Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-12-16 / 101. szám

403 — LEVELEK. Hosszufalu, 1883. decz. 6-án. A hétfalusi — kevés kivételei székelyekből ala­kult — ev. ref. leányegyház múlt hó 24-én Cser- nátfaluban a „Nemzetközi szálloda“ dísztermében az úgynevezett „Katinka-bált“ tartotta meg. j Szépjeivel szép is volt, hasznos is volt ezen ke­délyes, fesztelen bál ; a jelenvolt díszes nagy közön- : ségnek élvezetet, az egyház pénztárának pedig hasz­not nyújtott; legszebb pedig az egészben az volt, hogy a bál illetve ügy iránt nemzetiség, felekezet s társadalmi osztálykülönbség nélkül mindenki me­legen érdeklődött, sőt a mozgalom az ügybuzgó rendezőség tevékenysége folytán Hétfalu határait is túlszárnyalván, Brassóból is szép számú intelligens közönséget vonzott maga köré. Mi a bál anyagi oldalát illeti, arról beszélnek az alábbi számok : a) Bevétel volt . . 124 írt 70 kr, b) kiadás volt ... 54 frt 36 kr, maradt az egyház javára 70 frt 34 kr. Egyházunk nevében a támogatásért mindenkinek őszinte hálás köszönetét mondunk, ezt pedig két­szerezzük azokra nézve, kik felülfizetés által is ki­tüntették magukat. A névsor igy hangzik : Magyarősí Ferencz (főgondnok) 5 frt, Aranyosi István 2 frt, Roskulecz János 50 kr, Bartha Fe­rencz 20 kr, Domokos István 50 kr, Fekete József 3 frt, Ungur Károly 50 kr, Veres Ferencz 50 kr, i Pfaf Károly 50 kr, Petke Károly 20 kr, Vida Gyula 50 kr, dr. Pataki Albert 1 frt, Mikuai Sámuel 50 kr, Mikuai János 1 frt, Ilk Ernő 1 frt, Grosz Fri­gyes l frt, Málnási Lajos (Nyén) 1 frt, Biró Sán­dor (Nyén) 50 kr, Mán Loreán (Brassó) 50 kr, Boga Imre 50 kr, Szotyori Lajos 50 kr, Izsa Fe­rencz 50 kr, N. N. 1 frt. Szőrösei Miklós 20 kr, Bórczi Béla 50 kr, Szőcs András l frt, Horváth Péter (Brassó) 20 kr, Zajzon János (Brassó) 20 kr, Magyari János (Brassó) 50 kr, Jakab Alajos (Brassó) 50 kr, Csüdör Benedek 50 kr. Zielm József 50 kr, Török József 1 frt, Pál Lajos 20 kr, Pap János tanító 50 kr, Gyárfás Ferencz 50 kr, Jancsó Gá­bor 1 frt, Tóth László (Brassó) 1 frt, Schiel Jó­zsef 1 frt, Gelb Hermán 50 kr, Krausz Rudolf 1 frt, Nagyváradi 50 kr, Ütő Ferencz 50 kr, Коропу Mihály 50 kr, Albert József 1 frt, özv. Kelemen Istvánná 50 kr, Kökösi György 50 kr, Sipos Já­nos 50 kr, Busz János 5 frt, Lukács Károly 1 frt, Bede Dániel 50 kr, Veres Sándor 50 kr. Végre kimagasló köszönetét mondunk még hosz- szufaiusí birtokos Ilk Erneszt, továbbá községi hi­vatalnok Czimbor Sámuel és Isiik András uraknak kik eltekintve attól, hogy más felekezethez tartoz­nak, de szem előtt tartva azt: „egy akol egy pász­tor“, a zeneszállitásra saját fogataikat grátisz bo­csátották rendelkezés alá; ez különben oly tény, mely nem szorul emberi dicséretre. Csupán egyről és csak egyről nem történt em­lítés, és ez ő szépsége a bálkirályné ; ne is várja azt tőlünk senki, hogy mi ama tulipán termetű, ibolya természetű, fennkölt lelkű, szende kinézésű inkább szellem, mint alak fejére koronát tegyünk, avagy a jelen volt nyolcz udvarhölgyet személyesen bemutassuk, ne, mert mi réges-régen respukliká- nus érzésű gárdának voltunk tagjai, s mint olya­nok múltúnknak nyilvánosan nem akarunk hadat izenni. Az egyházi megbízásából : Bitai Bajkó Lajos, Gyárfás Ferencz. Az 1848—49-iki szabadságharczban el­esett lmromszéki honvédek névsora. (Folytatás.) VII. Orbai járás. 7. Barátos. Andrád Pál, elesett Abrudbányán. Beder Lajos, elesett Szeben alatt. Karácson Sámuel, elesett Abrudbányánál. Márk Lajos, elesett Szeben- nél. Porzsolt Ferencz, elesett Brassónál. Simon Já­nos, elesett Tömösön. 2. Púké. Albert Lajos, elesett Burgóban. Danes József, elesett Hermánynál. Kádár Mihály, elesett Tömösben. Mircse Sándor, elesett Burgóban. Tamás József, elesett Hermánynál, Vinter József, elesett Sárosnál. 3. Czofalva. Bede Ferencz, elesett a Szépmezőn. Csia Béniám, elesett Szépmezőn. Veres Károly, el­esett Szegednél. Veres Ferencz, elesett Szépmezőn. 4. G-elencze. Cseh Ferencz. Molnár Elek, r. kath, kántor. Lukács Károly. Antal Ferencz, Gál Ferencz, Fábián Ferencz, Kovács István, Kerekes János, Gál Mihály, Tamás Ignácz, Jakabos István, Csíki Ferencz, Antal András, Jakab János, Tamás János, Kádár Péter. 5. lmecsjalva. Nagy István, Czipo József, Barti Ferencz, Jónás Ferencz, Aczél Márton, Pál Ferencz, Pap György, Biró (Gyöngyös) József. 6'. Haraly. Fejér Ignácz, Fejér Mihály, Fiú na András, Bajcsi József. 7. Hilib, Nagy János, Nagy Gáspár, Gál Mihály, György Mihály György. 8. Páva. Fazakas Péter, Jónás Károly, Czofa Já­nos, Csekme László. .9. Pető falva. Szigeti Boldizsár, Faragó Mihály, Héjjá József, Faragó Mihály (Mihály fia). Bán András. 10. Tanvisfalva. Szakács Ferencz, Imreh István, j 11. Szörcse. Bitai József, Simon János, Gáspár Zsigmond, Lőrincz Imre. 12. Telek. Hatházi György, Fősüs András. Udvari Mózes, Fazakas József, Fazakas Ferencz, Kövér An­drás, Hajdú István. 13. Zabola. Máthé Mihály, Kovács Ferencz, Ko­vács Péter, Pozson János, Szabó János, Szász Fe­rencz, Kovács Mihály, Tipiska József, gróf Mikes Kelemen, Hadnagy Lajos, Borbély Mihály, Rapo Ferencz, Szabó János, Székely Ferencz, Bende Jó­zsef. 14. Kovászna. Csutak Mihály, Keresztes Balázs, Bogdán Gergely, Vájná Dénes, Vájná Károly, Buty- ka József, Csutak Mihály, Csutak József, Vájná Ig­nácz, Vájná Mihály, Király Sándor, Molnár Tamás, Gáspár Elek, Olasz Mihály, Izsák József, Erdős András, Veres György, Forró Mózes, Pocsa Károly, Lengyel Dániel, Butyka Dénes. 15. Zugon. Albu Sámuel, Albu József, Antal Sá­muel, Barabás András, Csákány Mózes, Csiszér Sán­dor, Deák Adám, Földes József, Inas István, Ko­vács András, Iíisgyörgy István, Kis Ferencz, Lő­rincz Ilyés, Molnár András, Nimeth József, Szabó József, Szász István, Szász András, Székel József, Székel György, Székel Ferencz, Tímár Sámuel, Ve­res István. (Vége következik.) VEGYES HÍREK. Meghívó. A pürkereczi ág. hitv. ev. egyház az 1883 ík év deczember hó 23-án d. e. 10 órakor újonnan épült templomát szenteli fel s ezen ünne­pély után az iskola helyiségében az egyház saját költségén társas-ebédet rendez, mely ünnepélyessé­gekre a t. résztvenni kívánókat az egyházi elnök­ség teljes tisztelettel meghívja. Az ünnepi menet a papilaktól kiindulva a 2 harang összehúzásakor a megállapított rendben vonul a templomba. Az elő- leges intézkedés megtétele s a társas-ebéd határo­zott számú vendégeinek rendezhetése végett — czi- med tisztelettel felkéretik, hogy becses megjelenését ez év deczember hó 18-ikáig az egyházi elnökség­gel tudatni kegyeskedjék. Pürkereczen, (Brassó- megye) 1883. deczember hó 10-én. Dávid Mihály, e. t. jegyző. Fehér Gyula, e. t. elnök. Orbán Samu, e. h. curator. Egy kormánybiztos a Haynau-korszakból. Ked­den délután 2 órakor temették el a Rőkus-kórház halottas házából a magyar szabadságharcz leverése után beállt abszolút