Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-03-11 / 21. szám

oly егоз volt, hogy a golyó, mely Pázmándy mind­két lábán sebet ejtett, még a libegő kabátot is át­fúrta. Tyroch, ki mintegy 1 50 lövési sebet látott, már ki is fejezte csodálkozását e felett. Pázmándy most gróf Erdó'dy Tamás kastélyában fekszik, hova Ty­roch engedelmével Gerencsér számtartó lakásáról kedden délután szállították át. A maros-vásárhelyi „Kemény Zsigmond Társa­ság“ múlt vasárnap tartotta rendes havi gyűlését a városház nagytermében b. Apor Károly elnöklete alatt. A gyűlésen két felolvasás volt. Egyiket Gyár­fás József tartotta „Az érzelemről és kedélyről“, melyben az érzelmek fyziologiai magyarázatát adta, reámutatva, hogy az idegek által felfogott 'benyo­mások szellemi természetű érzelmekké változnak. A másik felolvasó ifj. Bedőházy János volt, ki „A folyó regéje“ czimű elbeszélő költeményét olvasta fel. Ezután zárt ülés következett, melyben elnök két uj alapitó tagot, Tolnai Gáboit és Reginaldot jelentette be. Kinek tulajdonítható a hatvanhetedig kiegye­zés keresztülvitele A „Budapesti Szemle“ legutóbbi füzetében „Visszaemlékezések“ ezim alatt érdekes részleteket közöl Pulszky Ferencz azon időszakból, midőn a száműzetésből haza került. A kiegyezés már akkor megtörtént; Pulszkyl erősen érdekelte pontosan megtudni, kinek volt legtöbb része a transactio keresztülvitelében. Mint az egész világ, ő is egészen Deáknak tulajdonította. De midőn ezt egyszer neki is megemlité, Deák komolyan meg­jegyezte, hogy az érdem Andrássyé, az ő modorának és összekötetéseinek sikerült legyőzni az udvarnál az ellenszenvet; csak ez tette lehetségessé a kiegye­zés keresztülvitelét. Ezt azután Eötvös előtt is meg­említette s ő önérzettel felelt, hogy akárki lett le­gyen a szereplő, a rendező mégis csak ő volt. Ke­nyaival is szólt egyszer ezekről s ő figyelmeztetett, hogy a kiegyezésnek legkényesebb oldala a pénz­ügyi volt, ezt pedig ő rendezte. Végre Csengery is nem egyszer jelentette ki, hogy a kiegyezés szellemi atyja senki egyéb, mint ő. Ezek után — folytatja Pulszky — csakugyan zavarba jöttem, kinek tulaj­donítsam ezen, a nemzeti életre oly roppant be­folyással biró eseményeknek érdemét; azt kellett hinnem, hogy a nemzet túlnyomó többségében álta­lános volt a vágy kibékülni a koronával s véget vetni a provizórius állapotoknak, s hogy ez csak a nemzet legjobbjainak' összemüködése s a körülmé­nyek szerencsés helyzete által volt elérhető, hogy a kiegyezés nem volt egyes ember müve, hanem mind- nyájoké, hogy azonban az oroszlánrész mégis csak Deákot illette, kinek alkotó tehetsége föltalálta a modus vivendit Cislajthániával oly formában, mely­ről a német államjogi tanárok még most sem tud­ják, hová sorozzák, s minek nevezzék el azon köz­jogi viszonyt, mely ebből eredett. Petőfiről a következő érdekes apróságokat írja legújabb számában a „Koszorú“; Ujházy Lajos, Petőfi egy fiatalkori barátja 1843. május 12-én, mint nógrádmegyei követi írnok az „Árpád“-gőzössel Pozsonyba került. A királydombi kikötőnél Petőfi­vel találkozott, ki őt barátságosan üdvözölte. Ujházy visszatekintett s a háta mögött biczegő Döntök Eleknek igy szólt; „Nini, itt van Petrovics Sán­dor ! „Te falusi ripők — vágott közbe a költő — te azt sem tudod, hogy én Petőfi vagyok s nem Petrovics?“ Majd karon csípték a jó pajtások s az apácza-utczába vitték, hol a nógrádi követek írno­kai részére lakás volt lefoglalva. Rendes lakása ekkor még nem volt; nehány vidám ficzkóval a li­geti színkörben hált. „Ezek a színészek, meg az oíáhczigányok a legszabadabb emberek Magyaror­szágon,“ mondá több Ízben pajtásainak. Később el­hagyta a „színházi budikot“ s Ujházyval lakott egy szobában a szél-uteza és iskola sarkán, most kon- vent-uteza 8. számú, újonnan épült, akkor tájban meglehetős piszkos házban. Igen kedves helye volt a költőnek Pozsonyban a második „Batzenhäusel“, jelenleg „bimbóház.“ Gyakran kijárt a hegyekbe, az úgynevezett „Gebirgsparkba“, főleg azonban az említett „bimbóház“ kútja mellé, hol akkor egy kis fenyőerdőcske volt, meg aztán csinos szőke le­ánya a fogadósnak. Pozsonyi verseit majd mind e kedves pihenő helyén irta. Egy varrótű vándorlásai. Két hónappal ezelőtt egy szép fiatal leány jelentkezett a fővárosi sebé­szeti klinikán, ki elpanaszolta az orvosoknak, hogy e8) szájában tartott varrótűt véletlenül elnyelt. Ott tartották egy darabig, de mivel ez idő alatt semmiféle fájdalmat nem érzett, megint elbocsátot­ták. Hálom héttel azután újra jelentkezett a kór­házban s panaszkodva beszélte el, hogy ha előre haj­lik, éles fájdalmat érez gyomrában. A leányt most állandóan ott fogták és szenvedései napról-napra fokozódtak. Szombaton este felé, mikor dr Szénássy a kórház egyik orvosa hazafelé indult,’ a szolga megrémülve futott eléje; azt mondta, a leány hal­doklik. Dr. Szénássy rögtön odasietett a beteg ágya mellé es őt irtóztató állapotban találta. Vért kö­pött, arczizmai megdagadtak, szinte vonaglott. Az orvos, kinél nem voltak műszerek, hamar benyúlt a leanji toi kába és a gége tövében csakugyan meg­érezte a kemény tárgyat. Műszerekért már nem voie ideje menni, mert félt, hogy a tű ismét le­szalad s igy hát ujjával kaparta ki a finom angol tűt. Vérzés következett, de a leány egyszerre tel­jesen jobban érezte magát, fuldoklása megszűnt. Azóta teljesen meggyógyult s egészséges állapotban hagyta el kórházat. Második kimutatás a Székely Nemzeti Muzeum 1883-ik évi gyara­podásáról. 1. Régiséget a közelebbi kimutatás óta lefolyt egy hónap alatt nehány igen érdekes darabot ka­pott a Székely Nemzeti Muzeum. Nevezetesen Ben- kő Ferencz ur Árkosról két, az árkosi határban talált kőeszközt, úgymint egy nagy fejszét s egy igen csinos formájú csákányt; Iluszka József ur három darab Iiomoród-Szent-Mártonban a szántó- földön lelt római kocsirészletet bronzbul, s Révay Lajos ref. lelkész ur közbenjárására Váncsa György ur egy kertjében talált XV. századbeli, sodrony dí­szítéssel ellátott ezüst tű- vagy gombfejet a vele talált Mátyás-féle dénárral együtt, voltak szívesek ajándékozni. 7/. Érmekkel a már említett Mátyás-féle dénáron kívül Klein Sámuel (4 darab ezüst és 7 darab réz éremmel) s Fekete Lipót urak (13 drb ezüst érem­mel, közte egy szlavóniaival, 9 drb réz éremmel s 2 drb Kossuth-bankóval) gyarapították a múzeumi gyűjteményt. III. Könyveket kaptunk a képviselőháztól (az „Irományok“ XI. és XII. kötetét s a „Napló“ VIII —IX. kötetét), Pótsa József főispán úrtól (14 drb könyvet s 18 drb szomorujelentést) s tiyéni Zsig­mond József úrtól (1 kéziratot. Gaál László nagy- enyedi togátus „Butsuzó Beszédét“ versben 1 Sül­ből). Megkaptuk továbbá a „Nemere“, „Székely Nemzet“ és „Szolnok-Doboka“ február havi szá­mait IV. Ipar- és néprajzi gyűjteményünk egy a múlt század végén készült hímzett törülköző-véggel gya­rapodott, melyet Iluszka József ur közvetítésére id. Tordai Sámuelné sz. Nagy Mária asszony Szent- Erzsébeti ől volt szives ajándékozni. V. Természetrajzi gyűjteményünket egy Bikából való kőzettel szaporította Huszka József ur. A szives ajándékozók fogadják a múzeum nevé­ben alólirott legmélyebb köszönetét. Sepsi-Szentgyörgy, 1883. márcz. 8-án. Nagy Géza, a Székely Nemzeti Muzeum őre. Irodalom, művészet. Derzsi Károly budapesti unitárius lelkész által szerkesztett „Unitárius Kis Könyvtár“ 5-ik füzete is megjelent Bagó Márton és fia kiadásában Buda­pesten. Tartalma „Mi az unitárismus ?“ A magvas kis értekezés magában foglalja az unitáriusok hitelveit istenről, Jézusról, a szent lélekről, az engesztelő áldozatról s a jövendő büntetésről. A kis füzetnek, mely kapható Kolozsvárit is Stein János könyv­árusnál, ára 5 kr. Moldován Gergely lapunk egyik legközelebbi szá­mában említett müve „Egy fürdőidény Borszéken“ Kolozsvárott K. Papp Miklós örököseinek kiadásá­ban megjelent a következő tartalommal; Előszó. Borszék felé. Az első reggel. Milyen az a Borszék? Egy rege a forrásról. Egy másik rege. Az a Lo­bogó! Egy est Borszéken. Blaha Lujza. Ki Moldo­vába. Kirándulás a medve- és a jégbarlangokhoz. A vendégkönyv. Az erdő leánya. A tündérkert. Egy kis statisztika. A Kossuth-kut körül. A bot és a mu­lató clubb. Egy álom. Cantacuzéna Marie és Huszár Ilona. Szent-István napja. A mi kúránk. Specziáli- tások. Sok minden összevéve. Méhészet és kőszén­bánya. Az idény szépei. Búcsú. A műre még vissza fogunk térni. Ara 1 frt 50 kr. Rózsavölgyi és társa zenemű kiadványaiból is­mét két darabot vettünk. Kolozsváry Aladár „Hat kedvelt magyar népdalt“-t írt át baryton vagy mezzo- sopran énekhangra zongora kísérettel, u. m. : „Egész éjjel nem aludtam egy órát,“ „Barna kis lány csi­nosítod magadat,“ „Ablakomba besütött a holdvi­lág,“ „Igyál betyár,“ „Kertek alatt jártam“ és „Sötét az éj“ cziműeket A mű Kassay Istvánnak van ajánlva. Ara 90 kr. A másik Lányi Ernőtől „3 szerelmi dal“ (népies modorban) u. m. ; „Tele van a szivem búval," „Hallj az ég . . .“ s „Régen já­rok már . . .“, Ara 80 kr. A csinos dalokat zene­kedvelő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A „Magyarország“ havi folyóirat most megje­lent márcziusi füzetével befejezte első félévi pálya­futását. A tapintatos körültekintéssel szerkesztett folyóiratnak a folyamatban levő magyarosodási moz­galom élesztősében jelentékeny része van, s már csak ezért is támogatásra méltó. De figyelmet érde­mel az, mint a magyarosodási mozgalmak történe­tének okmánytára is, s ép azért kívánatos, hogy köz- és magán könyvtáraink, egyletek, társulatok és különösen a kaszinók mentül több példányban megőrizzék az utókornak, mert, a magyarosodás töiténete van összegyűjtve benne. Előfizetési ára negyedévre csak 1 frt. A már megjelent félévi fo­lyam 2 írtért szintén megrendelhető a kiadóhivatal­ban, Budapesten, Sándor-utcza 12 sz. H ivíitalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. má ezius <). Magyar aranyj árad ék 6°/Q ....................................... M agyar aranyjárailék 4°/0....................................... M agyar papirjáradék 5°/0 ....................................... Ma gyar vasúti kölcsön . . . . . • . Magyar keleti vasúti államkötvény. 1. kibocsátás Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás Magyar föhltehermentesitési kötvény ..... Magyar földtelierment. kötvény záradékkal . . Temes-bánáti töldtehermentcsitési kötvény Tetnes bánáti földtelierment. kötvény záradékkal . Erdélyi földtehermentesitési kötvény .... Ilorvát-szlavou földtehermentesitési kötvény . . Magyar szőló'dézsmaváltsági kötvény .... Magyar nyeröménysorsjegy-kölcsön....................... Tí szaszabály ozási és szegedi sorsjegy . - . . Osztrák járadék papírban....................................... Osztrák járadák ezüstben....................................... Osz trák járadék aranyban......................• • • 1 860-iki osztrák álíamsorsjegyek............................ O sztrák-magyar bankrészvény.................................. Magyar hitelbank-részvény.............................. . . O sztrák hitelintézet-részvény................................. E züst..................................................................... • • C sr és kir. arany.................................................. . 2 0 frankos arany (Napoleond’or)............................ N émet birodalmi márka . . ,............................ Lo ndon .............................................................................. 110.20 8:3.50 8ti GO 135.50 91,­109.76 95.25 9.3 75 97 50 93. 97.50 99.— 97.75 115.50 110.75 78.30 78.50 97 60 131.— 830.-- 82,8.— 315.75 310.— 5.02 9 49 58.50 119.75 Felelős szerkesztő : Nagy Géza. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. 1( Hirdetmények a „NEMERE“ számára ‘^jutányosabb áron felvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvnyom­dájában és Hirsch Sámuel könyvkereskedésében, és pedig törvényszéki, járásbirósági vagy más hivatalos hirdetések 2 írtért. : 5 : rs:i°8 16^ $фЫ1щЛтц()Ц 1те1щёЬег ! • Brassóban az „Imrich-féle kertben** mindennemű és 9 kitűnő fajú gyümölcsfák, különféle diszfák park és sétányokra árleszállítás mellett eladatnak. Továbbá egy 2 és fél éves, igen szépen kifejlődött schweitzi (pinc gau-i) tehénbika is jutányos árban eladó. Megrendelések elfogadtatnak jelenlegi tulajdonos Bachmaier Gyula . - * ~ 3 ‘üig'yvécLnél ••• •IHMtMIMMNHNttMttMtMM ír >• ••• ____________ N y. Bernstein Márknál S.-Szentgyörgyön

Next

/
Oldalképek
Tartalom