Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-11-25 / 95. szám

— 378 —

zasság jótéteményeit csak saját állampolgáraitól vonja meg.

Győrft'y Géza szellemes, jó izü humorral fűszerezett beszédében a javaslat ellen nyilatkozott, mert a kötelező polgári házasságot óhajtja. — Ezután egymásután négy pap beszélt; \a- lamennvien a javaslat és általában a polgáii házasság intézménye ellen.

A betelepített csángókról.

(Miniszteri jelentés.)

Л képviselőház szombati ülésében terjesztette elő iiz elnök, mint már emlitettük, a bel- és pénzügyi miniszterek jelentését az „alduuai telepesek“ ügyéről.

A jelentés érdekesebb részeit következőkben mutatjuk be :

A bevándorlási mozgalom, mely eleinte csak 300 család behozatalára irányult, több, a kormány hatáskörén kivüJ álló tényező közreműködésével oda fejlődött, hogy 300 család helyett körülbelül 1000 család "költözött be, s ezek túlnyomó része a legszegényebb néposztályból való volt. Közülök alig egy harmadrész volt keresetképes; kétharmadrészük gyermekekből és tehetetlen öregekből állott.

Midőn a bevándorlás nagyobb mérvet kezdett ölteni, az eredeti felosztási tervtől eltórőleg addig is, inig újabb földterületek jönnek rendelkezés alá, fel kellett a jószágigazgatót hatalmazni, hogy a bevándorlónak ideiglenes elhelyeztetése végett a telephelyeket átmenetileg 7 holdra apaszsza, mélyterület azonban a telepítésre szánt földek folytatólagos kijelölése által később az eredetileg megszabott földilletményre fog felemeltetni.

Ámde a bevándorlók folyton növekedő számánál fogva a rendelkezésre álló terület a földilletmény korlátozása mellett sem leendett elégséges elhelyezésükre.

Másfelé kellett tehát gondoskodni a feles számú székely családok elhelyezéséről, a mint erről alább bőv.ebben lesz szó. Ideiglenes elhelyezésüket a VI. és Víl. öblözetben igen nehezítette az, hogy aránylag :ígen kevés volt a betelepültek közt az alkalmas 'munkás, s hogy az ott kínálkozó legjelentékenyebb kereseti forrásra — a kubikolásra — részint, a munka szokatlanságánál, részint pedig a munkaképeseknek szegény és gyenge voltánál fogva csak igen kevés volt közülök alkalmatos.

Az árterületen s a szomszédos községekben kínálkozó gazdasági munkán kívül a részükre távolabb vidékeken szerzett aratási munkálatok nyújtottak jelentékenyebb bevételi forrást, mert összesen 855 felnőtt s (JO gyermek lett közülök aratásra s más munkára elszegődtetve. A munkaadók egy része a legnagyobb előzékenységgel viseltetett a szegény- sorsú betelepülők iránt, de viszont kiemelendő, hogy más része a munkaadóknak visszaélt a helyzettel s nem a legjobb bánásmódban részesítette a munkásokat, úgy, hogy e tekintetben is sok alapos panaóz merült fel.

Nem lehetetlen, hogy a lelkes fogadtatás, melyben'az érkezettek részesültek, demoralizálólag hatott némelyökre. Így történt, hogy mindjárt érkezéskor némelyek a munkához, csak erőhatalommal voltak szoríthatók. Akadt köztük több, ki elszökött, midőn aratási munkára menetel végett hajóra kellett' volna' szállnia. Másokat túlságos Ígéretekkel csalogattak ki Bukovinából; kész házzal s a mező- liegyesi birtokból 15 holddal kecsegtették őket. Némelyek szép Ígéretek fejében fekvő vagyonukat, máBizonyitja ezt az, hogy a két oláh állam történetének első szakában egyáltalában nem jelentkezik a rumun elem. Oláhországban a bolgár, Moldvában a ruthén nemcsak az egyházi és politikai élet nyelve, hanem bolgár és ruthén elnevezést nyernek a legrégibb helyek, bolgár és ruthén eredetűek a méltóság és hivatal nevek ; az ezeknek megfelelő rumlin elnevezések hiányzanak. Ez világosan mutatja, hogy a két oláh állam keletkezésénél rumunok nem voltak jelen; azok csak a XI\. és X\. században teijednek el Moldvában s Oláhországban s a XV. és X\ I. században szárnyaljak túl a régibb és uralkodó .szláv. elemet.

rl.—ng.

Furcsa levélczimek. „T. ez. fiúi szeretettel Cso- matalvában. Gyergyó Szent Miklós, utolsó posta Aifalu, kelt Orláton.“ Egy másik : „T. Cz. Chomota Nyelek urnák Chick-Búival va, utosó Posta Szereda Brassóból.“ (Értsd: T. cz. Csomortányi Elek urnák Csik-Pálfalvában stb.) Harmadik: „Eranszelvánija. Csilnk/Csiesó özvegy ignácnak.“ Negyedik: „Cine- chiuueriu Couaciu Isttanocu udalsou posta Cinereda.“ (EHsd Osik-szentkirályi Kovács Istvánnak, utolsó post g Csik-Szereda.) így írnak székely leányaink bukaresti „becsületre tanító“ ismerősei. A dologban az -a legfurcsább, — mondja a „Székelyföld“ — hogy az ilyen czimzésü leveleket a mi postásaink mégis kézhez tudják juttatni.

sok családjukat hagyták künn, s ilyenekből állott a ] Bukovinába visszamenő csoport, mely azonban mind- j össze is, az útlevéllel visszamenőket és a szőkévé- 1 nyékét egybefoglalva, csak hatvanöt családot tett ki.

Hogy meggyőződjék a bevándorlók állapotáról, a pénzügyminiszter felkérte gróf Bántty Béla ország- gyűlési képviselő urat, a csáugó-egylet bizottsági tagját, hogy a helyszínén szerezzen meggyőződést a bevándorlottak állapota felől, ki is szives volt ezen megbízatást elvállalni és május 2G-án kelt jelentése folytán, mely az állapotokat elég kedvezőtlen színben tüntette fel, szükségesnek bizonyult a minisztérium egy tisztviselőjét a legsürgősebb intézkedések megtétele végett a helyszínére küldeni. E kiküldött május utolsó és junius első napjain az ideiglenesen sem kielégítően elhelyezett gyurgyevóiak részére szükséges élelmi szereket szerzé meg és az építés azonnali megkezdése végett s a csángóknak nem, kor, foglalkozás és munkaképesség szerinti felvétele iránt intézkedett., a kosárfonási ipar meghonosítására s egy kincstári háznak kórházzá való átalakítására tette meg az előintézkedéseket. — A min. kiküldőit előadása szerint a beköltözöttek a kubikos munkánál eleinte köbméterenkint két kraj- c/árral többet kapta к s 50—50 ember mellé egy oktató adatott, mindamellett azonban nem kerestek itt eleget; valamivel többet szereztek a belvizsza- bályozási munkálatoknál, itt azonban kis részük volt elfoglalva. Az egészségi állapot akkor kielégítő volt, csak tizenkét beteg volt a kórházban, s ezek közül G betegen jött Bukovinából. Meg kellett azonban győződnie. hogy azon sokoldalú és nehéz . feladatok megoldására, melyek a nagyszámú bevándorlottak ellátásával s elhelyezésével járnak, a jószágigazgató egyéb dolgai mellett nem képes. A telepesek helyzete folytonos gondozást igényel s ha e folytonos gondozás a szegedi jószágigazgatóra bizatik, ennek tulajdonképeni teendői maradnak teljesítetlenül. Kellett teliát gondoskodni oly egyénről, ki tisztán ezen ügygyei foglalkozzék.

A telepítéssel szoros kapcsolatban levő ármente- | sitéti ügy is a kormány közbelépését igényelte, minthogy a társulat képtelenné vált a töltések befejezéséhez s az ármeutesités sikeréhez okvetlenül megkivántató belviz-szabályozáshoz szükséges pénzt megszerezni.

(Vége következik.)

A Kemény Zsigmondi társaság

november havi rendes gyűlése Maros- Vásárhelyit

november 18-án.

