Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-11-15 / 92. szám

— 366 — Román Miron môtropoüta és az oláh hirlapirók. A nagyszebeni „Ubservatoriulu“ 85-ik számában ezeket írja: „Miután Román Miron érsek-metropo- lita ő excellentiája október hó 14-én 4097. sz. a. kelt körlevelében azt mondja, hogy ezen ország románjai között vannak olyanok is, „a kik sérel­meiknek orvoslása végett idegen segélyre számítanak és áz alkotmányos rendszernek megdöntésére is tör­nek. és hogy azok Inában való reményekkel kecseg­tetik a közönséget“, és miután ily tettek a haza­árulás bűntényét képezik és a büntetőtörvény 127. és 132. §§-ui szerint 5—10 évig, vagy élethosszig­lani fogsággal bünetendők; és miután ő excel lentiája említett körlevelében az oláh hírlapírókat is vádolja ezen bünténynyel: ugyanazért a nélkül, iiogy újabb polémiába ereszkednénk о exellentiájá- val, kötelességünknek tartjuk, hogy hivatkozván a büntetőtörvénykönyvnek 258. és 260 §§-ira, felhív­juk a metropolita urat, hogy mondja meg mind­azoknak kereszt- és vezetéknevét s társadalmi állá­sát, a kik sérelmeiknek orvoslására idegen segélyre számítanak. Az „Observatoriulu“ szerkesztősége.“ Felirat a közokt. minisztériumhoz a liáromszéki tanítók érdekében. (Vége) Azon időben, midőn még a közig, bizottság nem létezett, az iskolák számadásait az akkori iskola- tanács volt hivatva felülvizsgálni. Hogy mi módon, kinek hibájából történt a mulasztás, az most, te­kintve, hogy az iskola-tanácsnak jegyzőkönyve, vagy a számadásokról vezetett valami nyilvántartás tudtunkra fenn nem maradt, nem igen határozható meg; de az bizonyos, hogy a megye községi isko­lái 1873/4—1875/5. évi számadásaiból némelyek teljesen — a mint most már több évi sikertelen keresés után mondhatjuk — megtalálás reménye nélkül el vannak veszve. így nem tudtunk nyomára jönni az ilyefalvi községi iskola 1873/4. évi száma­dásának, igy az eresztevényi 1873/4. évi számadást űz akkor ott működött tanítónak utólagos kihall gatása alapján pótszámadás által igyekeztünk pó­tolni. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a mikóujfa- luei 1873/4. évi építési számadás fel nem található, a kilyéni 1874/5. évi számadás is teljesen elveszett. Az oroszfalvi 1873/4. tanévi számadás ezen nyár folytán lett újólag összeállítva és beterjesztve. De hosszas volna ezt ezúttal részletezni. Egv szóval azon helyzetben vagyunk, hogy azon számadások megkerülése felől, melyek közig, bizottságunk élet­be lépte előtti időkre vonatkoznak, felelősséget vál­lalni nem tudunk. Ezen 1873/4. és 1874/5. évi, sok helyen telje on elveszett régi számadásokon kivül vannak még olya­nok, melyek tisztázása éppen úgy, mint egy bonyo­lódott per, éveket vehet igénybe. Ily állapotban van a papolczi, ilyenben a bodolai községi iskola több mint 8 évi számadása. Ezen ily jellegű ügyek előbb-utóbb le fognak bo­nyolódni s a zavart előidézők felelősségre vonatni. De addig, mig ezen ügyek tisztázva nincsenek, a meglevő zavar csak szaporodnék és ez az állapot az iskola teljes összeomlását vonhatná maga után. Ha Nagyméltóságod a szigorú szabályszerűséget tartván szem előtt, a nélkülözhetien államsegélyt megvonja, valójában „summum jus, summa injuria“ válik. A régebbi- számvevőség áital az iskolai szá­madások ügye el volt hanyagolva, úgy, hogy az 1880. évi decz. hóban 200-nál több drb átvizsgá­lásán számadás volt. Bár ezek nagyobb része a fo­lyó számok mellett azóta átvizsgáltatott, mégis ma i radtak fenn régibb