Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-02-15 / 14. szám

láltattak volna, hanem inkább azért, mert a kitüntetésre sokan voltak méltók. De gondoskodott a parancsnokság általános jutalomról és pedig oly jutalomról, melyet eddig hasztalan remélt az egylet. Ugyanis nug. 2-án tartott üléséből 23. sz. a. egy folyamodást intézett a városi tek. képviseleti köz- közgyűlés és a tek. városi tanácshoz, kérvén ebben, hogy miután a tűzoltó-egylet működő tagjai mint ilyenek elég szolgálatot tesznek, munkában, időben és fáradságban elég áldozatot hoznak a város közönségének, minden működő tagot a városi közmunka alól mentsen lel, a megyei utmunka alól pedig saját pénztára terhére 40 kézi- és 10 igás napszámot váltson meg. A városi képviselő testület közgyűlésében ezen méltányos kérésnek helyet adva, a kért felmentést megadta, miről a parancsnokságot a t. városi tanács 2573. sz. a. értesítette. A felmentés foganatosítása végett a parancsnokság a működő tagok és megváltandók névsorát 4G. sz. a. nov. 20 án a városi tanácshoz be is terjesztette.

(Vége következik.)

A dal egyesület.

Sepsi-Szentgyörgy, 1885. febr. 12.

Van valami e földön, a mit semmi el nem ronthat: a szépnek érzete emberi keblünkben. — Ennek jelentkezését vala alkalmunk láthatni közelebbről városunkban is. A napokban ugyanis többek megbeszélése folytán B r a n d n e r Gyula hadnagy ur egy értekező gyűlésre való meghívót hordoztatott szét, mely gyűlésnek czélja egy a műkedvelő egyesület férfi dalosztályát képezendő dalegyesület alakítása volt. Hogy minden lelkesedés ragadós és ha körülöttünk másokat lelkesülve látunk , csak kevesen tudunk nyugodtan, hidegen maradni : erről ez alkalommal is meggyőződhettünk. A vasárnapra hívott gyűlésen ugyanis szép számmal jelentek meg a városi polgárok, tanítók s hivatalnokok, hol Brandner hadnagy ur mint összehívó előterjesztette inditványkép a fent jelzett óhaját, mely nagy lelkesedéssel tudomásul vétetett s elfogadtatott. Miután a jelenvoltak magukat a megalakulandó férfi dalosztály tagjaiul jelentették ki : elnök a férfi dalosztályt megalakultnak nyilvánította. Megbeszéltetett továbbá, hogy miután S.-Szentgyör- gyön ezelőtt már 4 - 5 évvel egy bizonyos társaság- alapját tette le egy alakítandó férfi dalárdának, mely meg is alakult, működött is, de jelenben szünetel : ennek elnöke Révay Lajos ur kéressék fel, hogy azon dalárdának tagjait egy gyűlésre hívja össze a végből, hogy a megalakult s ezen szünetelő két dalegylet egyesülése keresztül vitessék, mely által a már létező és még sem létező, mert nem működő dalegylet is uj életet nyerne, másfelől pe- ' dig a most szervezkedő egylet is, ez egybjolvadás által hatalmasan erősödnék. A hétfőn megtartott szervezkedő gyűlésen megjelent Révay Lajos ur is, az'onlmh az elnöksége alatti dalegyleti tagok nélkül, mert mint jelenté, az összehívást az idő rövidsége miatt lehetetlen vala eszközölnie ; lelkes szavakban ad kifejezést az eszme megpenditése fölötti örömének s szivéből óhajtja annak sikeres kivitelét, — ígéri, hogy azon dalárda tagjait rövid időn összehívja, ez ügyről őket értesíti és Ígéri, hogy gyűlés ebbeli határozatát e szervezkedő gyűléshez megktildendi. Miután e második gyűlésen is mintegy 15-en írták alá nevüket mint az egylet tágjai, a dal osztály teljes megalakulásáig is szavazás utján ideiglenes igazgatónak Nagy Géza és hasonlókép ideiglenes művezetőnek Brandner Gyula választattak meg.

Kitartást, hosszú életet kívánunk az uj egyletnek.

Jancsó Gábor.

mór, ind és persa díszítő művészeti styleknek, mig a természetetet szolgaikig másoló chinai művészet bizarr alakjait csak a XlX-ik százak ízléstelen iránya utánozza itt-ott. Egvptom lotos capítálje korántsem a természeti virág többé, hanem oly alakítás, mely a virágban jelentkező természeti törvényszerűséget követve, a lotos virágra emlékeztet. A görögök akantus levele, palmettája, s homlok- cser jpei világért sem hu képei az akantus növénynek, a.pálma levélnek, vagy a jeríchoi-loncz virág - csokraihak, mert csak a beosztás, az összenőtt levelek tömege, s a vonalak iránya emlékeztet a természeti levél vagy virágra. A conventionalis előállítás jellemzi a legjobb styleket. A természet alakjait symmetrieusan rendezve, a díszítendő tér és anyag alakjait és sajátságait, valamint az elérendő ezélt szigorúan szemmel tartva, szabad csak a természetből mentenünk: mit is stylizálásnak nevezünk.

Uy irányú felhasználása a természetnek, különösen a növény világnak: fővonása a magyar stylnek. Festett vagy hímzett termékeinken szigorú következetességgel keresztül van vive a symmetricus mértani elrendezés. Az előállított alakok a természeti állat- vagy virágnak nem hű utánzatai, mert csak körvonalait adják minden domboritási törekvés és árnyék nélkül, színét is a hangulat követelményei in ni a természeti szilihez alkalmazva. E jelleg a tiszta renaissance-kori termékeken ép úgy észlelhető, mint a barokk- és ezopf-kori, talán gobelint utánozni akaró lestett hátú virágos székeken, fa-kanapék-, ládák- és fogasokon.

Műkedvelői előadás.

Réty, 1883. február 11.

A múlt este élvezetes időtöltésben részesültünk Nagy-Borosnyón ; daczára annak, hogy ma böjti urvacsora-osztás van, igen nagy számú gyülekezet osztozott az estély által nyújtott élvezetben.

Egy műkedvelő társaság előadta a „Kintornás család“ népszínművet a községház nagytermében, melyről szóló tudósításom két irányra vonatkozik :. elsőbben a színpadra, másodszor az előadásra.

A színpad felállítása és költséget nem kímélő díszítése akármely vándorszínész társaság becsületére válott volna ; látszott abban a műkedvelő társaság ízlése, a nagyszámú közönség megelégedése nyilvánult a színpad felállítása és díszítése felett. Kár lenne, ha az olyan nagy költséggel és csínnal felállított színpad és dekoráczió csak ezen egy alkalomra szolgált volna.

A mi az előadást illeti, általában mind jól adták szerepeiket, különösen a főbb szerepek személyesi- tői ; még pedig Pergő Gerzson szerepében Barabás Albert természetes hangjával és előadásával a nagy közönség megelégedését megnyerte; .luczika szerepét Cserei Róza igen jól játszta, bár az énekben több gyakorlottság nem ártana. Bimbó Mártonná szerepébe özv. Izsák Józaefué egészen beletalálta magát. Bimbó Laezit Nagy Imre mind énekben, mind előadásban jól személyesbe ; Kötő Károly szerepében Kis íjászlóval is meg voltunk elégedve Dáma Náczi szerepét Barabás Antal kitünőleg, igazán potya fiskális affektáczióval játszta. A kintornás leány Mari szerepe Barabás Albertné kezében meghatóan sikerült ; szép hangja, kedves alakja előadását érzékenynyé tette. Samu molnárinas szerepében Földes Géza elég jól játszott, leszámítva túlzásait.

Általában az egész játék sikerült, még a mellékszerepek is mind igyekezettel és műértelemmel voltak betanul va . és adva. Sokszor láttunk vándorszínész társaságot, mely némely darabot csak eltorzított ; a nagyborosnyói műkedvelői társaság elég gondot fordított arra, hogy a darab előadása jól sikerüljön, összevágó legyen.

A nagyszámú néző közönség igen meg volt elégedve, mert nem is képzelte, hogy dillettánsok. műkedvelők, kik között egy színész sem volt, ki utasítsa, tanítsa, annyi műértcímet és Ízlést fejtsenek J ki. A közönség nagy számáról tanúskodik a bevétel, mely volt 215 frfc, a költség 90—-100 írt között áll, úgy hogy a tiszta jövedelem 120 írt.

A színi előadás után íánezvigalom is volt ugyanott a nagyteremben. C7 , 7 1.

Kisantal Sámuel.

YKUVKS П1ККК.

Halálozás Pótsa .József .főispán urat nagy csapás érte. Édes anyját, özv. Jlatolykai Pótsa Pálné szül. esik-szentmártoni Szabó Karolina asszonyt hosszas betegeskedés után kedden délután elragadta tele a halál. A kiadott gyászjelentés igy hangzik

Hatolykai Pótsa József, Iláromszékmegye főispánja, neje Pótsa. Mária, gyermekeik Bertalan, Pál, Erzsiké, János; anyja testvére csik-szentmártoni Szabó Lajos, nyugalmazott udvari tanácsos, ennek neje zabolai gróf Mikes Zsófia ; gyermekeik : Lajos, Béla, József, nemkülönben atyja testvérei : Pótsa János, nyugalmazott cs. kir. székely huszárőrnagy, neje szent- katolnai Cseh Zsuzsanna és gyermekeik ; Pótsa Ferencz ; néhai Pótsa Farkas gyermekei ; néhai Pótsa Veronika hr. Rauher Károlyné gyermekei; néhai Pótsa Lázár fia Gyula; ennek neje és gyermekei, úgy számos rokonok nevében fájdalommal jelenti a legjobb édesanya, nagyanya, testvér, sógornő és nagynéne özv. Hatolykai Pótsa Pálné osikszentmártoni Szabó Karolinának élete 76-ik, özvegységének 38-ik évében végelgyengülés folytán f. hó 13-án d. и 4 órakor bekövetkezett gyászos halálát. A megboldogultnak hűlt tetemei f. Ló 14-én

A renaissance minden pházisa felismerhető faoltáraink, festett menyezeteink s bútorzatunkon a beosztás és elrendezésben ; de a részletek díszítésében a fő jellemvonás: a stylizált virágok olyannyira kizárólagos alkalmazása, hogy a levél nagyon mellékes, csak kisegítő, ürtöltő; az állatalakok és virágcserepek, vagy vázák pedig ritkán használtatnak. Az általam lerajzolt 360—70 magyar díszítési motívumon csak 15 váza, 11 madár s 6 állat (szarvas, kecske, oroszlán) alak fordul elő ; holott a legegyszerűbb díszítésen is legalább bárom virág található.

Eme sajátsága a magyar díszítési modornak,, hogy fő díszítési elemét a virágok teszik, persa és indiai rokonságra utal ; bár a szárak menete s azok szembeötlő, virágok meg levelek által el nem fedett, s meg nem szakított megjelenése : renaissance vonás. A persa és indiai diszitő styl nem a vonalak kellemes hajlása s voluták sora által hat, mint a renaissance: hanem virágok és levelek egyensu- lyu elosztása által, eltekintve a szinpompától és a száraknak szintén meglevő kellemes hajtásától. A kelettel rokon tulajdonság a virágok kiváló szereplése: népsajátság, ősi vonása a magyaroknak s minden emlékeinken követhető; mig a renaissance elrendezés, a meg nem szakított voluták s talán az élénkítő állat-alakok is, idegen befolyás, mondhatnám tanulságunk következményei.

(Folytatása, következik.)

Sepsi-Szentgyörgyöu 629. sz. a. lakásán déli 12 órakor a r« kath. vallás szertartása szerint koporsóba tétetnek; 15-én d. e. 10 órakor beszenteltetnek s déli 12 órakor Földvárra indítva, vasúton szállíttatnak Szász-Dányánba. hol férje és gyermekei porai mellé örök nyugalomra fognak elhelyeztetni. — Leikéért az engesztelő szent mise áldozatok folyó hó 21-én Sepsi-Szentgyörgvön, Szárazpatakon és A boafal v'án fognak a Mindenhatónak bemutattatok Élete, mely kedves férje és szeretett gyermekei elvesztésével annyi megpróbáltatásnak vala kitéve, alig egy évvel ezelőtt elhunyt kedves leánya halála által megtörve, mindazonáltal a szent vallás erejében nyugvó bizalommal, csendesen múlt ki szerettei ölelő karjai között. — Béke és áldás lengjen porai felett ! És az elenvészhetetlen világosság ténveskedjék neki !

Felhívás. A sepsi-szentgyörgyi műkedvelők egyesületének dalosztálya részéről tisztelettel felbivatnak mindazok, kik az ügy iránt érdeklődnek és »agukban tehetséget éreznek, hogy folyó ér február hó 17-éig alólirt igazgatónál vagy műkedvelőnél aláírás végett jelentkezenelc. Egyúttal a fennirt napon a gyakorlatok is megkezdetnek. S.-Szentgyörgyön, 1883. év február 14. Nagy Géza, ideiglenes igazgató. Brandner Gyula, ideigl. művezető.

TüZ.. Vasárnap estefelé Brassóban Bányai és társa kereskedésében tűz ütött ki. A boltban levő nagy értékre rugó árukat nem lehetett megmenteni, a tűz további terjedését azonban sikerült a tűzoltók fáradozásainak meggátolni.

Megégett. Borzasztó haláleset hírét vesszük Al- Csernátonból. Csiky Dénesné asszony, Csiky József és Endre ügyvédek, Csiky Lázár volt szolgabiró és Csiky Károly mike8zá8zi vasúti állomásfőnök édes anyja szombaton reggel megégett. Mikép történt a szerencsétlenség: nem lehet tudni. Mire a szerencsétlen asszony jajgatására az ajtót betörték: egészen össze égett; borzasztó kínjainak este felé a halál vetett véget.

Még egyszer a brassói csárdás. Egyik olvasónktól, ki a történeti hűségnek barátja, a következő sorokat kaptuk: A „Nemere“ 10-ik számában „a brassói katli. nőegylet bálja“ czimü közleményben az mondatik, hogy Döpfner cs. kir. ezredes ezen szavakat hangoztatta volna a bál alkalmával : „csárdás wird nicht wiederholt.“ Értesülésünk szerint a nemes ezredes ur a szép szavakat igy mondta,': „Csándrás wird nicht wiederholt!“ Ha az esetleg sajtóhiba lett volna, kérjük kiigazítani.

Politikai párbaj. Pisztolypárbaj volt pénteken délután Herman Ottó és Szalay Imre országgyűlési képviselők közt. A. párbajra Hermannak egy Madarász Jenő előtt tett megjegyzése adott okot, melyben Szalai felől azt nyilatkoztatta ki, hogy nem tartja ; gentlemannek, mert hazudott. Csütörtökön délután Szalai Ilermant e szavaiért Isák Dezső és Hentaller Lajos képviselők által kihivatta. Herman elfogadta a kihívást és segédeiül Hóitsy Pál és Prónay Gábor képviselőket nevezte meg, a kiket azzal a megjegyzéssel kért fel az ügy elintézésére, hogy kiáll ugyan, de lovaglás elégtételt nem ad, tekintettel a körben előfordult esetre, a melynek következtében Szálainak őt akkor kellett volna kihívni. Herman Ottó egyúttal ugyancsak Hoitsy és Prónay által kibivatta Madarász Jenőt is, azért, mert másoknak elbeszélte azt, a mitől szerdán este négy szem közt beszélgettek. Herman és Szalai megbízottai szombaton délelőtt találkoztak az országháziján. Herman megbízottai kardot ajánlottak, Szálaié pedig pisztolyt. Herman segédei ekkor vitört kívántak, de Szalai segédei nem fogadták el e Magyarországban szokatlan fegyvernemet. Miután a két lél segédei a fegyverválasztásra nézve megegyezni nem tudtak, abban állapodtak meg, hogy választott bíróságra bízzák a kérdés eldöntését. E választott bíróságba Herman Ottó részéről Lits Gyula s Győry Elek, — Szalai részéről Szeni- czey Ödön és Szentiványi Árpád képviselőket választották, kik elnökül Somssich Pált kérve fel, rögtön összeültek tanácskozásra. A választott bíróság azon a párbajoknál elvi fontossággal biró határozatot hozta, hogy a súlyos feltételek mellett vívott párbajnál a vitőrre való felebbezésnek nincs helye, — s igy a pisztolyban állapodott meg. A négy segéd ekkor újabb értekezletet tartott a párbaj feltételei felől, mely alkalommal Hentaller azt indítványozta, hogy a felek addig lőjjenek, mig egyik fél "találva nem lesz. Ezt nem fogadták el, hanem bárom lövésben állapodtak meg, 25 lépés távolsággal, öt-öt lépés előremenéssel, 30 másodpereznyi czé|( zás mellett. A képviselőház ülése bevégeztével, orvosokul magokhoz véve dr. Antal Gézát és dr. Szé- nássy Sándort, a felekkel együtt kikocsiztak a káposztásmegyeri batárba. Úgy Szalai, mint Herman az adott jelre rögtön mindaketten megtették az öt lépést s igy 15 lépésnyi távolságban állottak egymástól. Merman Ottó leeresztette pisztolyának ka kasát, s a pisztolyt megfordítva csövénél fogta meg s a föld felé tartotta. Prónay Gábor báró számította az időt, s adott jelt zsebkendőjével, hogy mikor telik le a lövésre kitűzött idő. Szalai Imre a 15-ik másodpercznél ezélzott s a 25-ik másodpercz- nél kilőtte pisztolyát, de nem talált, noha jól ezélzott. Golyója a féloldalt álló Hermannak melle előtt mintegy 5—0 hüvelyknyire mehetett el. Herman arczában érezte a lövés szélcsapását. Herman nem lőtt, miközben Prónay is intett zsebkendőjével, hogy a 3o másodpercz letelt. Következett volna a i második golyóvá!tűs. Herman a segédekhez fordult