Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-03-15 / 22. szám

— 87 mindazon elkorcsosulástól, melyeknek, annak elszi­getelt állásából származni kellett, Meg leez óva a női nem az elkorcsosulástól és ekként a jövő nemzedék erős és ép lesz, melyhez csak még egyet­értés kell s igy biztosítva van hazánk létérdeke is némileg. Mert mint dr. Kelen Л. tanár mondja : „Minél magasabban áll a szellem, annál tö­kéletesebb eszközöket óhajt tevékenységéhez és vi­szont, minél tökéletesebben jelenik meg minden irányban a test, mint eszköze a szellemnek, annál magasabb röptű tevékenységre határozandja az utóbbit.“ Albert Károly. t. tanitó. VEGYES HÍREK. Klotild f'iherczegasszony, József főherczeg neje, mint az „E.“ Írja, pénteken délután egy leánygyer­mekkel ajándékozta meg férjét. A keresztelési szer­tartást Simor bibornok prímás fogja végezni. A fel­fogadott dada még nem érkezett meg mindekkoráig Alcsuthra. József főherczeg ugyanis meghagyta, hogy a dada barna menyecske legyen s gyermeke ne idősbb, mint négy hetes. Dr, Engelhez, Maros- Vásárhelyre érkezett ugyan egy fiatal menyecske Csikból s alkalmas is lett volna, de nemcsak nem volt barna, sőt világos szőkénél is szőkébb és igy nem vált be. Egy másik homoródi menyecske sze­mel tetett ki, ki azonban még csak a napokban lesz anyává s igy nem felel meg a kívánt tulajdonsá­goknak. Ez ideig tehát még nem bizonyos: ki lesz az uj főherczegnő dadája, mert az eddigi kombi- nácziók csak álhirek után keletkeztek. A szombati fillérestély iránt a közönség kevesebb érdeklődést tanúsított, mint az eddigiek iránt. Pedig a házi asszonyok most is gondoskodtak élvezetes programúiról, mely megérdemelte volna, hogy fára­dozásaiknak több sikere legyen. — Az előadást Brandner Gyula hadnagy úr „Indulója“ nyitotta meg, melyet ez alkalommal mutatott be először ; a darabot a helybeli zenekar Brandner úr személyes vezénylete mellett szabatosan adta elő; a közönség szűnni nem akaró zajos tapssal fogadta a szép zene­müvet. Ezután a helybeli elemi leányiskola hét növendéke énekelt el igen csinosan három dalt, melyeket a közönség megujráztatott. Végül Balogh Sándor ref. segédlelkész ur szavalta el Poe Edgár „Ho!lö“-jának paródiáját, a „Bakter“-t, melynek si­keresen feltüntetett komikus jelenetein jól mulatott a közönség. Ezután táncz következett, mely azon­ban már tizenegy órakor véget ért. A csángók javára előadásra készül a műkedve­lők egyesülete A szombati előadás jövedelmét csak részben fordíthatja a szép czélra, minthogy hátrá- lékaí vannak, melyeket fedeznie kell. Ezen kívül azonban fog még egy másik előadást is tartani, melynek egész tiszta jövedelmét a csángók haza- telepitési költségeire szánta. Felhívjuk a közönséget, hogy az egylet e hazafias törekvését minél nagyobb pártfogásban részesítse. A szombati előadás prog­ramúját alább közöljük. — A műkedvelők egyesületének tizedik előadása. Sepsi- Szentgyörgyön, 1883. márczius 17-én a városház dísztermében a műkedvelők egyesülete részben a bukovinai csángók haza- telepítési költségeinek fedezése javára műkedvelői estélyt ad. I. szakasz: 1. Párisi ifjak, énekli a magán férfikar. 2 a) Népdalegyveleg, hegedű-duett, előadják Nagy Elek és Kozma Gábor, b) Komikus zene, szerzé Névtelen, előadja a zenekar. 3. a) Czigánydal, fíerecz E.-től; b) A fecske, poikamazur Bognár J.-tőí ; c) Esteli harang Abt-tól; éneklik zenckiséret- tcl. Zajzou Farkas ur vezetése mellett: Lehrer Czili, Tana Lujza, Barabás Mari, Szekvencz Berta. Gyárfás Etelka,, Leh­rer Helén, Solymosi Ilona, Tisch Angelika, Íjász Anna, Éllend Itóza. László Róza, Pál Róza, Robert Irma, Zathureczbi -Jan­ka, Apor Berta, Fadgyas Ilona, Kliinglein Xetti, Rakovszki \ ilma, János Mari, Salamon Vilma és Mihály Klára polgári I iskolai növendékek. 4. Fantázia „Alvajáró“ cziuiii operából, | előadja a zenekar. II. szakasz: A véletlen. Eredeti víg­játék 1 felvonásban, irta Varga János. Személyek: Hidai Kál­mán, ügyvéd — Arany Izor. Iliari Bérezi, barátja — Jancsó Gábor. Malotai Hermiu, fiatal özvegy — Révay Berta. Rend­őrök : Kruttenfelsz Jónathán — Fogolyán István. Szebeczák Mátyás — Váncsa György. Történik Pesten; idő: 1852-ben. IIP szakasz: Egy kis kedélyes táncz. — Belépti dij 50 kr, Karzat és gyermekjegy 20 kr. Jegyek előre is válthatók Fo­golyán Lukács üzletében és Lehrer János ezukrászdájában ; este a pénztárnál. A jótékony czél iránti tekintetből ezen es­télyt a t. ez. közönségnek kiválóan szives figyelmébe ajánlja, és felüllizetéseket is elfogad az egyesület. Újabb adományok a csángók javára. Huszka Jó­zsef ur 1 frt, Váncsa György ur 1 frt, Arany Izor ur 00 kr, Lehrer János ur 50 kr, Fekete József ur 50 kr; összesen 3 frt GO kr. A múlt számban kimutatott 12 frt 30 krral 15 frt 90 kr. A helybeli járásbiróság börtön-helyiségében egyik vizsgálati fogoly, ki másodmagával volt ott elzárva, ma reggel halva találtatott. Az orvosi bonczolás fogja kideríteni, hogy gyilkosság történt-e vagy véletlen szerencsétlenség? A kézdi-vásárhelyi olvasó-egyesület 1883. már­czius 4-én tartott rendkívüli közgyűlésében elhatá­rozta, hogy a legnagyobb magyar regényírónak, Jókai Mórnak összes, a könyvtárban meg nem le­vő müveit meghozatja; a magy. tud. Akadémia, Kisfaludy- és Petőfi-társaság könyvkiadóvállalatá­ban megjelent müvekre állandóan előfizet s könyv­tárába mind. magyar regényeket hozat, a selejtes er­kölcs- és izlésrontó' franczia regényeket mellőzi ! Követésre méltó szép határozat ! Ajánljuk az olva­só-egyletek figyelmébe! A baróthi Beczási-féle gyilkossági biinperben ho­zott Ítéletet — mint biztos forrásból értesítenek — Fitori Pap Miklósnak halála előtt tett vallomása j alapján a kir. kúria feloldotta, s uj végtárgyalás j tartását rendelte el. E szerint özv. Beczásiné Mária- Nostráról, fia pedig a szamosujvári fegybázból a napokban hazahozatnak a k.-vásárhelyi kir. tör­vényszék fogházába. A kézdi-szentléleki országúton, folyó hó B án reggel egy utazó asszony, ki szekerével a nagy hó- fuvatag miatt tovább menni nem tudott, megfa­gyott. Tolvaj boszu. Sorbán Ferencz Bodokon kereszté- i lésen volt pár jó barátjával. Valami jó madár a gazda távollétét juhlopásra szerette volna felhasz­nálni. Be is ment az istállóba szerencsésen, senki nem vette észre, de mivel az utczán folytonosan jártak, nem tudta a juhot úgy elvinni, hogy meg ne lássák. E fölötti haragját a szegény ellopandó birkán töltötte ki, melyet a kötőfékkel felakasztott a saroglyára.A mulatságból hazatérő gazda felmagasz­talt juhocskájának már csak kihűlt tetemét találta. Öngyilkossági kisérlet. A budapesti lapok egy megdöbbentő eset hírét hozzák, mely a Székely N. Muzeum nagylelkű alapítóját, özv. Cserey Jánosné urhölgyet sújtotta. Fia Cserey Gyula ímecsfalvi birto­kos vasárnap délután Budapesten, korona-herczeg- utczai 5. sz. a. lakásán mellbe lőtte magát. A ház­beliek azonnal értesítették szerencsétlen barátunk nagybátyját, Nagy Sámuel kúriai bírót, ki oda sietve, a súlyosan megsebesültét az üllői klinikára szállíttatta. A seb veszélyes, mert a golyó, mely keresztül járta a mellet, a testben maradt. A köpeczi kb'szénbánya, mint a „Bukaresti Hír­adó“ értesül, ismét megkezdte alkudozásait a ro­mániai államvasutakkal. Az erdélyi szászok hangadói korántsem származ­nak abból a szegény elbolonditott népből, melynek egyenesen vesztére törnek a magyarok elleni, imper- tinens izgatásaikkal. Zay Adolf a Szepességből szár­mazott Szebenbe. Steinacker Debreczenbea született, atyja derék magyar ember volt s a külföldön is mindig az maradt. Wolfot némelyek porosz szárma­zásúnak mondják, mások szerint apja, ki még Far­kasnak nevezte magát, örmény eredetű volt. Körösi Csorna Sándor életrajza. A m. t. akadé­mia felkérte Duka Tivadart, hogy körösi Csorna Sand >r, Háromszék e hires szülöttének életrajzát s működése történetét írja meg. Duka, mint az „F. ív.“ írja, e feladatnak buzgón kívánván meg­felelni, Londonból Kelet-Indiába utazott s februárban felkereste a magyar tudós sírját Dardsilingben, hol a sirt és szép emlékkövét egészen megújítva találta, melyet a bengali tudós társaság eszközölt kegyelete- sen. Talált a sirkövön koszorút is, melylyel az ak­koriban ott utazott Hopp Ferencz budapesti ha­zánkfia nyilvánitá kegyeletét. Duka a kalkuttai le­véltárban tizenhat iratot talált, melyek a magyar tudósra vanatkoznak, köztük Csorna hat sajátkezű- leg irt levelét. A zsugori. Váczon e hó 5-én a zsugoriságáról általánosan ismert Hamer Hamernyik János golyót röpített agyába. Az ötvenes években költözött Vácz- ra, hol szatócsboltot nyitott. — Kezdetben min­denki szegénynek hitte, s csak lassan derült ki, hogy mily gazdag. A „Váczi Közlöny“ szerint kü­lönben gazdagságának alapját 14 drb. első magy. takarékpénztári részvény képezte, mely egy végre­hajtás után maradt rajta kétezer forintban. Akko­riban e részvények nem valami nagy kelendőség­nek örvendtek s Hamernyik csak a kényszerűség­nek engedett, mikor elfogadta kétezer forintban. — Midőn a hetvenöt éves aggastyán öngyilkosságának hire elterjedt a városban, mindenki meg volt lepetve s még inkább fokozódott a meglepetés, mikor vég- ; rendelete felbontatván, abból kiderült, hogy az éle­tében oly fösvény ember a magyar tudományos aka­démiának mintegy 70 ezer frt értékű részvényt ha­gyott s ez által az akadémia első rendű alapitói közé helyezte emlékét. Zsugorisága tehát nem volt czél nélküli, mert nagyszerű alapítványával örökké maradandó nevet biztosított magának. Gyilkosság Kolozsvártt. Nagy izgalmat keltő gyilkosság történt Kolozsvártt múlt csütörtökön az esti órákban. Részleteiről a következőket Írja az „E—k“ : Özv. Cseke Józsefné, vagyonosságáról is­mert nő, a mondott időben öt óra után egy láto­gatóját kisérte ki szobájából, mire kevéssel azután beállít hozzá Lajosi Ferencz fiatal kőmives-suhancz, ki bejáratos volt a házhoz, Pedurán Yaszi nevű hiclelvi oláh darabonttal, A két gazember lefogta a szerencsétlen asszonyt. B. fojtogatni kezdte, L. pedig lábainál fogva húzta. E közben egy hordár érkezett a konyha-ajtó elé, melyet zárva találva, az udvaron lakókhoz sietett. Ezek ismerve L. vovott előéletét, azonnal rosszat sejtettek, lármát csaptak s az ajtót feszíteni kezdték, melyet nagy erőfeszítés­sel betörtek. A szerencsétlen nő ekkor már utolsó­kat hörgött. A szobában azonban nem volt látható senki. Egy pinezér vette észre, hogy a kémény füst­lyuka előtt álló kis szekrény el van helyéről távo- litva s felkiáltott, bogy a tetteseknek a kéményben kell lenni. A gyilkosok csakugyan oda menekültek, mert az utcza felőli ablak előtt, melyen kitörni akar­tak, ekkorra már százakra menő néptömeg állott. I A kémény nyílása elé ekkor több katona 9 honvéd ! állt s őrizték. Az udvaron egyszerre egy gyermek felkiáltott: „szöknek a kéményből!“ A felizgatott néptömeg a házfedélre tekintett, s valóban P. feje látszott ki a kéményből. Iszonyú lárma, kiáltozás tört ki erre, mely viszhangzott a sűrűn ellepett ut- czáról. Az időközben megjelent rendőrök Fáy biz­tossal kezdték a tetteseket lecsalni a kéményből,,kik kevés idő múlva le is szálltak, mire a rendőrök egy­máshoz kötötték őket. Midőn Deák Pál főkapitány és Abrakára alkapitány megjelent, akkorra már oly ! fenyegetővé vált a néptömeg magatartása az udva­ron a rendőrök közt közönyös arczczal álló gyilko­sok ellen, hogy alig lehetett visszatartani az udvarra rohanástól. Kocsin kellett őket a fogházba szállítani, hogy a nép dühe a törvény igazságszolgáltatását meg ne előzze s igy is alig sikerült. Midőn ugyan­is a kocsi megérkezett s a foglyokat az utcza-ajtó felé indították, a néptömeg zúgni kezdett s a járda előtt álló kocsiig szuronyos rendőrök sem tudtak utat törni. Csak akkor lehetett egy kis helyet nyerni, melyen a gyilkosokat a néptömeg szidalmai közt a kocsiba vezethették, midőn Bodor alíigyész a körül- állókat a törvény nevében távozásra szólította. Varrótű és szerelem. Lapunk közelebbi számábau mi is irtunk arról a szép fiatal leányról, kinek tor­kából dr. Kovács sebészeti kórodáján dr. Szénássy Sándor tanársegéd finom varrótűt húzott ki. Min­denki azt bitte a leány elbeszélése után, hogy a tűt, két hónappal ezelőtt, midőn varrás közben fo­gai közé vette, véletlenül nyelte le. A leány a sze­rencsésen végrehajtott műtét után kis ideig jobban érezte magát, de csakhamar megint folytonos szúró fájdalmakról panaszkodott s azért a kőrodán tartot­ták tovább is. Pénteken délben a lány nagyon rosz- szul lett. Egészen kikelt színéből s önkívületbe eseit. Dr. Szénássy mindjárt arra gondolt, hogy a sze­rencsétlen több tűt is nyelt le s azért ismét hoz­záfogott a műtéthez. S csakugyan előbb egy, majd másik két varrótűt hozott ki a lány végbeléből, ki a műtét után egyszerre jobban érezte magát s el­mondta töredelmesen a varrótű történetét. Egy szó sem igaz abból, a mit erre vonatkozólag a múlt­kor