kormányzat egyik szomorú ne­vezetességű emberét: Gyulai Gaál Edét, a ki az 50-es évek elején Haynau alatt és után kormány- biztos volt Budapesten, megelőzőleg pedig, mint önmaga mondotta, több megye főispánja. A 76 éves agg ember, ki egykor nagy hatalmat gyako­rolt, az utóbbi időben igen visszavonult életet élt, sőt legutoljára sanyarú viszonyok közt tengődött. Hónapos szobában lakott s bár vidéken két fia van, az egyik szolgabiró Zalamegyében, a másik pedig közös hadseregbeli őrnagy, egyikhez sem akart menni, mert mint mondá, ő már nem tud élni a fővároson kívül. Utóbbi időben sokat betegeskedett s a nyáron hosszabb időt töltött a Rókus-kórházban. Utoljára f. hő 1 én került be ismét a kórházba, hol a 49. számú szobában egy heti betegség után f. hó 8-án délután meghalt. Bár családja nagy ki­terjedésű, sorsa iránt senki sem érdeklődött s már csaknem az ingyen eltemetettek sorába került, mi­dőn Kammermayer Károly polgármester hirt vevén az esetről, 18 frtot küldött eltakarítására a hórház gondnokságának ; szolgabiró fia az utolsó órában rendelt meg számára temetést a temetkezési válla­latnál. A temetésen, az ily végtisztességtételek törzs- közönségét képező négy-öt öregasszonyon kívül senki sem volt jelen. Az egyszerű fényezett fakoporsót, mely mind a két oldalon „Gyulai Gaál Ede, élt 75 évet“ feliratot viselt, a Rókus-kórház segédlelkésze egyszerű ima kíséretében beszentelte, azt feltették a két fekete ló által vont egyszerű halottas ko­csira és kivitték a kerepesi-uti sirkertbe. Szenzácziós öngyilkosság a fővárosban. Küchler József bécsi születésű, 24 éves hadapvód-őrmester amit csütörtökön este az Újépületben főbe lőtte magát és azonnal meghalt. Küchler, egy gazdag bécsi magánzónak egyetlen fia, kitűnő nevelésben részesült s a gymnáziumi osztályokat kitűnő siker­rel végezvén, a hadapród iskolába lépett, hol műveltsége és szerénysége által föllebbvalóinak kegyét csakhamar megnyerte s rövid idő alatt őrmesterré lett előléptetve. Később a Buda­pesten állomásozó 32. számú (Este) gyalogezeredhez helyez­tetvén át, megismerkedett egy király-utezai tánezteremben pénztárnoknői minőségben alkalmazott Tluber Lina nevű ritka szépségű leánynyal. Ez a viszony már annyira fejlődött, hogy Küchler a leánynak házasságot is ígért, s ezért ki akart lépni a hadsereg kötelékéből. Mintegy nyolcz nappal a szenzácziós eset előtt barátai figyelmeztették Küchlert, hogy a leány hűt­len hozzá, 8 ettől az időtől fogva a szerencsétlen buskomorá lett. Szerdán este Küchler elmont kedveséhez a táncterem­be s azt épen egy földbirtokossal mulatozva találta Küchler félrehivta a leányt s kérve kérte őt, hogy maradjon hű hozzá s várjon még egy rövid ideig, mig kiszabadulhat a katona­ságból, mert ő nőül akarja őt venni. A leány a szerelmes fia­tal embernek szemébe nevetett, ez pedig térdre vetette ma­gát a leány előtt ез úgy köuyörgött neki, hogy menjen hozzá nőül. Midőn a leány erre is tagadólag válaszolt, a fiatal em­ber éles kést rántott elő s szivén akarta magát szúrni. A je­len volt vendégek nagy nehezen akadályozhatták meg szán- déka véghezvitelében. A fiatal ember ájul tan rogyott össze. Miután egy a házban lakó orvos az ájultat magához téritette, ez kiment a leányhoz s ezt megcsókolva a következő szava­kat intézte hozzá: „Ez utolsó csókom! Holnap elkísérheted koporsómat a temetőbe.“ Midőn Küchler késő éjjel visszatért J az Újépületbe, asztalhoz ülve több levelet irt, s azután halán- I tékán lőtte magát. Levelei közül az egyik a hadparancsnok­sághoz, a másik anyjához, a harmadik pedig kedveséhez volt intézve. Ez utóbbinak tartalma szóról-szóra a következő: „Kedves Linám! Én szerencsédet akartam; nőül akartalak venni; de te hűtlen voltál, bocsássa meg az Isten! Légy más­sal és teljesítsd haldokló szeretőd utolsó kívánságát, jöjj el a temetésemre.“ Midőn Huber Lina ezt a levelet megkapta, le akart ugrani az emeletről s most rokonai felügyelete alatt áll. mert folyton azt kiáltja, hogy öngyilkossá lesz. A szellemi munka, és az élettartam. Hogy a szellemi munka milyen befolyással van az élet hosz- szuságára, azt Maddennek az irók physiologiájáról irt munkája érdekes adatokkal illustrálja. Madden részletes statisztikát állított össze az irók és tudó­sok életkoráról, s átlag számítva úgy találja, hogy a csillagászok? élnek a leghosszabb, a lyrai költők legrövidebb ideig. Ez utóbbiak csak 57 évre számít­hatnak, — e szomorú tényt valamelyik szép elégiá­ban énekelhetné meg. Az epika művelői sem hosszú életűek, 66 éves Milton a Nestoruk. — Regényírók és kritikusok csaknem egy gyékényen árulnak a lyrai költőkkel; az igazi kritikusnak 621/a évnél több időt nem szabad megérni, ha a Madden sta­tisztikáját respektálja. Persze, hogy ezalatt is csi­nálhat elég galibát, s kisöpörheti a túl tömött Par- nassust. A phílologok 66, a theologusok 67 évet ér­nek, a nyugodt jogászok, kiknek idegeik nincsenek, 69 évesek lesznek. Festők és szobrászok bibliai korra: 70 évre számíthatnak, de a bölcsészek és természettudósok pár évvel még őket is túlélik. A ki tehát szereti a gyermekét, valahogy költőnek, vagy írónak ne nevelje, ha azt akarja, hogy hosszú életű legyen e földön. Botrány a római képviselöházban. A római képviselőház folyosóin múlt csütörtökön botrányos jelenet történt. Nicotera szemébe köpött Lovito államtitkárnak. Okot erre a következő szolgálatait. Nicotera megtudta, hogy Depretis egy Nicotera ellen intézett gunyirat szerzőjét, Calabrettit, lovaggá, annak apját pedig az állami kórház igazgatójává nevezte ki. Nicotera, a ki Lovito képviselővel, a belügyminisztérium főtitkárával nem a legjobb barátságban van, azt hitte, hogy a dolgot Lo­vito rendezte s múlt csütörtökön azzal a szándékkal ment a házba, hogy Lovitot provokálja. A folyosón találkozott Bac- cellivel, efmondta neki a dolgot s kérdezte, hogy szabad-e a kormánynak oly egyént kitüntetni, a ki egy képviselőt tol­vajnak nevezett? Boccelli meg akarta nyugtatni s egyszer­smind védte Depretist. „Elvállalnád e ezért Depretisért a fe­lelősséget?“ kérdé Nicotera. — „Nem“ válaszold Baccelli. E perezben lépett be Lovito. A mint Nicotera meglátta, igy szólt: „Akkor nincs egyéb bátra, mint hogy ehhez forduljak, minthogy Depretis öreg ember“, s Lovitora akart rohanni. Barátai visszatartották. „Nem piszkolom be kezeimet — kiáltó dühösen Nicotera — de arezodba köpök!" És fenyegetését beváltotta. Lovito szó nélkül távozott, de segédeit azonnal el­küldte Nicoterához s párbajra hívta. A párbaj pénteken tör­tént, melyen mindegyik fél megsebesült. Midőn Lovito sebet kapott, Damiani párbajsegéd megállást vezényelt, Nicotera kardjának hegyét a földre eresztette és egy lépéssel hátralé­pett. Lovito azonban egy szökéssel feléje ugrott és egész erő­vel mért rá egy kardcsapást úgy, hogy fején, arczán és kezén megsebezte. Jóllehet az egyik párbaj-segéd Bottá igyekezett Lovitot visszatartani s Nicotera igy kiáltott rá: „Ön gyilkos! . . . Megölöm önt!“ s féléje akart vágni, Lovito megragadta balkezével Nicotera kardját és jobbjával a védtelen ellenfél fejére újabb csapást mért. Mindez egy pillanat müve volt, a párbaj-segédek azonnal közbeléptek és meggátolták, hogy a dühöngő további szerencsétlenséget okozzon. Botta, Nicotera segédeinek felajánlotta, hogy elégtételt fog adniД Nicotera könnyű, Lovito nehéz sebet kapott. Az ezredik feleség. A marrokói szultán, Szidi Muley Hasszán a múlt hónapban vezette be háre­mébe az ezredik feleséget s e ritka alkalomból ret­tenetes lakomát adott a boldog feleségek légiójá­nak. A feleségek „ezrede“ azonban megfogyatkozott, a mennyiben csak hatszáz élvezi a feleségi állapot örömeit, a többi részint elhalt, részint „elajándé- kozódott.“ Olyanok is vannak, a kiket vagy 25 évi szolgálat penzióra jogosított. Alkalmasint az a 600 sem férne meg együtt, egy palotában, sőt talán egy városban sem. Szét vannak osztva a szultán valamennyi nyári és téli lakására. A nyugalmazot­taknak külön palotájuk van Tafilát tartomány egyik oázán. Nevryorki koldusok, ldegeu embernek Amerikában vigyázni kell, mert néha ép akkor szedik rá, mikor azt hiszi, nemesen cselekedett. Egy levelező írja, hogy nem rég Newyork- bau egy kis gőzösön indult Brooklynba, hova még vagy ezer ember indult vele. Útközben észreveszik, hogy . a hajó egyik végén egy szegény elnyomorodott asszony ül gyermeké­vei, kit rongyaival takargat. Nagy sajnálkozás volt az utasok közt. Egy öreg ur hangosan felkiáltott, hogy mégis gyaláza­tos a sors. Egyiknek milliókat ad, mig a másikat megfosztja a napi élelmétől. Az öreg ur mellett közvetlenül egy igen elegáns hölgy ült, ki gúnyosan igy szólt: „Uram! Mindenki csak beszél, de nem tesz ! Ön is prédikál, de csak is prédi­kál!“ — „Asszonyom! Én adni is szoktam!“ — „Meglátjuk!“ viszonzá az elegáns hölgy nemes telhevüléssel és ment a sze­gény asszonyhoz ; levette a nyakán levő perselyt, oda vitte az öreg úrhoz, miután maga öt dollárt dobott J>e. Az^öreg ur kivette erszényét és húsz dollárral vágott vissza. Az asszony meghajtotta magát és ment tovább a közönséghez. Sokau ad­tak, majdnem mindenki adott, úgy hogy háromszor egymás­után kellettkiüritni a nagy perselyt,A szegény asszony magánkívül volt örömében. A közöség el volt ragadtatva az eredmény fö­lött. Levelező nem győzte eléggé magasztalni a szerencsétlenség irányában nyilatkozó bőkezűséget. Egy órával később találko­zott a koldusnővel, mikor egy rozzant, piszkos lebujba kullo­gott be. Csakhamar utána ment az öreg ur és utána nyomban az elegáns dáma, Megosztozkodtak hárman a bevételen, mert mind hárman koldusok valának— az élelmesebb és gazdagabb fajtából. Lshatetlen kövstslés. Mama, Béla kitúr az ágy­ból ! — Kitúr V Hát nem éri be az ágy felével ? — De igen . . . csakhogy középen veszi ki a maga felét és azt mondja, hogy feküdjem az ágy két szélén. Figyelmeztetjük olvasóinkat Hacker Móricz hír­neves china-ezüstáruira Becsben, melynek készítmé­nyei úgy anyaguk jósága, mint kiállításuk csinos ■ sága folytán világszerte kitűnő hírnévnek örvende­nek. E ezégnél a trónörökös-pár részére is tétettek megrendelések, s a ház főnöke több magas perzsa, belga és tunisi renddel tüntettetett ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom