Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-12-09 / 99. szám
idején mind a községek neveivel, mind pedig a felhozott egyének megnevezésével is szives készséggel s nyugodt lelkiismerettel szolgáhindok. A mit pedig a különböző jellegű iskolákról indokolva elmondottam, mind a kimutatás megczáfolhatatlan tényei, mind pedig saját egyéni meggyőződésem raePett állhatatosan megmaradok addig, mig S. ur — vagy bárki más — okokkal, érvekkel jobb véleményre nem terel. A statisztika adatait pedig sem ön, sem más meg nem döntheti. Ellenben az egyéni meggyőződés fegyerét azonnal lerakom; de okot, érvet — és pedig teljesen meggyőzőeket — egész tisztelettel instálok. Sinceritas ur hivatkozik* a „Nemere“ 315. és 320. lapjain elmondottakra. Tessék csak elolvasni még egyszer, de figyelmesebben ! Tessék csak az indokokat komolyan megítélni — ott az egyéni meggyőződés kifejezése van ; de jó szerződés mellett nincs kizárva onnan az állami iskola szervezhetése sem. Tán csak nem akar S. ur reám vélemény és meggyőződés ellenében pressziót gyakorolni ? Legyen ön boldog s üdvözítse saját hite s meggyőződése, de az enyémnek — indokok nélkül — kikérem, hagyjon békét ! S. urnák a tulajdonjog szentségéről nagyon hozzája illő félszeg és ferde fogalma van, midőn mást indokolatlanul eképen gyanúsít : „a mi az enyém, az az enyém s a mi tied, az is legyen az enyém.“ No ezt a szerencsétlen elvet, ha már hirdette, legalább soha ne kövesse ! En legalább őszintén mondhatom soha nem követtem, ha nem hiszi, tessék cselekedeteim után tudakozódni ! Hanem hogy S. ur minden alapos szerződés nélkül derűre-borúra, fejetlen-lábatlan szeretne látni községi vagy tán állami iskolát: az méltatlan, s több állításaiból gyanítható. Pedig ilyenek a 10 faluban tudtommal még eddig sehol sem léteztek más tanfelügyelő alatt. S. ur, kár oly szerfelett henczegni. Lassan a testtel, mert könnyen rossz lehet a végei Az iskolákkal s ezeknek tanítóival, ha van az államnak érdeke: akkor bizonyára van a polgári községnek s az egyháznak is! Ha az államnak jó hazafiakra, törvényt tisztelő, értelmes, munkás, becsületes honpolgárokra van szüksége : bizonyára a községeknek s egyházaknak is csak ilyenekre vau szüksége. Ha a közjövedelmek nélküli 10 falu s ennek hitközségei szegények : kötelessége az államnak, községnek, egyháznak karöltve előmozdítani a népnevelést. Libertás. (Vége következik.) Az 1848—49-iki szabadságharczban elesett liáromszéki honvédek névsora. (Folytatás.) Vi. Bereczk város Balog János és Balog Antal (testvérek), székely önkéntes honvédek, elestek 1849-ben a dévai várban a fölvetéskor. Egyed Eerencz, székely közvitéz, elesett 1849-ben a tömösi csatatéren az oroszok bejövetelekor. Finta István, székely káplár, elesett 1848-ban a horvátokkal való csatában Magyarországon. Kovács Gergely, székely közvitéz, elesett 1849- ben a szebeni csatában. Bara József, honvéd hadnagy, elesett 1849-ben a szebeni csatatéren. Magdo Antal, honvéd hadnagy, elesett 1850 ben Agramiban. Darvas János, Lungots Mihály, Istók György, Tóth György, Hosszú Eerencz, Klára Antal, Fejér Imre, Tréfás József, Fejér Ferencz, Kovács Pál Fermiez, Sarány József, Szentmiklósi Lajos (József fia), Lázár János, székely honvéd közvitézek, elestek a szebeni csatatéren 1849 ben. Gábor Áron, tüzér őrnagy, elesett 1849-ben Uzon és Kökös között muszka ágyúgolyó által találva. Kováts István, székely honvéd tizedes, elesett 1848- ban az erkédi csatatéren. Réthi István, székely honvéd közvitéz, elesett a dévai várban, 1849-ben. Farkas József, gyalog honvédkáplár, elesett 1849 január 11 én a szebeni csatatéren. Benkes Elek, honvéd ácsmester, elesett a szebeni csatában 1849 ben. Csudorkó István, székely honvéd közvitéz, elesett 1849- ben a burgói csatában. Lungots József, székely közvitéz, elesett 1849-ben a szebeni csatatéren. (Folytatása következik.) VEGYES HÍREK. Háromszék Jokainénak. A csütörtöki közgyűlés, melyről részletes közleményt lapunk jövő számában fogunk hozni, Székely Gergely indítványára általános és lelkes éljenzések közt elhatározta, hogy Jókainé 50 éves jubileuma alkalmából a megye fel- iratilag fejezze ki a művésznő iránti tiszteletét és háláját. Az indítványozó lelkes beszédében kiemelte, hogy a színművészet mily nagy missziót teljesített a magyar nemzeti művelődés fejlesztésénél. E misszió teljesítésében előkelő részt vett Jókainé, Laborfalvi Benke Róza is. A nagy művésznő háromszéki család ivadéka, ki az általános nemzeti nagy czélok mellett minden időben hőn érzett szülőföldje iránt. A művésznő férje, a legnagyobb magyar író, megyénk egyik kerületének képviselője. Sokszoros oka van tehát Háromszéknek, hogy hozzá járuljon az ünnepelt művésznő 50 éves jubileuma alkalmával azon számtalan üdvözletekhez, melyek az ország minden részéből felhangzottak. Meghívó. A s.-szentgyörgyi jótékonyczélu nőegylet 1883. deczember 8-án, szombaton, a sepsiszentgyörgyi ref. templom kijavítására filléres- j télyt rendez. Műsorozat: 1) Nyitány a helybeli zenekar által. 2) „Elhagyjuk nemsokára“, „Be- nyovszky“ czimü operából Doppler F.-től, zeneki- sérettel; Népdalegyveleg, zenekisérettel énekli a helybeli polg. leányiskola énekkara. 3) „Szeged ünnepén“ , irta Szabados János, a) Gyászoló Szeged: Bogdán Andor ur. b) A vigasztaló részvét: Vájná Miklós ur. c) A hálaadó Szeged: Bogdán Blanka k. a. 4) „Nefelejts“, kettős dalJ/.enekisérettel ; éneklik Kelemen Lajosné úrasszony és Zathureczky Viola k. a. 5) Czupász ! irta és felolvassa Malik József ur. 6) „A czigányfiu északon“, Rpissingertől, és Nápolyi tánczdal, zenekisérettel énekli a helybeli polg. leányiskola énekkara. 7) Tombola. 8. Táncz. A jótékony czél iránt való tekintetből legyen szabad remélnünk, hogy a t. közönség tömeges látogatásával hozzájárul a jó ügy támogatásához. Fe- liilfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtatványoztatnak. Belépti dij 20 kr; egy tóm bolajegy ára 10 kr. Kezdete 7 órakor. A nőegylet választmánya megbízásából: id. Császár Bálintné, Révay Lajosné, háziasszonyok. Székely ház az 1885 ik évi budapesti kiállításon. A „Kiállítási Kalauz“ szerkesztőjének, Ráth Károly- nak a Székelyföldön közelebb tett tanulmányi útja alkalmával megpendített külön kiállítási pavillon már legközelebb be fog jelentetni. Czélja lesz egyfelől a székely lakházat s annak berendezését teljes eredetiségében híven feltüntetni, másfelől pedig a Székelyföld háziiparczikkeinek kiállítási s egyszersmind eladási csarnokul is szolgálni. Az ősi ga- lambbugos kapuval ellátott székely ház részletes tervei a bejelentés czéljából már elkészültek s a vidékbeli érdekelt köröknek kilátásba helyezett hathatós közreműködése remélni engedi a kezdeményezés teljes sikerét, különösen abban a tekintetben, hogy a Székelyföld házi iparának sok eredetiségét feltüntető s több ágaiban (különösen ami az agyagipart illeti) csak kevéssé ismert czikkei állandó hazai piaczot találjanak. A f. hó 15-én rendezendő dalestély műsorozata: 1) „Dalra“, W.-tól ; előadja a helybeli dalkör. 2) „A felöltő“, a leghíresebb íranczia magánbeszédek egyike ; előadja Jancsó Gábor ur. 3) „Népdal-egyveleg“, előadja a helybeli dalkör. 4) Szavalat, dr. Szász Istvánné úrasszony által előadva. 5) „Takarodó“, Erkel F.-től ; előadja a dalkör, zongorán kiséri Bogdán Andor ur. 5) „Költő és paraszt“, Soupe tói ; zongorán 6 kézre előadják : Bogdán Blanka és Mari kisasszonyok, Bogdán Andor ur. 7) „Induló“, Goll J.-tól ; előadja a dalkör. 8) Táncz. — Belépti jegyek ezen estélyre előre válthatók ifj. Fejér Gergely ur kereskedésében. A rendező bizottság. Szotyori József, kézdi-vásárhelyi kir. telekkönyvi igazgató — mint a „Gyorsírászati Lapok“ közli — a kantai róm. kath. algimnáziumban gyorsirás-tan- folyamot nyitott, melyben 46 tanulónak tanítja nagy buzgalommal a gyorsírás művészetét a nevezett telekkönyvi igazgató ur, ki a „Székelyföld“ számára is szokott egyes tárgyalásokról gyorsírói felvételeket eszközölni, s ki a gyorsíró közönség előtt úgy ismeretes, mint aki a jelenlegi 134 gyorsirás-tanár közt annak idején legelőször tette volt le a vizsgálatot s nyerte az első diplomát e szakmából. Mondani sem kell, hogy mint gyorsirás-tanárt az uj téren nagy örömmel üdvözlik Szotyori urat s működéséhez sok szép reményt fűznek a „Gy. L.“, honnan ez adatot kaptuk. Meghívó. A „Székely művelődési és közgazdasági egylet“ marosvidéki közgyűlésére, mely a vidéki tagok megjelenhetésére tekintettel, deczember hő első csütörtökének, deczember 6-ikának délutánjára, délután 4 órára tűzetett ki s Maros-Vásárhelyit a városi tanácsház nagytermében fog megtartatni, az egylet maros-vásárhelyi és Maros-Tordamegyében lakó összes tagjai tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai : 1) Elnöki megnyitó beszéd. 2) Jegyzői jelentés. 3) Pénztárnoki jelentés. 4. A jövő évi költségvetés megállapítása. 5) A választmány megválasztása. G. Indítványok. Maros-Vásárhelytt, 1883. november 2G án. Báró Apór Károly, elnök. Sándor Kálmán, jegyző. Egészségi szempontból . . • Bécsben fejcsóválva állítanak egymás mellé három hirt, mely a trónörököspár köréből szivárgott ki. 1. Nostitz grófnő egészségi szompontből visszavonult Stefánia trónörökösné udvartartásából. — 2. Waldstein grófnő udvarhölgy nemsokára szintén egészségi szempontból vonul vissza. Es 3. Rövid idő múlva maga a trónörökös pár vonul vissza egészségi szempontból Luxemburgba, s azt mondják, hogy Prága helyett Budapestre teszi át a fenséges pár állandó udvarát. A Budavár visszafoglalásának kétszázados évfordulója alkalmából rendezendő ünnepély tervének elkészítésére a főv. köpzőmüvészeti bizottság albizottságot küldött ki, mely ma Gerlóczy Károly alpolgármester elnöklete alatt tanácskozott s a program- met a következőleg állapította meg: A főváros által rendezendő ünnepélyességek 1886. szeptember 1-én kezdődjenek. Ekkor a történelmi társulat tart ünnepies közgyűlést, a melyen az elDöki megnyitón kívül alkalmi emlékbeszédek lesznek. Szeptember 2-án ünnepies isteni tisztelet lesz a Mátyás- templomban, ennek végeztével pedig lelepleztetik a Budavára alkalmas pontján elhelyezendő emléktábla. Ez az ünnepély a főváros nevében nyittatik meg s a főv. törvényhatóság egy tagja fog a táblánál emlékbeszédet tartani. Szeptember 3-án a főv. törvényhatóság ünnepélyes közgyűlése tartatik, mely alkalommal az elnöki megnyitó után leleplezik Lo- tharingiai Károly és Petneliázy arczképét, vagy mellszobrait, emlékbeszédek kíséretében. Itt fog történni a megiratandó monográfia, és emlékérmek bemutatása is. A közgyűlés után diszebéd lesz, a mely nem hivatalosan adatik, hanem aláírások utján. Szeptember S-án népünnep lesz a városligetben s ha társadalmi utón sikerül diszmenetet rendezni, ez is akkor tartatik meg. Mindezeket a dolgokat magába öleli szélesebb keretéve1 a történelmi kiállítás, mely a bécsi mintájára fog rendeztetni a főváros által. Ez kezdődik majd 1886. augusztus 15-én és tart október 31-ig. Az albizottság a programra tervét iiyképen gondolná megállapitandónak. Megbüntetett halott. Egy gazdag divatárus a múlt héten Würzburgban meghalt s mintegy 4 millió vagyont hagyott hátra. Az éles szemű adóhivatal az örökség rendezésénél észre vette, hogy a megboldogult sokkal csekélyebb jövedelmet vallott be, mint a mennyi valósággal befolyt s ezért a hátralékos adó lefizetésére s a megállapított kulcs szerint 200 márka büntetésre ítélte a megboldogultat. A büntetést természetesen az örökösök érzik meg. A „Piros bugyelláris“ meséje. Az igazi népszínművek meséje gyakran lejátszódik a népéletben. Az a történet, melynek hire érkezett Pusztaszerről, egészen a „Piros bugyelláris“ meséje, csupán a vége más. Fehér János telkes gazda öreg számadójának gyönyörű Juliskáját megszerette Kordás Miska béreslegény. Juliska megértette, mi szól olyan ke- sergően a Kordás Mihály furulyáján, mely estén- kint hívogatta, csalogatta. Es nemsokára a boldogságtól sirt az a furulya. Az öreg számadó se bánta, hogy a lánya a Kordás Misit megölelte, hiszen ő se volt számadó, mikor anyjukja legelőször kinyitotta előtte a kapuját. De gyerek volt még mind a kettő. A legény hadd szolgálja ki a három esztendőt, akkorára Juliska is megérik a pártára. Es Kordás Misi elment katonának. A három esztendő kitellett azóta s a legény dobogó szívvel sietett haza Pusztaszerre menyasszonyához. Múlt szerdán kopogtatott be az öreg számadóhoz, hogy számon kérje tőle Juliskáját. De az öreg nem tudott beszámolni a lánynyal, mert az felesége lett azóta a gazdájának, Fehér János uramnak. Egész éjjel bu- bánatos nótával volt hangos a pusztaszeri csárda ivója. A megcsalatott legény sírta ki bánatát s másnap reggel elment Fehér Jánoshoz, hogy megkérdezze tőle, ha boldog-e? A gazda fogadta, jó szóval tartotta és pénzzel kínálta meg a veszteségéért. „Nem pénzt akarok én, azt az asszonyt akarom utoljára látni“ tört ki a legényből, és hogy megtudta, hogy az asszonyt elrejtették előle, boldogságának megrablóját megfenyegetve, távozott. Alig várta a gazda, hogy messze legyen, a csendőrsóg- haz sietett és följelentette a legényt életveszélye fenyegetésért. De a legényt nem látták se azmtp, se másnap, péntekig, a mikor egyszerre hire ment a faluban, hogy eltűnt az asszony is, Fehér Mi- hályné. A szive mégis csak a Kordás Misié maradt, a kiért elhagyta az urát. Legérdekesebb a történetben, hogy Fehér János nem keresteti a feleségét. A telefon mint időjós. A villamosság a gyakorlati életben mind nagyobb hódításokat tesz. Kiindulva abból a jelenségből, hogy minden időváltozás érzékileg alig észrevehető rengéseket okoz a föld felületén, Dufouruet franczia tudós egy időjós készüléket létesített. Kertjében 10 méternyire egymástól jókora mélységben vaspóznákat állított fel, melyek felső végeire elszigetelt sodronyt erősített, és azt telefonnal kötötte össze. Mihelyt vihar van közeledőiéiben, a telefon lemeze rezgésbe jő és zajt idéz elő. A vihar közeledtével mindinkább nő a zaj és még jókora távolságból is minden villámcsapásra erős hangot ád a készülék. Ep igy más időszaki változások is külön-külön hangokkal jeleztetnek. A ki mások gondolatában olvas. Mr. Irving Bishop azt állítja, hogy ő képes az embferek legbensőbb gondolataiban olvasni. Dublin bari, a múlt szombaton bemutatta bámulatos ügyességét e téren. Elhatározták, hogy a Shelbourne Hotelben, vagy közvetlen szomszédságában, egy gombostűt rejtenek el, melynek fölkeresését Mr. Bishop magára vállalta. Két ur, kiknek társadalmi állása kizárta az összebeszélés gyanúját, elrejtette a gombostűt. Mr. Bishop ezalatt szobájában volt elzárva. — Visszatértükkor, bekötötték szemeit, mire Mr. Bishop az egyik urat kézen fogva maga után vonta. Négy pevezig tartott a keresés, melynek az volt az eredménye, hogy Mr. Bishop a gombostűt egy zöldségkereskedő boltjában, a függönybe tűzve, megtalálta. Roppant nagy nézőközönség kisérte figyelemmel az egész esetet és nagy ujjongással üdvözölték a gombostű megtalálóját. — így írják az angol lapok. Nem lenne praktikusabb, ha Mr. Bishop gombostű helyett kincskeresésre adná magát ?
