Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-12-20 / 102. szám
408 Érzékeny öngyilkos. Egy szegény ember, ki megunta az életet s főkép a nyomort, elhatározta, hogy véget vet mindkettőnek. Két golyót röpít testébe, de élve maradt. Egy szomszédházba szállították, hol csakhamar sebész kereste fel és ápolása alá vette. Sietségében elfelejtette betenni az ajtót, mire a sebesült öngyilkosjelölt nyögve mondá: „Orvos ur, kérem szépen, tegye be az ajtót, mert nagyon félek a léghuzamtól.“ Udvarias gyermek. A kis Arthur egy előkelő családnál volt meghiva, s hazajövet kérdezé mamája: „Nos Arthur, jól viselted magad és udvarias voltál a kis Ferivel?“ — Arthur: Igenis mama, még önöztem is. —- Mama. Az nem volt szükséges . . . hiszen Feri veled egykorú. — Arthur: Oh, csakhogy azt is mondtam ám neki, hogy „ö n ö к ö r. “ Irodalom Nincs tán általánosb panasz, mint az, mit a szülők, nevelők s mindazok évenkint karácsony előtt emelnek, kik gyermekeiknek kedélyképző ajándékot akarnak nyújtani. Olvasóink közt is alig lesznek, kik ily alkalmaknál zavarba ne jönnének az iránt, mit adjanak szeretteiknek. Ennek tulajdonítható, ha hazánkban máig is a karácsonyi gyermekajándékok legnagyobb részét játékszerek képezik, milyeneknek a gyermek ma örül, hogy holnap közönyösen eldobja, s melyek kedélyére minden üdvös hatás nélkül maradnak Es ez baj ! Mert nem szenvedhet kétséget, hogy ezeknél sokkal alkalmasabbak az ifjúsági iratok mik mulattatva oktatnak, melynek olvasásánál érdekfeszülve tanulja meg a gyermek a könyveket, szeretni. Pedig ez magában nagy előny, ha meggondoljuk, hogy gyermekeink az iskolában még mindig sokat tanulnak, hogy később sokat felejtsenek. Tankönyveink nem kis része még mindig olyan, hogy nem csak nem keltenek érdeket, de otykor megölik a gyermekben az olvasási kedvet, holott ez oly üdvös irodalmunkra és ^társadalmi'^művelődésünkre egyaránt. Mily mindennapi hazánkban a panasz, hogy közönségünk nem vesz könyvet, hogy közönynyel viseltetik a legkiválóbb irodalmi termékek iránt ^fiatalságunk közt találunk akárhányat, kik könyvet soha sem olvasnak, csupán azok rövidke bírálatait a lapokban. Ámde elég nekik, hogy társaságban irodalmi tájékozottságot fitogtassanak, pálczát törjenek irók s könyveik felett, szajkó módra utáncse- vegve egyesek nézeteit, véleményét. Pedig ennek nem legutolsó sorban magunk vagyunk okai; miért nem tanítottuk meg őket jobban érdeklődni? De messze vezetne erről még többet mondani. A baj megvan, orvoslása tán első sorban gyermek- irodalmunk emelése által eszközölhető. Felismerte ezt a bold. Eötvös József, midőn évek előtt ifjúsági könyvtár kiadását pártolá. Azonban azóta vele együtt mondhatni elszenderült ez is a nélkül, hogy más vállalat lépett volna nyomába; s meglevő pár gyermekkönyvünk még nem tesz irodalmat, de különösen nem ajándék-irodalmat,“ mert épen nem olcsó áruk s meglehetősen pongyola ruhájuk alig teszi őket alkalmassá ünnepi ajándéknak tetszetősb körökben (legyen bár tartalmuk jó) és igy ezek még mindig más tárgyat keresnek e czélra, ha nem akarnak nyúlni a külföld termékeihez. Nagy nyereségnek mondható tehát, ha a Tettey- féle kiadóhivatal, mely 3 év előtt kiadta az azóta gyermekeinknél nagykedveltsógü „Csudavilág“ cziinű regekönyvet, ismét egy uj gyermekkönyvet hoz a pi- aczra, mely ennek méltó párja s a mely kétségtelenül ép oly kedves lesz; amilyen ma már a „Csudavilág“, melyet ott találunk minden magyar család gyermekszobájában. E második könyv, mely ugyan oly szép kiállításban, 4 színes képpel és 70 famet- szetü illusztráczióval megjelent: „Ezeregy éj. Napkeleti regék gyöngyei“ átdolgozva, úgy a mint annak a magyar gyermekvilág részére áidolgozva lennie kell. A kelet ragyogó mesevilága, mely oly megkapó fantáziával tárja olvasója elé a büveső tarka látványosságát, mégis mély tanulságnak folytonos kutforrása, melyből a nyűgöt ivói mindenha busásan merítettek. E gazdag kincset föltárni gyermekeink előtt hálás feladat volt a szerző Kardos I álnak, ki már Csudavilágával mutatta meg, hogy el tudja találni, mi, hogyan és mennyiben való a gjelmeknek, hogy mulatva ismerje meg az igazságot s vonja ki a tanulságot. Mi csak szerencsét kívánunk a kiadónak, hogy köziebGcsátotta Kardos Pál „Ezer egy éj“-ét, elnevezve azt az „Arany Könyvtár“ második kötetének, mert csakugyan arany könyvtárnak lesz nevezhető az a vállalat, mely oly könyveket foglal magában, minők a „Csudavilág“ és az „Ezeregy éj.“ A könyv díszes kötésben aránylag olcsó : ára 2 frt. „Gazdák Kalauza“ czim alatt életrevaló praktikus vállalatot indit meg a „Földmivelési Érdekeink“ szerkesztősége, egy uj mezőgazdasági hetilapot adván ki 1884. január 1-vel, mely a mezőgazdaság összes forgalmának szolgálatába áll és a gazdát mint üzletembert kivánja tájékoztatni, őt üzleti érdekei képviseletében, főbb termelési czikkeinek elárusitásában, főleg pedig gazdasági szükségleteinek fedezésére megindítandó bevásárlásaiban támogatná az által, bogy a legnagyobb körültekintést nynjtja a mezőgazdasági üzlettel kapcsoiato* vagy azzal összefüggő minden irányban és vonatkozásokban. A „Gazdák Kalauzáénak programnija. melyet a vállalatot megindító szaklap szerkesztősége hozzánk is beküldött, élénk tanúságot tesz arról, bogy a praxis igényei s a gazdának mint üMetembernek helyzete, valamint a mezőgazdasági üzlet élénkítésére alkalmas módok tekintetében a sserkesztők teljesen gyakorlati irányt tűztek ki maguk elé, s hogy e lap a termelés érdekeinek szempontjából és annak képviseletében hasznosan fog közreműködhetni, midőn többek között arra törekszik, bogy a gazda üzleti szellemét tejleszsze, őt az üzleti világban körültekintővé, tájékozottá, otthonossá és igy urává tegye ama gyakorlati, vállalkozó és törekvő iránynak, melyben hatalmas versenytársaink: az amerikai gazdák is haladnak. A „Gazdák Kalauza“ a mezőgazdasági termelés jövedelmezőbbé tételére és minél jobb értékesítésére irányuló törekvést is élénken támogatni akarja s e részt ama helyes meggyőződésből indul ki, hogy a termelés és az arra befolyással levő műszaki ipari tevékenység terén szakadatlan lánczolatban egymást követő találmányok és javiiá-mk megismerésében, elsajátításában és a viszonyainknak megfelelő újítások hasznukra való forditásábau az előremenetelnek és főként a versenyképességnek egyik leghathitósabb tényezője rejlik, s ez alapon jelszava az, hogy az előretörekvést, javítást nemesítést és tökéletesedést a mezőgazdasági termelée körében terjeszsze. A „Gazdák Kalauza“ a gazdának mint fogyasztónak tájékoztatására is igen czélszerü irányt illetőleg tevékenységi kört fog fölemelni, és a mi a legnagyobb figyelmet érdemli: a mező- gazdasági forgalom közvetítésével maga is foglalkozni kíván з a kereslet és kínálat szolgálatának szentelt rovataiban nemcsak a kínálat folytonos nyilvántartását, hanem a keresletnek a kínálathoz való hozzávezetését illetőleg előkészítését is bevonni akarja. Mi azt löszük, hogy a „Gazdák Kalauza“ rain- denekfölött gyakorlati hasznosságát akkor, ha magára vállalt feladatkörét híven betölti, mezőgazdaságunk érdekeiben igen sikeresen (érvényesítheti s felhívjuk az érdeklődők figyelmét c lapnak a f. hó 20-áu megjelent mutatványszámára, melyot a szerkesztőség (Budapest, VIII. Hunyady-utcza 33.) kívánatra bárkinek készséggel megküld. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. decz. 14-én. Magyar aranyjáradék 6*/» ..................................................120.35 Magyar vasnti kölcsön..........................................................87.65 Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . 85 25 Magyar keleti vasnti államkötvény, II. kibocsátás . 1.S0.— Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 91.75 Magyar fóldtebermentesitési kötvény............................113.— Magyar földteherment. kötvény záradékkal ... 96 75 Temes-bánáti foldteherineutesitési kötvéuy . . . lOu.50 Temes-bánáti fóldteberment. kötvény záradékkal . . 99.75 Erdélyi földtehermentesitési kötvény............................ 99 5u H orvát-szlavon fóldtebermentesitési kötvény . . . 100.— Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény...................................99.75 Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön.............................100.— Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy..............................97.— Osztrák járadék papírban............................................114 56 Osz trák járadék ezüstben....................................... 110.50 O sztrák járadék aranyban...................................................99.60 18 60-iki osztrák államsorsjegyek........................................79.60 Osz trák-magyar bankrészvény..............................................98.50 M agyar hitelbank-részvény..................................................134.— Osztrák hitelintézet-részvény ....... . 835.— Ezüst........................................................................ . — Cs. és kir. arany.............................................................. 6.79 20 frankos arany (Napoleoud’or).................................. 9.59 Német birodalmi márka . . ,.........................................59.25 London........................................................................................120.85 Magyar aranyjáradék 4*/0....................................................88.45 Magyar papirjáradék 6°/t....................................................85.60 Felelős szerkesztő : Nagy Géza. Búza Rozs Árpa Zab Kása . • Borsó . . Lencse Fuszulyka P i a c z i árak Szentgyörgyön, 1883. deczember 10-én. I legszebb . ......................7.— 1 közepes . : . . . 6.— I vegyes . . . ......................—.— 1 legszebb . ......................4.40 J közepes ......................—.— 1 legszebb . . ......................3.50 I közepes . • ......................—.— \ legszebb . ......................2.60 J közepes . . ......................—.— . búza . • . . ......................4.40 Lenmag . • {Burgonya fc* f Marhahús M I Disznólms J Juhhús ■ { Faggyú (friss) 66 Kiadótulajdonos : Bernstein Márk. Sz. 961. f. i. Pályázati hirdetés. Felhivatnak mindazok, kik a legközelebb megtartandó tisztujitásnál választás utján betöltendő tiszti állások valamelyikére pályázni óhajtanak — az 1870. évi XLII. és 1888. évi I. törv.-czikk szerinti minősítést igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kéréseiket folyó évi deczemhei* hó 19-óu déli 12 óráig hozzám benyújtani. S.-Szentgyörgy, 1883. decz. 7-én. Pótea József, Hároraszókmegye főispánja. Ny. Bernstein Máknál S.-Szentgyörgyön.
