Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-07-26 / 60. szám
— 239 — menteni, hogy ismét szokott nemtelen fegyveréhez, a gyanúsításhoz folyamodik. Midőn Mozga egy jelentéktelen kérdésre azt feleli, hogy nem tudja, — gúnyosan közbevág : „Erre elfelejtették ugy-e kitanitani ?“ A közönség méltatlankodva kel ki ellene. Majd ő is beismeri a vesztegetéseket. „Két tábor áll itt — raondá — egymással szemben. Mindenik őrzi a maga tanúit. Elismerem, hogy a mi tábo- runkbau is vesztegetnek, dó — teszi hozzá, keresve a kibúvó ajtót — csak arra vesztegetik a mieink a tanukat, hogy vallják be az igazat.“ A leleplezések a tanukészitő szövetkezet piszkos lélekvásárlásairól a csütörtöki tárgyaláskor még nem értek véget. Pénteken Hatalovszki e Vámosi Julcsa állottak elő s vallották be, hogy hamisan tanúskodtak, mivel a zsidók megvásárolták őket. Hatalovszkit Szüsz- mann és Alter eszlári bérlők vették rá etetéssel, itatással s ígéretekkel azon vallomásra, mintha ő Hurinét délután 3 óra tájban hallotta volna beszélni a kérdéses szombaton Eszterrel. Vámosi Julcsát pedig Lichtmann Samu beszélte rá, jó jutalmat ígérve neki. „Addig járt utánam — mondá —• nem tudtam tőle semmire se menni ; rávett, rá álltam, hogy jó.“ S azután bevallja, hogy Esztert délelőtt 11 — 12 óra közt látta, midőn még nem harangoztak. A védők a leleplezésekre teljesen elvesztették fejüket s boszujokban, hozzájuk csatlakozva Szeyffert is, Ilatalovszky és Vámossi Julcsa azonnali letartóztatását kérték, feledve, hogy a hamis tanúskodást a törvény nem bünteti akkor, ha az illető a tárgyalás folyamán, midőn senkinek sem lett kára miatta, visszavonja vallomását. A törvényszék rendes útra utasítja az ügyet. E nap még más tekintetben is rósz napja volt a védelemnek. Róka és Kazimár már az előzmények után is nagyon gyanús vallomásait a kinoztatás felől Szentesi teljesen tönkre tette azon vallomásával, hogy ez a két ember a tutajosok kihallgatásánál jelen sem volt, hol szolgálatot mindig ő teljesített. Szombaton Farkas Gábor, a sokat emlegetett tisza-eszlári biró hallgattatott ki. Eötvös nemtelen gyanúsításai alkalmával több Ízben vádolta őt a tanuk kikészítésével. Az egyszerű parasztbirónak nyílt és bátor föllépése s világos, egyenes feleletei telje sen megsemmisítették e gyanút. Önérzettel utasitá vissza Eötvös ama megjegyzését, hogy mivel a vizsgálóbíró rendeletére beleavatkozott ez ügybe, tehát kémszolgálatokat tett. „Méltóztassék megengedni — mondá — kémszolgálatokat nem tettem“. Nyílt kérelem kir. tanácsos alispán, nagyságos Forró Ferencz úrhoz. Bölön község határán a mezei utak és az élén- kebb közlekedési pontokon levő hidak annyira megzsef irányzó vezérlete alá rendeltem. Itt megtörtént, hogy midőn az előőrsöket vizsgáló őrtiszt a falu végére érkezett, ottan csak az ágyút s Erdődi Józsefet találta ; a többi tüzérek, úgy a gyalogság is a rendkívüli hideg ellen a szomszéd házakba húzódott be. Ennek jutalmazására Erdődi József irányzóm azon napon tizedesnek neveztetett ki, aki mindvégig hősiesen viselte magát s másokra is jó például hatott. Ezen első állomáson az ellenséges földön hivatásunk vala Bem további parancsát bevárni, a mi nem is késett. Márczius 20 án csakugyan megjött a várt parancs A székely tábor felvillanyozva azonnal meg is indult Hétfalu felé, — a hová este megérkezve, az előőrsök kiállítása után elszállásoltatott. Márczius 21-én virradóra, noha zuzmorás hideg idő idő vala, táborunk a legnagyobb készséggel nekiindult, hogy a futó ellent az országból kikergesse. Gyalog előőrseink előre haladva, Alsó-Tömö- sön a deresztei malom előtt a császári futó sereg utóőrsét elérték, 7 dragonyos lovat a malom előtti kerthez kötve őr nélkül találtak, melyeket gyalogságunk azonnal kézhez vett, egy tizedest és 6 dragonyos közvitézt lefegyverezve foglyul ejtett és a táborba be is kisért. Alsó-Tömös kezünkbe kerülvén, haladtunk Felső- Tömös felé; természetesen, honvédeink előőrsi vonalba kifejlődve, előre mentek. Azonban ezen előcsapat nagy része egy terebélyes fa alá csoportosulva, ott késlekedtek az előrehaladással; csak mikor két ágyulövést koczkáztattam a fa ágai közé в azok recsegve-ropogva hullottak fejőkre, — mozdult előre. (Vége következik.) romlottak, hogy az azokon való közlekedés és átkelés rnigy veszély nélkül meg nem történhetik ; és ez a tűrhetetlen állapot már két év óta tart. Most, midőn a mezei termények behordása a napirenden van, s ezeknek szállítása a beállott aratással még fokozatosabb mérvben megindul : tisztelettel kérjük nagyságodat, méltóztassék a bölöm elöljáróságot rá szorítani, hogy az úgynevezett „Uj patak“ árkán lévő hidat, valamint az erősse és kápolnához bejövő patakon levő hidakat, utakat haladéktalanul helyezze járható állapotba. E tárgyban egyes birtokosoktól az elöljáróság I kapott felszólítást, de rá sem hederit, s félünk, hogy ezen nyakasságát, közönbösségét, vagy nem tudom, minek nevezzem, igás barmaink ekárosodá- sával kell megfizetnünk ; mert nem ritka eset az, hogy a „Csihányos“ patakán levő hid barmostól, szekerestől együtt alá zuhan. Úgy látszik, elöljáróságunkon az a hit vett erőt, hogy a felsőbb rendeletek expediálásával már minden kötelességének eleget tett és a községért tenni semmit sem tartozik. Hát ugyan nem a község fizeti drága pénzzel ezeket az urakat ? ! Ifj. Barabás Sándor. T a n ü g y. Iskolai Értesítői?:. (Folytatás ) A sepsiszentgyörgyi államitag segélyzett s mülaka- tos tanműhelyig e;l kapcsolatos polgári fiúiskola értesítője az 1882—83Лк tanévről. A gondnokság megbízásából szerkesztette Srrnó Dénes igazgató. A tanintézetnek, melynek a lefolyt iskolai évről kiadott értesítőjét az alábbiakban ismertetjük, mint általában minden ipartanmühelylyel összekötött iskolának, fontos és nemes feladat jutott osztályrészül: a müveit iparos osztály megteremtése. A műveltség megszerzése az, mi az iparos osztályt felemeli azon alárendelt helyzetből, mely — daczára a jogegyenlőségnek — fájdalom, az ország igen nagy részében még ma is fennáll s társadalmi téren elválasztja az iparos osztályt a nem iparos osztálytól. S ha valahol van arra terük és missziójuk a polgári iskoláknak, hogy a demokracziát terjesz- szék : van a Székelyföldön, hol a merev kaszt szellem ki van fejlődve annyira, mint talán sehol az országban. A sepsi-szentgyörgyi polgári fiúiskola, melyben az 1882/s-iki iskolai évben 1 lü-en nyertek kiképeztetést, mind jobban betölti azon nagy feladatot, melyre hivatva van. S e tekintetben a lefolyt év nevezetes helyet foglal el az intézet történetében. А IV. osztály megnyíltával, mint azt a közoktatásügyi minisztérium már az intézet felállításakor megígérte, egy műlakatos tanműhely rendeztetett be az abban való kiképeztetésre önként vállalkozó növendékek számára, melyben a mühelyi gyakorlatok Téglás József, a budapesti állami középipartanodában kiképzett tanító vezetése alatt a tél folyamán meg is kezdődtek. Ez volt a múlt év történetének legnevezetesebb mozzanata, melyhez még az járul, hogy miután а IV. osztály megnyíltával a tanerők szaporítása is szükségessé vált, a tanítói személyzet Bodola Sándorral és Téglás Józseffel szaporodott; amazt a magyar nyelv és irodalom tanszékére, ezt a műlakatosság s esetleg az általános rajz tanítójává nevezte ki a közoktatásügyi minisztérium. Az intézet gondnoksága Künle József elnöklete alatt 5 rendes és 2 póttagból, a tanító- személyzet 9 tanárból, tanítóból s 4 hittanitóból állt. A tananyag volt: hit és erkölcstan hetenként 1 órán, magyarnyelv az I. és II, osztályban hetenként 5, III-ban 4, IV-ben 3 órán, németnyelv I. s II. osztályban hetenként 2, III. s IV. osztályban 3 órán, számtan I. s II. osztályban 3, III. s IV. osztályban 2 órán, természettan a IV. osztályban 3 órán, természetrajz az I—III. osztályban 3 órán, Magyarország történelme a III. osztályban hetenként 2 órán s Európa történelme a IV. osztályban 3 órán, földrajz 2 órán, szabadkézi rajz I. és IV. osztályban 3, II. és III-ban 2 órán, mértani rajz II-ban 3, I., III. és IV. osztályban 2 órán, szépírás a három alsó osztályban 1 órán, ének az I. és II. osztály kellő hangjegyismerettel nem biró növendékeknél hetenként 1, a többinél 2 órán ; torna 3 órán. A növedékek száma 110, ebből időközben kilépett 9, meghalt 2. Vallás szerint volt 84 ief., 12 róm. kath., 4 unitárius, 1 gör. keleti s 9 inózes- vallásu ; nemzetiség szerint 109 magyar, 1 oláh; születési hely szerint : 43 sepsi-szentgyörgyi 63 háromszéki s 4 más megyei. A szülők társadalmi állása: 32 birtokos, 18 fóldmives, 10 hivatalnok, 5 pap, 1 orvos, 10 kereskedő, 4 katona, 25 iparos, 2 magánzó, 3 szolgálati viszonyban levő. A 14 tantárgyból nyert osztályzat statisztikája: Kitűnő 220, jeles 248, jó 356, elégséges 265, elégtelen 37. A műlakatos tanműhelybe a IV-ik osztály 23 növendéke közül beiratkozott 13, kik az elméleti oktatást délelőtt nyerték, mig a mühelyi gyakorlatokra délután 3 óra fordittatott. A tanműhely fölszerelésére 2271 frt 41 kr fordittatott, melyből az állam 1915 frt 23 krt, a megye 356 frt 18 krt fedezett Feldolgozandó anyagokra a miuiszterium 300 frtot utalványozott. Minthogy a tanműhely számára szükséges eszközök csak február végén érkeztek meg, a szorosabb értelemben vett mühelyi gyakorlat már- cziusban vehette kezdetét s igy a tanulási idő csak 31y2 hónapig tartott. Mindamellett a növendékek által készített tárgyak, melyek a julius 21-én tartott vizsgálaton ki is állíttattak, megnyerték úgy a szülők, mint az érdeklődő közönség megelégedését. (Folytatása következik.) VEGYES HÍREK. Égi tünemény. Múlt pénteken, midőn vároiunk- ban a napnak oly szép udvara volt látható, Temesváron a holdnál fordult elő hasonló tünemény. Este 9 órakor a holdat fehéres, zöld és piros csikók vették körül, melyek mintegy fél óráig gyönyörködtették azokat, a kik nézték. A csikók laosankint fehéredni kezdtek s végre eltűntek. Élőpatakon ma, szerdán este jótékony czélu bál fog tartatni. Sztupa színtársulata holnap a „Kor- nevilli harangok“-at fogja előadni ; főbb szereplők : Pénzes (Henri), Kulinyi (Gáspár apó), Lorándi (Gre- nicheu), Ligethyné (Germaine) s Ferencziné (Ser- polette). Málnáson a múlt hét végén egymásután két táncz- mulaiság is volt. Szombaton majálist rendeztek. Zenével körüljárva az egész fürdőhelyiséget, a közönség d. u. 3 órakor indult meg a vendéglő mellől a kőbánya melletti erdőrészbe. Kiérve a zöldbe, a hölgyek egész családiasán, nyárson sült és tokány- készitéshez láttak, miközben társasjátékok rendez- tettek tánczczal fűszerezve. Midőn a sült elkészült, az egész közönség, mintegy 120 személy, földre telepedett s a zene hangjai mellett és felköszöntések közt elfogyasztotta a szép kezek által készített ozson- nát, mely után ismét folyt a táncz és játék fél 8-ig. Fél nyolczkor vtsszatért a mulató közönség, de nem oszlott el, hanem folytatta a tánczot elébb a kis rotundában, azután a fedett sétányon egész 11 óráig. Vasárnap este ismét tánczmulatságot rendezett a fürdő örökifjuj orvosa, Szász Károly. Ebben már nem vettek annyian részt s különösen tán- czos volt ke\és, a jókedv azonban itt sem hiányzott. A hölgyek közt ott láttuk Benedek Gyuláné s Benedek Irén (Fogaras), Brandner Emilia (S.-Szent- györgy), Bisztrai Károlyné és Bisztrai Mari (Brassó), Bartha Lina és Ilka (S.-Szentgyörgy), Königes Ida (Brassó), Kovács Sándorné (Bodza), Mayer Jó- zsefné (Brassó). Abos Anna, Thomaszekovics Liaa, Hermin és Mathild (Brassó), Veszprémi Ida (Brassó) sat. urhölgyeket. — Szombaton b. Mayr és h. Sauermann bukaresti osztrák-magyar és német követek látogatták meg Málnást; melynek gyönyörű fekvése és páratlan forrásbősége nagyon meglepte őket. Különösen Sauermannak tetszett meg,úgy hogy azt az ígéretet tette, hogy a íürdőnek propagandát fog csinálni. „Ich werde Propaganda für dies Bad machen“ — mondá az őt kalauzoló fürdőorvosnak. Öngyilkosság. Nagy-baczoni Gecse Sándor jómódú birtokos és huzamos évekig a raagyar-hermányi Bodva nevű Vashámor igazgatója, folyó hó 13-án főbelőtte magát. A szerencsétlen azonnal meghalt Hol született a Kossuth-nóta? Esztergom városa legközelebb Kossuthhoz intézett üdvözlő feliratában magának vindikálja azt a dicsőséget, hogy a Kossuth-nóta szülőhelye. „A felirat erre vonatkozó pontja igy hangzik. A város fiainak . . . ki- törölhetlen betűkkel van vésve ma is azon jelenet emlékébe, midőn Ön, mélyen tisztelt Hazafi, 1848. októberében a nemzeti önvédelem szervezése körüli fáradozásai közben Esztergomban is megjelent s az elemek zengő csatája, villám és menydörgés vészriadója kíséretében a gőzhajóról partra szállott. Ezen esemény emlékét őrzi az esztergomi nemzetőrök dala, mely egy népköltő ajkán itt és ez alkalommal született meg ekkép : „Esik eső kariára, Kossuth Lajos kalapjára. Valahány csepp esik rája, Annyi áldás szálljon rája!“ A feliratot dr. Helcz Antal városi főügyész szerkesztette. Elátkozott község. Csik-Szenl-Domokos község, — mint az „Egyetértésiben olvassuk — 284 év óta ki van átkozva. Az átokkal VIII. Kelemen pápa sújtotta azért, mert Csik-Szent-Domokos határán gyilkolták meg a szerencsétlen Báthory Andrást, ki pár hónap alatt bibornokból és számüzöttből fejedelem, s fejedelemből a szent-erzsébeti ütközet után, hol 1599. okt. 28-án Mihály oláh vajda háromszorta nagyobb serege által megveretett, vadként üldözött földönfutó lett, mígnem negyednapra az ütközet után a csíki havasok közt a két hű embere által kisért fejedelem életét Ördög Balázs baltája kioltá. A község lakosai ez idő tájban az átok következtében nagy megpróbáltatásnak és kemény üldözéseknek voltak alávetve. Egy részük ki is vándorolt. Az otthon maradottak 1607-ben az átok feloldását kérték a romai kúriától, mely azt csak úgy nyilatkozott hajlandónak megadni, ha a község lakói 100 éves böjtnek vetik alá magukat, azzal a megjegyzéssel, hogy ha a böjtöt csak egy lakos is megszegi, örökre elesik a feladásnak lehetősége is. Ezt a lakosok nem fogadták el, s igy történt, hogy Csik-Szent-Domokos községe mai napig is átok alatt van.
