Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-03-04 / 19. szám

vezetévé átalakítani, nem tör pálczát az önkénytea tűzoltó-egyesületek felett.

Az, hogy a községi tűzoltók egyenrunázzák-e magukat, nem lényeg a dologban; azonban az egyesület tekintélyének emelése, az eg\öntetiDég keresztülvitele stb. megkívánják. Es in az egyenruha telett megint nem kell kétségbeesni, mivel azt az egyesület bizonyára anyagi szükségletei szerint fogná megállapítani és irányadóul nem a czifraságot, hanem a czélszerűséget, venné. Különben az egyenruha nem a község, vagy az egylet pénztárát terhelné, hanem mindenki saját maga szerezné azt be, és állhat az az egyenruha oly anyagból, melyet Ilá- romszékmegye minden községében a székely asszonyok megszőnek, mely anyagból a székely ember különben is ruházkodik ; tehát az egyenruha, kivéve egy sapkát, a székely embernek egyetlen krajczár költséget sem okoz.

Ily önkénytes tűzoltó-egyletek még akkor is alakulhatnak és emberbaráti czéljaikat megvalósíthatják még akkor is, ha az elől említett szabályi ende- letek az érdekelt községben nem hozattak meg és talán, ha előbb egyesületek alakíttatnak és azok működésükben a községi lakosság ré^zvétlenségo miatt megbénítva vannak: a községek még inkább belát ják, hogy szabályrendeletre szükségük van és vállvetve fognak működni abban, bogy a czél elérhetése, biztosítása tekintetéből megfelelő intézkedések hozassanak.

Háromszékmegye minden községében ismerek akkora intelligentiát, hogy minden községben alakit- ható egy 20—40 tagból álló egyesület is; hogy ez ez történhessék, semmi egyéb nem szükség, mint az, hogy a község, mint erkölcsi testületnek, az egyes birtokosoknak jóakaratával és tagadhatlanul némi áldozatkészségével találkozzék és ne irigykedjenek, viszályt ne hintsenek az úgynevezett községi matadorok; ha esetleg az egylet alakítása körüli érdemek őket nem illetnék meg, az egylet nem őket állítja élére.

Vegyék kezükbe az ügyet a község értelmesebb birtokosai, elöljárósága, lelkésze stb, tartsák szemük e’őtt az önzetlen czélt, buzdítsák, lelkesítsék az arra alkalmas egyéneket, és habár egyelőre a kezdet nehézségeivel kell is küzdeni, a jövőbe teljes reményüket helyezhetik és meg lehetnek győződve, hogy a siker nem fog elmaradni.

Az önkénytes tűzoltó-egyesületek alkotása és azok fentartása közerkölcsiségi szempontból is megbecsül hetlenek, mert ezek tagjai már az egyletekbe lépésük alkalmával köteleztetnek a józan és erkölcsös életre, lassanként magukviselete által befolynak a község lakosaira is, mert a jó példa, habár lassabban is, mégis hat.

Még csak annyit akarok megjegyezni, hogy a községi köteles tűzoltóknak „Orbai“ ur által tervezett társulata még csak eszmének sem jó, mert egyfelől ezeket nem is lehet kényszeríteni arra, hogy egy társulatot képezzenek, másfelől bizonyára lennének közöttük olyan tagok is, talán számosán, hogy a többi községi lakosok nem igen szeretnének velük egy társulatnak tagjai lenni. .

Es a közérdekeltség mit nyerne ez által ? Epen semmit; mert ha kényszer nélkül nem lelkesül valaki valamely eszméért, bizonyára nem a kényszer azon hatalmas rugó, mely az emberi keblekben a lelkesedést mozgásba hozza.

Ne riadjanak vissza a községek „Orbai“ ur azon állításától, hogy községekben az önk. tűzoltó-egyletek sikert felmutatni nem tudnak, hogy mezei munkával foglalkoznak és igy nyárban a községtől távol vannak stb., és ne ijedjenek meg attól is, hogy ő.ezen írázist használja, „tényeken alapuló tapasztaértünk, már a székelyek jöttek vissza, vagy 20 darab szuronyos fegyvert hozva magukkal.

Egyszer csak ott termett Berzenczey s csillapitni kezdte a székelyeket, de ezek még ekkor is any- nyira dühben voltak, hogy rá sem akartak először hallgatni ; de végre lecsillapultak s megígérték, hogy csendesen fogják magukat viselni. Ezalatt jött egy tiszt 12 katonával, s mivel tisztességes hangon kérte az elvett fegyvereket, — székelyeink kiadták neki.

Másnap hallottuk, hogy maga a kormányzó sürgette, hogy vigyenek már el bennünket, de egy ideig mégis kellett várnunk. Bizony féltek tőlünk, sőt maga a kormányzó is tartott tőle, hogy valami zendülés fordul elő.

Alig múlt el ez a csetepaté, már is egy másik követte. Az angol matrózok a Üunapart melletti téren, mely körülbelül akkora volt, mint a sepsiszentgyörgyi nagy tér, hóból egy nagy várat kezdtek építeni hét bástyával, melyek legalább is egy öles vastagok voltak s vízzel leöntve, majdnem oly keményre fagytak, mintha kőfal lett volna. Egy pár nap alatt felépült a vár ; ekkor kihirdették, hogy ha bármelyik nemzetiség, mely vállalkozik a vár bevételére, be tudja venni, 200 darab arany jutalomban fog részesülni. Mi voltunk vagy í)0-en s azonnal jelentkeztünk Berzenczeynél, hogy hajlandók leszünk a vár bevételére ; ő mindent elkövetett, hogy mi legyünk az ostromlók, — de a kormányzó, ki félt tőlünk, semmiképen meg nem engedte s igy elestünk a 200 drb aranytól.

(Folytatása következik.)

lásból“ indul ki, mert hiszem és meg vagyok győződve. hogy ő ily tapasztalatokat magának nem szerzett, és nem szerzett azért, mert arra nem volt alkalma, minthogy tudomásom szerint az egy Zá- gon községét kivéve, Háromszékmegyében ez idő szerint nincs faluhelyeken őnk. tűzoltó-egyesület és egész Erdélyben aligha meghaladja az 5 számot. Tapasztalatokat tényeken alapítva csak úgy szerezhet az ember, ha közvetlen észlel valamely dolgot, ily észlelésre azonban még eddig az erdélyi községek nem nyújtottak alkalmat.

A legközelebbi időben kezdett Háromszékmegyé- ben egy pár község, u. m. Bikfalva, Kökös és Gi- dófalva a tűzoltás iránt érdeklődni; ha ezeknek sikerül a tűz elleni védelmet helyes alapokra fektetett egyesület által szervezni, hatalmasan be fognak folyni a közjóiét és közerkölcsiség emelésére.

Koronázza siker működésüket)

Már most az első adatokat röviden összegezve, következőkben állítom össze véleményemet:

1) Minden község igyekezzék kebelében egy a tűzoltást rendező és az elősorolt, elveket magában foglaló szabályrendeletet hozni és azt végrehajtani ;

2) minden község igyekezzék, ha mindjárt pótadót kellene is alkalmazni, a tűzoltáshoz legszükségesebb szerelvényeket beszerezni ;

3) minden község igyekezzék kebelében egy önk. tűzoltó egyesületet létesíteni és végül

4) gondoskodnék a megye arról, hogy az egyes községekben hozott intézkedések foganatosíttassanak, szóval, gondoskodjék a megye a kellő ellenőrzésről.

Ezekben összpontosul nézetem is; bár sikerülne azok elmondása által Háromszékmegye községeiben az érdekeltséget felkelteni, hogy alakíthassanak kebelükben önkéntes tűzoltó-egyesületeket !

Benedek János,

önk. t.-egyl. főparancsnok.

Fillérestélyeink.

Kézdi Vásárhely, 1883. febr. 28.

Nőegyletünk tegnapi „fillérestélye“, melyen a helybeli és vidéki válogatott közönség a városház nagytermét úgyszólván zsúfolásig megtöltötte, alkalmat ad nekem arra, hogy egy-két jóakaratu megjegyzést koczkáztassak e nemes czélu társas összejövetelek érdekében.

Nagy veszteségnek tartanók városunk közönségére nézve, ha ezen jól indult s anyagi és erkölcsi tekiijtétben eddig szép eredményeket felmutatni tudó estélyek egyszerre csak megszűnnének. Már pedig attól tartunk, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik, ha az újabban mutatkozni kezdő irány permanenssé lesz.

Fillérestélyeinket eddig kedélyesség, háziasság s egyszerűség jellegezte, és éppen e tulajdonságok tették azokat oly kedélyesekké, oly látogatottakká. Fájdalommal tapasztaljuk azonban, hogy ezen estélyek kezdenek kivetkőzni eddigi jellegökből, s hogy azon tulajdonságok, melyek őket eddig oly vonzókká tették, újabb időben kezdenek helyet adni a fesznek és fényűzésnek. Tegnapi fillérestélyünk például valóságos elite-bál volt, melynek fénye rajtunk kívül még sokaknak feltűnt. Nem egy megjegyzést hallottunk, miszerint ha ez tovább is igy tart, úgy rövid idő alatt fillérestélyeink fölött is megkondul a halálharang.

Nem helyeselhetjük azon zsarolást sem (más kifejezést nem találtunk reá), melyet hölgyeink a szivarok, sorsjegyek s más efféle dolgok elárusitása körül elkövetnek. Ilyesmi megjárja egyszer-kétszer, de gyakran ismételni, vagy pláne állandósítani aligha tanácsos lenne ; mert hát lássák tisztelt nagy- I sádék, igaza van ám ama közmondásnak, hogy I „nem jó a vizet sárjáig meríteni!“ Kegyetek kiválóan értenek ahhoz, miképpen kell 10 krajczáros belépti dijak után 80 fi t bevételre szert tenni, mint ezt most legutóbb megmutatták; de attól tartunk, hogy ha tovább is igy folytatják, utóbb majd nem lesz, kit megpumpolniok. „A mi sok, az megárt.“

ürült a lelkünk, midőn láttuk kezdetben, hogy az eddig különvált eleinek mily őszintén közelednek egymáshoz, mily kedélyes, testvéries csevegésben töltenek órákat egymással azok, kik azelőtt tudomással sem látszottak bírni egymásról. Azt hittük, hogy isten és „fillér-hölgyeink“ segítségével már nincs messze az idő, midőn a különféle társadalmi elemeket egymástól oly kérlelhetetlen szigorral különválasztó chinai fal le fog omlani. Igen fájlalnék, ha e hitünkben csalódnunk kellene; pedig ez be log következni, ha hölgyeink a régi jó útra vissza nem térnek, s azon irányt, melyet estélyeink újabban venni kezdenek, komoly elhatározással meg nem változtatják.

Mi tehát az ügy érdekében a következő jó in- dulatu, de komoly tanácsot adjuk a tisztelt nőegyletnek :

1. Kövessenek el az illetők mindent arra nézve, hogy a fillérestélyek saját nevükkel ellenkezésbe ne jöjjenek, hogy onnét a fényűzés kiküszöböltessék s helyét a régi háziasság, egyszerűség foglalja cl. Igen, igyekezzenek hölgyeink egymást fölülmúlni az egyszerűségben, és ne a fényűzésben.

2. Mérsékeljék abbeli vágyukat, hogy a jövedelmet minden kigondolható módon szaporítsák. Belátjuk ugyan, miszerint az ügy érdeke úgy hozza magával, hogy a jövedelem minél nagyobb legyen; de

azt is tudjuk, és pedig nem a levegőből, hanem többek nyilatkozataiból, hogy „nem jó átlépni a határt.“ Tehát: a bölcs mérséklet nem árt.

Bezárjuk e sorokat azon óhajtással: vajha az elmondottakat azok, a kiket illet, fontolóra vennék s az ügy érdekében nyilvánított őszinte jó tanácsot félre ne magyaráznák !

x.-y.

Egy pár vonás a nötornázás köréből.

(Folytatás)

Már annál is inkább ragaszkodnunk kell e szabályhoz, mivel a női csont részei gyengébbek, mint a fiuké. Ezt mutatja azon arány, hogy a férfi csontváza testének 10/100-részót teszi, inig a leányoknál csak 8/j00-részét.

A rendszeres tornáztatást nem a feltesti részeken kezdjük, hanem az altesti részeken, s csak azután nagyon óvatosan és tapintatosan a feltesti részek erősítését, mert visszahatása lenne annak, ha minden bevezetés nélkül egyszerre a gyenge és fejletlen testrész erősítéséhez fognánk.

De minthogy a nőiesség azt kívánja, hogy gyakorlatai szelidebbek és ne oly erélyesek legyenek, nagyon meg kell válogatnunk a szabadgyakorlatok nemeit, is, p. o. nem szabad alkalmaznunk az erősebb ugrást, a túlságos gug-állást, terpesz!'éseket, tám- íekvéseket és az erélyes kar- és lábfeszitéseket. Óvakodjunk azonban a balette-szerü ugrándozások betanításától is, mert meg kell jegyeznünk, hogy a csupajáték még nem tornázás.

A nőtornázás ekénti vezetése az illem és nőiesség minden megsértése nélkül eredményre fog vezetni s nemcsak erős és ép testet, de szilárd akaratú jellemet is ad.

Valamint az elsatnyult férfi testet, úgy a már hanyatlásnak indult női testet is vissza lehet tartani az örvénytől, mely felé napról napra haladnak. De meg a test erősítése s edzése a lélekre is nagy befolyást gyakarol ; mert a lélek által azt bátorrá, önállóvá teszi s mintegy öntudatlanul halad azon czél felé, mely a képzett tornászoknak komoly és tudatos feladata, t. i. „a testet az erkölcsi (magán, társadalmi és polgári) élet minden viszonyaira nézve a lélek engedelmes szolgájává tenni.“

Ha a nőtornázást nem mint illemsértő és testnyo- moritó eszközt képzeljük, hanem mint test- és lélek- erősitőt, akkor igazat fogunk adni dr. franc tanárnak, ki a következőket mondja : „A divatosau nevelt no a legcsekélyebb mozgásnál is megérzi a beteg ember minden bajait : szívdobogást, nehéz lélegzést, reszketést, és fáradságot. A folytonos ülés és az izmok tehetetlensége okozzák, hogy az élet- nedv nem hatolhat a test minden részeibe; s innen van amaz úri halálsápadt arezszin, melyet városi szépeinken észlelhetünk. Az ilyen nevelés befolyása a közegészségre egyike a legkárosabbnak s itt gyökerezik azon leverő tapasztalás, hogy a halálozási esetek a társadalom emez osztályában (a gyermekeknél) oly gyakoriak. S minthogy a nagyobb függőség az, mely a még nem született gyermek és anyja közt van : a gyermek majdnem minden testi fogyatkozásáért egyenesen a testileg gyenge anyát lehet okozni. Maga a szülő a baj okozója, ki egészségtelen, gyönge és elsatnyult.“

(Folytatása következik.)

VEGYES HÍREK.

A sepsi szentgyörgyi jótékony nóegylet folyó év

inárez. 3-án (szombaton) este a városház dísztermében a beszerzendő szöglet-csillárok javára fillérestélyt rendez. Programm: 1) Zene-nyitány a zenekar által.

2. „Száz év múlva“, egy tréfa, előadják: Albert Károly, Arany Izor, Bogdán Emil, Bogdán, Arthur, Dubovszky Ágoston, Fogolyán István, Jancsó Gábor, Nagy István, és Hamath urak. 3) Szavalat Antalfi Elek ur által. 4) „Fortuna-Quadrille“, vagy a házasság jelképe, kedélyes zene mellett lejti A., N., E, K. Belépti dij 20 kr. — Karzat 10 kr. Pótadó nincs. A jótékony czél iránti tekintetből ezen estélyt a t. ez. közönségnek szives figyelmébe ajánlják a háziasszonyok : Harmath Domokosné, dr. Szarnék Fiilöpné.

Felhívás. Bukovinai magyar véreink közül ezer haza, Magyarországba készül. Csak arról van szó, hogy előlegezzük nekik az útiköltséget, ezer embernek húsz ezer forintot. Adakozzunk ! Hazafiui bizalommal fordulunk Magyarország közönségéhez s nem kételkedünk benne, hogy aláírások utján rövid idő alatt beszerezhető lesz a húszezer forint úti költség s itthon üdvözölhetjük hazánkfiait. Az adományok átvételére a napilapok t. szerkesztőségeit kérjük. Budapesten 1883. február 28. Somssich Pál s. k., Apponyi Albert gr. s. k., Br. Prönay Dezső s. k. Midőn e felhívást közzé teszszük, mi is felhívjuk lapunk olvasóit az adakozásra, melyet ó írttal kezdünk meg.

Petőfi és a szászok. Lapunk múlt számában a „M. P.“ után mi is megemlítettük, hogy a brassói szászok tüntető hidegséggel fogadták Petőfi verseit, midőn Lewinsky, a hires bécsi színész elszavalta nekik, s ezt a hidegséget Lewinsky vei is éreztették. Mint a „Kolozsvári Közlönynek“ írják Brassóból, ez a hir határozottan dementálandó, mert a brassóiak Lewinskyt egy másik felolvasás tartására is