évekről számos ellátatlanok. Bi­zottságunk az 1881. és 1882 ik évben a folyó át­vizsgált számadásokat a megelőző régiek nélkül is kezdé felterjeszteni. Nagyméltóságod számvevősége azonban mind határozottabban és viaszautasitóbban irt le, hogy a megelőző éviek nélkül a folyókat ne terjesszük fel. Most már miután az ügy egész állását Nagymél­tóságodnak kitártuk, kérésünket következőkben fog­juk előterjeszteni: 1. Méltóztassék azon 1873/4, 1874/5, esetleg 1875/6. tauévre szóló számadásokra nézve, melyek­nek megtalálhatlaneága felől meggyőződtünk, a szám­vevőséget utasítani és ez iskolák számadásait 1875/6, esetleg 18 <6/7. évtől kezdve átvizsgáltatni. 2. Oly esetekben, midőn valamely bonyolultabb zavar vagy hosszabb időt igénylő vizsgálatok me riilnek tel a régibb számadásokra nézve, az újabb számadások felterjesztése után az abban kitüntetett hiányt pótoltatni méltóztassék. 3. Az eddig levont és pótolni nem tudott 20°/0 méltóztassék azonnal, gyorsan, minél előbb minde­nütt utalványoztatni, ettől nem tévén íüggővó a számadásoknak mindig hosszadalmas végleges jóvá- hagyását, hanem a pótolliatlanság kitüntetéséül meg­elégedni az utolsó számadás okmányolatlan tes­tevei. 4. Legsürgősebben pedig kérjük, hogy a folyó tanévi államsegély-szükségletet mindjárt utalványoz- tatni móltózssék és pedig a 20°/0-ok levonása nélkül, hogy addig is, mig az 1—2. pontban kért elhatá­rozás folytán a számadási ügyek rendezhetők lesz­nek, a tanítók, kit mind e zavaroknak nem okai, ue szenvedjenek. Nagyméltóeágu Miniszter ur! A fentebb vázolt rendkívüli körülmények orvoslást igényelvén, bizunk kérésünk kegyes meghallgatás iban, Nagyinéltóságod bölcsességében, irántunk való jóakaratában. Külön­ben oly viszonyok fognának itt élőállata, melyekért a felelősséget elvállalni magunkat hivatva nem éreznők. Komáromy Andor. Titkári jelentés. A sepsiszentgyörgyi поеду let nov. 4-iki közgyűlésén /elolvasta Kovács Simon. (Vége.) De hadd álljanak itten a mai reális korban egye­dül megnyugtató, mert biztos számadatok egyletünk működésének eredményéről. A pénztárnok száma­dásai nyugtákkal és ellenőri naplókkal felszerelve az asztalon előttünk fekszenek ; méltóztassanak azo­kat felülvizsgálni és jóváhagyni, Az igazgató-vá­lasztmány, mint az alapszabályok 5. §-eának B) pontja rendeli, azokat már megvizsgáltatta s a je­lentés a vizsgálatról szintén oda van csatolva a számadáshoz. A vizsgáló biztosok jelentése szerint az 1882. október 27-ild zárlat óta: A) Bevételek. I. Zárlat után egyenleg 2396 írt 27 kr. 2. Tőkekamat-jövedelem 140 frt 44 kr. 3. Uj alapító-tagoktól 85 frt. 4. Rendes tagoktól 136 Irt. 5. Fillórestélyből, bál- és műkedvelői elő­adásból 769 frt 27 kr. G. Rendkívüli bevétel 6 frt 81 kr. Összesen 3533 frt 79 kr. B) Kiadások. 1. Jótékonyczélokra fordittatott 524 frt 88 kr. 2. Fillérestélyre, bál- és műkedve­lői előadásra 177 frt. 42 kr. 3. Kegyeleti czólra 11 frt 50 kr. 4. Szolgálati dijakra 44 frt. 5 Rendkí­vüli kiadások 28 frt. Összesen 785 frt 84 kr. E szerint az összes bevétel 3533 frt 79 kr. Ki­adás 785 fit 80 kr. Pénztári egyenleg tehát 2747 frt 99 kr. Ezen pénzértékből a háromszéki taka­rékpénztárban van elhelyezve 2714 frt 54 kr. Pénz­tárnok kezén 33 frt 45 kr. Az egylet ingóságainak értéke 92 frt 85 kr. Összes egyleti vagyon 2840 frt 84 kr! E vagyoni állást a múlt évihez (2396 frt 27 kr) viszonyítva, kitűnik 351 frt 72 kr vagyonszaporo- rodás. Kisebb ugyan a megtakarítás, mint múlt év­ben ; de itt méltóztassanak azt figyelembe venni, hogy egyletünk fő czélja nem abban áll, hogy mi­nél többet megtakarítson, hanem abban, hogy mi­nél többeket segélyben részesítsen s ez utóbbi a le­folyt é'ben örvendetes arányban megtörtént, mert mig tavaly jótékony czélokra készpénzben 220 fit 80 kvt fordíthattunk, az idén ugyanazon czélokra az adakozás 524 frt 80 krra ment, mely összeg a múlt évinek több, mint kétszerese. A lefolyt egyleti év teliát sok tekintetben vigasz­talóbb és eredménydusabbnak mutatkozott az előb­binél, s e helyen nem tehetem, hogy a nőegylet ki­váló háláját s köszönetét ne tolmácsoljam a köz­gyűlés színe előtt a helyi közmivelődósi egylet színi szakosztályának azon nagylelkűségéért, melylyel a nőegylet pénztára gyarapítására 1882. decz. 29-ón tartott egy előadásának tiszta jövedelmét, 29 frt 16 krt, felajánlani kegyes volt. Az év sikeréért az ér­dem oroszlánrésze az egylet fáradhatlan két alel- nökét, ellenőreit és pénztárnokát illeti s ezért en­nek kapcsán legyen szabad a m. tisztelt közgyűlés előtt indítványba hoznom, hogy nekik ügybuzgal­mukért jegyzőkönyvileg is elismerés és hála szavaz­tassák. Továbbá méltóztassanak az egylet ügyeinek ve­zetésével meghízott választmánynak múlt évi műkö­dését feltüntető s szintén előttünk fekvő jegyzőköny­veit betekinteni, eddigi működését jóváhagyólag tu­domásul venni s az utóbbi időben — azt hiszem, félreértés miatt — megritkult sorait uj választmányi tagok kijelölése által kiegészítve, azt továbbra is az alapszabályok értelmében megbízni. Bezárom előterjesztésemet azon óhajtással, vajha ezután se lazuljon köztünk az egyetértés, munkás­ság és az egymás iránti bizalom, melyek Isten ál­dása mellett egyedüli biztosítékát képezik a siker­nek minden emberi működésnél és alkotásnál. A brassói magyar lap. — Levél a „Nemere“ szerkesztőjéhez. — Tekintetes szerkesztő ur! A „Székely Nemzet“ f. hó 8 íki számában „A brassói magyar -párt“ czimen Koós Ferencz aláírás­sal egy czikk jelent meg, mely szerény személyem­mel is foglalkozik. Engedje meg tek. szerkesztő ur, hogy arra, a mennyiben az személyemet illeti, b. lapja utján feleljek. Á czikkiró rólam szólván, megjegyzi, hogy ő en­gem a párt végrehajtó bizottságához utasított. Nem tagadom ezt, de jónak látom megjegyezni, hogy a tanfelügyelő ur első látogatásom alkalmával nagyon ! szívélyesen s azzal fogadott, hogy eddig csak a I szerkesztő hiányzott, sőt névjegyet adott Harmath i Lajos ügyvéd úrhoz, melyben kéri az ügyvéd urat, ; mint a párt elnökét, hívja össze a bizottságot. Mit végzett a bizottság, mit nem, az nem tartozik a dologhoz, csak annyit akarok megjegyezni, hogy a jelzett czikkben említett s a „medve“ vendéglő­ben tartott gyűlési meghívóra Koós ur ezt irta : „Koós Ferencz m. k. Ma aug. 15-én Budapestre utazom, de a lap létesítését, ha kellő előfizető gyűl össze, pártolom,“ később pedig okt. 15-mi egy ma­gánlevélben ezeket Írja: . . . „Én ugyanis azt sze­retném, hogy ha a lap megindul, tehát a megyei összes magyarság egyetértésével indittassék meg“ Azt hiszem, ezekből elég világos, hogy czikkiró tanfelügyelő ur velem szembeu miudenkor a lap mel­lett foglalt állást. A czikk pontjaira nézve feleljenek az illető ér­deklettek ; én csak kötelességemnek tartottam sze­mélyemre vonatkozólag ezeket elmondani s midőn arra kérem tek. szerkesztő urat, legyen szives e soroknak b. lapja legközelebbi számában helyet adni, még csak Annyit jegyzek meg, hogy a lap mind a melleit minden valószínűség szerint meg­indulni fog, minthogy a polgárság legnagyobb része az ügyet melegen támogatja. Fogadja tek. szer к. ur kiváló tiszteletem, kifeje­zését, melylyel maradtam kartársi üdvözlettel — kész szolgája Brassó, 1883. nov. 9. Szterényi József, hírlapíró. Az 1848—49-iki szubad.ságliarezban el­esett háromszéki honvédek névsora. (Folytatás.) I. Sepsi szék. 21. Nagy-Burosnyó. Bartha Domokos honvéd fő­hadnagy, elesett a tömösi vámban. Bartha Miklós honvéd hadnagy, elesett Nagy-Szebenben. Szabó István közhonvód, elesett Szász Sebeinél. Szilvási József éa Szilvási Mózes (testvérek) honvédek, eles­tek Burgóban. Daczó Mihály, Iiáduly Ferencz, Se­bestyén Imre, Hajdú Mihály, közhonvédek, elestek Burgóban. Bede Miklós honvéd huszár, elesett Sz.­I Sebesnél. 22. Iiéty. Sipos János, Sziló,gyi István. 23. tí.-Magyaros. Máté István, Fodor Lajos, M t- gyarosi Elek, Farkas Miklós, Bordás Miklós, Danes Pál, Kovács Ferencz. 24. S,-Martonos. Balog József tüzér ezredes, el­esett Szentpéternél. Pap András gyalog honvéd, el­esett Felső Tömőénél. Irkuly István honvéd, elesett Felső-Tömösnél. Porum Márton gyalog honvéd, el­esett Szemerján. 25. S.-Szentivány. Bordás Ignácz, Üpra József. 20. S.-Szentkirály. Bagoly Gáspár honvéd. Mol­nár Bálint őrmester. Ifj. Sükösd Sámuel honvéd. Id. Sükösd Sámuel tábori lelkész. Ágoston István I honvéd. Kiss Mózes hadnagy. Bedő István, Sükösd József, Küs Dániel, id. Gönczi János, honvédek. 27. Szacsva. Mihácz Ferencz, Isán Ferencz, Fe­hér Pál, Berde Sándor. 28. Szotyor. Gidófahi Károly, Magyari István (Lernye István, Imre Mihály. 29. JJzon. Sükösd Sámuel uzoni ev. ref. pap e egyszersmind tábori lelkész, elesett 1849 ben juiiiui 29-én. Kuthi János honvéd hadnagy, elesett a pia- kii hídnál. Zajzon Antal honvéd, elesett Burgónál. Etédi Ferencz elesett (felségestől) a tömösi szoros­ban. Szabó István elesett a tömösi szorosban. An­tal Zsigmond. Györbiró Miklós elesett Pisidnél. Zoltáni Zsigmond. Györbiró Károly székely huszár, meghalt Beszterczén a kórházban. Nagy János. I Bodali Zsigmond. Dánér Zsigmond. Kádár József. Vájná Fermiez Kossuth-huszár, elesett Ilermánynál. (A berohanó oroszok által Uzonban az öreg békés polgárok közül logyilkoltattak : Márk György, Fe­rencz Mózes, Kőmive8 Ferencz, Török Péter a a magyar érzelmű oláh kántor.) 30. Zoltán. Kén József közhonvéd, elesett Szász- Hermányriái. Barabás Lajos Kossuth-huszár, elesett Deésnél. II. Miklósvári járás. 1. Balon. Németh Miklós. 2. Árupatak. Székely József, Oltyán György, Bibó Ferencz, Papp M. György. 3. Élőpatak. Strimbuj György, Vlad János. 4. Erösd. Bong Mihály, Bérei János, Balog György. 5. Hidvéy. Demeter János, Bernád Knska György Gál Lajos. 6‘. Száraz-Ajta. Balázs Elek, Incze József, An­drás György, Bariba Elek, Nagy M. Gergely. Bar­tha Gergely, Bakó Ferencz, Henter Mózes, Nagy K. János, Dávid Sáudor, Hosszú György, Kovács József, András Lajos. 7. Zalánpatak. Gál József, Szerbuj János, Mikó Mihály, Kádár István, Németh József, Farkas De­meter, Oláh István, Varga Lajos, Gáspár Mi­hály. 8. Közép-Ajta. Bocz István, Szabó József, Pa­rafé György, Marton József, Kósa Sámuel, Ko­vács János, Simon Lajos, Benkő Dénes, Benkő Sándor. 9. Nagy-Baczon. Baló János, Nagy F. András, Bardocz László, Nagy L. Ferencz, Szász István, Pálosi János, Keresztes Lajos, Mándoki András, Lukács István, Keresztes P. József, Szász Áron, Tímár József, Zsigmond Márton, Haratzki Sá« mue). (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom