. lelkész, mint a consistorium tagjai, a két ponti- fikáló lelkész s. p. Fejér Gyula pürkereczi és Papp György zajzoni, ezeket a meghívott vendégek. Török lelkész megható beszédet tartott már az utczán az egybegyült néphez, majd felérve a temp­lom ajtaja elé, csinos beszéd kíséretében adta át a kulcsot Fejér lelkésznek, mire a menet a szentegy­házba vonult. Itt azután megszólalt az uj orgona, mely Nagy József brassói orgonamüvész igazi művészi munkája, vezetve Kovács hosszufalusi rektor által. A felszentelést igen szép beszéd kíséretében Tö­rök lelkész ur végezte, ki után Fejér Gyula lelkész lépett az újonnan felszentelt szószékre, az első ün­nepi beszédet tartandó. Meghatók voltak a beszédek s valóban szépek is, a lelkész urak csakugyan kitettek magukért, nem kevésbbé az énekkar is. Körülbelül d. u. 2 órakor ültek a vendégek disz- ebédhez, melyen mintegy 50 személy vett részt. Az asztal élén Roll alispán ült, balján Bremerberg polgármester, jobbján s így tovább a vendégek. A U^liudik fogásnál Roll alispán igen szép fel köszöntőt mondott a királyra s kir. családra ; utána Török lelkész a püspökre és esperesre. A harma­dik fogásnál Binder türkösi lelkész a consistorium elnöke — Roll — s tagja — Brennerberg — egész­ségére ürité poharát, melyet közvetlenül Szterényi József felköszöntője követett, ki hosszabban fej­tegetvén a különféle nemzetiségek közötti békés együttműködés üdvös voltát, poharat emelt egyrészt Roll alispánra, másrészt Brennerberg polgármester­re, kik tapintatos és hazafias irányú müködésök ál­tal ennek hathatós előmozdítói. Szép volt Brennerberg felköszöntője Pürkerecz községéért, Bajkóé a földművesért, de különösen kellemesen hatott Sündel prázsmári lelkész köszön­tője. Sündel szász és törött magyar nyelven azért emelé poharát, bárha alkalom nyílnék gyakrabban igy találkozni szászoknak s magyaroknak, kik ez ál­tal teljesen megértve egymást, megvetnék alapját a Szterényi által hangsúlyozott s mindenki által óhajtott egyetértésnek. Csinos volt rmg Fejér lelkész, Kovács tanitó s Bartha igazgató köszöntője, de kölönös élénkséget kel tett Szterényi második toasztja a felszolgáló kisasz- szonyokra, a társadalom rózsáira, a mai szobal­ányokra, melyhez teljesen hasonló volt Török lel­kész ujabbi toasztja, ki a kertből a nefelejts virá­got szedte ki és poharat emelt Szterényire, mint a sajtó képviselőjére, nefelejcshez hasonlítván őt. A felköszöntőket zajos, szűnni nem akaró tapsok követték a csak Őszinte sajnálatot okozott, mikor a vendégek délutáni 5 órakor oszolni kezdtek. Jó benyomást hagyott hátra a vendégek s közönség minden rétegében az alispán és polgármester. Az 1848—49-iki szabadságharczban el­esett háromszéki honvédek névsora. (Vége.) VII. Orbai járás. 16. Körös. Zsidó Sándor, Nagy József, Danes Elek (József fia). 17. Papolcz. Kis Sándor, alezredes. Kelemen András, Imreh József, Földes József (Józsefé), Rab Ferencz, Földes András, Földes József, Bagoly í Í^VQöf Vili. Erdövidék. 1. Bardocz. Demeter Áron. 2. Bibarczfalva. Báró Apor György, elesett M.- Sárosnál. Jakab József, elesett Segesvárott. Simon Mózes, elesett М.-Sárosnál. Tóth János, elesett Sze­merján. Dimény József, elesett Szemerjánál. Rápolti Lajos, elesett Segesvárit. 3. Füle. Albert Sámuel, Pap Mózes, Csog Sámuel, Bedő Sámuel, Balázs József, Málnási Gergely, Bo- da Elek. 4. Kis- Baczon. Mihály János, elesett Segesvárnál. Benedek Ferencz, elesett Beszterczén. Benedek Ef- raim, elesett Brassóban. Zsigmond Lajos, elesett Köpeczen. Vájná Dániel, elesett Segesvárnál. Bíró András, elesett Brassóban. 5. Magyar Hermány. Veres János, elesett M. • Sárosnál. Pethő Adára, elesett Segesvárnál. Akácsos Mózes, elesett Burgóban. Pethő Mihály, elesett M.- Sárosnál. Mihály Mózes, elesett Tömösön. Máthé József, elesett Brassóban. Virág János, elesett M.- Sárosnál. Baló János, elesett Burgóban. 6. Olasztelek. Barthalis András, Bartha Mózes, Márkó Lajos, Veres Miklós, Dobos János, Sándor Lajos. 7. Száldobos. Kovács Gergely, Szakács András, Rosa Mihály, Rosa Ferencz, Lőrincz Sámuel. 8. Vargyas. Bodi Elek. Pótlások. Sepsi-Szentgyörgyröl. Daczó Zsigmond, székely­huszár őrnagy ; elesett Segesvárnál 1849-ben jú­lius 31-én. Altorjáról. Báró Apor Gergely, Mátyás-huszár hadnagy ; elesett Lúgosnál 1849-ben márczius utó­napjain. Laborfdíváról. Berde Áron, nemzetőri tizedes ; elesett Sárkánynál 1849-ben őrjárat alkalmával. Tamásfalvóiról. Thury Jankó, a 12-ik zászlóalj századosa; elesett Nagy-Szebennél 1849-ben aug. 5-én. Páváról. Vájná Ferencz, a 15-ik Mátyás-huszár­ezred őrmestere; elesett Hermánynál 1848-bau deczember 5 én. Hibaigazítás. Aldoboly, 1883. decz. 17. A Székely Nemzeti Muzeum őrének, tele. Nagy Géza urnák! Az 1848/49-ilci szabadságharczban elesett honvédek névsora közlésében a „Nemere“ decz. 16-iki számában a barátosiak közt hibásan áll : Beder Lajos, Beder László helyett. Ugyanis odavaló Beder László a nagy-enyedi Bethlen főta­nodában alólirtnak és jelenleg élő Nagy Sándor híd­végi lelkésztársamnak osztályos társunk, barátunk volt mindvégig. Ö a Gáldi báró Kemény fiának volt nevelője, később juriuiu inspectora. Innen lépett a honvédek sorába, és Nagy-Szeben első ostrománál a nagynevű gróf Mikes Kelement leteritett ágyú­golyó áldozata lett László barátunk is, mint hon­véd főhadnagy. Ha tehát a Lajos keresztnév a ,.Ne- Büftïfc“ vàéieVc számában hibásan lett közölve, vagy tán az eredeti letéteményezett lajstromban is igy állana : szívesen kérem helyreigazítását. Többen is élünk Háromszéken a néhai osztályos társai s mind­nyájunkat hazafi és baráti emlék csatol a néhaihoz, ki a szó valódi értelmében telivér székely, semmi veszélylyel nem gondoló vitéz bajnok és hü barát volt. — Ezen helyreigazítással tartoztam elvérzett kedves barátom áldott emlékének. Gáspár Albert, alclobolyi ev. ref. lelkész. VEGYES HÍREK. A karácsonyi ünnepek miatt lapunk csütörtökön nem je­lenhetvén meg, mai számunkkal — mely ez évben az utolsó — félív mellékletet vesznek olvasóink. Olvasóinkhoz! Jövő év január elsejével lapunk czime „Nemere. Határszéli Közlöny“ leend s felelős szerkesztését Szterényi József úr veszi át. A lap he­tenként háromszor és pedig minden hétfőn, szerdán és szombaton fog megjelenni. Előfizetési ár: egész évre 7 frt, félévre 3 frt 50 kr, negyedévre 1 frt 80 kr. Január elsejével lapunkra uj előfizetést nyitunk, kérjük tehát t. előfizetőinket, szíveskedjenek előfize­téseiket (legczélszerübben postautalványnyal) mielőbb eszközölni, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon be. — A „Nemere“ kiadóhivatala. A műkedvelők egyesülete jövő hó 5-én előadást fog tartani. Előadásra kitüzetett Szigeti József egyik legújabb színmüve, a „Rang és mód.“ Az él­vezetesnek ígérkező estére, mely pár nappal előz­ve meg a farsang kezdetét, huzamosabb időre be­zárja a műelőadások sorozatát, előre is felhívjuk a közönség figyelmét, A háromszékmegyei gyámpénztári kölcsönökre nézve jelenleg fennálló 7°/0 kamatlábnak 1884. január hó 1-től kezdve évi 6°/„-ra leszállítása: a kamat fizetési hó vagy is január és júliusban be nem fizetett folyó kamat után fizetendő késedelmi kamatnak 6"/0-ban lett megállapítása; az adósok által fizetendő 6°/0 kamatból 54/10 százaléknak az árvák és gondnokoltak részére és a megmaradó 8/io százaléknak pedig a gyámpénztári tartalékalap ré­szére leendő felszámítása és elkönyvelése iránt Ilá- romszékmegye törvényhatóságának folyó évi decz. ' hó 6-án 316. sz. alatt kelt határozata m. kir. bel­ügyminiszter ur ő nagyméltóságának decz. 15-én í 72,674. sz. alatt leadott magas rendeletével jóvá­hagyatott. Miután azon határozat Háromszékmegye birtokosai érdekében hozatott s miután az 1884. január hó 1-én hatályba lépő gyámhatósági szabály­rendeletek értelmében lehetségessé van téve, hogy az eddiginél magasabb tőkeöss egü és kevesebb kamatú kölcsönök engedélyeztessenek : e fontos határozatról ■/* szükségesnek láttuk Háromszékmegye kölcsönözni kívánó birtokosait azon megjegyzéssel figyelmeztetni, hogy telekjegyzőkönyvi hiteles másolat és azzal egyezően kiállítandó birtokivi kivonataikat a megyei árvaszékhez mielőbb küldjék be, mely birtokivi ki­vonat hitelességét, úgy a föld és a laktelken lévő lakház után járó házosztály vagy házbéradó össze­gét az illető községi vagy körjegyző, birú, adó- gyűjtő vagy nyilvántartó és azon kivonaton az elöl­járóság azonosságát pedig a szolgabiró igazolja. Ezzel kapcsolatban tudatni kívánjuk azt is, hogy a gyámpénztárnak 20,000 frt, azaz húszezer forint készlete most lehetővé teszi a kölcsönnek azonnal való engedélyezését és kifizetését. Nyilvános köszönet. Midőn van szerencsém je­lezni, hogy az’általam szerkesztett „Telekkönyvi Ka­lauz“ a tisztelt előfizetőknek a napokban szétkülde­tett : nem mulaszthatom el e téren nyilvánítani őszinte köszönetemet azon szives pártfogásért, mely­ben szerencsés voltam részesülni s mely lehetővé tette müvem kiadhatását. Fogadja tehát minden egyes tisztelt megrendelő és jóakaró pártfogóm há­lás köszönetemet. Sepsi-Szentgyörgy, 1883. deczem­ber 25-én. Harmath Domokos kir. tlkkvi írnok. A „székely művelődési és közgazdasági egylet“ marosvidéki választmánya, az 1884. évre: Br. Apor Károly elnök, Kovács Ferencz alelnök, báró Bánfi'y Zoltán, Kovács Samu, Sándor László, Szentiványi Gyula, báró Kemény Domokos, Györfi Pető, Fekete Gábor, Gyárfás József, Vas Tamás, Bemády Dániel, Kerekes Sámuel, Deák Lajos, Csontos Olivér, Sándor Kálmán, Gubodi Gyula, dr. Molnár Gábor, gróf Lázár Jenő, Gálfy Sándor, Szentiványi Kálmán, Tavaszi József. Meghívás. Maros-Vásárhelytt, 1883. deczember 29 én, szombaton a „Transsylvania“ dísztermében „a maros-vásárhelyi szinház-alap“ javára házias jellegű tánczestély rendeztetik, melyre a helyi és vidéki közönséget tisztelettel meghívja a rendező bizottság. Belépti jegy : személyenkint 1 frt ; kar­zati jegy 1 frt. Jegyek válthatók Gubodi Sándor ur kereskedésében, este a pénztárnál. Felülfizeté- sek vagy adakozások a fenjelzett jótékony czélra köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete pontban este 8 órakor. A budapesti állami középipartanoda igazgatósá­ga felkéri mindazon gyárosokat, géptulajdonosokat és földbirtokosokat, a kiknek vizsgált kazánfűtőkre van szüksége, hogy ilyenek nyerhetése végett hoz­zá (VIII. bodzafa-uteza 28 sz.) fordulni szíveskedje­nek. A világ vége. Az ég pirkadás tüneménye nem­csak a tudósokat hozta zavarba, hanem különösen a babonás emberek közt szült nagy ijedelmet. így a napokban egy kiséri ember bemegy az egyik biz- l' tositó társulat ügynökéhez, s ott előadja, hogy ö bizony nem fizet már többé a háza biztosítására egy krajezárt sem. Mit bánja ő, ha leég is, hiszen úgy sem kell már, mert elvész a világ: azt jelenti az a nagy veresség az égen, nem hiába van az ott ! S a biztosítási ügynöknek csak nagynehezen sike­rült a kétségbeesett embert rábeszélni, hogy addig már, mig a világ elvész, még is csak biztosítsa a házát. Irodalom. „Elet és irodalom.“ czimü szépirodalmi és tár­sadalmi heti közlöny fog a jövő évben Korbuly József szerkesztése alatt Kolozszárott megindulni, mely mint az előfizetési felhívásban olvassuk, tö­rekedni fog komoly irányban hű tükre lenni a tár­sadalom életének — a napi politikának teljes kizá­rásával. igaz terjesztője lenni az irodalmi ízlésnek, ébresztője ama termékek iránti érdeklődésnek me­lyek ez érdeklődést valóban megérdemlik ; igaz, őszinte hangon kíván hozzászólni a nevezetesebb társadalmi kérdésekhez, bevinni az ítészét magasabb nézőpontjait az irodalmi kérdések megvitatásába ás egy szegény, elhagyatott mezőt, saját kis hazánk Erdély irodalmi múltját is művelés alá fogni. Az első szám irodalmunk büszkeségének, Jókai Mórnak: „Láda ! Kérnek. Jösz-e ?“ czimü elbeszélését fogja hozni, ezenkívül verset Szász Béla, tárczaczikket Beöthy Zsolt tollából fog közölni. Jókai művét Tolnai Lajos és Petelei István hosszabb elbeszélései követik. A lap minden vasárnap fog egy, és a szük­séghez képest másfél nagy ivén szinesC borítékban megjelenni. Előfizetési ára: Egész évrCjfi frt. Fél­évre 3 frt. Négyé vre 1 frt 50 kr. Úgy az'1 előfize­tési pénzek, valamint a lap szellemi részére vonat­kozó közlemények a szerkesztőhöz iküldendők (Ko- lozsvártt, Belmonostor-utcza 20. sz.) Korbuly Jó­zsef, laptulajdonos és szerkesztő. Hegedűs István, főmukatárs. Rózsavölgyi és Társa zeneműkereskedésében „Túri Borosa“, Gerő Károly népszínművének kedvelt nép­dalai czimü zenemű jelent meg. A népdalok: 1. Ha megvirrad napkeletről a hajnal. 2. Veled büntet a teremtő engemet. 3. Suttogja a szellő, a rét. 4. Szép angyalom, hát nézz reám. 5. Nehéz, nehéz az én szivem. 6. A kis leány kertjében. 7. Minden es­te dalolgatok sokáig. Enekbangra zongora kíséret­tel átírta Bánfi Sándor. Ara 1 frt 20 kr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom