Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-01-04 / 2. szám

dendő üdvözlő iratban Háromszékmegye birtokviszonyai is érintetni fognak s a miniszter figyelmébe ajánltatnak. Olvastatott azután a honvédelmi miniszternek két leirata egy gyalog ezrednek s aztán egy lovas osztálynak a megye területén leendő elhelyezése tárgyában 5 az utóbbit a miniszter pár év múlva kilátásba helyezte. Egyéb leiratok még : a belügyminiszteré a járási állatorvosok napidijai tárgyában; a közoktatásügyi miniszteré, melylyel a helvét hitvallásnak egyházi törvényét megküldé; a pénzügyminiszteré az illeték egyenérték tárgyában; a közlekedésügyi miniszteré az igás napszámok megváltása felől — s a belügyminiszteré, a megye 1883-iki költségvetését illetőleg, mely a javaslatba hozott 38;22(J írt helyett 38,320 írtban állapíttatott meg. Ezzel kapcsolatban röviden tárgyaltatott a megyeház kiépítésének s a joggyakornoki állomások rendszeritésének ügye. Az előbbire nézve kimondatott, hogy tervezet készítendő s az erre vonatkozó jelentés fölterjesztésével az alispán bízatott meg. Joggyakornoki állomás öt fog rendszeresittetni, kettő a központban, egy az árvaszéknél s kettő a vidéken a szolgabiróságoknál. Az állomás nem lesz helyhez kötve, hanem a joggyakarnokok időnként lógják cserélni helyüket.

Ezután a törvényhatóságok á t i r a t a i tárgyaltattak. Debreczen város megküldé a város mo- nograpluáját ; köszönettel vétetett s elhatároztatott, hogy ha majdan Háromszékmegye is elkészítteti monographiáját, Debreczen ajándékát viszonozni fogja. Eeliérinegye átirata a megyénként kinevezendő erdészek tárgyában tudomásul vétetett. Kiskü- küliőmegyének az adó- és pénzügyi közegek önkényes eljárása ellen és Komárommegyének a villós gyufák gyártásának betiltása iránti átiratát pártolókig tudomásul veszi a közgyűlés s hasonló értelmű irat szerkesztésével megbízza az alispánt Pártolókig tudomásul veszi Gömörmegyének a pánszláv sajtó törvényellenes izgatásainak megakadályozása iránti átiratát is. Győrmegyének a prágai „Szlávia“ biztositő banknak az ország területéről leendő kitiltása, Somogymegyének a vasárnapi munkaszünet, Udvarhelymegyének a vadházasság korlátozása tárgyában, s Honinak az állami ellenőrzésnek a tan- ügy terén való szigorítása iránt intézett átiratai tudomásul vétetnek. Sárosmegye megküldi a magyarosodás terjesztésére alakult megyei társulat alapszabályait. A berlini magyar egyletnek segély iránti kérelmét a közgyűlés sajnálattal veszi tudomásul, de miután a romániai magyarok teljesen igénybe veszik a megye segélyét — a kérelmet nem teljesítheti.

Következett a megyei ügyek tárgyalása. Az alispánnak az őszi közgyűléshez tett jelentése tudomásul vétetik azzal a megjegyzéssel, hogy jövőben az iktatói számokat a jelentésben tüntesse ki s ha azokra miniszteri leiratok érkeztek, jelentse be. Tudomásul vétetett az ugyanekkor tett árvaszéki jelentés is. Olvastatott a Petőfi-szobor leleplezésére kiküldött bizottság jelentése ; köszönőleg tudomásul vétetett. Az előpataki fürdőbirtok Osságnak kérése a fürdőhelyen készített uj útvonal fentartására vonatkozó szerződés megerősítése végett, jóváhagyatott, úgyszintén a kézdi-vásárhelyi felső népiskola kérése is, hogy polgári iskolává változtassák át, ez utóbbi azon hozzáadással, hogy az a tervben levő műasztalos-tanmühelylyel kapcsoltassák össze. Elfogadtatott a barőthi felső népiskola megvizsgálására kiküldött megyei bizottság jelentése s azon javaslata, hogy a népiskola változtassák át bennlakással egybekötött földműves- és erdőőri iskolává. Ellenben napirendről levétetett Kézdi-Vásárhely azon kérelme, hogy a megyei tanalap tulajdonát képező telken községi fiúiskolát építhessen. A megyei iskolaalap 1883 ik évi költségvetése elfogadtatott s kimondatott, hogy ezen alap iskola és ipariskolai alapra választassák el; az iskolaalap álladéka az elválasztás után 45,003 forint 17 ki’, az ipariskoláé 23.514 írt 7o kr lesz. Iskolai szükségletekre előirányoztatok 1358 frt 10 kr, állami adókra 238 frt 92 kr, épület fentartásra és bútorokra 465 frt. 55 kr, előre nem látott költségekre 400 frt, rendkívüli költségekre 7000 írt. Ipariskolai szükségletekre előirányoztatok 1000 frt. — Tárgyaltatott a megyei árvaszék kérése egy gyámpénztári könyvvezető rendszeresítése felől, mely, mint föntebb meg- jegyeztük, elfogadtatott. A megyei összesített gyám pénztárról szóló szabályrendelet némely pontja módosíttatott ; igy pl. }ia több személy vesz föl

ugyanazon kötvénynél fogva kölcsönt, egyetemleges fizetési kötelezettség mellett kell a kötvényt kiálli- taniok ; az adősok aláírása a gyámpénztári kötelezvényen közjegyző vagy a bíróság által hitelesíttetik. Olvastatott az igazoló választmány jelentése a megejtett választásokról. E szerint a mikó-ujfalusi csoportban Dávid Sándor rom. kath. lelkész törv. bizottsági tagg'i való megválasztása helybenhagyatott, ellenben az angyalösi, gelenczei és peselneki csoportban a választás megsemmisittetett s uj választás napjául január 27-ike tűzetett ki ; elnökké a a peselneki csoportba Könczey Albert, a gelenczei- be Csia György, az angyalosiba Forró Pál neveztetett ki. Választatott továbbá két léavató bizottság 1883-ra ; a szentgyürgyi bizottság elnökévé gr. Nemes János, becsiekké Újvári József, Imreh Albert s Temesvári János, állatorvossá Born Lajos, — a kézdi-vásárhelyi bizottság elnökévé Domokos János, becslőkké Domokos Albert, peselneki Sólyom Ferencz s Földes Bálint, állatorvossá Tliamő András választattak meg.

A községi ügyek közül Kézdi-Vásárhely szabályrendelete sok módosításon ment keresztül, nevezetesen nem fogadta el a közgyűlés a javasolt árvaszéki előadói, városi mérnöki és alkapitányi állásokat, a két mezőőri állás sem rendszeresittetett s az ellenőr fizetése 500 írtról 400 írtra szállíttatott alá. Szita-Bodza község szabályrendelete s Nagy-Baczon erdőhasználási szabályrendelete elío- gadtatik. Bikfalva község tűzoltási szabályrendelete átdolgozás végett visszaadatik. Nagy-Borosnyó községnek a kepemegváltás felől hozott határozata tárgyalásába alaki hiba miatt a közgyűlés nem bocsátkozik. Hilib község kérése a kocsmárlási jog szabad kézből leendő kiadása végett nem fogadtatott el, a község nyilvános árverés kihirdetésére utasittatik. Nem fogadta el a közgyűlés Dalnok község kérését sem, mely szerint a korcsmajog haszonbérlőjének 111 frt 25 kr. engedtessék el, valamint Erősei községnek vadászati joga bérbe adása felől hozott határozatát sem ; ez utóbbi nyilvános árverés kihirdetésére utasittatott. Kézdi-Szentlélek és társközségei országos és heti vásár tartásának engedélyezéséért folyamodnak, a közgyűlés azonban, tekintettel Kézdi-Vásárhelyre, nem egyezik bele- Hozzájárult ellenben Léczfalva községnek az iskola segélyezése felől hozott határozatához s Nagy-Ajtá- nak a perelhetési engedély megadatott.

Hátra voltak még a magán fele к kérései és oz indítványok. Ezeket decz. 29-én tárgyalta a közgyűlés.

Indítványokat a következő bizottsági tagok tettek :

Künle József egy öttagú bizottság kiküldése tárgyában, mely tekintettel a jövő évben megejtendő általános tisztujitásra, vizsgálja át a megyei szabályrendeleteket s a mely pontok megváltoztatását esetleg szükségesnek tartja arra nézve tegyen javaslatot, s a bizottság tagjaiul az indítványozón kívül Tompa Miklós, Séra Tamás, b. Apor Gábor, Kelemen Lajos, Pünkösti Lajos és Forró Béla választattak meg.

Csia György a telekkönyvek rendezése tárgyában tett indítványt. Mellőztétik.

Tárgyalás alá kerül Gyárfás Imre indítványa, melyet az első napon tett a Kossuthhoz küldendő üdvözlő irat ügyében. Elfogad tátik s végrehajtásával az alispán bizatik meg.

Székely Gergely indítványa is most tárgyal - tátik két szolgabirói járás személyzete s egy állatorvos költségeinek felemelése tárgyában. Elfogad- tatik s Kökösy E. indítványára kimondatik, hogy még egy helyettes tiszti ügyész s egy árvaszéki ülnök állása is rendszeresittessék.

Végül Kökösy Endrének szintén az előző napon tett indítványa kerül tárgyalás alá, melynek értelmében a közgyűlés kimondja, hogy az egy körjegyzőségben egyesitett községek jegzőkönyveit a szolgabirák negyedévenkint vizsgálják át s lia oly határozatokat találnának, melyek a törvényes kellékek megtartása nélkül, a körjegyző távollétében hozattak, azokat semmisítsék meg.

A gyűlés decz ember 29-én délijén végződött.

L E V E L E K.

S.-Szemerja, 1882. decz. 30. Tisztelt szerkesztő ur !

Kimondom őszintén, hogy nagyon örvendetesen hatott rám, midőn a „Nemere“ tizenharmadik évi

uj pályafutásának követendő irányát programújában olvasám. Megkapóan hangzott nekem, hogy : a „Nemere“ ezen évfolyamát minden hatalomtól mentem, politikai czéloktól teljesen függetlenül kezdi meg, csupán a székely nép közgazdasági, társadalmi viszonyaira fordítván főfigyelmét.

Gratulálok ezen elvekhez és velem együtt sokán üdvözlik az uj programmot, mert biztosítom t. szerkesztő ur: egy ilyen irányú nyilvános közegre régen szükségünk volt, hol sok társadalmi bajoknak orvoslása kivihető az által, ha bajainkra nyíltan rámutathatunk, a nélkül, hogy ez által kítennők magunkat a veszélynek, hogy az igazságot megmondván, fejünk betörik — félvén a felsőbb befolyás közbelépésétől.

Tehát midőn szerencsét kívánok az uj irány sikeres kiviteléhez, egyszersmind fogadja el tőlem azon jó akaratú tanácsot: hogy csak törekedjék kitűzött zászlójának jelszavához hű maradni. Buzgó- ságot, kitartást a nehéz feladathoz !

Már most engedje meg t. szerkesztő ur, hogy becses lapjában községünk — vagy ha úgy tetszik, városrészünk — némely mozzanatairól egyet-mást elmondjak; hisz a „Nemere“ olvasói úgy is keveset tudnak ezen városrészszé avangirozott község társadalmi életéről, sőt többet mondok : maga Sepsi- Szentgyörgy város is, melynek pedig Szemerja egy részét képezi, annyira tájékozatlan az itteni viszonyok felől, mintha községünk valahol Szibériában volna arra kárhoztatva, hogy belsejében különbnéi- küfönb dolgok történjenek, de a külvilágba ezen eseménydus helyről semmi hir ki ne hasson, kordont húzván a határon nem ama jóakaró buzgalom hogy a visszás állapotokat azért tartsuk suttyomban, mert annak napvilágra hozatala szégyent hozna ránk, hanem az a roszindulat, mely nem akar semmit nyilvánosságra juttatni, félvén attól, hogy az intéző körök viselt dolgai ha valamikép kiderülnének, akkor még a Pilátus vize sem mossa le kezüket s egy hosszú nagyböjt „mea culpái“ sem lennének elegendők a vezeklésre.

Felveszem tehát a tollat, hogy községünk visszás állapotait a nyilvánosság előtt ecseteljem; nem ama roszindulat vezet engem erre, hogy kis községünket pellengére állítva, gúny tárgyává tegyem, h a- nem azon jóakarat, mely szerint ezen bajokat társadalmi utón, akarván gyógyittatni megvárom, hogy szóljon hozzá mindenki, a lei érdekelve van, vagy valami tanácsosai segítségre lehet.

Kis községünkben sok a baj, nagyra megy azon ügyeknek száma, melyek vagy jól, vagy rosszul — legtöbbnyire igy— elintéztetvén, „ad acta“ tétettek. De ez nincs igy rendén. Majd a szerkesztő ur becses engedelmével egyenkint elő fogom azokat a poros aktákat szedegetni s a nyilvánosság előtt kissé szellőztetni. A régi, majdnem feledésbe merült dolgokat újra feleleveníteni s a fátyolt némi titokzatos dolgokról félrevonni lesz igyekezetem, hogy tudjon meg a közönség egyet-mást a világ folyásáról s hogy legyen jóvá téve mindaz, a mi eddig nem volt a maga rendjén.

Nem régiben, de nem is csak most, megtörtént Szemerján a mester választ ás, a miről fogadni mernék, hogy e lapok olvasóinak legkisebb, de még Szentgyörgy város nagy részének is édes-kevés tudomása volt. Miért? Hát csak azért, hogy az „intéző factor ok“ mindent nagy bölcsen agyonhallgattak, a mi már is nem mutat legtisztább eljárásra; mert hát miért hallgattak? Hogy mily utón s minő eredménynyel folyt le a választás, azt egy jövő czikkemre fentartom; most — nehogy hosz- szadalmas legyek — csak egy szomorú к u r i ó z u- mot említek meg, nem annyira épületes mulatság kedvéért, hanem azért, hogy mit mond ahhoz a világ, ha kinyilvánítom, mikép Sepsi-Szemerján a karácsonyi ünnep első napján a templom i istenitisztelet helyett a templomban és azon kívül valóságos csata folyt le — a megtörtént mesterválasztás folytatásakép.

Szomorú, de tény. Kellene-e ehhez még kommentár is, hogy a nyilvánosság előtt örökre meg legyen bélyegezve községünk ? Bizony nem sok híja, hogy megvetéssel forduljanak el tőlünk azok, kik józan belátással és itélőtehctséggeí bírnak. S vájjon hol keresendő a fent érintett botrány kutforrása ? — fogja talán kérdeni valaki. Egyszerűen a pártoskodásban, a mit könnyű kitalálni, ha ismétlem, hogy ama szomorú tény folytatása volt a mesterválasztásnak.