A Kemény Zsigmond társaság november havi ren des gyűlését múlt vasárnap tartotta meg a városi i tanácsház nagytermében, a tagok élénk részvéte és szép számú hallgatóság jelenléte mellett,

Kevéssel 4 óra után br. Apor Károly elnök a gyűlést megnyitotta s a tárgysorozat előterjesztése után Gönczi János r. t. koronkai ref. lelkész olvasta fel „Iiózsáné“ czimü balladáját. Meséje ez: Ilózsáné férje hirtelen meghal, eltemetik, de gyanú ébred a falu népe közt az asszony és egy fiatal legény ellen, ki a temetés óta sápadt, beteges szint váltott. Ez a gyanú és a bűntudat okozza Ró- zsáné bűnhödését. A cselekvétiy helyes motívumon alapszik, a lelki állapot találókig van festve. Efc, valamint a választékos nyelv és jó előadás általános tetszéssel találkozott.

Ezután Lakatos Sámuel h. titkár olvasta fel: „Egy székely dalnok, mint szabadságharozos a segesvári csatában (1849. julius 31.)“ czimü tanulmányát Martonosi Gyújtó Sándorról, ogy eddig az irodalomban ismeretlen költőről. Gyújtó 18U(J-ban született Erdélyben Kercsesorán. Tanulmányait a m.-vásárhelyi ref. kollégiumban végezte. Azután 1828-ban joggyakornok lett a királyi táblánál, hol ügyvédi képesítést is szerzett. De hogy az ügyvédséget folytatta-e, azt nem lehet tudni. Altalán nyugtalan életet folytatott mintegy 15 évig, hol erre, hol arra járva. Yégte 184(1 ban Bereczki László Torboszlóban magához vette, hogy gyermekeit tanítsa. Ott töltött egy pár évet. 1848 bari önkéntes honvédnek állott és ott volt a segesvári csatában. Ott kellett elvesznie, mert azután többé nem látták életben. Gyújtó már tanuló korában feltűnt verse- selési ügyessége által. A költészet iránti hajlama egész viszontagságos éleléu át kisérte. He csak tor- boszlói tartózkodása alatt irt verseiből maradt meg mintegy 33 a Bereczki Sándor, most országgyűlési képviselő kezében. Ezekből ismertetett a felolvasó néhányat, u. m. „Barátomhoz“, „Búcsú a guitár- tól“ és két „Dal“ czimü kisebb költeményt. A szép költői lendülettel, erővel bíró mutatványokat nagy érdekkel hallgatta a közönség. A felolvasót, ki bírálati észlevétekkel kisérte és ismertette a verseket, zajos tapssal jutalmazták.

Végül Jékey Aladár és Felszegi Dezső vendégektől egy-egy költeményt olvasott fel Kerekes Sámuel h. titkár. Előbbitől: „Mikor oda hagytam“, utóbbitól: „A nap leszállt“ cziműket. Mindkettő tetszéssel fogadtatott.

Zárt ülésben folyó ügyek tárgyaltattak. Ezek közül kiemelendő Csongvai Lajos ügyvéd, társasági rendes tag nyilatkozata mely szerint 50 Írttal a társaság alapító tagjai sorába szándékozik lépni; kimondatott továbbá, hogy újéven kezdve a társaság közlönyt indít meg. Czime „Figyelő“ lesz s a

ref. koll. jól berendezett könyvnyomdájában fog megjelenni lehető ízléses kiállításban.

Auditor.

g-ULltárb-CZ.

— Martonosi Gyújtó Sándor fennmaradt verseiből. —

Értéktelen fa ! bérezek oldalából,

Hol szikla, szírt csak és fenyő terem,

8 a büszke zerge vakmerő fiának Szivét remegve tartja télelem.

Értéktelen la! száraz húrjaiddal,

Mely Isten, angyal, égi szellemek Adának annyi bájt szűk üregedbe?

Varázslatára szülik érzelminek.

Művész teremte tán téged remekbe?

S mint isten a föld első emberét,

Meglelkesite, kölcsön adva néked Knyészhetetlen tiszta szellemét?

Vagy árva lány, ki nem bízván az ember Erezezé keményük zordon kebele Eás érzetében, fájdalmit tenálad S örömvirágit benned tette le?

Es vissza zenged, vagy megcsalt szerelmét,

< >ly fájdalommal, oly keservesen,

Mint bánatának nem volt nyugvó pontja Es élte oly bús. oly örömteleu.

Vagy visszazengéd koszorús szerelmét Midőn kifejle keble titka már,

8 nyert győzedelme közt nem volt örömben Es vigalomban többé végliatár.

öli, szólj csak egyszer, égi hangjaiddal,

Győztes leendsz a múlt borús időn;

8 bár bánatot zengj, bár örömre zúgj : llamvadt szerelmem tán még visszajön.

Vagy lelkem óhajt, mint hangod, röpülni Ez árva létből jobb hazába át?

Oh zengd, közelgő, nyugtató síromnak Partján az élet bús liattyu-dalát,

Közli : Lakatos Sámuel.

Iskolaügy s annak m in őszinte barátai.

Hetfalu, 1883. november 17.

(Folytatás.)

Nevezett tanfelügyelő Koús Ferenc/ ur hatodik Írnokának rendes tanítói állásba belyezhetésekor egy tekintélyes állású egyént tamtóválasztási elnökül megbízott, felkérve arra, hogy N. N. válaszlas- sék meg rendes tanítóul, mit az illető meg is ígért.

Azonban az iskolaszék N N. urat nem választotta meg, mert helyette volt csángó magyar szakképzett tanító. De ez és ennek hasonló társa a pressziós főnök haragját vonták^-magukra., s c miatt az első degradálási kegyben, a másik fenyegetésekben részesült a despotikus tauügyőr által, s igy a béke olajága még ma sincs meg a három érdekelt között. Ugyanezen községben a hazafias önálló magyar iskolaszéki elnöknek addig szerezte a kellemel - lensóget, míg ez azt megunván, az iskolaszéki elnökségről — melyet egy évtizeden till is viselt — lemondott. így azután szakférfiú hiánya miatt a nevelésügyhöz mit sem értő s a magyar nemzeti érdekeket szivén nem viselő szász egyéniség lett iskolaszéki elnöknek beválasztva, kinek képtelensége miatt titokban az iskolaszéki jegyző végezi elnöki teendőit.

A másik községben 21 év óta az iskolaügygyel foglalkozó okleveles tanító és képesített pap volt 13 évig iskolaszéki jegyző, alelnök, elnök az iskolaszékekben. Ez, a mi tőle telt, minden lehetőt megtett az iskolaügy emelése érdekében, de az utóbbi években több irányban tapasztalva a tanlel- ügyelői részrehajlást az ügygyei szemben, egy merőben képzetlen tanító kedvéért: tanügyi buzgalmával fel kellett hogy hagyjon, mivel törekvései a kegyencz miatt nagy részben hajótörést szenvedtek.

Elégtétele csak az által lett, hogy a magyarnyelv- és számtan ama miniszteri rendeletileg is komolyan megdorgált tanító kezéből kivótetettek s e tantárgyakat ahhoz értő szakképzett tanítók kezelték helyette.

Nevezettről igen érdekes epizód az is, hogy midőn egy alkalommal kegyencze mézzel vendégelte meg, G szem- és fülta.nu előtt kinyilatkoztatta, hogy kétéves méze van, nemesitett oltásiakkal pedig őt X. és Y. látja el.

Nevezett ama községben, midőn egy hónapig a női munka tanítás ügye folyamatban volt, eg) pái egyén roszakaratu intriguája miatt megbuktattatott s ezt minden vizsgálat vagy komoly kérdőrevonás nélkül megsemmisülni engedte. Két év múlva pedig ugyanezen térre teljesen önfejüleg bízott meg női kézimuiikatanitüt, de az iskolaszék helybenhagyó nyilatkozata s az illető tiszteletdíja csak utólagosan lett megállapítva az illetékes iskolai testület által, így kerülte ki az iskolaszéket még egy harmadik községben is a rendes nőtanitó állomásának betöltésekor, önfejüleg kinevezvén azt a törvény és választási jog ellenére. S az iskolaszék kénytelen volt engedni, mivel a jámbor atyafiakat az államsegély- elvesztéssel fenyegette.

Nevezett Pürkerecz községében az ott működő ev. magyar lelkészben vélte Libertás egyéniségét feltalálhatni, s ellene az országos törvények megszegésével hivatalosan önfejüleg nyomozást rendelt el G51. hivatalos tanfelügyelői szám és pecsét alatt julius 6-ról keltezve, saját aláírásával; azt követelte a községi képviselettől, hogy ez tartson gyü.... |ЙМ£ШММ1