mondott, mikor egy tűt a torkából húztak ki, hogy véletlenül nyelte el azt, mert a leány, mint ma­ga elbeszélte, a legsötétebb babonának az áldozata. Egy Budapesthez közel eső faluban lakott s szerel­mes lett egy szép gazda legénybe, de ez nem haj­tott a szegény leány szavára. Hiába volt minden törekvése; végre is egy falubeli javas asszonyhoz, fordult, hogy adjon neki valami varázs-szert, a mi­vel a szeretett legényt magához hajlítsa. Es ez az asszony azt a tanácsot adta neki, hogy nyeljen el három varrótűt s akkor övé lesz a legény. A .sze­rencsétlen leány megfogadta a ezigány asszony ta­nácsát s lenyelt három varrótűt. így került a ko­ródába. Mikor a három gombostű közül egyet — aránylag elég könnyen kihúztak torkából, megijedt, hogy most már nem tartotta meg egészen a javas asszony parancsát s nem fogja a legény szeretni. Honnan, honnan nem, a kórodán hozzá jutott egy varrótűhöz s lenyelte. Dr. Szénássy attól tart, hogy ez a gombostű varázslat mániája lett a leány­nak s a legelső alkalommal, a mint hozzájut, újra ahhoz fog folyamodni. Éppen ezért egy ideig még a kórodán tartják. A kihúzott tűket, mint ritka eset tárgyát, az orvosi múzeumban helyezték el. Egy uj patkány-vándorlás fenyegeti Európát, mint Brelim Alfréd, a világhírű zoologus mondta közelebb a fővárosban „Az emlősök vándorlásairól“ tartott felolvasásában. A müveit világ az első na­gyobb mérvű és rendszeres emlős-vándorlást a múlt században ismerte meg. 1724-ben kezdődött azon nagy patkány-vándorlás, mely a régi, sokkal szeli- debb s az emberre nézve korántsem oly kellemet­len patkány-fajnak teljes kipusztulásával ért véget. ! A patkány faj 1732-ben érkezett Európába, 1750-ben már Közép-Németországig hatolt, 1763-ban pedig elfoglalta a franczia világváros óriási csatornáit is. De e patkányfajnak is ütni fog nemsokára vég­órája. Már hallani hírét a Kelet-Afrikából, Zanzi­bar felől érkező uj s a mostaninál még nagyobb, még rettenetesebb patkányfajnak, mely észak felé nyomul s egyszerre csak itt fog teremni Európában is, házi patkányaink veszedelmére s az emberek nem kis rémületére Az ördög. Nemes-Franyova község határában, Tö­rök-Becse mellett, mint a „Pesti Hirlap“-nak Írják, a minap a következő tragikomikus dolog történt. Egy juhász ép tüzet rakott; lekuporodott a lángok mellé, hogy átmelegitse didergő tagjait, midőn egy­szerre furcsa zajt hall a háta mögött. Megfordul s uramfia, mit lát? Egy veres nadrágos, veres kabá­tos szörnyeteg kuporgott a földön ; arcza, kezei szőrösek voltak, sőt még a bosszú farka is látszott. „Az ördög!“ kiáltott rémülten a juhász, három­szor is keresztet vetve magára, miközben a furcsa tünemény mindenféleképen igyekezett utánozni a juhász mozdulatait. Ez minden ízében reszketve ug­rott fel a tűz mellől, szamarára kapott és nyargalt, a hogy csak bírta a füles. Útközben hátratekint, hát ime: az ördög is ott ült mögötte. „Anyjuk, nyisd ki a kaput! — kiabált, mikor haza ért — az ördög van velem!“ Aztán berohant a szobába, levágta magát az ágyra és pár perez múlva — meg­halt. Az ördög nem volt egyéb, mint egy jelenleg Szabadkán időző komédiás-társulat elszabadult majma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom