Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-11-22 / 94. szám
94. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1883, Csütörtök, november 22. • i Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Deineter-féle ház, hová a lap szellemi részét illető / közlemények küldendők. Kiadó hivatal: i cBe tmt'e m 01 Cd г fi KÖNYVNYOMDÁJA, t hová и hirdetések és ] előfizetési péntek ( bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. / < ( XIII. évfolyam. ^ Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr.-X Politikai szemle. Körülbelül tiz éve már, hogy a képviselőház Deák Fereiicz indítványára egyhangúlag megbízást adott a kormánynak, hogy a kötelező polgári házasságról törvényjavaslatot készítsen s terjeszsze azt a ház elé. A kormányok azonban folyton halasztgatták a törvényjavaslat beterjesztését ; egyik a másikra hagyta örökségül. Irányi Dániel minden évben megújuló sürgetéseinek semmi foganatja sem lett. Végre a múlt országgyűlés alatt a ház mégis megröstelte magát s Irányi indítványára utasította a kormányt, hogy még azon országgyűlésre készítse el és terjeszsze he a törvényjavaslatot. Hanem a kormány nem igen sietett vele ; huzta-ha- lasztotta a törvényjavaslat beterjesztését, s addig halasztgatta, mig végre is sikerült kivinnie, hogy a törvényjavaslat a jelen országgyűlésre maradt. A gyalázalos komédia, melyet csakis egy kötelességéről megfeledkezett többség szolgai megliunyászkodása mellett mert elkövetni a kormány, a jelen országgyűlés alatt ismétlődni kezdett ; világos volt a czél, hogy a kormány ezt az országgyűlést is ki akarja huzni a nélkül, hogy a polgári házasság tör- vénynyé váljék. Az antiszemita mozgalmak azonban feltárták az elkövetett mulasztások vészes következményeit s tovább halasztani a polgári házasság behozatalát még ez a kormány sem merészelte. Annyi vajúdás után végre hétfőn tárgyalás alá került „a zsidók és keresztyének közti házasságról szóló törvényjavaslat.“ Mily silány férczmunka ez ! Igazi remeke ez Tisza minden nagyobb szabású kezdeményezéstől rettegő kortespolitikájának. Általános és kötelező polgári házasság helyett kapott az ország egy törvény- javaslatot, mely csak a keresztyének és zsidók közti házasságot szabályozza s azt ruházza fel polgári jelleggel. A helyett, hogy szabályozná a házasságkötésnek nálunk oly eltérő módjait s egységet hozna a különböző egyházak törvényeinek sokszor egymással ellenkező rendelkezései helyébe : még növeli a bonyodalmakat s a katholiku^, protestáns, unitárius, görög és zsidó házassági formák mellett lesz egy hatodik is, a polgári házasság. Bármily rósz is a beterjesztett törvényjavaslat abban az alakban, melyet a kormány szűk látkörü politikája adott neki : mégis van egy előnye, mely a jelen viszonyok közt domináló jelleget kölcsönöz neki. Módot nyújt ar- j ra, hogy a zsidó és keresztyén egymás közt házasságot köthessen a nélkül, hogy [vallását meg kellene tagadnia, s így elhárítja a legfőbb akadályt, mely útját állta a zsidók teljes asz- szimilálódásának. Л zsidó-kérdés megszűnésének alapja van a polgári házasság még azon silány formájában is lerakva, melyet a szőnyegen levő törvényjavaslatban nyert s épp azért károsnak tartanók, ha a ház nem fogadná el, mert bizonyos, hogy egyhamar nem jönne helyébe a kötelező polgári házasság, hanem maradna min den a régiben, s hogy a mulasztás mily károkkal járt, azt már eddig is tapasztalhattuk. A képviselőház szombati ülésében a bel- és pénzügyminiszterek beterjesztették jelentésüket a betelepített bukovinaiak ügyéről. A jelentést lapunk közelebbi számában részletesebben fogjuk közölni ; itt csak annyit ernlitünk meg belőle, hogy a bajoknak és zavaroknak az volt a fő oka, hogy 300 család helyett körülbelül 1000 család költözött be s ezek tnluyomó része a legszegényebb néposzt.íjjyhói való volt.' Közülök alig egyharmadrész volt keresetképes, kétharmadrészük gyermekekből és tehetetlen öregekből állott. Ideiglenes elhelyezésüket igen nehezítette az, hogy aránylag igen kévés volt a betelepültek közt az alkalmas munkás s a kínálkozó legjelentékenyebb kereseti forrásra, a kubikolásra részint a munka szokatlanságá- nál, részint pedig a munkaképeseknek szegény és gyenge voltánál fogva csak igen kevés volt közülök alkalmas. Jelentékeny bevételi forrás_voIt még az, melyet az aratási munkálatok nyüft&Ü^lc'a betelepülteidnek, mert összesen 855 felnőtt s 5G gyermek lett közülők aratásra el- szegődtetve. A munkaadók egy része legnagyobb előzékenységgel viseltetett a szegény sorsú betelepülők iránt, de más része visszaélt a helyzettel s nem a legjobb bánásmódban részesítette a munkásokat,. E mellett a lelkes fogadtatás, melyben az érkezettek részesültek, némelyikükre demoralizálólag hatott, így történt, hogy mindjárt érkezéskor némelyek a munkához csak erővel voltak szoríthatók. Daczára a rendkívüli kedvezőtlen aránynak, mely a munkaképesek és a háromszor annyi munkaképtelenek közt volt, Ínséget soha egyik sem szenvedett ; élelmi szerekkel folyton segé- lyeztettek s a kormánybiztos most is segélyzi. A telepesek hegyi vidékről költözvén lapályos, vizes helyekre, a meleg idő beálltával számos betegedési eset történt. A kormány azonban kórházról, orvosokról s g}rógyszerekről gondoskodott. Az élelmiszerek és kutak megvizsgáltatnak. Az őszi vetéshez szükséges instrukczi- ókra a csángó-magyar egyesület 5000 forintot adott, a még hiányzó szükségletről a kormány gondoskodik. Jelenleg a téli elhelyezésre szükséges házak építése van folyamatban. A kormánybiztos működéséről azt mondja a jelentés, hogy már eddig is elérte azt, hogy a rnár-már reményt vesztett telepesekbe uj munkakedv szállott, a Bukovinába való visszaszál- lingózás abban maradt, a télre való gondoskodás, a földek és vetőmagvak kiosztása őszi vetésre már a múlt hónapban befejeztetett, úgy hogy a telepítés nehéz és kényes feladatának sikere emberi előreszámítás szerint bizton várható. A német-franczia viszonyok a német trónörökös madridi útja által ismét feszültebbekké váltak s az ingerültség egyre növekszik a két nagy nemzet közt. A „Figaro“ egyik elsőrendű munkatársa németországi utjából haza térve, elmondja, hogy Németországban egyre növekszik a francziagyülöiet, főleg ama buzgalom folytán, melylyel a német lapok a párisi sajtó chau- viniszta czikkeit közük. E mellett Bismarck her- czegnek sikerült, úgymond, végre elhitetni a német nemzettel, hogy Francziaország gátolja Németországot a csendes' zavartalan életben s hogy a háború elkerülfietlen. Ezért inti honfitársait, hagyjanak fel a haszontalan kihívó czikkekkel. Papír ez, mondja, melyből a német tölténytokok készülnek. — A „Köln. Ztg.“ megjegyzi erre, hogy a folytonos kihívások folytán csakugyan mély felháborodás észlel- hető a német népnél, mely meg van győződve, hogy Francziaország nem akarja békén hagyni. A folytonos kigúnyolások, a Francziaországban élő németek üldözése, az elszász-lotharpigiak lazítása, g, külföldön feltűnő minden németellene^ törekvés lelkesült támogatása, Németország legújabb, megsértése a spanyol király személyében, mindez válasz nélkül maradt eddig, de a pohár tele. Bismarck fognék, ha akarná, nem volna nagy erőfeszifés^e. szüksége, hogy háborúba vigye francziaország ellen a nénié-: tekefi Az elvérzett szabadságharczosok. Hosszufalu, 1883. november 10. A hősök emlékünnepén is már épen úgy túl ra- gyunk, mint az eresztevényi requiemen ; ez is, az is már a múlté. Közelebbi halottak napján tette le a Bikán belőli honvéd-egylet a Székely Nemzeti Múzeumba 9G0 elesett igazi honvéd, határvéd- és nemzetőrnek névsorát. Jó helyen, legjobb helyt van már az, de még annál jobb helyit vannak a hősök ; legyen álmuk csendes és zavartalan, emlékök pedig áldott és szent az idők végtelenségéig ! — — Hogy a kérdéseit kimutatás mi módon vau összeállítva, , huzódik-e azon át történelmi megjegyzés, nem tudom, de alkalmilag megtekintem azért is, mert én évek óta időnkint hason természetű kimutatás összeállításával foglalkozom. E tekintetben minden további magyarázatot, fejtegetést fölöslegessé teszen az alábbi felszólítás, melylyel Háromszék- megye városai és községei elöljáróihoz ezelőtt szinte 9 évvel fordultam. A nyomtatott felszólítás szóról-szóra igy hangzott „Hosszufalu, 1874. május 1-én. Nemes községi elöljáróság! Vérzettek és elhulltak Ők, De győzedelmesen ,- Tettök sugara átragyog Időn, enyészeten. Baj z a. Nem volt idő s nem is lesz, mely vérben, gyászban s mégis dicsőségben felülmúlná az 1848/49-iki világrenditő, korszakalkotó eseményeket. E nagy világváltság, e nagy szellemi áramlat a szent István birodalmát is ébren találta; ekkor emelkedett Magyarország történeti múltjának méltó magaslatára és ekkor mutatta meg a vérig üldözött magyar nemzet véres kardjával a világ történelmében most már halhatatlan nevét. A riadónak megvolt sikerdus hatása a nemes székely nemzetre is. Hol áldozatról volt szó, ott az elsők között állott; nincs helység s alig van család, mely a véradót meg ne adta volna. Az időnek természete mindent felejtetni, de az embernek hatalmában áll ezt vagy amazt megmenteni; mentsük meg mi legalább azok nevét, kik életökkel4igazolták: „Mindent a hazáért!“ Szándékom és erős akaratom nemes Három- és Miklós vár- székek „Vérkönyvét“ 1848/49-ből mielőbb összeállítani. Erőt kölcsönöz nekem e lépésre azon re- I niény, hogy a nagy közönség által támogattatom Első sorban támaszkodom azonban az elöljáróságokra, kiktől leginkább megnyerhetem a biztos hiteles adatokat. E hivatalos testületekhez intézem tehát következő hazafiui kérésemet: Legyen szives a nemes Elöljáróság azok nevét, kik 1848. márczius 15-ike után hazánk lobogója alatt és a két évi hadjárat folyamában a csatatéren elestek vagy táborozás alatt távol övéiktől elhaltak, avagy más körülmények között (mint pl. Kopeczen) meggyilkoltattak, egytől egyig pontos«u, tisztán és lélkiismeretesen egy kimutatásba fölvenni s azon kimutatást aláírva s a község hivatalos pecsétjével megerősítve, nekem Hosszufaluba (Brassó* megye) díjmentesen mihamarább megküldeni. A kimutatásban a vértanuk és külföldön elhalt menekültek, úgyszintén az ötvenes években fogságban elhalt politikai foglyok is, megjegyzés mellett, helyet érdemelnek. A kimutatásban rovatonkint kitüntetendő : a) az elesett vagy elhalt neve; b) lakhelye; c) fegyvernem, melyhez tartozott (gyalog, lovas, tüzér stb); d) katonai, vagy polgári rangja; f.) az elesés, vagy elhalilozás helye, és a mennyiben lehet, ideje ; /) végül észrevétel. A mű annak idejében a nyilvánosságnak át lesz adva. minden község vagy érdekelt család abból egy-egy példányt megtarthat. Méltó lap lesz annak szentelve a székely nemzet megírandó történeté ben is, ! Reményiem, a többi székely székekben is lesznek követőim ; ha csalódnám, ott leszek én. В itat Baikó Lajos, 1848 49-iki honvéd hadnagy ,,k
